2025. december 6.

MMSZ évértékelő 2025: rá kell ébreszteni a műanyagipar szereplőit, hogy a közösség ereje a jövőt építi

Hét szűk esztendő. Valójában ennyi év után is azzal kezdjük a hagyományos évvégi értékelésünket, hogy most is a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások évét búcsúztatjuk. A műanyagipar érdekképviseletét ellátó Szövetség hogyan, milyen prioritások mentén tudott segíteni ebben a nehéz helyzetben tagvállalatainak?

Talán meglepő dolgot fogok most mondani. Én azt gondolom, hogy az MMSZ-nek 2025 sikeres éve volt. Azt éreztem, hogy elfogadottságunk nőtt és többen gondolták azt, hogy érdemes támaszkodni az MMSZ adta szolgáltatásokra, lehetőségekre, az együttműködés hozta pozitívumokra. Ennek következményeit érezzük most az MMSZ működésében.

2025 gazdaságilag valóban nehéz év volt – nemcsak nekünk, de az egész világnak, Európának, a műanyagiparnak. Ebben a gazdasági környezetben kellett életben maradni. Nekünk magyaroknak az uniós támogatások elmaradásával véget ért az a gazdasági Kánaán, ami az elmúlt húsz évet jellemezte, elmaradtak ipari beruházások, így a támogatások csökkenése miatt sokkal nagyobb hangsúlyt kellett helyeznünk arra, hogy a cégek megfelelő stratégiával, beruházási költséganalízissel alakítsák jövőjüket. Ebben szeretne az MMSZ erős partnere lenni a műanyagipar résztvevőinek.

Én úgy gondolkodom, hogy minden rossznak van jó oldala. És a jó oldalnak, ha azonnal nem is jelentkezik egyértelműen, hosszú távon megmutatkoznak a jelei. A több évezredes kínai ideológia szerint a jing és a jang egymás mellett él, és ez teljesen igaz mai helyzetünkre is. Mert mi történik? Évtizedeken keresztül a magyar beszállító műanyagipar alapvetően a német autóiparra épült fel, és most ennek a területnek a vajúdása igen nehéz helyzetet teremtett Magyarországon, komoly termelések estek ki. Mi ennek a pozitív oldala? Hogy szép lassan megtanuljuk azt, hogy más területre is figyeljünk. Szélesebb látókörrel rendelkezzünk. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy több lábon álljunk. Hogy ne csak egy területre koncentráljunk. Megnézzük, mi az a szolgáltatás, amivel Magyarország ma a világon megfelelő módon tud prosperálni. És itt megint nagy szerepe van a Szövetségnek, mert ebben kézzelfogható gazdasági háttértámogatást tudunk nyújtani. Közeli példa erre az Energiaügyi Minisztériumban folytatott, sikeresnek ígérkező tárgyalásunk a magas áram- és rendszerhasználati díjak miatt, reméljük ennek rövidesen a közvetlen eredményét is érezni fogjuk. Vagy említhetem azokat a kapcsolatépítő rendezvényeket, amelyek üzleti lehetőségeket nyújthatnak a résztvevőknek, és ezek is Szövetségünk programjain keresztül válnak elérhetővé a magyar műanyagipar képviselőinek.

Az életben soha nincs olyan, hogy jó vagy rossz. A kettő mindig egymás mellett dolgozik, én azokhoz az emberekhez tartozom, aki minden helyzetben – a realitás talaján állva – keresem a pozitívumot, a továbblépés lehetőségét. Mert nincs más utunk. Vonatkozik ez az MMSZ-re, Magyarországra, a műanyagiparra egyaránt. Ha nincs más lehetőség, akkor más keretek mentén, más vonalon kell továbblépni. És itt a kell szón van a hangsúly.

2024-es megválasztása óta többször kifejtette: az MMSZ hatékony munkájának elengedhetetlen eleme, hogy egyre inkább bevonják az elnökség munkájába a tagvállalatokat, így valóban a cégek érdekeit figyelembevéve tudják alakítani az érdekvédelmi tevékenységet. Ennek érdekében komoly szerkezeti átalakítások történtek a májusi tisztújító közgyűlést követően az elnökségen belül, munkacsoportok alakultak különböző tevékenységi feladatkörökkel. Hogyan érzi, ezzel megfelelő választ tudnak adni a szakág előtt álló kihívások megoldására, feldolgozására?

Részben igen, de ez a stratégiaváltás még nem zárult le. A stratégiai átalakításban arra a nagyon jól kitalált vezérfonalra építkeztünk, amit az előző elnökség megteremtett. Amin tervezünk változtatni, és ami tulajdonképpen már folyamatban van, az az, hogy az alelnökök felelősségi köreit részben a most alakuló munkacsoportok veszik át, akik nagyobb önállóságot és kiterjedt önmegvalósítási lehetőséget kapnak az MMSZ elnökségétől. Nem kívánok sem én, sem az elnökség abba beleszólni, hogy bármelyik munkacsoportnál mely terület kapjon prioritást 2026ban, amely mentén képviselik a magyar műanyagipar érdekeit. Neves szakemberekből áll valamennyi munkacsoportunk, ők tudják megmondani, hol a súlypont, mi az, amit az adott területen tenni kell. Éves munkatervet készítenek, amit egyeztetnek az elnökséggel, és időszakosan beszámolnak az elvégzett feladatokról, de a célt maguk tűzik ki és a munkafolyamatokat is maguk szervezik. Természetesen ez részükről nagyobb felelősséggel jár, de a bizalmat megszavaztuk nekik.

Ami újdonság, hogy nem csak az MMSZ elnökségének tagjai vehetnek részt a munkacsoportok munkájában, hanem bármelyik Magyarországon tevékenykedő műanyagipari cég képviselője, aki úgy gondolja, hogy ehhez ő tud hozzátenni valamit, az adott terület alakításában részt akar venni. Mindenkit szívesen látunk, örülünk mindenkinek, aki hozzánk akar csatlakozni.

Vannak csatlakozók?

Igen, szépen lassan alakulnak a csoportok, de legyünk őszinték, ez komoly plusz feladattal jár – társadalmi munkában. Itt az elhivatottság, a tenni akarás, a jövőkép, a víziók megléte határozza meg, hogy ki az, aki ebben részt kíván venni.

Itt nem lehet azonnali gazdasági érdekekről beszélni. Az MMSZ hosszútávú stratégia kialakítása mentén tud segíteni a cégeknek, az egyre szélesedő kapcsolati háttérrel elindulnak a pozitív folyamatok. Azt mindenkinek magának kell látnia, hogy az általunk kialakított stratégia számára megfelelő irányvonalat jelent-e, és ha igen, akkor ily’ módon akar-e dolgozni, részt venni az MMSZ tevékenységében.

