2025. June 12.
Megtartotta éves közgyűlését az MMSZ – az elnökség folyamatosan bevonja a tagvállalatokat is a műanyagipar formálásába
– Ami régóta hiányzik a magyar műanyagipari piacról, az a cégek összefogása. A mi feladatunk, hogy megmutassuk, képesek vagyunk előmozdítani az összefogást, képesek vagyunk rugalmasan és innovatívan hozzájárulni a megváltozott elvárásokhoz, az új piaci helyzetekhez – ezzel az idézettel kezdte Bocskor Imre MMSZ elnök közgyűlési éves beszámolóját, az idézet pedig elődjétől, Hajdárné Molnár Elvirától származik, aki éppen egy évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal adta át neki a vezetői tisztséget. Bocskor Imre akkor azt ígérte, hogy tovább viszi elődje örökségét, és ez annál is aktuálisabb volt az elmúlt évben, mivel a műanyagiparban tevékenykedő cégek előtt álló kihívások mit sem változtak.
Az elhúzódó gazdasági nehézségek Európában és így Magyarországon is; a növekvő finanszírozási problémák a beruházásoknál, a hiányzó uniós források; a szűkülő export lehetőségek, az elhalasztott projektek; a kedvezőtlen energetikai helyzet okozta versenyhátrány az exportprojektek esetében; a nehezen vagy nem végrehajtható EU szabályozások a hulladék újrahasznosítás terén – sorolta beszámolójában Bocskor Imre a tagság előtt egyáltalán nem ismeretlen nehézségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit az elmúlt évben is sújtották. – Ebben a környezetben kellett a tevékenységünket felépíteni, aminek a célja az volt, hogy minél eredményesebben tudjuk képviselni tagjainkat. Ennek volt része a műanyagipar képviselőinek összetartása a már hagyományos kapcsolatépítő rendezvényeink megszervezésével.
Áprilisban a Wittmann Kft-nél találkoztunk, ahol válaszokat kaphattak a résztvevők az energetikai kihívásokra, előadást hallgathattak a hulladékgazdálkodás aktualitásairól, a European Green Deal műanyagipari szabályozásairól, illetve a BME és a kecskeméti Neumann János Egyetem tanszékvezetői számoltak be a felsőoktatás megújult szakmai képzéseiről. Kiemelt rendezvényünk volt az elmúlt évben a III. MMSZ Műanyagipari Konferencia is, akkor a fenntartható termékek környezettudatos tervezésével (Ecodesign) foglalkoztunk, valamint a MOHU MOL vezetője számolt be a koncessziós aktualitásokról, illetve hallhattunk előadást a műanyag csomagolási hulladék rendeletről. Novemberben az OBO Betterman Kft. fogadott minket, ott a kiemelt téma az ESG szabályozás ismertetése volt, de ezeken a találkozókon a szakmai kérdések megvitatása mellett minden alkalommal lehetőséget teremtünk a személyes üzleti kapcsolatok ápolására is.
Fontos lépés volt a szervezet életében, hogy az MMSZ is aláírta az Antwerpeni Nyilatkozatot – folytatta Bocskor Imre. – A BASF kezdeményezésére született ez a felhívás, amelyet Európában több mint 1 200 szervezet írt alá. A felhívást az Európai Bizottság megkapta, amiben az aláírók rávilágítottak arra a tarthatatlan helyzetre, amelyben az EU ipara jelentős hátrányba került. Részletezve a főbb pontokat mutattak rá a változtatások szükségességére, hiszen a sikeres zöld energiaátmenet nem járhat együtt a versenyképesség romlásával. Az Antwerpeni Nyilatkozat nyomán lassú változások kezdődtek meg, példa erre az ESG szigorú feltételeinek és nagy adminisztrációs terheinek enyhítése, újragondolása – ismertette az elmúlt év kiemelt feladatait Bocskor Imre.
Az MMSZ elindította a munkacsoportok szerveződését is a szakág előtt álló kihívások megoldására, feldolgozására, mégpedig oly’ módon, hogy önkéntesen a tagságot is bevonták a közös munkába. Így indult el a Körforgásos gazdaság munkacsoport, amely a PE és PP felhasználások, illetve anyagtípusok vizsgálatát (180 féle PE típus és 87 PP típus), alkalmazási lehetőségének és hulladék visszadolgozásának felmérését végezte el. A munkacsoport jelenleg előkészít egy nemzetközi deklarációt, hogy még 2030 előtt megszülessen egy EU szabályozás a csak regranulátumból gyártható termékek körére vonatkozóan. Cél a regranulátum igény és kereslet meghatározása, a regranulátum ár és jövedelmezőség növelése, így a regranulátum előállítók között végbemenő csődhullám megállítása.
