2024. December 21.

Évértékelő: MMSZ is a változások sodrásában

A Magyar Műanyagipari Szövetség elnöksége a májusi közgyűlésen választotta meg új vezetőjének Bocskor Imrét, a Wittmann Hungária Kft. ügyvezetőjét, aki azzal fogadta el megbízását, hogy nehéz helyzetben veszi át ezt a feladatot: – Nehéz az a helyzet, ami körülvesz bennünket a műanyagok területén, legyen szó környezetvédelemről, újrahasznosításról, vagy az éppen aktuális gazdasági környezetről. Fontosnak tartom, hogy tagjainkkal együttműködve találjunk megoldásokat ezekre a kihívásokra, elősegítsük a magyar műanyagipar fenntartható fejlődését, és minden erőnkkel támogassuk az ezen a területen tevékenykedő vállalatokat – mondta megválasztásakor. Fél év telt el a beiktatása óta, arra kértük az MMSZ elnökét, tekintsük át, milyen válaszokat tudott adni ezekre a kihívásokra az elnökség a műanyagipar érdekképviseletében. Évértékelőnkben az MMSZ volt és jelenlegi elnöke, alelnökei, illetve felügyelő bizottságának elnöke számol be az idei munkáról.

BOCSKOR IMRE
az MMSZ elnöke,
a WITTMANN HUNGÁRIA KFT. ügyvezetője

Beiktatásakor hosszasan sorolta a megoldásra váró feladatokat. Az egyértelmű volt akkor is, hogy ezek hosszú távra határozzák meg az MMSZ elnökségének munkáját. Lebontva ezeket, hogyan érzi, mik voltak a 2024-es év elsődleges kihívásai?

Azt gondolom, a kihívások májushoz képest nem változtak, gazdasági oldalról nehezedtek. A környezetvédelem, a műanyagok megítélése, ha szabad így mondanom, a műanyagok reputációjának megváltoztatása továbbra is feladat. Nem az a dolgunk, hogy bizonygassuk, a műanyag nem érdemli meg ezt a negatív megítélést, mert ez szakmai kérdés. Nekünk azt kell elérnünk, hogy a társadalomban az átlagemberek megértsék, mit jelent és mit ad az életükhöz a műanyag. Mert nagyon sokat ad. Azáltal azonban, hogy nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, és nagy tömegben jelen van környezetünkben, problémát okoz. Azt kell megértetnünk az emberekkel, hogy erről nem a műanyag tehet. Lassan közhelyszámba megy, hogy ezért mi, emberek vagyunk felelősek. Azt kell tudatosítanunk mindenkiben, hogy ez az értékes műszaki anyag mindig is azt fogja csinálni, amire a mi jól képzett mérnökeink létrehozták, és mi vagyunk a felelősek azért, hogy ezt az anyagot ezekkel a tulajdonságokal hol, mikor, milyen módon használjuk. Azt szoktam mondani, hogy a műanyag egy csodálatos anyag, mert időtálló, nagyon szívós, ellenálló, hosszú távon stabilan használható, ugyanakkor éppen ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően jelentkezik környezeti teherként, amikor felelőtlenül eldobjuk, nem hasznosítjuk, nem gyűjtjük, hanem szemétként bekerül a környezetünkbe. Szemétként éppen ezeknek a kiváló tulajdonságainak köszönhetően marad ott 50-100 évig, egyre kisebb darabra aprózódva mikro- vagy makroműanyagként, ami később problémát okozhat a természetben, az egészségünkben. Nagyon gyerekcipőben járnak még azok a vizsgálatok, amelyek kimutatják, mit okoz az emberi egészségre a mikroműanyagok szennyezése, de sajnos ma ez slágertéma, az olvasottságot növeli nagyon sok médiában, a mélyreható kutatások elvégzését megelőzve. Ezzel nem tudunk foglalkozni, a mi legfontosabb feladatunk ezzel kapcsolatban az, hogy növeljük a műanyagok újrahasznosítási arányát, ehhez minden szakmai segítséget minden fórumon megadjunk, növeljük az újrahasznosíthatósági elveket, mert azt gondolom, ezen a területen nemzetközi szinten a politikai döntéshozóknak lehetőségeink szerint adnunk kell szakmai érveket a probléma megoldásához. A hazai döntéshozókkal az MMSZ kialakította jól működő kapcsolatait, több minisztériumban kérik ki szakmai véleményünket. Ezt kell kiterjeszteni az Európai Unió szakemberei felé is, hogy elkerüljük azokat a döntéseket, amelyekkel hosszútávon a szakma nem tudja a műanyag újrahasznosítást, az ismételt feldolgozhatóságot megfelelő szintre emelni. Márpedig nekünk, a szakma képviselőinek, ezen belül az MMSZ elnökségének minden létező lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy ezeknek a döntéseknek a szakmai hátterét a lehető legjobban elő tudjuk készíteni.

