2025. december 10.
Piacvezetők és innovátorok találkozója volt a K 2025: ilyen lesz a jövő műanyagipara
Különösen a kihívásokkal teli időszak erősíti meg a K-Düsseldorf vezető szerepét: a teljes értékláncot a legmagasabb szinten mutatja be, páratlan mennyiségű innovációt és termékújdonságot vonultat fel egy helyen. Sehol máshol nem látni ennyi élő bemutatót a gépek működéséről. A düsseldorfi K-Messe az úttörő technológiák, intenzív eszmecserék és új partnerségek révén aktívan alakítja a jövőt. További érdekességek a K 2025 szakkiállításról.
KIRÁLYI LÁTOGATÁS A K 2025-ÖN
Őfelsége Saud Turki Al-Faisal Al Saud herceg, a Rijádi Kiállítási Vállalat (REC) elnöke, valamint Wolfram N. Diener, a Messe Düsseldorf igazgatótanácsának elnöke stratégiai együttműködést erősített meg a K 2025-ön a világ vezető szakvásárainak – a K, az interpack és a drupa – Szaúd-Arábiába történő nemzetközi terjeszkedésében. A közel-keleti gazdaság fejlődése jelenleg dinamikus és sokrétű, a Messe Düsseldorf számára így ideális lehetőség a REC által 2026. április 12. és 15. között szervezett Saudi Plastics & Petrochem és a Saudi Print & Pack szakkiállításokkal való együttműködés. A gyorsan növekvő rijádi vásárkvartett kiállítóinak száma 2018 óta mintegy 70 százalékkal nőtt, több mint 500 kiállító cég vesz részt a petrolkémiai-, műanyag-, nyomda- és csomagolóiparból.
Királyi látogatás a K 2025-ön megerősítette a stratégiai partnerséget a Közel-Keleten. A képen Ő Királyi Fensége, Saud Turki Al-Faisal Al Saud herceg, a Rijádi Kiállítási Vállalat (REC) elnöke és Wolfram N. Diener, a Messe Düsseldorf igazgatótanácsának elnöke. Fotó: Messe Düsseldorf / C. Tillmann
Wolfram N. Diener a döntés jelentőségét így hangsúlyozta: – Jó helyen vagyunk a megfelelő időben. A világ leggyorsabban növekvő vásárpiaca iránti elkötelezettségünkkel megerősítjük pozíciónkat. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek diverzifikálja gazdaságát, ami számos kapcsolódási pontot nyit meg széles vásárportfóliónkban, és új lehetőségeket kínál ügyfeleink számára. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) országainak gazdasági adatai egyértelműen a magas gazdasági növekedést tükrözik, a JWC tanácsadó cég szerint Szaúd-Arábia 2029-ig tartó 6 százalékos éves növekedési üteme meghaladja mind az EU-ét (3 százalék), mind a globális átlagot (5 százalék).
NÉPSZERŰ KÍSÉRŐ PROGRAMOK
A K 2025 számos szakmai programmal is vonzotta a közönséget, idén is népszerűnek bizonyult a PlasticsEurope Deutschland és a Messe Düsseldorf által közösen szervezett Plastics Shape the Future című kiállítás, amelyet szakértői- és panelbeszélgetések, Start-up Pitch-ek inspiráltak különböző tematikus napokon.
A K 2025 A műanyagok alakítják a jövőt című különkiállítása lenyűgözően mutatja be, hogyan vállal felelősséget a műanyagipar, és hogyan dolgozik aktívan a fenntartható jövő megoldásain. A hangsúly azokon az innovációkon van, amelyek felgyorsítják az átmenetet a működő körforgásos gazdaságra – a kémiai és mechanikai újrahasznosítástól a digitális termékútlevelekig és a bioalapú anyagokig. Az iparág egyértelmű célt követ: 2050-re átállni egy körforgásos, klímasemleges műanyagrendszerre.
Csomagolás, elektronika vagy autóalkatrész: számos, a mindennapokban használt termék készül műanyagból. A szervezők itt azt mutatták be, hogyan nézhetnek ki ezek a termékek a jövőben – kevesebb fosszilis alapanyaggal, több újrahasznosítással és többszörös felhasználásra tervezett anyagokkal.
A körforgásos gazdaság már a legutóbbi, 2022-es K-n is központi szerepet játszott ebben a programban. Idén ez lett a vezértéma – nem utolsósorban azért, mert az európai műanyaggyártók alapvető átalakuláson mennek keresztül. Céljuk, hogy csökkentsék a fosszilis energiahordozók importjától való függőséget és 2050-re klímasemleges műanyagokat állítsanak elő.
A cél a nyersanyagbázis megváltoztatása. Az átalakulás támogatása érdekében a PlasticsEurope – az európai műanyaggyártók szövetsége – 2023-ban közzétette a Műanyag Átmeneti Útitervet. A dokumentum felvázolja, hogyan változtathatja meg az iparág a nyersanyagbázisát: az újrahasznosítás növelésével, a megújuló alapanyagokból származó műanyagok felhasználásával, valamint a termékek olyan módon történő tervezésével, amely csökkenti az anyagfelhasználást, lehetővé teszi az újrafelhasználást és biztosítja az életciklusuk végén történő újrahasznosításukat.