Az Energetikai munkacsoport a műanyagipari ágazat versenyképességének felmérését végezte el, összefoglaló elemzésben tárta fel energetikai felhasználásban a globális trendeket, azok hatását a vegyiparra és azon belül a műanyagiparra. Tanulmányuk tartalmazza az energia árhelyzetet is régiós és európai összehasonlításban (gáz- és villamos energiaárak, hálózathasználati díjak), végül javaslatokat dolgoztak ki a Nemzetgazdasági Minisztérium részére az energetikai árhelyzet okozta versenyhátrányok ellensúlyozására, a versenyképesség növelésére.
Az elmúlt évben alakult meg a Gépipari munkacsoport is azzal a céllal, hogy létrehozzák az évtizedek óta hiányzó értékesítési adatbázist, feltárják az értékesítési trendeket, szakmai irányvonalakat. Munkájuk során támogatják a magyar műanyagipari piacot nemzetközi szakmai információkkal, felhívják a figyelmet a piaci és szakmai trendek változásaira. Az alakuló tagok újabb csatlakozókat várnak, egyelőre a fröccsöntés területére fókuszálnak, de bővítési lehetőségeket látnak az extrúzió, a fúvás, az automatizáció (robotgyártás) területének feldolgozására is.
Az elmúlt évi munkaterv beszámolóját az MMSZ 2025 évi stratégiai céljainak ismertetése követte, ezek: a szervezet alaptevékenységében megfogalmazott érdekképviselet más szakmai szövetségek, a hatóságok, a kormányzati szervek, valamint a külföldi szakmai szervezetek irányában; a magyarországi közép- és felsőfokú szakirányú oktatás támogatása, amelynek célja a műanyagipari szakemberképzés megvalósulása. Bocskor Imre kiemelte még az MMSZ szolgáltatásainak kiszélesítését, beleértve a magyar műanyagipari céglista hozzáférhetőségét; segítségnyújtást a szabályozások, rendeletek, szabályozási környezet értelmezésében; a gépértékesítési adatok, trendek kezelését; az újrafelhasználhatóság alkalmazási köreit feldolgozó adatbázis elkészítését; a tagok számára az üzletfejlesztés lehetőségeinek elérését, ezáltal versenyképességük növelését. A szolgáltatások körének kiterjesztéséhez nélkülözhetetlen a taglétszám növelése – jegyezte meg az MMSZ elnöke, tervezetük szerint a jövő év végéig el kell érni, hogy az MMSZ-nek legalább 70 tagvállalata legyen. Szükségesnek tartja továbbá az együttműködés erősítését a magyarországi egyéb szakszervezetekkel (CSAOSZ, MAGUSZ, Iparkamara stb.), a szakma magasabb szintű érdekérvényesítése érdekében.
Itt emelte ki a nemzetközi kapcsolatok bővítésének lehetőségét is, így igényfelmérést követően a csatlakozás előkészítését az EuPC-vel (European Plastic Converters Association), illetve a közvetlenül finanszírozott EU pályázatok részvételi lehetőségeinek folyamatos közvetítését, az MMSZ tagok bevonását a pályázati részvételbe.
Az MMSZ elnöksége mindezen célok elérése érdekében tovább erősíti a korábban életre keltett munkacsoportok tevékenységét, illetve újabb munkacsoportok létrejöttét is támogatja. A tervezett munkacsoportok működésének koordinálása az idei évben: Üzletfejlesztési munkacsoport; Újrahasznosítás és körforgásos gazdaság munkacsoport; Energia munkacsoport; CO2 munkacsoport; Gépipari munkacsoport.
Az MMSZ elnökségének fő célja a tagok bevonása a munkacsoportok működésébe és projektcéljainak meghatározásába, a projektek lebonyolításába. Bocskor Imre ezt így fogalmazta meg: – Célunk, hogy azzal foglalkozzunk, ami a tagoknak fontos, szeretnénk gyorsan és rugalmasan reagálni a változásokra, bízva az önálló munkatalálkozók szerveződésének sikerében. Ennek érdekében állítjuk fel a stratégiai célok – munkacsoportok kapcsolódási mátrixát, ami támogatja az együttműködést a munkacsoportok között.
Bocskor Imre ezt követően bemutatta a közgyűlésnek a tagdíjreform tervezetét, amelyhez érkeztek olyan javaslatok, amit az elnökség következő ülésén megvitat és beleillesztik a végleges változatba. Erről a közgyűlés tagjai levélben szavazhatnak majd. A tagdíjreform részleteit véglegesítés után a POLIMEREK-ben ismertetjük.
