2025. October 15.

Kihívásokra a válasz: az európai műanyagipar együttműködése

Abban a panelbeszélgetések valamennyi szereplője egyetértett, hogy az európai cégeknek hatékonyabban kell működniük ahhoz, hogy felvehessék a kesztyűt az egyre erősebb kihívásokkal szemben, valamint abban is, hogy az nem lehet megoldás, ha mindent a szabályozóktól várnak.

Az első előadó, a német Kunststoff Plastics Information Group elemzője, Vincent Breit előadása is azt erősítette, hogy van ok a pesszimizmusra az európai műanyagiparban. A cég műanyagipari trendekkel foglalkozik, adataik azt mutatják, hogy több fontos alapanyag (polipropilén, polietilén stb.) ára bezuhant az elmúlt egy-két évben Európában, ugyanakkor egyre erősebbek az ázsiai beszállítók, egyre nagyobb kapacitással rendelkeznek.

 

Az elemző szerint ezek is felelősek a növekvő számú gyárbezárásokért, Nyugat-Európában rosszabb jelenleg a helyzet, adataik azt tükrözik, hogy Közép-Kelet-Európa ebben a pillanatban még egészen jó kilátásokkal rendelkezik.

Bűdy László, a rendezvény házigazdája, a myCEPPI ügyvezetője elmondta, hogy tudatos koncepció alapján épült fel a találkozó panelbeszélgetéseinek szerkezete: – Első nap a helyzetelemzéssel indultunk – polimergyártás, műanyag-feldolgozás, újrahasznosítás – és nagyon pesszimista hangulatban zártuk a beszélgetést. Ennek oka nagyon egyszerű: Európa nem versenyképes. Az energiaárak csökkenésére lenne szükség, de erre egyelőre nem látunk lehetőséget. Lássuk be, Európa számára ezt az olcsó orosz források biztosították, de látva a jelenlegi tendenciákat, valószínű sokáig nem lesznek ezek elérhetőek. A bejövő alternatív forrásokhoz tartozó infrastruktúra pedig ezzel szemben még nem olyan kiterjedt, hogy optimalizálni tudjuk az árakat, tehát az energiaárak magasak, csökkenésükre a közeljövőben nem számíthatunk.

Nagyon magasak a környezetvédelmi adók is, és most ezt tovább súlyosbítja az EU Bizottság legújabb javaslata, hogy a nem újrahasznosítható műanyagok után fizetendő 80 eurocent adót 1 euróra emelnék. Az előterjesztésből az is kiderült, hogy az így keletkezett többletbevételt nem az újrahasznosítás fejlesztésére kívánják fordítani, hanem a közös büdzsébe kerül, aminek a végkifizetése nyomonkövethetetlenné válik. Ez is elkeseríti az iparágat, és emellé jön még a gyárbezárások sokasága, ami részben az újrahasznosítás területén tapasztalható, és ami a nagy európai államokban már elindult. Ezt a csődhullámot még a kelet-közép-európai régióban a műanyag-feldolgozásban nem látjuk, de ami késik, nem múlik – tájékoztatott Bűdy László.

A második napon a szervezők megpróbáltak remény adni azzal a szekcióbeszélgetéssel, hogy hogyan tud ma a műanyagipar megfelelni a modern körülményeknek? Nagyon komoly nemzetközi szakemberek mondták el tapasztalataikat, a közönség támpontot kaphatott ahhoz, hogyan gondolkodjanak az újrahasznosított termékek, az európai szabályozáshoz való alkalmazkodásban.

Az ázsiai szereplők megjelenése és nagyobb kapacitása itt is előtérbe került, és elhangzott az is, hogy a járműipar gyengébb teljesítménye miatt az európai kereslet csökkenése komoly aggodalomra adhat okot.

A résztvevők szerint a megoldások közé tartozik a diverzifikáció, az egyértelmű stratégia, valamint a nyitottság az újra. Emellett – mondták el a beszélgetés résztvevői – fontos a vevőket, az egész piacot edukálni a műanyagokról és azok újrahasznosításáról. Látni kell, hogy sok esetben egyszerűen jóval magasabb a költsége az újrahasznosított műanyagoknak, mint az ugyanolyan vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező virgin alapanyagnak.

Az edukációra szükség van, mert bár nő a kereslet az újrahasznosított anyagok iránt, ám a cégek sokszor túlzott elvárásokkal találkoznak, emellett sokan arra számítanak, hogy olcsóbb lesz az újrahasznosított anyag – miközben éppen ellenkezője az igaz.

A délutáni szekcióban a csomagolás terén az újrahasznosítás, a bioműanyag tartalom, a csomagolóipar elvárásai kerültek feldolgozásra. Az látható, hogy az Unió által kitűzött 2030-as célév már közel van, most kell elkezdeni a felkészülést. Kemények az EU Bizottság elvárásai, de az elhangzottak alapján az tűnik ki, hogy a megfelelést a műanyag-feldolgozóknak mind árban, mind mennyiségben a vevők honorálják.

A harmadik napon pedig a fiatal kutatóké volt a színpad, azt láthattuk, hogyan találkozik az ipar és a tudomány. Egy dolog világosan látszik: be kell hozni a tudományt a mindennapi gyártásba.

 

A kerekasztal-beszélgetések hangneme folyamatosan ingázott a pozitív és negatív nézetek között, a részvevők ugyanakkor abban egyetértettek, hogy a rendezvény a közép-európai műanyagipari szakemberek legfontosabb találkozópontjává vált. Ezt igazolta az egyre kiterjedtebb nemzetközi résztvevői kör is: – Jöttek látogatók és kiállítók Kazahsztánból, Németországból, Európa csaknem valamennyi országából – értékelte az idei konferenciát Bűdy László szervező. – Nagyon felerősödött idén az olasz részvétel, aktívak voltak és jól érezték magukat, ennek oka, hogy ők is keresik a befektetésre alkalmas új piacokat. Erősödik a német részvétel is, személyesen képviseltette magát a Kunststoff Plastics Information Group is, mi több, elemzője, Vincent Breit tartotta első nap a nyitóelőadást. A nemzetközi részvétel évről-évre fokozódik, ebben az évben a résztvevők 40 százaléka volt magyar, 60 százalék pedig külföldi.

A kiállítói oldal ugyanakkor tavalyhoz képest csökkent, aminek egyik oka, hogy megszűnt a gépes szekció, idén nem tudtunk külön sátrat biztosítani gépforgalmazó vállalatainknak, másrészt ez a düsseldorfi K 2025 éve és vitathatatlan, hogy ilyenkor a cégek inkább fókuszálják forrásaikat a globális vásárra. A rendezvény összességében hozta a várakozásainkat, 450 résztvevőt fogadhattunk, és a három nap alatt 1 500 B2B foglalás történt. El kell fogadjuk, hogy a válságok korát éljük, ehhez igazodott rendezvényünk is. Az iparágban van egy jelentős csökkenés – mind a keresletben, mind az árakban, mind a termelt mennyiségben.

Elmondhatjuk, hogy egész Európában nagy baj van a műanyagipar területén, ami most népszerű, azok az importált műanyagok. Ami örömteli, hogy mindezek ellenére több új kereskedő is érkezett a rendezvényre, így például a SVEPOL, akik Európa több régiójában már jelen vannak, egy év alatt három irodát is nyitottak, így Bulgáriában, a Baltikumban és Németországban, rendkívül nagy forgalommal. Az idei rendezvény tapasztalata, hogy az Európán kívüli import most a versenyképes, elsősorban árban. Ennek a jelenlétnek az erősödését érzem.