Az MMSZ évek óta komoly hangsúlyt helyezett arra, hogy minél szélesebb körben kapcsolatokat ápoljon szakmai szervezetekkel, hatóságokkal, minisztériumokkal. Ezt a feladatot viszik tovább?

Ki kell emelnem, hogy az MMSZ elnökségének tagjai hazai területen nagyon jó kapcsolatokat alakítottak ki a kormányzattal, és a kormányzat figyelembe veszi és elfogadja szakmai véleményünket, erről több fórumon, több módon tudunk beszélni. A probléma inkább európai szinten van. Ezen a területen nagyon sok a feladat. Ami elsődleges most, az az irányvonal meghatározása, hogyan lépünk tovább a kormányzati kapcsolataink elmélyítésében, illetve hogyan keressük meg, érjük el azokat a döntési köröket is, amelyek gyakorlatilag rendeletileg utasítanak országokat, adnak ki irányvonalakat, határoznak meg kvótákat és fogalmaznak meg direktívákat, hogy a különböző műanyagfajtákra milyen környezetvédelmi szabályozást kell kialakítani. Ezt az együttműködést kell most kiépítenünk, ennek keressük a módját.

Az elmúlt évben az MMSZ elnöksége már szervezett találkozót a szomszédos országok műanyagipari szövetségeivel, amit most folytatunk. Bulgáriával, Szerbiával, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával már felvettük a kapcsolatot, román részről még keressük a tárgyalási partnert. Ebben sokat segít Bűdy László elnökségi tagunk, a Central European Plastics Meeting szervezője. Az ő közbenjárásával szeretnénk jövőre egy olyan találkozót összehozni, ahol a szomszédos országok szövetségeivel ki tudjuk szélesíteni az együttműködést, áttekintjük a különböző országokban adódó műanyagokkal kapcsolatos problémákat és kialakítunk egy konkrét működési tervet a közös érdekképviselet megszervezésről az Unió irányába.

Eddigi beszélgetéseinkből az egyértelműen kiderült, hogy az országok külön-külön nem fognak tudni erős, komoly érdeket érvényesíteni, és itt az érdek szót óvatosan kell kezelni, pozitív irányban gondolkodunk. A lényeg ugyanis az, hogy a műanyag környezetvédelmi szempontjait pozitív irányba fordítsuk.

Mindenféleképpen nemzetközi összefogásra van szükség, ennek egyik formája a EuPC-ben való részvételünk, amely a műanyag-feldolgozók professzionális képviselő testülete Európában, tevékenysége a műanyag-feldolgozó ipar valamennyi ágazatát felöleli, beleértve az újrahasznosítást is. Az EuPC által összeállított szakmai anyagokat az Európai Unió figyelembe veszi, nekünk így az a dolgunk, hogy a társországok szövetségeivel karöltve olyan anyagokat tegyünk le az EuPC asztalára, amellyel van esélyünk befolyásolni a döntéseket Európai Uniós szinten. Ez egy hosszútávú feladat, reméljük, hogy jövőre már konkrét eredményekről tudunk beszámolni.

A 2024-es év a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve volt. Gazdasági téren mit tudott segíteni tagvállalatainak az MMSZ?

