2025. March 08.
Hátraarc az ESG-nek?
Kisebb földmozgást indított el az európai vállalati szektorban és tágabb értelemben az ESG piacon az Európai Bizottság február 26-án közzétett javaslati csomagja, ismertebb nevén az Omnibus. Az előterjesztés alapján a különböző, ESG megfeleléssel érintett vállalatok törvényi kötelezettségei jelentős mértékben lazulnának, sőt, bizonyos vállalatok mentesülnének a jogi megfelelések alól. Az Omnibus piaci fogadtatása összességében negatív hullámokat keltett, hiszen az EU látszólag totális visszavonulót fújna az elmúlt években szisztematikusan felépített fenntarthatósági szabályozásaiból.
A februári Omnibus javaslat egy háromlépcsős csomag első részlete és elsősorban a vállalati jelentéseket, átvilágításokat érintő CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) direktívákat érinti. A megdöbbenés oka, hogy a rendre 2023-ban és 2024-ben elfogadott irányelvek és azok hatósugarába eső vállalati érintettséget.
80 százalékkal vágná vissza a Bizottság, várhatóan 2026-tól. Tehát azok a tőzsdei vagy privát nagyvállalatok, akik éppen csak elkezdtek felkészülni a beszállítóikkal együtt az irányelvek szerinti működésre, hirtelen a szőnyeg szélén találhatják magukat, nem beszélve a közérdeklődésre számontartott kkv-król.
A nagyvállalati méret eltérő a tagállami ratifikációban, hiszen például szlovák szomszédunknál a CSRD már minden 50 fő feletti cégnél esedékes, míg itthon a 250 fő feletti cégeket érintheti, egyéb más határértékek elérése mellett.
Fontos leszögezni, hogy a Bizottság javaslata idén júniusig még finomodhat és az év második felében kerülhet a Tanács, majd a Parlament megfelelő munkacsoportja és bizottsága elé. Az előkészítési folyamat végét a Parlament szavazása jelenti, de addig is még jó pár hónap lehet hátra. Ez az idő arra is elegendő, hogy az erősen kilendített inga közelebb kerüljön nyugvópontjához.
EXTRA TERHEKET JELENTENE A VÁLLALATOKNAK
Az Európai Bizottság Omnibus javaslatát érdemes megfelelő kontextusban vizsgálni. Legkésőbb 2020 óta az európai vállalatokat érintő fenntarthatósági szabályozások – fókuszáltan a pénzügyi beszámolók nem pénzügyi részleteire (EU Taxonómia, CSRD stb.) – egyre szigorúbb és komplexebb jelentési kötelezettségeket támasztottak a nagyvállalatokkal szemben. Mindezen jogszabályi előírások megfelelése a társaságok számára addig nem tapasztalt extra kiadásokat és ráfordításokat jelentettek.
A szabályozási csomag érintette többek között a vállalatok üzleti partnereit, a finanszírozó intézményeket és később a közvetlen beszállítókat is. A törvények távlati célja nem más, mint a privátszféra fenntarthatósági hozzájárulásának növelése ösztönzőkön és restrikciókon keresztül azért, hogy a 2030-as és 2050-es klímacélokat elérje az Unió.
A szabályozással járó többletráfordítások ugyanakkor sérthetik a versenyképességet. Erre a következtetésre jutott a budapesti elnökségen bemutatott, úgynevezett Draghi jelentés, amely egyúttal javaslatokat is megfogalmazott az EU törvényalkotása felé. Az egyik javaslati pont szerint csökkenteni kell a vállalati jelentéstételi kötelezettségeket legalább 25 százalékkal. Utóbbi különösen égető a kkv szektorban, ahol a nagyvállalatokhoz képest nagyságrenddel kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a törvényi előírások betartására.
A versenyképesség fenntartása békés, konjunkturálisan időben is kiemelt szempont, de a jelenlegi geopolitikai feszültségek és az Európai Unió sokszor bizonyított, bürokratikusan lomha mozgása együttesen célkeresztet emelnek az európai vállalati szférára. Az éles cselekvésre való felszólítás így érthető, de a 180 fokos fordulat már nehezebben. Főképp abból a szempontból, hogy az EU fenntarthatósági aktusaitól éppen az európai vállalatok globális versenyképességének erősítését várták.
Az érintettek, például a teljes bankszektor, befektetési piac, a nagyvállalatok és a tőzsdén lévő kkv-k nagyságrendi összegeket fordítottak a törvényi megfelelésekre, melyek jelen állapotban egyszerűen elsüllyedt költségnek is tekinthetőek. Nem beszélve arról, hogy többezres szakértői piacot termelt ki az ESG-konform működés. Mindezen felül érthető a civil szervezetek kritikája, miszerint az EU messzebb lökheti magát a klímacélok elérésétől, így még nagyobb kockázatot teremt a globális fenntarthatósággal szemben.
Amennyiben az Omnibus jelen állapotában kerül az Európai Parlament által is jóváhagyásra, úgy annak erős, továbbgyűrűző hatásai lehetnek. Magyarországon az uniós tagállamok között is egyedinek számító ESG törvény (2023. CVIII. tv.) kerülhet leginkább felpuhításra. A hazai ESG törvénnyel a jogalkotó a CSDDD elébe igyekezett vágni azzal a szándékkal, hogy a vállalatok és a beszállítók gyakorlottan és felkészülten várják az EU-s egységesített törvényi megfelelést. A CSDDD-re vonatkozó Omnibus javaslatok azonban alapjaiban rengethetik meg a hatályos törvény kereteit.
Összességében a kiszámíthatóság és a következetesség azok az összetevők, amivel a vállalati szféra képes jól és hatékonyan működni. Amennyiben ezt megtörik, úgy kétséges, hogy a várt versenyképességi fellendülés valóban elérhető lesz-e.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JAVASLATAI
- A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) jelentős korlátozása. A jogszabály célja, hogy a vállalatokat jogi felelősségre vonják, ha értékláncukban megállapítják az ESG-szabályok megsértését, azaz a beszállítóik cselekedeteiért is vállalniuk kell a következményeket.
- A szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) felpuhítása, hogy csökkentsék uniós vállalatok jelentéstételi kötelezettségét. Az eszköz arra szolgál, hogy a kevésbé szigorú környezetvédelmi politikával rendelkező országokból származó árukra, például acélra és cementre, vámot vet ki.
- A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) és a CSDDD teljes hatálya csak azokra a cégekre vonatkozzon, amelyek több mint ezer alkalmazottal és 450 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkeznek. Ez kizárná azoknak a vállalatoknak a 85 százalékát. amelyekre jelenleg CSRD vonatkozik, továbbá összhangban lenne a német és francia követelésekkel.
- A CSRD-jelentéseket egy évvel később vezetnék be.
- Enyhítenének az auditokra és az éghajlatváltozási tervekre vonatkozó követelményeken.
KOVÁCS BÁLINT
ESG Igazgató – Partner | Stradamus Zrt.
kovacs.balint@stradamus.hu
+36 70 685 0493