Nekünk az a dolgunk, hogy a Szövetség stratégiáját, jövőképét, elképzeléseit világossá tegyük partnereink számára és meg tudjuk mutatni, hogy szerintünk mi ennek a pozitív hozadéka. Rá kell ébreszteni a műanyagipar szereplőit, hogy a közösségnek ereje van, még akkor is, ha a megadott keretek között a konkurenciámmal együttműködve kell dolgozni, de ha csoportként lépünk fel egy-egy cél érdekében, akkor lehetőségek nyílnak ki előttünk, és azzal mindegyik szereplő nyerni fog.

Egyelőre ez a hozzáállás Magyarországon még nem igazán működik, még inkább az van a köztudatban, hogy a konkurenciával a közösködés és az együttműködés üzletvesztéssel járhat. Nekem más a meggyőződésem. Az a tapasztalatom, hogy hosszútávon, ha 5-10-20 résztvevő egyirányba elindul, akkor egy ipari-üzleti-kereskedelmi területen a lehetőségek megnyílnak. Aztán, ha kinyíltak, azon belül már mindenki megharcolhat a maga eredményeiért, természetesen normális kereteken belül. De hogy eddig eljussunk, ahhoz együtt kell működni. Ez az egyik fontos feladata Szövetségünknek. Megértetni, hogy a közösség ereje a jövőt építi.

A másik, amit nagyon fontos tudomásul vennünk, hogy a környezetünk megváltozott. Felnőtt a Z generáció, amelyik úgy éli az életét, olyan intenzitással, olyan információ-folyammal, benyomás-tömeggel, amire nekünk szövetségi szinten is tudatosan készülnünk kell. Ez az információáramlás az egész iparban is igaz. Nem tudunk már azzal a működési struktúrával sikeresek lenni, mint amivel mondjuk tíz évvel ezelőtt jól működtünk. És nem a rendszer lett rossz, a világ változott meg körülöttünk. Szövetségként ma már nem elég évente két-három rendezvényt felkínálni tagvállalatainknak, a cégeknek egyre több információra van szükségük, ami miatt egy újabb strukturális váltásra van szükség. Ennek része a munkacsoportok szabadabb működése – meghatározott keretek között, de azon belül egy szabad, piac irányította működéssel.

A különböző munkacsoportok vezetőit arra kértem, hogy számoljanak be a saját területükön végzett munka eredményeiről – az interjú végén ezekkel is megismerkedhetünk majd. Ön a Gépipari Munkacsoport vezetője, ami az elmúlt évben alakult meg. Ez a munkacsoport a kitűzött céloknak megfelelően hozta az eredményeit?

Azt gondolom, hogy már maga a Gépipari Munkacsoport megalakulása teljes siker. Ha arra gondolok, hogy az elmúlt negyven évben a műanyagipari gépbeszállítók nem voltak hajlandóak egy asztalhoz leülni és elbeszélgetni arról, hogy ez a piac mit szeretne itt Magyarországon, mire van szüksége és mi az, amire nekünk gépipari beszállítóknak szükségünk van, óriásit haladtunk előre. A nagy beszállítóknak a 90 százaléka ezt most belátta, sőt nem csak belátta, de aktívan részt is vesz a munkacsoportban, és már arról beszélgetünk, mivel tudjuk közösen a piacot segíteni.

Első lépésként elkezdtünk adatokat gyűjteni arról, hogy kereskedelmi területen a fröccsöntő gépek eladásában mi történik Magyarországon. Ezt eddig mindenki csak sejtette, az európai vám adatok messze nem voltak pontosak, nem tartalmaztak részleteket, most gyakorlatilag minden munkacsoport tagja negyedévente szolgáltat adatokat a megadott európai norma szerinti kategóriákban, így láthatóvá vált, milyen gépértékesítések vannak Magyarországon. Ez az adatbázis név nélkül, de összesítve egy teljes, széles körű információtömeget ad a magyar értékesítésről.

A következő lépés az lesz, hogy megszervezünk Magyarországon egy gépipari kiállítást, vásárt. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert több mint egy évtizede megszűnt a CHEMEXPO, amelynek a gépipari része évente komoly bemutatkozási lehetőséget biztosított a hazai gépbeszállítóknak. Ez egy komoly hiányterület maradt az elmúlt években, ugyanis minden magyarországi géphasználó csak részinformációkkal rendelkezik arról, mi van a gépipari piacon, és ha tájékozódni szeretne, akkor nemzetközi vásárokra kell utaznia. Jelenleg a rendezvény költségvetésének tervezése van folyamatban, keressük a munkacsoporton kívüli gyártók kapcsolatait is, és felajánljuk nekik a lehetőséget a részvételre. A rendezvény tervezett időpontja 2026. április 22-23. Budapest lesz a helyszín, a pontos helyét még keressük.

Következő tervünk még a munkacsoportban, hogy tovább bővítsük adatbázisunkat, a fröccsgépek után az ipari robotok területén és az automatizációban tevékenykedő cégek adatait is feldolgozzuk.

Az MMSZ eseménynaptárában hagyományosan kiemelt helyen szerepel a düsseldorfi K vásár, ebben az évben az aktuális gazdasági hatást érvényesítve, alapvető változásokat bevezetve új rend szerint működött a magyar nemzeti stand. Érkeztek már a résztvevőktől visszajelzések? Milyen eredményeket tart elsődlegesen fontosnak ezzel kapcsolatban?

A struktúraváltás a stand kialakításában időszerű volt. Nem azt mondom, hogy kényszer, de fel kellett ismernünk annak a lehetőségét, hogy egy más szerkezetben a jelenlétünk a K vásáron sikeresebb tud lenni. Hálás vagyok a myCEPPI által már évek óta szervezett CEPM konferenciának, amely lassan tíz éve a közép-kelet-európai műanyagipar elismert rendezvénye, ez mutatta meg azt a struktúrát, amit eredménnyel lehet használni kisebb volumenben egy nemzeti standon is.

A manapság oly népszerű B2B meetingek rendszere szerint alakítottunk ki kisebb tárgyalási területeket, a bemutatkozási lehetőséghez vitrint és a cégbemutató filmekhez monitort. Azt gondoltuk, hogy nagyobb igény van manapság erre, mint egy nagyobb felületű kiállítási térre, ahol a kiállítás mind a nyolc napján szükséges a cégek részéről a jelenlét. Gondoltunk egy merészet és a korábbinál nagyobb területű standot bérelt Düsseldorfban az MMSZ, a stand egyik felét az Ongropack Kft. bérelte ki, a másikat pedig felosztottuk 10 négyzetméteres területekre, amit akár napokra is tudott igényelni egy-egy cég. A visszajelzések egyhangúan igazolták elképzelésünket, egy nagy stand bérlésénél lényegesen kisebb összegért kaptak tagvállalataink tárgyalási helyet és kiállítási lehetőséget, nem kellett a munkatársaknak nyolc napra szállást foglalni, étkezést biztosítani. Kevésbé volt megterhelő így a cégeknek, ezzel a megoldással kedvező költségekért biztosítottunk megjelenési lehetőséget a világ legnagyobb műanyagipari szakvásárán, és ami még lényeges, hogy a korábbi alkalmaknál több cég vehette ezt igénybe.