Ezen a téren az MMSZ feladata az, hogy összefogja a Magyarországon tevékenykedő műanyagipari cégeket, és ezeknek kereskedelmi, gazdasági segítséget nyújtson. Ez a segítség nem kézzelfogható financiális segítség. Amit tudunk tenni, az kétirányú: az egyik, hogy keressük a lehetőséget arra, hogy a kormányzat által kiírt – sajnos idén csak csordogáló, de azért létező – fejlesztési területekre, a műanyagipart is érintő pályázatokkal kapcsolatban olyan szakmai kívánalmakat javasoljunk, tegyünk le a kormányzat asztalára, amiről úgy gondoljuk, célszerű belefoglalni a pályázatok kiírásának szakmai követelményeibe. Javaslatainkkal mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy a támogatások olyan területekre jussanak, ahol a szakmai elvárásokat teljesítve a cégek nagyobb eséllyel veszik fel a küzdelmet a világpiacon az európai projekteknél a konkurenciával szemben. Felhasználva eddigi kapcsolatainkat szeretnénk ebbe az irányba továbbmenni.

Másik törekvésünk az információáramlás még aktívabbá tétele. Az MMSZ ernyőszervezeteként már működik a Regranulátum Szabványosításáért felelős szakmai csoport, de kialakítás alatt van több más munkacsoport szervezése is. Ezeknek a munkacsoportoknak minden tagvállalatunk tagsága alapján résztvevője lehet. Az a tervünk, hogy negyedévente a csoporttagok kötetlen formában találkozzanak, és hozzák magukkal azokat a lehetőségeket, igényeket, elvárásokat, szabad kapacitásokat, amelyeket egymás között meg tudnak tárgyalni és tovább tudnak vinni a magyar vagy az európai piac számára. Ehhez az MMSZ-nek kell egy információs háttérbázist kialakítania, amelyre támaszkodva tudnak a munkacsoportok működni. Egy-két hónap alatt nem tudunk kézzelfogható eredményeket felmutatni, de hosszútávon mindenképpen előnyt és lehetőségeket jelent, és várhatóan új projekteket fog hozni ez a szerveződés a piacon. Én magam gyakran találkozom munkám során olyan esetekkel, hogy valakinek van egy ideális projektje európai beszállításra, aminek mondjuk a 80 százalékát meg tudja valósítani, de nincs meg az a gépkapacitása, amivel a maradék 20 százalékot is el tudná végezni. Egy munkacsoport tökéletes alap lehet arra, hogy partnereket tudjunk biztosítani, vagy a cégek egymással meg tudják beszélni igényeiket, ideiglenes korlátaikat, szükségleteiket.

Megválasztásakor beszámolt arról a törekvéséről is, hogy egyre inkább bevonják az elnökség munkájába a tagvállalatokat, így a cégek érdekei, szempontjai figyelembevételével tudják alakítani az MMSZ tevékenységét. A munkacsoportok szervezésével valójában ezt sikerül megoldani?

Ami régóta hiányzik a magyar piacról, az a cégek összefogása. Példa ennek feloldására az új munkacsoportunk megalakulása is. Harminc év után először ült le egy asztalhoz a Magyarországon fröccsöntő gép értékesítéssel foglalkozó nyolc legnagyobb cég, amelynek eredményeként megalakult – szintén az MMSZ ernyője alatt működő – Gépipari Munkacsoport. Alakuló ülésünket a Central European Plastics Meeting-en, szeptemberben tartottuk, a másodikat novemberben. Elsődlegesen célunk, hogy legyen Magyarországon egy pontos kereskedelmi adatbázis a gépértékesítésekről. A visszajelzések szerint erre komoly igény és fogadókészség van, a hazánkban tevékenykedő kereskedelmi cégek 80-90 százaléka ebben részt akar venni. Jelenleg alakítjuk ki a megfelelő kereteit az együttműködésnek, de azt határozottan kihangsúlyozzuk, hogy kizárjuk a kartell lehetőségét. Azt tapasztalom, hogy mind a magyar gépvásárlóknak, mind a forgalmazóknak előnyt jelent, ha ismerik, milyen területen tevékenykednek, és erről a területről pontos információik vannak. Ezek az információk a piac egészét fogják bemutatni, mint ahogyan tette ezt korábban a Regranulátum Szabványosításáért Felelős Munkacsoport is. Ugyanezen az elven akarjuk adatbázisba rendezni az eladott gépek számának alakulását, amelyben azt fogjuk látni negyedévekre lebontva, hogy milyen összgépi értékesítést ért el bizonyos kategóriában Magyarország, milyen tendencia mutatkozik, és a tendenciák alapján minden felhasználó – ismerve a saját adatait – el tudja dönteni, hogy milyen irányba szeretné fejleszteni kereskedelmi tevékenységét. A vevők számára is hasznosak ezek az információk, mert látják azt, hogy a piac milyen irányba fordul a gépértékesítés területén.

