2026. március 14.
Nemzetközi partnerekkel a nanoműanyagok nyomában: bemutatkozik a NanoPlastHub
Multidiszciplináris kutatócsoport vizsgálja a nanoméretű műanyagok terjedését, mérését és biológiai hatásait a Szegedi Tudományegyetemen.
A nanoműanyagok világa ma még nagyrészt feltérképezetlen terület: ezek az emberi szem számára láthatatlan részecskék képesek átjutni a sejthártyákon, felhalmozódni az élő szervezetekben, és akár más toxikus anyagok hordozóivá válni. A Szegedi Tudományegyetemen 2024-ben létrejött NanoPlastHub éppen erre a globális környezeti kihívásra reagál. Interjú Dr. Szilágyi Istvánnal, a NanoPlastHub egyik alapítójával.
A központ célja, hogy a kémiai, biológiai, orvosi, föld- és jogtudományi kutatásokat összefogva megbízható adatokat, új mérési módszereket és tudományos alapot adjon a környezetvédelmi és egészségügyi szabályozásokhoz – mindezt egyre bővülő hazai és nemzetközi együttműködési hálózatra támaszkodva.
Hogyan jött létre a NanoPlastHub, és mi volt alapításának legfontosabb motivációja?
A műanyagszennyezés ma már nem csak a látható hulladékról szól. A mikroszkopikus részecskék, különösen a nanoműanyagok, az emberi egészség és az ökoszisztémák egyik legnagyobb rejtett kockázatát jelentik. A szabályozás terén az egyik gyakran előkerülő probléma, hogy erről a legkisebb méretű műanyagszennyező frakcióról viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. Jó példa erre az ENSZ 2025-ös genfi INC-5.2 tárgyalássorozata, aminek célja egy globális, jogilag kötelező érvényű műanyagszennyezés csökkentési egyezmény létrehozása lett volna, azonban a kulcskérdésekben áttörés nem született, éppen a megbízható adatok hiánya miatt.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) néhány kutatójának érdeklődését felkeltették a nanoműanyagokkal kapcsolatos tisztázatlan kérdések, ezért 2024-ben megalkották a Nanoműanyag Kutatási Központot, a NanoPlastHub társulást a Szegedi Tudományegyetem berkein belül. A kezdeményezést később felkarolta az SZTE IKIKK (Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ). A NanoPlastHub alapításának legfőbb motivációja a környezetbe kerülő mikroszkopikus műanyagrészecskék jelentette globális ökológiai válság megértése és kezelése volt. Célunk, hogy összefogjuk az SZTE-n folyó, mikro- és nanoműanyagokkal kapcsolatos szerteágazó kutatásokat, és egy olyan hazai bázist hozzunk létre, amely nemzetközi szinten is elismerést vív ki magának.
Önök hogyan definiálják a nanoműanyag fogalmát, és miért vált ez a terület az utóbbi években fontossá?
Ez egy érdekes kérdés. A klasszikus nano mérettartomány 100 nm alatt van definiálva, viszont a nanoműanyagokkal foglalkozó kutatói társadalomban ezt 1000 nm-ig terjesztették ki. Tulajdonképpen minden olyan műanyagrészecskét, ami hőmozgással képes haladni egy közegben, azt nanoműanyagnak nevezünk. Ez gyakran problémákat vet fel különböző diszciplínák tudósai között. Kutatásuk pedig azért vált az utóbbi időben kritikusan fontossá, mert a mikroműanyagokkal ellentétben ezekről nem sokat tudunk, nehézkes a detektálásuk, kivonásuk, vagy éppen káros hatásaik felmérése a hagyományos módszerekkel. A rendelkezésre álló adatokból azonban már látható, hogy ezek a részecskék képesek áthatolni a sejtmembránokon, felhalmozódni a szövetekben, eddig ismeretlen élettani kockázatokat rejtve.
Másik fontos tulajdonságuk, hogy alkalmasak egyéb toxikus anyagok transzportjára a környezetben és az élőlényekben is, így ezek a szennyezők a nanoműanyagokhoz tapadva eljuthatnak olyan helyekre, ahova önmagukban nem tudnának.