Gyakorlati példákat is láttunk erre a K 2025 kiállításon. A Plastics Shape the Future kiállítás bemutatta, hogy milyenek lehetnek a holnap műanyagtermékei. A kiállított termékek a csomagolástól az autóipari alkatrészeken át az építőipari és fogyasztási cikkekben való alkalmazásokig terjednek.
Kiváló példa volt erre a körforgásos csomagolástervezés: poharak, fóliák és palackok, amelyek újrahasznosított anyagokat tartalmaznak, vagy részben megújuló alapanyagokból, például cukornádból készültek. Némelyiket egyanyagú megoldásként tervezték az újrahasznosítás megkönnyítése érdekében, másokat újratöltő rendszerekként többszöri használatra.
Az autóipari alkatrészek között láthattunk belső paneleket, lökhárítókat és egyéb könnyű alkatrészeket, amelyek szintén csökkentik az erőforrás felhasználást. Sokuk már most is nagy arányban tartalmaz újrahasznosított műanyagot, és a könnyebb szétszerelés érdekében tervezték őket.
Az építőanyagok között a szigetelőlapok, homlokzati elemek és csökkentett szénlábnyomú szerkezeti termékek vonzották a figyelmet, amelyek közül több – részben vagy teljes egészében – újrahasznosított műanyagból készült.
A kiállított termékek között természetesen a mindennapi életben használt termékek sorát is felfedezhettük, így újrafelhasználható ivópalackokat, uzsonnásdobozokat, játékkockákat bioalapú alapanyagokból, valamint textíliákat, táskákat és dzsekiket, amelyek nagyrészt újrahasznosított anyagokból készültek.
– Büszkék vagyunk erre a különleges kiállításra – mondta el Dr. Christine Bunte, a PlasticsEurope Deutschland ügyvezető igazgatója. – A vállalatok bebizonyították, hogy technológiailag lehetséges csökkenteni a fosszilis erőforrások felhasználását számos műanyag alkalmazásban. Innovációt mutatnak be a teljes értékláncban – a tervezésben, a nyersanyagokban, a felhasználásban és az újrahasznosításban. Ahhoz azonban, hogy ezeket az új technológiákat az ipari gyártásban napi szinten be lehessen vezetni, elengedhetetlen a megbízható keretfeltételek és a beruházások tervezésének biztonsága. A magas energiaárak, a hosszadalmas jóváhagyási folyamatok és a gyakran változó követelmények nagy terhet rónak az iparágra Németországban és Európában – magyarázta Christine Bunte –, ezért Düsseldorfban nemcsak a körforgásos gazdaságra, hanem a versenyképességre is összpontosítunk. Európának mindkettőre szüksége lesz a siker megőrzéséhez.
A szakvásáron „The Power of Plastics! Green – Smart – Responsible” mottó alatt 66 országból 3275 kiállító mutatott be jövőbe mutató technológiákat, termékeket és folyamatokat a teljes értékláncon át. Mintegy 160 országból több mint 175 ezer szakmai látogató érkezett Düsseldorfba, így a K-Messe látogatottsága idén is megőrizte világvezető pozícióját.
MŰANYAGBÓL IGAZI HULLADÉK
2050-re több műanyag szemét lesz az óceánokban, mint hal – ez a megdöbbentő kijelentés 2016-ban hangzott el a Világgazdasági Fórumon. A becslések szerint ugyanis az elmúlt 65 évben a legyártott mintegy 8 300 millió tonnányi fosszilis alapú polimerből 4 900 millió tonnát hulladéklerakókban helyeztek el, elégettek vagy a természetben szórtak szét. A javuló arányok ellenére világszerte a műanyag csomagolások 32 százaléka még mindig a természetbe kerül. A statisztikák szerint a világ műanyaghulladéka főként három régióból származik: 57 millió tonna Kelet-Ázsiából és a Csendes-óceáni Közösségből, 45 millió tonna Európából és Közép-Ázsiából, 35 millió tonna pedig Észak-Amerikából. Figyelemre méltó, hogy az Európai Unióban is csak a műanyagok mintegy 37 százalékát hasznosítják újra, pedig az alkalmazott eljárástól függően minden egyes tonna műanyaghulladék elégetése 1-4 tonna CO2 kibocsátást eredményez.
A globális műanyagipar jelenleg évente több mint 360 millió tonna fosszilis alapú polimert állít elő, zömmel a csomagolástechnika (39,9 százalék), az építőipar (19,8 százalék), az autóipar (9,9 százalék) és az elektronikai ipar (6,2 százalék) részére. A világjárvány és a globális feszültségek azonban arra ébresztették rá az emberiséget, hogy az erőforrások hatékony felhasználása megtakarítást és versenyképességet jelent mind a gyártó cégek, mind a fogyasztók számára. A folyamatok hatékonyságának javítása és az újrahasznosítási stratégiák következetes adaptálása hozzájárul az EU nyersanyag importtól való függőségének csökkentéséhez.