Több elnökségi ülés kiemelt témája volt az elmúlt hónapokban a tagdíjreform, amivel kapcsolatban minden alkalommal kihangsúlyozta, hogy ez nem tagdíjemelést jelent. Célja sokkal inkább az MMSZ tagságának, támogatottságának növelése, végső soron pedig ennek arányában az MMSZ befolyásának emelése. Mikorra várható ennek végleges kidolgozása és bevezetése? Mik a legalapvetőbb szempontok ennek a megalkotásában?

A Magyar Műanyagipari Szövetségnek ma az a legnagyobb problémája, hogy alacsony a taglétszáma. Elsődleges célom, hogy a tagok létszámát megsokszorozzuk. Ez több dologra kihat, mert egyértelmű, hogy ha egy magyar ipari ágazat lobbitevékenysége mögött nagyobb háttérbázis áll, akkor az érdekérvényesítő hatása is nagyobb. Márpedig: minél nagyobb az érdekérvényesítő hatása az MMSZ-nek, annál több cég érzi szükségét, hogy ennek a Szövetségnek a tagja legyen. Ez egy előremutató tevékenység. Az elmúlt időszakban az elnökség nagyon jól stabilizálta az alapját, a hátterét, most pedig az az időszak következik, amikor erre a stabil alapra építkezve felgyorsítjuk a növekedést.

És most itt kanyarodok vissza oda, hogy a tagdíjak nagyságrendje kapcsolatban van a tagok számával. A Szövetség működésének van egy költségcsomagja, ami tevékenységének a finanszírozásához szükséges. Ezt a költségmennyiséget több forrásból kell előteremtenünk. Tehetjük állami és uniós támogatások igénybevételével, de leginkább a tagdíjakból.

Az MMSZ nem profitorintált szervezet, célunk az, hogy az éves tevékenységünket finanszírozni tudjuk. Egyértelmű, hogy ha nagyobb a tagdíjbevételünk, a tevékenységünket is tudjuk növelni. A cél tehát a tagdíjbevétel növelése. Amikor azonban ezt mondjuk, az nem azt jelenti, hogy az egy cégre eső tagdíjat akarjuk növelni, hanem a tagdíjak általános bevételét akarjuk emelni. Jövőre 20-30 céggel szeretnénk növelni tagságunk létszámát, és az ő általuk befizetett tagdíjakból plusz bevételekhez jutni.

Azzal tisztában vagyunk, hogy nekünk a tagdíjért szolgáltatást kell nyújtanunk. A tagdíjreform tehát abba az irányba mutat, hogy tagjainknak legyen választási lehetősége, milyen szolgáltatást, milyen információt akar a jövőben az MMSZ-től igénybe venni. Ennek megfelelően sávos tagdíjrendszert alakítunk ki, egyéves időtartamra pedig próbaidőt, tesztidőszakot biztosítunk új belépőinknek, ami alapján mindenki eldöntheti, hogy azt kapja-e a tagságtól, amit elvár, akar-e egy emeltebb szintű szolgáltatási csomagot igénybe venni. A cél az, hogy a 2025-ös közgyűlésen letegyük az asztalra ezt a pontosan megfogalmazott csomagot, amelynek elfogadásáról a közgyűlésen a tagok döntenek majd, amennyiben el tudják fogadni az elnökség által előterjesztett új rendszerű tagdíjtáblázatot.