Az első visszajelzések a kiállítóktól alapvetően pozitívak, de a pontos felmérés folyamatban van. Kaptunk javaslatokat, amelyekkel a jövőben még inkább ki tudjuk majd a cégek igényeit elégíteni. Szeretnénk széles körben, egy kérdőív segítségével még pontosabb információkat gyűjteni arról, hogy ez az irányvonal jó-e, min változtassunk, hogy még sikeresebbek lehessünk.

Hosszú évek óta az MMSZ kiemelt célkitűzése, hogy külpiacra segítse tagvállalatait. Az elnökség a K mellett további célként jelölte meg a jövő évi, Lengyelországban megrendezendő PLASTPOL kiállításon való megjelenés lehetőségeinek feltárását. Hol tart most ez a munka?

Az elnökséggel terveztük, hogy feltárjuk a PLASTPOL nyújtotta előnyöket, és hogy jövőre egy nemzeti standdal ott is megjelenjünk, de a jövő évi időpont ütközik a HUNGEXPO Ipar Napjai kiállításával, így mindkét kiállítás egyidejű leszervezése olyan terhet jelentene, amit nem tudunk felvállalni. Ez azonban csak azt jelenti, hogy több időnk van előkészíteni egy 2027-es részvételt. Felmérést készítünk addig arról, hogy a magyar műanyagipar számára mennyire fontos a lengyel piaci jelenlét.

Az MMSZ elnöksége több hónapon keresztül dolgozott a tagdíjreformon, amit a májusi közgyűlés kisebb korrekciókkal el is fogadott. A tervek szerint 2026 januárjában várható a bevezetése. Hogyan fog ez megtörténni?

Az elfogadást követően 2026 januárjában már az új feltételek szerint kapják meg a tagvállalatok a tagdíjbefizetésre a számlát. Nagyon fontos hangsúlyozni, többször megtettem már: a tagdíjreform nem burkolt tagdíjnövekedést jelent. Összehasonlítva a korábbi tagdíjtáblázattal, nagyságrendi változások nincsenek benne, de racionálisan átgondoltuk az egyes kategóriákat.

Az oktatásban részt vevő szervezeteken túl egységesítettük a díjakat. Nem tartottuk indokoltnak, hogy kedvezőbb lehetőséget kaptak a kereskedelemben részt vevő cégek a termelő cégekkel szemben, így mostantól ők is forgalom alapján kerülnek besorolásra. Néhány céget érint csak, hogy felállítottunk pluszban egy felső kategóriát, néhány Magyarországon működő multinacionális cégcsoport tartozik ide, illetve ugyanilyen módon lefelé is létrehoztunk egy kategóriát, a néhány fős, kisbevételű cégek számára, ahol komoly terhet jelentett a korábbi tagdíj mértéke. Számunkra az ő képviseletük is nagyon fontos, kiemelt célkitűzése Szövetségünknek, hogy őket is be tudjuk vonzani, gazdaságilag lehetőséget biztosítani, hogy reálisan vállalható költségért tudjanak tagjai lenni az MMSZ-nek.

A tagdíjreformot tulajdonképpen ezen három elv alapján alakítottuk ki, és nem kaptam ez idáig negatív véleményt ezzel kapcsolatban. A 2025-ben felvett új tagok már az új költségstruktúrával találkozhattak. Az idő ezt a lépést szükségessé tette számunkra, januártól pedig egy kísérőlevéllel, amelyben mindenki részletesen megismerheti az újonnan felállított kategóriákat, már minden cég ennek a besorolásnak megfelelően kapja a tagdíjszámlát könyvelésünktől.

Volt arról is szó, hogy a cégek az MMSZ különböző szolgáltatásait plusz díj ellenében vehetik igénybe. Ez egy következő lépés lesz?

Igen, ez egy következő lépés. Szorosan összefügg azzal, hogy a különböző munkacsoportok hogyan alakítják munkájukat. A mi általános célunk az, hogy legyen egy olyan cégeket segítő adatbázis, amelyet tagvállalataink elérhetnek a Szövetség honlapján bizonyos feltételekkel, míg a nem tagvállalatok meghatározott díj ellenében jutnak majd hozzá. Az MMSZ által összeállított adatok ma bárki számára elérhetőek, holott mint tudjuk, az információ érték. Az MMSZ tagok a tagdíjukkal támogatják azt, hogy ezeket az adatokat elő lehessen teremteni, többek között azért is fizetik a tagdíjukat, hogy egy ilyen háttérbázis előállításának költségét viseljék. Mi értékeljük tagvállalataink áldozatvállalását, ezért gondoljuk azt, hogy a tagdíj ellenében plusz szolgáltatás jár azoknak a cégeknek, akik hozzánk csatlakoznak. Azok a vállalatok pedig, akik nem fizetnek tagdíjat, de szeretnének ezekhez az információkhoz hozzáférni, azoknak lehetőségük lesz arra, hogy ezeket megvásárolják. Én nagyon szeretném, hogy az MMSZ által összeállított adatbázis olyan fontos, széleskörű, komoly napi adatokat
tartalmazó adatgyűjtemény legyen, hogy azért külső cég anyagi áldozatot hozzon, mert az azt jelenti, hogy jól dolgozunk.

Komoly értéket képvisel, hogy az MMSZ rendszeresen ad ki éves elemzéseket a műanyagipar aktuális helyzetéről, az ehhez szükséges adatgyűjtéssel kapcsolatos online fejlesztés két éve készült el. Az új rendszer biztonságos, összesített adatokat ad az elemzőnek, kitöltése pedig egyszerűbbé vált, ennek ellenére az elemzéshez szükséges statisztikai adatokat nem szívesen adják meg a vállalatok. Milyen további tervei vannak ezzel kapcsolatban az elnökségnek?

Az minden esetben nagyon fontos, hogy az adatgyűjtésnek lássuk a hátterét. Megszűnt az a törvényi szabályozás, ami kötelezte a cégeket az adatszolgáltatásra. Néhány éve még ezeknek az elemzéseknek az elkészítése a hihetetlen széles kapcsolatokkal, személyes ismertséggel, tapasztalattal rendelkező Buzási Vera nevéhez kötődött, szomorú távozásával meg kellett keresnünk azt a lehetőséget, hogyan menjünk tovább. Át kellett alakítanunk a felületet, mert az idő elhaladt mellettünk. Online világban élünk, mindenhova adatokat töltünk fel, így ha szeretnénk egy rendszert kialakítani, akkor nem korszerű telefonon gyűjteni az adatokat, ezért fejlesztettük ki erre a célra webfelületünket. Célunk volt a kialakításban a megfelelő logikai rendszer, és hogy időt spóroljunk ezzel mind a tagoknak, mind a Szövetség munkatársának, de adjunk rugalmasságot is az adatfeltöltésben, hogy ezt valaki akkor tegye meg, amikor éppen van ideje.