Milyen szakemberek vesznek részt a munkában és ez milyen kutatási irányokat fed le?
A központ működése multidiszciplináris, azaz számos tudományterület képviselői dolgoznak együtt, az SZTE öt különböző karának közel ötven tapasztalt és fiatal munkatársa vesz benne részt.
A kémikusok és fizikusok a referenciaanyagok előállítására, analitikai és kolloidkémiai módszerekre fókuszálnak. A biológusok, orvosok és gyógyszerészek a növényi, állati és emberi szervezetekre, valamint az ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat vizsgálják. A matematikusok, adattudósok mesterséges intelligenciát (MI) alkalmaznak a részecskék karakterizálására és hatásainak becslésére. A földtudósok felmérik és elemzik a műanyag részecskék előfordulását és terjedését a talajokban és élővizekben. A jogászok pedig az európai uniós és hazai szabályozási problémákat elemzik, hogy a megfelelő adatok birtokában ezeket felül lehessen vizsgálni.
Milyen rövid- és középtávú célkitűzései vannak a központnak?
Rövidtávon az első év eredményeinek (pl. tudományos cikkek és előadások) stabilizálása és a hazai/nemzetközi kutatási közösség megismerése, illetve kooperációs lehetőségek keresése. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk fiatal kutatók képzésére, egy jövőbeli szakembergárda kinevelésére az érintett kutatási irányokban. Ennek érdekében doktoranduszok és posztdoktorok számára a NanoPlastHub számos lehetőséget biztosít külföldi utazásokra, hogy a terület vezető intézményeiben szerezzenek tapasztalatot.
A NanoPlastHub középtávú célja, hogy a nanoműanyag kutatások hazai központjává és a nemzetközi kutatói közösség meghatározó szereplőjévé váljon, növelve a tudományos láthatóságot nemzetközi publikációk, projektek és együttműködések révén. Szintén cél ebben az időviszonylatban az elérhető szolgáltatások kiépítése, mint például referencia nanoműanyagok gyártása vagy analizálása, hogy az SZTE műszeres háttere és szakembergárdája ezeken a területeken nemzetközileg is elismert legyen a jövőben.
Ápolnak kapcsolatot más egyetemekkel is, esetleg ipari szereplőkkel?
A NanoPlastHub szoros kapcsolatot ápol más hazai intézményekkel, így a BME-vel, a MATE-val és a Pannon Egyetemmel, de nemzetközi szinten is aktív, vannak ausztrál, svájci, angol, szlovén és olasz partnereink. Kiemelendő az NKFIH HU-RIZONT programja, amely keretein belül kimondott célunk a külföldi egyetemekkel való együttműködés erősítése. Ipari partnerek számára a központ szakértői támogatást kínál a gyártási technológiák során keletkező szennyezések mérésére, valamint új környezetbarát anyagok tesztelésére.
Egyre erősödik a társadalmi nyomás, hogy választ kapjunk a nanoműanyagok egészségre gyakorolt hatásáról. Vannak már hiteles kutatásaik ebben a témában?
Nehéz eldönteni, hogy mi a hiteles ezen a területen. Mivel már a detektálás is problematikus, ezért az egészségre gyakorolt hatások megértése egyelőre folyamatban van. Ezt a bizonytalanságot tükrözi az is, hogy éves szinten az összefoglaló és eredeti kutatási adatokat közlő cikkek száma nem különbözik sokban, tehát nagy a találgatás, a hiteles mérési adatok mennyisége azonban annál kevesebb.
A NanoPlastHub kutatási erőfeszítéseit segíti, hogy a HURIZONT program első felhívásának keretében a PLAGROSYS – Fenntartható mezőgazdaság és környezetbiztonság és a NOEMA – Az élő szervezetek belső válaszai projektek támogatást kaptak. A két projekt együttesen ad választ a társadalmi aggodalmakra: a PLAGROSYS megmutatja, mennyi mikroműanyag kerül az emberi szervezetbe, a NOEMA pedig feltárja, hogy ez milyen egészségügyi károsodást okoz. Ez a tudás alapvető a jövőbeli egészségügyi határértékek és mezőgazdasági nanoműanyag szabályozások kidolgozásában.