A 2025-ös év fontosnak számít majd az MMSZ életében, pontosan az itt vázoltak miatt. Azt el kell ismernünk, hogy a jelenlegi gazdasági problémát az MMSZ is megérzi. Azokat a tevékenységeket, amiket az elmúlt években kezdtünk el, és amik nagyon jól működnek – Az ember alkotta anyag, a XXI. század anyaga konferencia, a kapcsolatépítő rendezvények, a kiállításokon való részvétel támogatása, a kialakult munkacsoportok tevékenysége – meg kell tartani. Költségeink növekedésével azonban jelenlegi bevételeink alapján ezeket az értékeinket nem tudjuk teljes egészében finanszírozni.
Nekem az az alapelvem, hogy első lépésben áldozatot kell hoznunk, ami most a jövőépítésben kell, hogy jelentkezzen. Világosan kell látnunk, hogy az MMSZ működésének ezen a szinten tartása és a továbblépés plusz költséggel jár. Bízunk azonban abban, hogy ezzel a tevékenységgel be tudunk vonzani további tagokat, partnereket, akiknek érdeke lesz a belépés a Magyar Műanyagipari Szövetségbe, és az iparág jövőjének alakításában aktívan szeretnének részt venni. Én hiszek abban, hogy Szövetségünk az új tagjainak érdekeit is az elvárásaiknak megfelelően tudja képviselni, és azt fogják érezni, hogy lehetőséget adunk nekik ahhoz, hogy az érvényesülésük pozitív irányba változzon. Ehhez kezdetben befektetés kell, de ennek a befektetésnek az eredménye – mind energiában, mind financiálisan – a tagok létszámának megsokszorozódása lesz.

Az MMSZ vásárnaptárában hagyományosan kiemelt helyen szerepel a düsseldorfi K vásár, most is megkezdődött már a nemzeti stand szervezése. A POLIMEREK-ben hírt adtunk arról, hogy változások lesznek a korábbi évek kiállítási szokásaihoz képest, többféle megjelenési lehetőséget biztosít a résztvevőknek az MMSZ a K 2025 nemzeti standján. Tud már részletekről beszámolni?

Néhány hónappal ezelőtt nagy dilemma előtt álltunk, aminek oka nagyrészt a negatív gazdasági hatások voltak. Az elmúlt vásárokon minden esetben kormányzati forrásokhoz jutottunk, amivel támogatni tudtuk azokat a cégeket, akik önerőből nem tudták volna vállalni azokat a terheket (a stand bérleti és megépítési díja, utazás, szállás, a kinn tartózkodás költsége), amivel egy nyolc napig tartó vásáron való részvétel jár. Ez a düsseldorfi vásár esetében több millióra forintra rúg. Az idei évben sajnos sokáig úgy tűnt, az állami támogatás elmarad. Szerencsére ez időközben megváltozott, amiért hálásak vagyunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, ami végül a Düsseldorfi Magyar Főkonzulátuson keresztül lehetővé teszi a támogatást.

Kanyarodjunk azonban vissza oda, hogy a világ hogyan változik. Ezek a nagy nemzetközi vásárok, amelyek évtizedeken keresztül dübörögtek és hatalmas tömegeket mozgattak meg, jelenleg változóban vannak. Megvannak ugyan a nagy kiállítók, akik elhozzák újdonságaikat, bemutatják új fejlesztéseiket, aki járt már ott tudja, Düsseldorf esetében akkora méretű vásárról van szó, ahol napokat lehet úgy eltölteni, hogy az ember csak bámulja a műszaki csodákat. Emellett ugyanakkor megjelent az az igény is, hogy látogatóként a szakma képviselői is szeretnének a vásáron megbeszéléseket, tárgyalásokat folytatni, de nem csak a vásári kiállítókkal. Ezeket a megbeszéléseket nevezi a szakma ma B2B találkozóknak, és az a tapasztalatunk, hogy ezekre komoly igény van. Ezért született az a döntés, hogy előzetes foglalás alapján az MMSZ nemzeti standján 2025-ben biztosítunk a tárgyalásokhoz lehetőséget – asztalok, székek, megjelenési felület, a megbeszéléshez szükséges minimális catering biztosításával. Erre már most be lehet jelentkezni az MMSZ és a POLIMEREK honlapján, valamint szakmai újságunkban olvashatnak erről részleteket. Az első visszajelzések pozitívak. Az elmúlt időszakban egyértelműen csökkent az MMSZ standon a kiállítói helyet bérlők száma, ebben az új konstrukcióban azonban, hogy nem kell teljes létszámmal nyolc napon keresztül részt vennie egy cégnek a vásáron ahhoz, hogy meglévő vagy új partnereivel megfelelő körülmények között néhány napon keresztül tárgyalást tudjon lebonyolítani, nagy az érdeklődés. Bízom abban, hogy az MMSZ-nek egy pörgős, életteli standja lesz Düsseldorfban, és ily’ módon sok cégnek tudunk segíteni a nemzetközi megjelenésében.

