2020. május 28.

Válsághelyzet: a hazai műanyagiparban felhasználási területenként és cégmérettől függően vegyes a kép

Műanyagipari helyzetkép április végén az MMSZ felmérései alapján

A Magyar Műanyagipari Szövetség április elején küldte szét második kérdőívét, amellyel felmérni szándékozott a műanyagipari vállalkozások piaci helyzetét, a koronavírus okozta válság kirobbanását követő bő egy hónap eltelte után. Felkérésünkre közel száz visszajelzés érkezett, ez az aktív részvétel is nyilvánvalóan jelezte a helyzet komolyságát. Elemzésünkben összefoglaljuk a visszajelzések meghatározó üzeneteit.

Statisztikai szempontból fontos kiegészítés, hogy a visszajelzők számára minden kérdéskörnél több válasz lehetősége is rendelkezésre állt, a válaszok esetén több opció is bejelölhető volt, így az eredményeket ennek ismeretében kell tekinteni, azaz, az összesítés gyakran 100%-ot meghaladó eredményt ad, emellett kérésünkre több cég kétszer is visszajelzett, mert változás állt be működésükben, ez is további korrekcióként árnyalja az adatokat. A koronavírus-járvány alapjaiban és viharos gyorsasággal alakította át életünket, az elmúlt száz évben nem tapasztalt helyzetet teremtett rövid idő alatt a világban. Kérdőívünkben éppen ezért a helyzetértékeléshez szükséges három alapvető kérdésre kerestük a választ: a cégek pozíciója hogyan változott az elmúlt egy hónap során; mik azok az akadályozó tényezők, amik jelenleg problémaként jelentkeznek működésükben; milyen gazdasági intézkedéseket indítottak el és milyen válságkezelési irányt választottak; a járvány átmeneti időszakában hogyan tudták a lehető legnagyobb arányban megőrizni a gazdasági növekedéshez szükséges kapacitásaikat, illetve kitértünk arra is, a jövőre nézve milyenek a gazdasági kilátásaik.

A LEGTÖBB CÉG FOLYTATJA A TEVÉKENYSÉGÉT, BÁR SOKAN CSÖKKENTIK A TERMELÉST

A műanyagiparban a cégbezárások és kényszer-szabadságolások, vagy elbocsátásra készülő cégek aránya alacsony, felhasználási területenként és cégmérettől függően erősen eltérő. A visszajelzők egynegyede változatlan szinten termel (20 cég, 25%), közöttük meghatározóan sok a kkv, tevékenységük szerint sok az egészségügy és a védőfelszerelések számára gyártó, illetve a csomagolóanyag készítő cég. Jellemző problémáik a megrendelések alkalmi ingadozása és a logisztikai bizonytalanságok. Különleges helyzetben van számos, döntően élelmiszeripari csomagolóanyag előállító, és az egészségügy, valamint védőfelszerelések számára gyártó vállalat, szinte kivétel nélkül növelt termelésről jelentenek (13 cég, kb. 16%). Jellemző problémáik: számos okból nehezen tudják biztosítani a fokozott létszám igényt, hiszen ez válság nélkül is fontos gondja szakmánknak. Ezek a cégek határozott idejű szerződésekkel, diákmunka bevonásával tudnak előre lépni. Több cég jelezte továbbá, hogy logisztikai jellegű problémáik vannak (lásd később is, beérkező alapanyag, termék elszállítás), de alkalmanként a szervizelésben a külföldi szakemberek utazási nehézségei is gátat jelenthetnek az új gépek, technológiák beindítása esetén. Fontos megemlíteni itt, a termelésüket növelni kénytelen és képes cégeknél, hogy számukra – néhány esetben – indokolt lehet ezeket a stratégiai minősítés körébe bevonni, ez ellátás-biztonsági szempontból szükséges lehet.

A válaszadók többsége (43 cég, 54%) termelésének visszafogására, illetve kapacitásainak részleges leállítására kényszerül. Nagy részük járműipari beszállító kkv, építőipari és háztartási termékek feldolgozói. Ők döntően a vevői megrendelések viszszaeséséről számolnak be, de itt is előfordul sok logisztikai probléma. A szállítási nehézségek közül a beérkező alapanyagok késedelme sokkal gyakrabban említett probléma (19 válaszban), de a termékek késedelmes elszállítása is előfordul (6 említés). A kkv-k megoszlása ebben a körben sokféle cégméretet mutat, egyaránt találunk nagy és kis méretű céget és beszállítót, illetve néhány fős családi vállalkozást.