Két éve működik az új webfelületünk, elég tapasztalatot gyűjtöttünk a működéséről és elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy az elnökség néhány tagja elkezdjen azzal foglalkozni, hogy ezt áttekintse és értékelje. Kaptunk tőlük módosítási javaslatokat, ami további egyszerűsítésekről szólnak.

Tapasztalatuk ugyanakkor, hogy csodálatos dolog az online világ jelenléte, alapvetően egyszerűsíti le a dolgainkat, de nem pótolhatja az emberi kapcsolatokat. Az látható, hogy pusztán egy kiküldött emailre ritkán kapunk választ, és ha azt nem támogatjuk meg látogatással, személyes beszélgetéssel, akkor ez a rendszer működésképtelen. Szükségünk van tehát egy olyan emberre, akinek megvan a kapcsolata a tagvállalatokkal, tud az illetékes emberekkel beszélni, meg tudja világítani, hogy az általunk elvégzett adatgyűjtés miért fontos, mi az, amit nyer ezzel az egész iparág, és érdemes azt az időáldozatot vállalni, amíg kitölti az adatszolgáltatási kérdőívet.

Amit az eddigi felülvizsgálatból leginkább leszűrtünk az az, hogy a jelenlegi adatszolgáltatási kérdőív kitöltésének időigénye irreálisan magas. Nagyon át kell gondolnunk, hogy egy mostani adatpörgésben, működési sebességben vannak-e egy cégnek – és nem egy emberről van szó, aki minden adattal rendelkezik, hanem egy termelésben, egy beruházásban, egy kereskedelemben jártas emberről, egy ügyvezetőről – adatszolgáltatásra alkalmas szabad emberei. Egy kis cégnél ennél egyszerűbb a helyzet, de ahol 6-8 ezer tonna felhasználás van évente, ott ez bonyolultabb. A problémát abban látjuk, hogy nem mindig tudják összehangolni az illetékesek az általunk kért adatszolgáltatási feladatot a saját munkafeladataikkal.

Nekünk most azt kell kitalálnunk, hogy az egyébként jól kialakított adatgyűjtő rendszert hogyan lehet felhasználóbarát módon továbbfejleszteni, amivel a lehető legkisebb terhet adjuk az adatszolgáltatásban résztvevőknek. Az adatszolgáltatóktól pedig azt kérjük, hogy segítsék munkánkat, hogy meg tudja őrizni a műanyagipari adatbázis fontosságát és pontosságát. Mert, ha például csak a piac 60 százalékát látjuk ezekben az adatokban, akkor baj van, mert akkor az adatok felhasználhatósága komolyan sérül. Azt nem kell bizonygatnom, hogy az információ hatalom, és hogy ez nekünk, az egész iparágnak hitelesen meglegyen, abban valamennyiünknek tevékenyen részt kell vállalnunk.

Az MMSZ elnökségének munkáját alapvetően befolyásolják a gazdaság szinte minden területén fennálló nehézségek, nehéz továbbra is tervezni a folyamatos változások miatt, nehéz most pozitívumokat előre vetíteni. Milyen célokat fogalmaz meg ennek ellenére az MMSZ elnöksége az előttünk álló új évre?

Egyrészről könnyű tervet készíteni, mert sok olyan pont van a munkánkban, amivel bőven ki tudjuk tölteni a munkanaptárunkat, másrészről éppen ezért nehéz, mert ki kell ezek közül választani azt, ami belefér, amire képesek vagyunk, és nem csak tessék-lássék módon, hanem azon a magas színvonalon, amit elvárunk magunktól, ami tartalommal bír és segíti az iparágat.

Nagyon jó példa erre, hogy 2025-ben, nagy fájdalmunkra, nem volt kapcsolatépítő rendezvényünk. A piacnak ez hiányzik, jövőre meg kell tennünk. Volt azonban egy K vásár, ami három évente van, és elvitte előkészítésben a Szövetség energiájának nagy részét. Ezért is fontos a munkacsoportok önállósága, hogy például az Üzletfejlesztési Munkacsoport kidolgozhassa, hogyan fogja ezek szervezését megvalósítani – maradnak a jól bevált mintáknál, vagy esetleg egyéb rendezvényekben gondolkodnak.

Vannak olyan stabil pontok, amik bizonyosan nem változnak, amik nem tűnhetnek el az életünkből, ezek egyike Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga tudományos, ismeretterjesztő konferenciánk, amit azoknak a fiataloknak tartunk, akik továbbtanulásukban a műanyagipart választották. Ennek a rendezvénynek jövője van, mert az egyik legnagyobb feladatunk, hogy a műanyagot és az abban rejlő lehetőségeket bemutassuk a diákoknak és támogassuk a megfelelő szakember utánpótlást.

2026-ban visszatérünk a tradicionálisan bevált decemberi időponthoz és helyszínhez, az MTA felújított dísztermébe. A további rendezvényeink áprilisban a gépipari vásár lesz, emellett szeretnénk az Üzletfejlesztési Munkacsoporttal tartalmas jövő évi programot összerakni, több rendezvénnyel, amik segítik a jövőt a műanyagipar résztvevőinek.

A jövőt tekintve pedig abban bízom, hogy gazdaságunk 2026ban stabilizálódik és lassan növekedésnek indul. Hinnünk kell benne és ezért kell mindent megtennünk. Nem számíthatunk külső segítségre, de erősek, innovatívak vagyunk és képesek arra, hogy stabil, jól prosperáló jövőt építsünk magunknak.

Az elmúlt nehéz időszakból a pozitívumokra kell emlékeznünk, még akkor is, ha kevés ilyen lehet most az életünkben. Mert ezek a nehéz helyzetben megélt pozitívumok segítik a jövőt. Ne reménykedjünk abban, hogy érkezik valaki varázspálcával és egy mozdulattal mindent rendbe tesz… Mi magunk vagyunk a varázspálca, de meg kell találnunk hozzá a megfelelő varázsigét is, mindenkinek a sajátját. Az MMSZ ebben a helyzetben egyetlen dolgot kell, hogy tegyen: a lehető legtöbb információt juttassa el a műanyagipar résztvevőihez, elősegítve a varázsige megtalálását. Mi ezen vagyunk és remélem minél többen látják, érzik az akarásunkat, és csatlakoznak hozzánk, hogy közösen építhessük a jövőt!

 

DR. DEMJÉN ZOLTÁN
az MMSZ alelnöke
az MMSZ Újrahasznosítás, Körforgásos Gazdaság Munkacsoportjának vezetője
(a BASF HUNGÁRIA KFT. nyugalmazott értékesítési igazgatója)

A 2025-ös esztendőn végigtekintve számtalan olyan eseményről lehet beszámolni, mely a magyarországi műanyag körforgás működését jelentősen befolyásolta. Mindenekelőtt ki kell emelni a szomszédunkban folyó háború pusztító hatását, mely az egész európai gazdaság működését igen hátrányosan érinti. Ebből a folyamatból, hasonlóan a régiónk többi országához, hazánk sem tud kimaradni – a magas energiaárak, a stagnáló német gazdaság, a vegyipari kapacitások kihasználtságának rekordmélysége (75 százalék alatt) és még hosszan lehetne sorolni a szomorú tényeket –, rányomják bélyegüket műanyagiparunk egészére, így a regranulátum gyártására és az egész körforgásra.