Az MMSZ elnökségének munkáját alapvetően befolyásolják a gazdaság szinte minden területén fennálló nehézségek, nehéz továbbra is tervezni a folyamatos változások miatt. Milyen célokat fogalmaz meg ennek ellenére az MMSZ elnöksége az előttünk álló új évre?

Soha nem tartoztam azok közé az emberek közé, akik az álpozitivizmust erősítik. Realista embernek tartom magam, így abban a helyzetben, amiben most a világ van, elég nehéz megnyugtató módon olyan dolgokat mondani, ami a 2025-ös év pozitív változásait vetítik előre. Apám azt szokta mondani: magad uram, ha szolgád nincs. És én ebben hiszek. Azt gondolom, hogy az MMSZ és tagsága, valamint a magyar műanyagipar nincs magára hagyva, mert mögöttünk egy olyan kormányzati erő áll, amely a jövő évre biztató gazdasági tervet vetített elénk, ami, ha működni fog, segítség lesz mindannyiunk számára. Ugyanakkor nekünk magunknak is meg kell tennünk azokat a lépéseket és meg kell hoznunk azokat az előremutató döntéseket, ami kulcsa előrehaladásunknak. Az MMSZ ebben minden műanyagiparban tevékenykedő cégnek segítséget akar nyújtani. És ha ezt megtesszük, akkor igenis lesz kilábalás ebből a nehéz helyzetből, amiben jelenleg vagyunk. Nem két hónap alatt és nem egy év alatt, de egy lassú pozitív változást prognosztizálni lehet jövőre. Én hiszek abban, hogy azok a Magyarországon tevékenykedő műanyagipari cégek, akik a Szövetséghez fordulnak, velünk együtt akarnak működni, azoknak a lehetőségei jobbak lesznek, mint azon vállalatoké, akik nem fordulnak hozzánk. Mert azonosak a céljaink, mi is a fejlődést akarjuk elérni.

 

HAJDÁRNÉ MOLNÁR ELVIRA
az MMSZ elnöke 2013 – 2024. májusa (januárban családi okok miatt lemondott)
a PEMÜ ZRT. elnök-vezérigazgatója

 

A Magyar Műanyagipari Szövetség stratégiai célkitűzései az elmúlt egy évtized alatt két fontos kérdéskör köré összpontosultak, bár a társadalmi-gazdasági környezet folyamatosan változott, ezek az alapelvek szilárdan megmaradtak.

A szakmai együttműködések erősítése, a partnerkapcsolatok szélesítése, a folyamatos párbeszéd és eszmecsere az érintett szereplőkkel, és ezeken a csatornákon keresztül a széleskörű szakmai és gazdasági érdekképviselet megvalósítása a Szövetség egyik kiemelt célkitűzése. A Szövetség másik fő célkitűzése a társadalmi felelősségvállalás, a műanyagok reális megítélésének, fontosságának és értékteremtő képességének tudatosítása a különböző információs csatornákon keresztül a társadalom széles rétegei felé. Sok hasznos és sikeres programot sikerült megvalósítani mindkét területen.