Megnyugtató adat, hogy a visszajelzők között összesen öt cég számolt be teljes leállásról, ők mindannyian járműipari beszállítók. Nyilvánvaló, hogy az összes magyarországi járműipari gyártó (autógyárak) leállása eredményezte ezt, de ugyanilyen hirtelen módon az autógyártók újraindulása vélhetően újraindítja ezeket a cégeket is.

Összességében a felmérés azt mutatja, hogy a visszajelzők 93%-a termel, bár több mint felüknek – kevésbé vagy nagyobb mértékben – vissza kellett fogniuk a termelést, közel egynegyedük azonban változatlan szinten gyárt. Ennek alapján a műanyagipari gyártók mintegy felét kedvezően, illetve semlegesen, másik felét kedvezőtlenül érintették a koronavírus okozta válság következményei.

A RENDKÍVÜLI HELYZETBEN SZÉLES A SPEKTRUM: A MUNKAREND VÁLTOZÁSTÓL A DOLGOZÓK TOBORZÁSÁIG

Megkérdeztük a feldolgozókat arról is, hogy milyen intézkedésekkel készülnek a következő hónapokra. A válaszok a három – korábban említett – csoportban a következőképpen oszlanak meg. A cégek több mint fele (54 %) csökkentett mértékben, részlegesen leállított kapacitással termel jelenleg, ebből 29 cég előrehozott karbantartási, felújítási tevékenységet jelölt meg. E vállalkozások egyharmada minden körülmények között törekszik a létszám megtartására és/vagy átcsoportosítására, egy másik egyharmadnyi rész tervez munkaidő csökkentést és szabadságolást, és csak egyötöde gondol létszámleépítésre. Aktívabb értékesítési tevékenységgel, illetve újabb kapcsolatok felkutatásával próbálkozna a feldolgozók egyhatoda. Tized része a csoportnak költségcsökkentéssel vészelné át ezt az időszakot. Néhány cég az időkeret bevezetését alkalmazza, nem vesz igénybe kölcsönzött munkaerőt, dolgozói körében sor kerülhet képzésekre (külső is), esetleg rövid leállásra, illetve a nyugdíj előtt álló idősebb kollégák kényszerszabadsága is szóba jöhet. Egy-egy vállalkozás a rendelésállomány további csökkenése, részleges vagy teljes leállása esetén a szabadságok kiadását, ezt követően az idővel sávosan csökkenő fizetett állásidőben gondolkodik, alternatívaként merült fel a következő modell: az 1. hónapban az átlagbér 80%-át, 2. hónapban 60%-át, 3. hónapban 50%-át fizeti a munkaadó, míg a 4. hónaptól fizetetlen szabadságra megy a dolgozó a termelés újraindulásáig. Az egyik műanyagipari vállalkozás vezetője az irodai létszám csökkentését tervezi (6 órás munkaidő), vagy az alkalmazottak felénél otthoni munkavégzést, másik felénél csökkentett, elcsúsztatott irodai munkavégzést (8 órától 16 óráig helyett, illetve 8 órától 14 óráig és 12 órától 18 óráig) vezetne be, minimalizálva az érintkezési lehetőségeket.