Ennél a pontnál rögtön el is értünk egy igen fontos kérdéshez. Az Európai Unió célul tűzte ki a csomagolási műanyagok esetében a regranulátum arányának növelését 30 tömegszázalékra, 2030-as céldátummal. (PET palack esetében az arány 25 százalék 2025-re és 30 százalék 2030-ra, már kötelező érvényű előírás.) Látjuk ugyanakkor, hogy a fenti kedvezőtlen gazdasági környezet, és persze a piaci tényezők miatt, a regranulátumok gyártásával foglalkozó cégek körében csődhullám indult meg az EU-ban. Szinte általánossá vált, hogy a regranulátum egységára sok esetben megközelíti vagy meg is haladja a tiszta originál anyag árát. Ezt a folyamatot felismerve, régiós szövetségi szinten kezdeményezés indult az EU illetékes bizottságának irányában. A felhívás lényege, hogy az egyes termékek gyártása esetében, például szemeteszsák, kötelező jelleggel írja elő a bizottság a 100 százalékos regranulátum használatát. A kezdeményezéssel az MMSZ is teljes mértékben egyetértett és a körforgásos gazdaságért felelős Dr. Nagy Márta helyettes államtitkár asszonynál (Energiaügyi Minisztérium) kezdeményeztünk egy találkozót azt kérve, hogy a szakma által megfogalmazott kérésünket továbbítsa az EU-bizottság illetékes munkacsoportjához. Ez ismereteink szerint megtörtént.

A fenti helyzetbe illeszkedik a MOL által üzemeltetett, egykori ReMat Zrt. műanyaghulladék feldolgozó 2025 decemberében tervezett bezárása, amelynek korábbi hulladékfeldolgozó kapacitása 25 000 t/év, regranulátum gyártó kapacitása 20 000 t/év volt, vagyis hazánk legnagyobb ilyen profilú üzemének számított. Az ok a gyenge kereslet miatti pénzügyi problémákra vezethető vissza. Szövetségünk, mint a körforgásos gazdaság elkötelezett híve és támogatója, szomorúan fogadta a hírt, mely azonban megerősít bennünket abban, hogy a fentebb említett százalékos arányok betartásának kötelezővé tétele az EU részéről nyilvánvalóan lökést adna az ágazat kimozdulásának ebből a lehetetlen állapotból.

Az esztendő nem csak rossz hírekkel terhes, beszámolhatunk kifejezetten pozitív fejleményekről is. Az egyik ilyen sikertörténet a betétdíjas visszaváltási rendszer, melynek eredményeképpen a használt PET palackok több mint 70-90 százalékát sikerült visszagyűjteni és regranulátum készítésére felhasználni. Ezzel az aránnyal az EU-n belül, nem is beszélve a szűkebb régiónkról, sikerült igen előkelő helyet kivívnunk. Az így készült regranulátum még nem food-grade minőségű, bár ezen a területen is folynak biztató kezdeményezések. A visszaváltási rendszert egyébként ki lehetne terjeszteni más, nem PET-ből készült műanyag flakonokra is.

A lakossági hulladékgyűjtés még szélesebb körben történő kiépítésének segítségével szinte az ország minden területén lehetségessé vált a még hasznosítható műanyag, fém és papír hulladék elkülönített gyűjtése. A kukák szétosztása, jól programozott ürítése saját tapasztalataim alapján is olajozottan működik.

Fontosnak tartjuk tehát, hogy a szelektív hulladékgyűjtés rendszere össztársadalmi szinten tovább fejlődjék, így lehetővé válik a hulladéklerakókba kerülő műanyag mennyiségének folyamatos csökkentése. A hivatalos adatok alapján ez a célszám 10 százalék 2035-re. Véleményünk szerint azonban a cél túl megengedő, tehát minél előbb el kellene érnünk az ideális állapotot, amikor is nem kerül műanyaghulladék a lerakókba, a természetbe. Hosszú évek óta a fejlettebb nyugat-európai országok – és itt kiemelném Németországot, mint a legtöbb műanyaghulladékot produkáló országot az EU-ban – ezt a célt már megvalósították. Tehát a cél nem lehetetlen vállalkozás, jó példák hosszú sora áll előttünk. Lévén, hogy a mechanikai reciklálásnak a csomagolóanyagok esetében létezik egy észszerűségi határa, mely kb. 45-50 százalék, az ezen felüli mennyiséget energetikailag kell hasznosítanunk, el kell égetnünk, hogy megszabaduljunk a hulladéktól. Ez történik a jó példaként említett Németországban is.

A fentiekből következik, hogy a hurok bezárásához, azaz a műanyag- és műanyaghulladék-áram zártkörben tartásához, szükséges a mechanikai reciklálás arányának növelése és a megfelelő égetőművi kapacitás kiépítése. Támogatjuk tehát egy új, eltervezett 100 kt/év kapacitású égetőmű megépítését 2028-ban. A mechanikai reciklálás mellett a technológia szint lehetővé teszi a kémiai reciklálást, a műanyaghulladék termikus bontását ún. pirolízis olajjá, melyből originál műanyag készíthető. A jelentősége ennek az eljárásnak azonban még egyelőre csekély, mert paradox módon nincs elég nagy mennyiségben folyamatosan rendelkezésre álló, egységes minőségű műanyaghulladék, mellyel gazdaságosan lehetne működtetni egy ilyen nagykapacitású pirolízisüzemet.

Látható, hogy az újrahasznosítás alapfeltétele, hogy a műanyaghulladék szelektíven, jó minőségben és nagy mennyiségben kerüljön a gyűjtőpontokra. Ez össztársadalmi feladat és felelősség. Szövetségünk megragad minden olyan alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Jó példa erre a középiskolás diákoknak évente rendszeresen megszervezett Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga konferencia, melynek legutóbb a MOL székháza adott otthont. Az előadások és a panelbeszélgetés a műanyagok fontosságát és a belőle készült termék életciklusa végén a műanyaghulladék nagy értékét hangsúlyozta.

Végezetül az MMSZ Körforgásos Gazdaság Munkacsoportja stratégiai célkitűzései között szerepel egy adatbázis létrehozása is, melyben a műanyag-feldolgozó vállalatok reciklálással kapcsolatos technológiai problémáit, fejlesztési igényeket és gazdasági természetű kérdéseket gyűjtenénk össze annak érdekében, hogy jobban megértsük az ipar ez irányú gondjait, elképzeléseit és a konkrét adatok birtokában gyorsabban, hatékonyabban tudjunk reagálni a kormányzati és uniós tervezetekre.