Az ez évi munkaterv ismertetésének zárásaként az elnök beszámolt még arról, hogyan áll a düsseldorfi K 2025 vásáron a nemzeti stand és a hagyományos Magyar Est szervezése, illetve további célként jelölte meg a jövő évi, Lengyelországban megrendezendő PLASTPOL kiállításon való megjelenés lehetőségeinek feltárását. Mindkét szakkiállításon úgynevezett ministandok bérlését biztosítja majd tagvállalatai számára az MMSZ.
A közgyűlés végén bemutatkozási lehetőséget kaptak az újonnan csatlakozott tagvállalatok, többen éltek is vele: EU-SOLAR SE, Intretech Kft., Plasztonik Kft., Pro-Moulding Kft., Spiller Kft., DBH INNOHUB Kft., FANUC Hungary Kft., ARBURG Hungária Kft., MED-PLAST 2000 Hungary Kft., Plastic93 Kft., HOLOFON Zrt., TD Plast Kft. A beszámolót követően az MMSZ közgyűlésének tagjai az érdekvédelmi szervezet elmúlt évi, illetve ez évi munkatervét és költségvetési tervezetének beszámolóját is egyhangúan fogadták el.
AZ MMSZ FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A SZÖVETSÉG 2024. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
Az elnökség elmúlt évi munkájáról és mérlegbeszámolójáról adott ki tájékoztatót az MMSZ felügyelő bizottsága. Dr. Kucsma János elnök ebben beszámolt arról, hogy az MMSZ elnöksége tevékenységét 2024-ben is az alapszabályban foglaltak szerint végezte. A felügyelő bizottság figyelemmel kísérte a szövetségben folyó szakmai munkát és a négytagú bizottság javaslataival, ajánlásaival segítette a célul kitűzött feladatok elvégzését.
Dr. Kucsma János értékelésében kitért arra, hogy az MMSZ elnökségének munkáját alapvetően a gazdaság szinte minden területén fennálló nehézségek befolyásolták, az Európai Unió országai gazdasági tevékenységüket az orosz-ukrán és a közel-keleti háborúk által determinált rendkívül feszült politikai légkörben folytatták, ami kihatott hazánk gazdaságára is. Az életet több országban természeti katasztrófák is nehezítették – árvizek, erdőtüzek, így globálisan jellemző volt az alacsony gazdasági növekedés, mindezek miatt csak kevés ország tudta elérni a tervezett GDP értékét.
A magyar gazdaság helyzetét alapvetően meghatározták az alábbi nehézségek: stagnált a gazdasági növekedés, gyakorlatilag a III. negyedévben technikai recesszió állt elő; az uniós források hiánya, a folyamatosan növekvő költségvetési hiány, ezért a kormány több, korábban tervezett állami beruházást törölt, vagy kivitelezését időben eltolta; a magas államadósság kamat terheinek fizetése; a magas energiaárak és szolgáltatási költségek; a lakossági fogyasztás visszaesése, a reál keresetek csökkenése; a szakképzett munkaerő részleges hiánya; az autóipari vertikum jelentős visszaesése.
– A kormánynak sikerült az inflációt alacsony értékűre (3,2-3,4%) leszorítani és ott tartani – értékelte a helyzetet Kucsma János. – Ezzel szemben negatív módon érintette gazdaságunkat a német gazdaság stagnálása és a kitűzött GDP értéktől való elmaradása. A hazai ipar több területén (építőipar, vegyipar, élelmiszeripar, autóipar, csomagolóipar, mezőgazdaság) csökkent a termelés. Ez a körülmény és a kiskereskedelmi forgalom visszaesése jelentős mértékben csökkentették a műanyag termékek iránti igényeket. Ennek következménye, hogy csökkent sok feldolgozó kkv árbevétele, eredménye. Annak ellenére, hogy a műanyag alapanyagok árai az év folyamán változó, hullámzó képet mutattak (extrém értékek nélkül) és a IV. negyedévben csökkentek, sok kkv csődbe ment és nagy számban jellemző volt a cégeknél a 20-30 százalékos árbevétel és eredmény csökkenés.
A felügyelő bizottság jelentése szerint az MMSZ elnöksége a folyamatosan változó gazdasági helyzetben is céltudatosan és kitartóan végezte munkáját, betartva a törvényben foglaltakat és az alapszabályban rögzített előírásokat. Tevékenységének eredményei közül Kucsma János az alábbiakat emelte ki: a tagvállalatok és az ipar érdekeinek hatékony képviselete, továbbá úttörő munkát végezve, eredményes tevékenységet folytatott a regranulátumok szabványosítása terén is, de hozzátette, ezt a munkát tovább kell végezni. Eredményesnek ítélte meg a felügyelő bizottság a III. MMSZ Műanyagipari Konferencia lebonyolítását magas érdeklődés mellett, valamint a Gépipari Munkacsoport életre hívását csakúgy, mint a taglétszám növelésére tett erőfeszítéseket és a tagdíjreform koncepciójának kidolgozását. Dr. Kucsma János értékelésében megállapította, hogy figyelemre méltó volt az MMSZ elnök személyében beállt változás átmeneti időszakának korrekt kezelése az alelnökök részéről. Komoly erőfeszítéseket tett az MMSZ elnöksége a feldolgozó kkv-k versenyképességének növeléséhez az áramár és az ehhez kapcsolódó rendszerhasználati díj csökkentésére tett intézkedései révén, illetve kiemelendő, hogy tovább erősödött az MMSZ együttműködése a BME Polimertechnika, valamint a Fizikai Kémia és Anyagtudományi tanszékeivel.