A visszajelzést adó cégek azon csoportja, akik változatlan (26%), illetve növelt szinten (15%) termelnek, az összes válaszadó 41%-át jelentik. Ebben a szegmensben a következő hónapokban létszámbővítésre törekednek, kötelező túlóra vagy időkeret bevezetését tervezik a dolgozók egyes csoportjainál. Átképzéssel is próbálják teljesíteni az eseteként (pl. élelmiszercsomagolásoknál) akár 40%-kal magasabb gyártási igényeket. A műszakrendek heti szintű frissítése a rendelkezésre álló emberi erőforrás függvényében történik, emellett sor kerülhet ideiglenes munkaerő bevonására, pl. diákszövetkezeten keresztül. Vannak olyan cégek, akik új munkavállalók toborzását kísérlik meg, és folyamatosan dolgoznak eddig még nem gyártott termékek fejlesztésén, esetleg beruházáson. Egy-egy cégnél a hirtelen megnövekedett megrendelések szerelési és csomagolási munkálatait három hónapos időtartamra felvett dolgozókkal valósítanák meg. Ezeknél a cégeknél a karbantartási tevékenységeket minimálisra csökkentik, és megpróbálják eltolni az év második felére vagy a jövő évre. A felmérésből az is kitűnik, hogy azok a vállalkozások (5%), amelyek  teljes  mértékben  leálltak,  valamennyien  autóipari beszállítók. Vezetőik a karbantartási munkálatok és a nyári leállás előre hozásával, illetve biztonságtechnikai újdonságok bevezetésének elvégzésével tervezik a létszám megtartását, de mindenképpen törekszenek a részleges csökkentésre.

VÉSZFORGATÓKÖNYVEK NEM KÉSZÜLNEK AZ IPARÁGBAN, DE JÓL JÖN MINDEN TÁMOGATÁS

Felmértük emellett a tagvállalataink, partnereink várakozásait a most következő 4-6 hét időszakára. A visszajelzések összképe teljesen hasonló a jelen helyzethez. Kis eltérés mutatkozik a várakozások terén a „részlegesen leállítanak kapacitásokat” jelzők között, ezek száma kismértékben nő, illetve a „csökkentett mértékben, de termelni fognak”, ezek száma némileg csökken. E változásokról cég szerint elemezve elmondható az, hogy a kis számú változó helyzetmegítélés közepes méretű kkv-k esetében fordul elő jellemzően, azaz, az ő várakozásaik romlanak némileg.

A megkérdezett vállalkozások vezetői cégmérettől függetlenül bíznak az állami támogatások eredményességében, volt, aki újabb ajánlást fogalmazna meg a kormány felé a munkaerő megtartásának támogatására, az energiaárak időszakos csökkentésére. További javaslat a nagy energiafelhasználású iparágban az elektromos energia alapdíjának eltörlése a veszélyhelyzet ideje alatt, ami milliós kiadást is képezhet azoknál a vállalatoknál, akik megrendelés hiányában szüneteltetik tevékenységüket. Több válaszadónál merült fel, hogy kilátásaik javulását látnák abban, ha a kormány stratégiai ágazattá nyilvánítaná a műanyagipart, értékelve azt, amilyen szinten az iparág a válságidőszakban teljesített, igazolva lenne az a tény, hogy a műanyagipar a nehéz időszakban nagymértékben segítette a gazdaságot. – Most van itt az ideje, hogy bemutassuk a műanyagok magas fokú értékét és elismertséget szerezni ennek a nagyszerű anyagnak. Képes szolgálni és megkerülhetetlen anyag egy ilyen veszélyekkel terhelt világban az emberek számára – írta egyik válaszadónk.

Szintén a jövő kilátásait javító intézkedések között említették többen, hogy a kormány segítse intézkedéseivel a belföldi piacok elérését annak érdekében, hogy minél nagyobb szegmenst tudjon a hazai piacon kiszolgálni, valamint, hogy enyhítsék a logisztikai kötöttségeket.

Jogos igényként merült fel a vállalatok részéről a naprakész információk áramoltatása az iparágat érintő változásokról, illetve egy olyan fórum létrehozása, amelyen keresztül a termelőágazatban tevékenykedők felajánlhatják szabad kapacitásaikat. Ez utóbbi észrevételek megoldására indította el az MMSZ kezdeményezesét, hogy a kérdőívek válaszait összesítve egyrészt az iparágat tájékoztassa a jelenlegi helyzetről, másrészt a felvetődő javaslatokat eljuttassa az állami szervek felé, alapot adva az állami támogatások megnyerésére, a Polimerek újság pedig széleskörű összeállításaival segíti a cégvezetőket az iparágat érintő legfrissebb hazai és nemzetközi intézkedésekről, információkról. Nyitottak vagyunk honlapunkon (www.polimerek.hu) elindítani azt a fórumot is, amelyen összekapcsolódhatnak azok a vállalatok, akiknek szabad kapacitásuk adódott azokkal, akik ezt igénybe vennék. Ennek megvalósítását rövid időn belül megvizsgáljuk.