 

PALÓCZ TAMÁS
az MMSZ Felügyelő Bizottságának tagja
az MMSZ Energetikai és Költséghatékonysági Munkacsoportjának vezetője
(a KAPOSPLAST KFT. ügyvezető igazgatója)

Munkacsoportunk 2025-i évi kiemelt feladata a műanyagipari vállalatokat nagymértékben érintő energiaárak és a rendszerhasználati díjak (RHD) vizsgálata és elemzése mellett egy olyan dokumentum elkészítése volt, amely alkalmas a kormányzattal való egyeztetésre. Ezt a dokumentumot október 7-én mutattuk be személyes találkozón az Energiaügyi Minisztériumban Lantos Csaba energiaügyi miniszternek és Dr. Gondola Csaba államtitkárnak. Tanulmányunk a következőket tartalmazta: az elmúlt három évben a villamos energiaköltségekben bekövetkező változások komoly veszteséget és hátrányt okoztak a magyar és a nemzetközi műanyagiparban is. A műanyagipar a hazai feldolgozóipar egyik legnagyobb hozzáadott értéket termelő alapanyaggyártó ágazata – a vegyipar közvetlenül 97 700 főt, indirekt módon pedig 150 000 főt foglalkoztat. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a megatrendek hosszútávon támogatják a műanyagipar jelentőségét.

A globális megatrendek, mint a városiasodás, ahol az építkezések az infrastrukturális beruházások és a háború utáni újjáépítés felerősödése, valamint az öregedő népességgel együtt megjelenő növekvő kereslet az egészségügyi termékek iránt, vagy a megújuló energiaforrások, az elektromos járművek és energiatárolási megoldások térnyerése mellett a folyamatosan növekvő fenntarthatósági nyomás mind a műanyagipar jelentőségét vetítik előre. Ezen lehetőségek mellett viszont figyelembe kell venni a hazai műanyagipar versenyképességi helyzetének romlását és a csökkenő termelési irányt.

A lassuló fogyasztás, a növekvő import és a magas energiaárak miatt a műanyagipar termelése visszaesett. A visszaesés
hazánkban is vállalatok megszűnésével járt, és ez a munkahelyek számában is megmutatkozik. A hazai műanyagipar helyzetét a növekvő és a régiós összehasonlításban is magas energiaárak sújtják, illetve a magas hazai rendszerhasználati díjak tovább nehezítik a vállalatok helyzetét.

Az energiaintenzív vállalatoknál, mint például a műanyagiparban, ezért is rendkívül fontos feladat az energiafüggőség mielőbbi csökkentése, ennek érdekében a jelenleg rendelkezésre álló pályázatok segítséget nyújthatnak (Nemzeti Bajnok, Jedlik Ányos program). Ennek megismertetésében, a pályázat kiírások és feltételek véglegesítését követően, a legszélesebb körben részletes tájékoztatást kívánunk nyújtani tagvállalataink részére.

A jelenlegi szabályozás keretein belüli árképzés nem tesz különbséget a termelő, energiaintenzív, nagyfogyasztású, valamint a másodnyersanyagot előállító és újrahasznosító vállalkozások között, mert csak a villamos energia vételezési módja befolyásolja az árakat, melyl pl. egy középfeszültségen vételező termelő vállalat számára óriási költséget okoz.

Az októberi személyes miniszteri találkozón átadásra és bemutatásra került a mindezeket tartalmazó, az MMSZ által összeállított részletes anyag. Még idén feladatunk az Energiaügyi Minisztérium rendelkezésére bocsájtani azt a kiegészítő anyagot, mely bemutatja az energiaintenzív vállalat fogalmát és definiálását, melynek alapján javaslatot tudunk tenni egy diverzifikált/
sávos RHD díjra.

Első körben mindenképpen a termelő, hozzáadott értéket előállító vállalatok kerülnének be, mely az MMSZ tagságában a műanyaggyártó és -feldolgozó vállalatokat, valamint az újrahasznosító cégeket jelenti.

A MMSZ elnökségének jóváhagyása után Dr. Gondola Csaba államtitkárral folytatjuk tovább az operatív munkát, melynek célja egy kedvezőbb díjakkal működő RHD rendszer kialakítása a termelő műanyagipari vállalkozások számára.

Közös célként tekint munkacsoportunk arra a feladatra is, hogy egy magasabb fokú energiafüggetlenségi szint elérése jelentheti a magyar vállalatok versenyképességének javulását a régióban, ebben pedig elengedhetetlen az állam, a termelő vállalatok és az MMSZ közös munkája.

 

PETRÉNYINÉ SZABÓ KRISZTINA 
az MMSZ alelnöke
az MMSZ Kommunikációs Munkacsoportjának vezetője
(a MOL NYRT. üzletág igazgatója)

2025 a Magyar Műanyagipari Szövetség kommunikációjában a megújulás és a nemzetközi nyitás éve volt. Oktatási programok, szakmai fórumok, kiadványok és a világ legnagyobb ipari vásárán való aktív jelenlét – mindez azt szolgálta, hogy hitelesen képviseljük a műanyagipar értékeit és jövőképét.

Szeptemberben Budapesten rendezték meg a Central European Plastics Meeting (CEPM) konferenciát, amely a régió legfontosabb műanyagipari találkozója. Szövetségünk aktív szereplőként vett részt: delegáltjaink panelbeszélgetéseken szólaltak fel, és csatlakoztunk a Plastics Value Chain Demands Immediate Action nyilatkozathoz.

A düsseldorfi K 2025 vásáron saját nemzeti standot épített a Szövetség, amely tizenegy hazai műanyagipari vállalatnak tette lehetővé kedvezményes áron a megjelenést a nemzetközi piacon. A kiállítók eredményességét egy angol nyelvű POLIMEREK különszámmal is támogattuk. A stand a magyar cégek központi találkozóhelye volt, és az ugyancsak itt megrendezett hagyományos Magyar Est kapcsolatépítő rendezvényünk szintén nagy sikert aratott.

Az MMSZ szakmai jelenléte más rendezvényeken is erős volt: külön kiemelendő az Ipar Napjai – Automotive Hungary nemzetközi
ipari szakkiállítás keretében megrendezett IV. MMSZ Műanyagipari Konferencia. Ezen a konferencián előadást tarott Horváth Ágnes, a MOL szakértője, Dr. Hortay Olivér, a Századvég Kutatóintézet Energia- és Klímapolitika Üzletág igazgatója, valamint Bűdy László, az MMSZ alelnöke, a myCEPPI Kft. ügyvezető igazgatója. Az előadások rávilágítottak az iparág előtt álló aktuális kihívásokra – az energiaárak, a szabályozási környezet és a fenntarthatósági elvárások együttes hatására, az európai műanyagipar középtávú kilátásaira, kitekintettek a közép-európai helyzetre és szerepére az átalakuló ipari termelési környezetben.