A MMSZ felügyelő bizottságának ajánlásait is megfogalmazta az elnökség 2024-es munkájához Dr. Kucsma János, így: a műanyagipari kkv-k gépparkjának műszaki állapotfelmérése, a következtetések levonása után kezdeményezés benyújtása az illetékes kormányszervhez (pályázat kiírására, támogatások kérésére, kedvezményes hitelek biztosítására) a hatékonyság és a versenyképesség növelése céljából; fokozott erőfeszítések megtétele a bevételi források növelésére; amennyiben lehetséges, javaslattétel a kormány által kiírt pályázatok kiegészítésére (Demján Program) figyelemmel a műanyagipar aktuális nehézségeire; együttműködve a BME Polimertechnika, valamint a Fizikai Kémia és Anyagtudományi tanszékeinek szakembereivel célszerű meghatározni és a tagvállalatok körében közzé tenni azon termékek listáját, amelyeket 100 százalék regranulátum felhasználásával lehet előállítani; a pályázati lehetőségek folyamatos figyelése, kezdeményezése és továbbítása a tagvállalatok részére; szoros együttműködés a MOL MOHU vállalattal a műanyagok újrahasznosításának kérdésében.
Dr. Kucsma János végül megállapította, hogy az MMSZ felügyelő bizottsága megvizsgálta és megvitatta mind az MMSZ, mind az MMSZ Lapkiadó Kft. 2025. évi terveit, és azt a következtetést vonta le, hogy az MMSZ munkaterve számít a taglétszám növeléséből realizálható bevétellel és ezzel tovább bővítheti cselekvési tervét. Mindkét pénzügyi tervet a mértéktartás és a realitás jellemzi, ezeket a közgyűlésnek elfogadásra javasolja.
MEGVÁLASZTOTTA ÚJ TISZTSÉGVISELŐIT A KÖZGYŰLÉS
Az MMSZ alapszabálya szerint az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait öt évre választja meg a közgyűlés, így a korábbi tagok mandátuma ebben az évben lejárt. A közgyűlés tagjai titkos szavazással választották meg új tisztségviselőiket is, így az elnökség tagjai lettek: Bocskor Imre (Wittmann Hungária Kft., ügyvezető igazgató), Bűdy László (myCEPPI Kft., ügyvezető igazgató), Hajdárné Molnár Elvira (PEMÜ Zrt., elnök-vezérigazgató), Dr. Demjén Zoltán (korábban BASF Hungária Kft., üzletág igazgató), Dr. Toldy Andrea (BME Polimertechnika Tanszék, egyetemi tanár), Kocsánné Olasz Andrea (Perem Kft., ügyvezető igazgató), Madura László (LEGO Manufacturing Kft., alelnök), Petrényiné Szabó Krisztina (MOL Nyrt., üzletág igazgató), Pungor László (MAM Hungária Kft., nemzetközi minőségügyi igazgató), Rácz István (Ultrapolymers Kft., ügyvezető igazgató), Renkeczné Dr. Tátraaljai Dóra (BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, tudományos munkatárs), Reviczki-Karsai Szilvia (Karsai Műanyagtechnika Holding Zrt., ügyvezető igazgató), Sátori András (PACCOR Hungary Kft., ügyvezető igazgató).
Az MMSZ felügyelő bizottságában Holló László (Raveninvest Kft., ügyvezető igazgató), Kaisz Krisztián (Kays Kft., ügyvezető igazgató), Palócz Tamás (Kaposplast Kft., ügyvezető igazgató) és Pataki Zsuzsanna (Envipco Hungary Kft., ügyvezető igazgató) kaptak helyet. A felügyelő bizottság korábbi elnöke, Dr. Kucsma János és két tagja Farkasné Lénárt Judit és Nyéki Anikó nyugdíjas korukra tekintettel felmentésüket kérték, őket a közgyűlés ünnepélyesen búcsúztatta el, megköszönve a műanyagipar érdekében kifejtett több évtizedes munkájukat.
SZÖVEG: J. MEZŐ ÉVA
FOTÓ: FARKASS ÁBEL