Ezt a kutatási irányt erősíti a Hub egyik meghatározó kutatójának, Dr. Feigl Gábornak a Lendület pályázata is, amelyben a növényi stresszt okozó antropogén szennyezések – így a nanoműanyagok – együttes hatását vizsgálja. Szintén említést érdemelnek a szlovén Ljubljanai Egyetem kémikusaival évek óta folytatott közös kutatásaink, amelyek a nanoműanyagok kivonását, illetve azokat, mint más szennyezők (pl. perfluorozott örök vegyi anyagok) hordozóit vizsgálják.
A központ hídképző szerepet tölt be az alapkutatás és a gyakorlati alkalmazás között. Az SZTE IKIKK részeként segít abban, hogy a tudományos eredmények, például az új detektálási eljárások, eljussanak az ipari felhasználókhoz, erősítve Magyarország pozícióját a környezetvédelmi technológiák piacán.
Milyen rendezvényeket, konferenciákat terveznek a jövőben, ahol bemutatják kutatásaik eredményét?
A NanoPlastHub aktív a tudományos ismeretterjesztésben. A folyamatos online tájékoztatás mellett januárban megtartottuk első SZTE workshopunkat, ahol 30 előadással több mint 50 fő kutató vett részt, szeptember 17-19. között pedig Szegeden megrendezzük a NanoPlastHub2026 nemzetközi konferenciát International Forum on Submicron Plastic Contaminants címmel. A fő cél, hogy a nemrégiben alakult Hub kutatóit és tevékenységét minél szélesebb körben megismerjék, illetve, hogy interdiszciplináris párbeszédet indítson a nanoműanyagok ökológiai és egészségügyi hatásairól, valamint a lehetséges szabályozási és technológiai megoldásokról. A konferencián hazai és nemzetközi kutatók, döntéshozók és egyéb szervezetek képviselői vesznek részt, hogy közösen járuljanak hozzá e sürgető környezeti kérdés tudományos és társadalmi megértéséhez. A konferenciára már lehet jelentkezni a https://u-szeged.hu/nanoplasthub2026 linken. Minden érdeklődőt és szakmai kiállítót szívesen látunk.

SZTE Nanoműanyag Kutatási Központ
SZTE Nanoplastic Research Hub
https://u-szeged.hu/nanoplasthub
e-mail: nanoplasthub@szte.hu
A HU-RIZONT PROGRAMBAN A NanoPlastHub ÉS KÉT PROJEKTJE KAPOTT TÁMOGATÁST
PLAGROSYS – Fenntartható mezőgazdaság és környezetbiztonság
https://u-szeged.hu/kezdolap/projektek/plagrosys-mikro
A projekt nemzetközi konzorciumban valósul meg Dr. Szilágyi István vezetésével és 3 SZTE TTIK intézet bevonásával, ahol a külföldi partnerek az ausztrál Queensland-i Egyetem és a svájci EPFL, amelyek a világ 50 legjobb egyeteme közé tartoznak. A kutatások középpontjában a műanyagszennyezés felmérése, vándorlása és agro-ökoszisztémákra
való hatása áll.
NOEMA – Az élő szervezetek belső válaszai
https://u-szeged.hu/kezdolap/projektek/noema-uj-ismeretek
A NOEMA projekt a már szervezetbe került részecskék élettani hatásaira fókuszál. Dr. Maléth József vezetésével a kutatócsoportok (4 SZTE karról 6 csoport) a sejtek, szövetek és élőlények szintjén vizsgálják a műanyag részecskékkel való kölcsönhatásokat. Ami a nemzetközi háttért érinti, szoros szakmai munka valósul meg az angol Cambridge-i Egyetem és a német Ulm-i Egyetem intézményekkel.
DR. LEHOCZKI LÁSZLÓ