Az év egyik kiemelt eseménye az Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga című tudományos konferencia volt, amelyet március 28-án rendeztünk meg a MOL Campusban. A fenntarthatóság jegyében szervezett program célja a középiskolás diákok edukációja volt – hiszen ők lehetnek a jövő műanyagipari szakemberei. A konferencia üzenete egyértelmű volt: A műanyag nem ellenség, hanem értékes alapanyag. A telt házas rendezvény bizonyította, hogy hiteles szakmai kommunikációval formálhatjuk a szemléletet és eloszlathatjuk a tévhiteket.

Az MMSZ hagyományos tagi találkozói 2025-ben is fontos szerepet kaptak. Ezek az alkalmak nem csupán informális beszélgetések: valódi üzleti kapcsolatok és együttműködések születnek itt. Az év során több jelentős vállalat csatlakozott Szövetségünkhöz, ami jelzi, hogy közösségünk vonzó és értékes platform az iparág számára.

A POLIMEREK szaklap 2025-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, és továbbra is a Szövetség kommunikációjának sarokköve maradt. Az év során kiemelt témáink között szerepelt a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás kihívásai, amelyekről átfogó cikkek jelentek meg, erősítve a szakmai párbeszédet.

A kommunikációs munkacsoport 2026-ban egy átfogó és lendületes kommunikációs tervet indít el, amely a piaci igényekhez igazodva biztosítja a tagvállalatok számára a legnagyobb szakmai támogatást. A terv nemcsak a meglévő kommunikációs csatornák felülvizsgálatát és innovatív fejlesztését foglalja magában, hanem új platformok bevonását is tervezi. Emellett a rendezvényportfólió felülvizsgálata is napirenden van, hogy az események tematikája és formátuma a valós piaci igényekhez igazodjon. Munkacsoportunk elhivatott abban, hogy a Szövetség céljait, törekvéseit a lehető leghatékonyabban és a legmodernebb eszközökkel támogassa a jövőben.

 

RÁCZ ISTVÁN 
az MMSZ elnökségének tagja
az MMSZ Üzletfejlesztési Munkacsoportjának vezetője
(az ULTRAPOLYMERS KFT. ügyvezető igazgatója)

Az MMSZ Üzletfejlesztési Csoportjának célja a magyar műanyagipar szereplőivel egy új kapcsolati és érdekképviseleti stratégia felépítése. A Magyar Műanyagipari Szövetség idén létrehozott Üzletfejlesztési Csoportja az elmúlt időszakban átfogó helyzetfelmérést végzett, amelynek célja a hazai műanyagipar teljes spektrumának áttekintése, valamint a Szövetséggel szembeni elvárások pontos megismerése volt. Az eredmények alapján körvonalazódik egy új üzletfejlesztési stratégia, amely a kapcsolatok erősítésére, az érdekképviselet hatékonyabbá tételére építve folyamatos szervezeti fejlesztést, taglétszám növelést céloz meg.

Az elmúlt évtizedekben felgyülemlett kapcsolati adatok alapján több mint ezer vállalkozás szerepelt a potenciális partnerek listáján, ami irreálisnak bizonyult. Elengedhetetlen lépés volt a cégnyilvántartások, honlapok és személyes kapcsolatfelvételek alapján egy valós, ma 571 működő vállalkozás azonosítása és igényeinek felmérése. A jelenlegi kép ugyan nem végleges, mert további 8-10 cégről még nincs elegendő információnk, valamint az új cégalapítások követését sem alakítottuk még ki. A felmérés célját jó közelítéssel elértük, így a teljes iparág feltérképezésével a Szövetség valós képet kaphat a potenciális partnerekről.

Munkacsoportunk fontos célja az MMSZ tagság bővítése is. Az üzletfejlesztési munka során 34, jelenleg nem tag KKV-t kérdeztünk meg arról, milyen feltételek mellett csatlakoznának az MMSZ-hez. A válaszok vegyes képet mutatnak. Többen úgy vélik, a Szövetség jelenleg nem nyújt kézzelfogható előnyöket. Több cég jelezte, hogy nem kap rendszeres információt az iparági változásokról. Néhány vállalkozás nem hisz abban, hogy a Szövetség hatékonyan tudná képviselni az eltérő problémákkal küzdő cégeket.

Ugyanakkor világosan kirajzolódnak azok az értékek is, amelyeket a cégek elvárnának egy szövetségtől. Ezek: együttműködés helyi és regionális gyártókkal, alapanyag beszállítókkal, valamint vevőszerzési lehetőségek. Hatékony fellépés a kormányzat és az EU felé, valamint a KKV-k támogatása a multinacionális cégekkel szemben. Naprakész információk törvényi változásokról, adókról, alapanyag- és energiaárakról, exportlehetőségekről. Szakmai, minőségügyi, vezetési és külkereskedelmi képzések, valamint jó gyakorlatok bemutatása.

Az eddigi tapasztalatok alapján az Üzletfejlesztési Csoport a következő lépések megtételét látja és szorgalmazza a fejlesztési célok eléréséhez. Mivel a műanyagipar több fontos szegmensből áll és a gyártók érdekei eltérhetnek, ezért aktivisták és munkacsoportok létrehozására van szükség a különböző területek képviseletére. A kapcsolattartás erősítése érdekében iparági információs csatornát kell kialakítani, amely rendszeres és hasznos tájékoztatást nyújt a tagoknak. Nagyon fontos továbbá a folyamatos szervezetfejlesztés, a Szövetség működésének modernizálása, hogy valódi értéket kínáljon a tagoknak és vonzó legyen a belépni szándékozó cégek számára.

Jelenlegi ismereteink még nem elegendőek ahhoz, hogy meszszemenő következtetéseket vonjunk le, ugyanakkor az eddigi felmérések világosan jelzik, hogy Szövetségünk akkor válhat igazán vonzóvá, ha kézzelfogható előnyöket kínál a tagság számára. A kapcsolati háló bővítése, az érdekképviselet erősítése és a naprakész információszolgáltatás mind olyan tényező, amelyek a jövőben meghatározhatják az MMSZ szerepét a magyar műanyagiparban.

 

DR. TOLDY ANDREA
az MMSZ alelnöke
az MMSZ Oktatási és Képzési Munkacsoportjának vezetője
(a BME Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Fenntartható Polimerek Kutatócsoport vezetője)

Az MMSZ 2025-ben kiemelt figyelmet fordított a műanyagokkal kapcsolatos szemléletformálásra, tudományos ismeretterjesztő programok, szakmai rendezvények és ipari együttműködések szervezésével, hogy elősegítse a fenntartható anyaghasználat és a körforgásos gazdaság megértését a szakmai közösség, a diákok és a szélesebb közönség körében.

