2024. August 04.
Májusban és júniusban is ülésezett az MMSZ elnöksége
Május utolsó napján és június utolsó hetében tartotta nyári szünet előtti üléseit a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) elnöksége, immár az újonnan megválasztott elnök, Bocskor Imre vezetésével. A májusi ülés első napirendi pontja volt, hogy a Gera Sándor általános alelnök helyére érkező új tag, Petrényiné Szabó Krisztina, a MOL Csoport Polimerek Üzletág igazgatójának delegálását elfogadja az elnökség, ezt egyhangúan tették meg.
Ezt követően számolt be Farkass Gábor igazgató arról, hogy megkezdte az iroda a K 2025 düsseldorfi vásárra a magyar stand szervezését. Az MMSZ a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordul, hogy a kiállító műanyagipari szereplők részvételét ez alkalommal is támogatni tudják. Az elnökség javaslatokkal látta el a támogatást kérő levelet, amelyet az irodaigazgató még azon a napon eljuttatott a KKM exportfejlesztésért felelős helyettes államtitkárának, amit reményeik szerint személyes tárgyalás követ.
Mindkét elnökségi ülés kiemelt témája volt a tagdíjreform, amivel kapcsolatban a hozzászólók több alkalommal hangsúlyozták, hogy ez nem tagdíjemelést jelent. Célja sokkal inkább az MMSZ tagságának, támogatottságának növelése, végső soron pedig ennek arányában az MMSZ befolyásának emelése. A tagdíjreformról az előterjesztést több körös egyeztetés előzte meg az elnökségen belül, az ülésen pedig – a még mindig folyamatban lévő átalakítási terveket – Bocskor Imre elnök ismertette az elnökségi és felügyelőbizottsági tagokkal. Az előadó mindenekelőtt azt részletezte, miért van szükség tagdíjreformra. Sorolta: bizonyos tartományokban a tagdíj nagysága elriasztja a vállalatokat; nem rendezi a cégcsoportok tagdíj helyzetét, egy leányvállalat forgalmával ki lehet kerülni a nagyobb tagdíj befizetését; az alapszabályban rögzített tagok meghatározása nem fedi a jelenlegi és esetlegesen belépni szándékozó tagok tevékenységét, például túlzottan leszűkített formulaként jelennek meg a műanyag-feldolgozó cégek; a jelenlegi tagdíj nem attraktív, nem ösztönöz a belépésre; nincsenek tényleges juttatási, szolgáltatási csomaghoz kötött tagdíjszintek; a forgalomhoz kötött tagdíjszámítást minden évben el kellene végezni, ami túlzott munkát jelent és indokolatlan feszültséget teremthet a tagok és az MMSZ között.
A tagdíjreform bevezetésének időpontjaként Bocskor Imre a 2025 évi közgyűlést követő időszakot jelölte meg, lévén a közgyűlés tagjainak szavazata is szükséges az MMSZ alapszabályának aktualizálásához, illetve addig is komoly háttértevékenység zajlik még a részletek kidolgozására.
Amit eddig tudni lehet a tagdíjreform irányáról. A beszámoló szerint a kidolgozásban résztvevő elnökségi tagok támogatják a különböző tagdíjszintek bevezetését. Tervezeti szinten a tagdíj alapszinten minden pártoló, társult vagy rendes tagnak lehetősége lenne részt venni az MMSZ által szervezett konferenciákon, kapcsolatépítő rendezvényeken, szavazati joggal rendelkeznének, de az egyedi szolgáltatások igénybevétele egyeztetett költségek ellenében történne. A tagdíj támogatói szintet választókat természetesen megilletné az alapszint minden jogköre és juttatása, ellenben számukra adott lenne az MMSZ elnökségi és felügyelőbizottsági tagfelvétel lehetősége is, valamint az általános szolgáltatási csomagok igénybevétele.
A szolgáltatói alapcsomagba tartozhat a jelenlegi tervezet szerint a műanyagipari és piaci információs csomag elérése alapadatokkal, valamint részvétel az MMSZ által szervezett és államilag támogatott kiállításokon. A szolgáltatói emelt csomaghoz tartozó jogosultság ennél lényeges bővebb szolgáltatásokat nyújtana, így az alapcsomag juttatásai mellett tartalmazná a teljes körű műanyagipari és piaci információs csomagot; tagi igény esetén benchmarking szolgáltatást célzott üzleti területen; munkacsoport találkozók szervezését célzott üzleti területen, valamint része lenne üzleti, beruházási, finanszírozási kedvezmények biztosítása az MMSZ kapcsolatok és előkészítések igénybevételével.
A júniusi ülés kiemelt témája volt még az MMSZ keretein belül dolgozó munkacsoportok szervezésének, munkájának áttekintése, az elnökség szándéka ugyanis az, hogy tagsága minél aktívabban vegyen részt a hazai műanyagipar tevékenységének formálásában, ki-ki a maga területén.
Bocskor Imre arról számolt be, hogy jó ütemben halad a műanyagipari gépgyártók és forgalmazók munkacsoportjának szervezése, amelynek célja – természetesen minden céges és személyes adat titkos kezelése mellett – egy információs háttér megteremtése; a trendek feltérképezése, rövid- és középtávú munkatervek kialakítása; értéklánc hálózatok formálása, a szakmai érdeklődés felkeltése a gépészet jövője irányában; és nem utolsó sorban a termelés, a kutatás erősítése és az értékteremtő hálózatok bővítése. Ez idáig az ARBURG, az ENGEL, a HAITIAN, a FANUC és a WITTMANN cégek jelezték részvételi szándékukat a munkacsoport munkájában, de a jelentkezés folyamatos.
A PVC-vel foglalkozó munkacsoport is szerveződik, várhatóan ősszel vált aktív fázisába a munka. A Regranulátum Szabványosításáért felelős szakmai csoport pedig tavaly tavasz óta működik, felméréseik befejeződtek, a munkájukat az MMSZ részéről felügyelő Bűdy László elmondta, hogy javaslataikat a MOHU felé júliusban teszik meg. A csoport arra vállalkozott, hogy meghatározzák a műanyagipar elvárásait a regranulátumokra vonatkozóan. Lépésről-lépésre haladva tárták fel az egyes műanyagfajtákkal kapcsolatos igényeket a műanyag-feldolgozók és az újrahasznosító vállalatok részéről, majd a műanyag újrahasznosítók által meghatározott hulladék igényekhez igazítva újradefiniálták a hulladékgyűjtés módozatait.