A 11. alkalommal megrendezett Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga konferenciának 2025 márciusában a MOL székház adott otthont, ahol az MMSZ a műanyagok jövőjének és fenntarthatóságának aktuális kérdéseit állította a középpontba. A rendezvényen akadémiai és ipari előadók – köztük Prof. Dr. Czigány Tibor, Furák Zoltán és Dr. Dobrovszky Károly – mutatták be a mesterséges intelligencia, az újrahasznosítási technológiák és a polimeralapú vízszűrés legújabb fejlesztéseit. A panelbeszélgetés lehetőséget adott a körforgásos gazdaság kihívásainak és iparági megoldásainak megvitatására, különös tekintettel a hazai fejlesztésekre.

A szakmai programot az MMSZ Innovációs Díj átadása zárta, amit 2025-ben Kovács F. László vehetett át a hazai műanyagiparért végzett több évtizedes munkájának elismeréseként. A konferencián több mint kétszáz középiskolás diák vett részt, így az esemény idén is fontos szerepet játszott a szemléletformálásban és az utánpótlás megszólításában.

A 12. konferencia előkészítését 2025-ben megkezdtük, a program összeállítása és a meghívott előadók egyeztetése már zajlik. A következő rendezvényt az MTA Jubileumi Tudományünnepi programsorozatához kapcsolódva 2026. december 4-én tartjuk a 200 éves Akadémia felújított dísztermében. A konferenciához kapcsolódóan Dóczy Balázs hivatásos LEGO-építő középiskolás diákok közreműködésével elkészíti a 200 éves Akadémia épületének LEGO-makettjét, amely a rendezvényt követően is kiállítva marad az MTA épületében.

2025-ben is folytatódott az együttműködés a BME Polimertechnika Szakosztályával, amely során közösen készítettük a szakmai szemléletformálást támogató közösségimédia tartalmakat. A tagvállalatok támogatásával és az elnökség koordinációjával a szakosztály tagjai több műanyagipari vállalatnál tettek szakmai látogatást, köztük a ZOLTEK Zrt-nél és a PEMÜ Zrt-nél. Ebben az évben is számos tagvállalatunk csatlakozott a nagysikerű Lányok Napja programhoz, amely a műszaki és tudományos (STEM) pályák lehetőségeit mutatja be a pályaválasztás előtt álló lányok számára. Emellett 2025-ben is több polimeres témájú laborlátogatáson vehettünk részt a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében. Az MMSZ és tagvállalatai közös megjelenése mellett idén a BME hallgatói és munkatársai is részt vettek a K 2025 kiállításon, betekintést nyerve a műanyagipar legújabb globális trendjeibe.

A Polimertechnika Szakosztály és a Polimertechnika Tanszék 2025. november 13-án közös szervezésben nagy sikerű kerekasztal-beszélgetést és vitaestet rendezett Miért (ne) utáljuk a műanyagokat? címmel. A meghívott előadók az ipar különböző területeit képviselték: Pataki Zsuzsanna (Envipco Hungary Kft.), Szukup Krisztina (MOL Group), Pirityi Dávid (Thermofoam Kft.) és Molnár Attila (PET Kupa); a moderátori feladatokat Gere Dániel látta el. A beszélgetés során a műanyagok aktuális ipari helyzete, a hulladékkezelés és a körforgásos gazdaság kérdései, valamint a műanyagok jövőjének lehetséges irányai kerültek terítékre. A rendezvényről a POLIMEREK januári száma közöl összefoglalót.

 

HOLLÓ LÁSZLÓ
az MMSZ Felügyelő Bizottságának elnöke
(a RAVEN INVEST KFT. ügyvezetője)

A műanyagipar továbbra is kettős szorításban van, okai a lassú fellendülés és a kedvezőtlen hazai energiaár. Gazdasági oldalról tehát az MMSZ tagvállalatai számára a környezet továbbra is nehéz volt, a várt éles fordulat elmaradt. Bár az inflációt sikerült alacsony értéken tartani és a reálbérek emelkedése révén a háztartások fogyasztása erősödött, a gazdasági összteljesítmény növekedése lassú maradt (az előrejelzések alapján mindössze 0,3-0,5 százalék körüli éves bővülés várható). A kulcsfontosságú ipari szektorban, amely a műanyagipari cégek fő megrendelője, a válság elmélyült: a 2025. III. negyedévi adatok szerint az ipari termelés volumene éves alapon még mindig jelentősen csökkent (augusztusban 7,3 százalékos visszaesés), ami jóval kedvezőtlenebb az EU-s átlagnál. Ennek következtében a feldolgozókat a kereslet hiánya és a megrendelés kiesés kényszerítette továbbra is nehéz helyzetbe.

A versenyképesség szempontjából kritikus energiaárak területén az extrém volatilitás maradt az uralkodó tényező 2025-ben. A villamos energia tőzsdei árai stabilizálódtak és kismértékben csökkentek az előző évhez képest, ám a földgáz ára a harmadik negyedévben a geopolitikai feszültségek miatt újra emelkedésnek indult (júniusban a CEEGEX-en 25 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető). Az energiabiztonság és a költséghatékonyság fenntartása érdekében a hazai feldolgozóknak fokozottan törekedniük kellett a szerződéses feltételek optimalizálására, valamint a saját zöldenergia (napelemes kapacitás) kiépítésére.

A Magyar Műanyagipari Szövetség számára mindezek tükrében a 2025-ös év a folyamatos átalakulás és az alkalmazkodás időszaka volt. A Szövetség szervezete, személyi összetétele a 2024. évi közgyűlésen megváltozott, amikor Hajdárné Molnár Elvira elnök több mint egy évtizedes sikeres munkát követően saját kérésére visszalépett pozíciójából, 2025-ben pedig a tisztújításra került sor. A közgyűlés rendben és törvényesen zajlott le, ahol a küldöttek megválasztották az új tisztségviselőket és az új elnököt Bocskor Imre, a Wittmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatója személyében. Az elnök az elmúlt időszakban az elfogadott célkitűzéseknek, terveknek megfelelően koordinálta a Szövetség és az elnökség tevékenységét.

Az MMSZ munkájának fókuszában a reprezentativitás növelése, azaz tagtoborzás, a hatályba lépő uniós, hazai szabályozásokkal kapcsolatos tevékenység koordinálása, a közvélemény műanyagokkal kapcsolatos formálása, az újrahasznosítási elvárásoknak való megfelelés, a műanyag-feldolgozó cégek kritikus gazdasági helyzetének javítása, a körforgásos gazdaság működtetése, a hazai és nemzetközi együttműködés állt. A Szövetség megállapítása, hogy a műanyagipari szereplők – köztük a Szövetség tagjai – a gazdasági nehézségek miatt sokkal inkább befelé fordulnak, a saját konkrét problémái megoldására koncentrálnak és háttérbe szorul az együttműködésen alapuló stratégiai, jövőformáló tevékenység.

A Felügyelő Bizottság (FB) az ellenőrző funkcióján kívül tanácsaival, javaslataival is rendelkezésre állt, a törvényi előírások és az Alapszabályban foglaltak szerint. Az FB megállapítása szerint az elnökség korrekt tevékenysége miatt nem vált szükségessé a folyó ügyekbe való nem tervezett beavatkozás.