A folyamatosság és kiszámíthatóság minden szervezet életében és kapcsolatrendszerében fontos, ezért az olyan állandó programok, mint a kapcsolatépítő rendezvények, a MTA konferenciák, a havonta megjelenő POLIMEREK szakmai újság, a hazai és nemzetközi kiállításokon történő közös fellépés azt a célt szolgálja, hogy folyamatos legyen a kapcsolattartás mindig az aktualitások adta kihívások megoldása érdekében. Évről-évre voltak új kihívások, amelyekre új megoldásokat kellett találni, ilyen volt például a pandémia időszaka, amikor a személyes találkozások lehetősége megszűnt, ekkor az online kérdőíveken keresztül tartottuk a kapcsolatot és dolgoztunk ki megoldási javaslatokat az érdekképviselet gyors és hatékony megvalósítása érdekében.

A műanyagokat ért támadások folyamatosan jelen voltak, hol enyhébb, hol harcosabb formában, a célunk mindig a szakmaiság szem előtt tartásával és a parttalan viták elkerülésével a hosszútávú megoldások keresése volt a műanyagok reális társadalmi megítélése érdekében.

A világ folyamatosan változott és változik körülöttünk, ezért ebben a bizonytalan és kockázatokkal teli társadalmi-gazdasági környezetben még sokkal fontosabb, hogy legyenek olyan megbízható szakmai szövetségek, amelyekre számítani lehet egyegy stratégiai kihívás szakmai megoldásánál.

A Szövetség leköszönt elnökeként szeretném megköszönni a sok támogatást, biztatást, együttműködést és együtt gondolkodást.

Meggyőződésem, hogy a következő időszak kihívásainak megoldásához a magyarországi műanyagiparban működő vállalkozások számára az jelentheti az egyik legnagyobb támogatást, ha a magyar műanyagipar hazai és nemzetközi megítélése jó, magasszintűek és példaértékűek az együttműködések, amelyek biztonságot tudnak nyújtani ebben a bizonytalan és kockázatokkal terhelt környezetben. A mi feladatunk az, hogy megmutassuk, képesek vagyunk rugalmasan és innovatívan hozzájárulni a vevői elvárásokhoz és az új piaci helyzetekhez. Egy erős és megbízható magyar műanyagiparnak vannak és lesznek is lehetőségei a fejlődésre.

Kérem Önöket, vegyenek részt aktívan a Szövetség munkájában, csatlakozzanak a különböző területeken szervezett szakmai munkához annak érdekében, hogy a magyarországi műanyagipari vállalkozások széleskörű együttműködésén keresztül egy sikeres magyar műanyagipar kerüljön ki ebből a kockázatos gazdasági helyzetből.

 

DR. DEMJÉN ZOLTÁN
az MMSZ alelnöke
a BASF HUNGÁRIA KFT. nyugalmazott értékesítési igazgatója
felelősségi köre: körforgásos gazdaság,másodnyersanyagok

A 2025-ös évet három fontos esemény köré csoportosítom a körforgásos gazdaság, a műanyagok újrahasznosításának és kiemelt szerepének erősítése terén. Az első és − véleményem szerint − mindenképpen legfontosabb hír éppen májusi közgyűlésünk egyik vendégének, Dr. Nagy Márta helyettes államtitkárnak a bejelentése volt, miszerint egy 100 000 tonnás energetikai hasznosító berendezés épül meg tíz éven belül. Szakmai cikkeinkkel és a média kínálta felületeken hangoztatott véleményünkkel teljesen összhangban áll ez a szándék. Ennek okait már számtalanszor kifejtettük, de talán főbb vonalakban érdemes még egyszer röviden áttekinteni az összefüggéseket.

Abból az alapelvből indulunk ki, hogy a műanyag termék életciklusa végén hulladék formájában nem juthat ki a természetbe, még a jól kezelt hulladéklerakókba sem. Ebből következik, hogy a hulladékot szelektíven össze kell gyűjteni, vissza kell forgatni mechanikai, kémiai vagy energetikai hasznosításon keresztül. A legjobb szándék és igyekezet ellenére az első két reciklálási módnak elsősorban gazdasági akadályai vannak, egy bizonyos visszaforgatási hányad fölött már egyáltalán nem gazdaságos a mechanikai reciklálás. Ennek mértékéről folynak szakmai viták, de 40-50 százalék közötti hányad már nemzetközi mércével mérve is kimagaslóan jó értéknek számít. Magyarországon ez az érték 30 százalék körüli. Feltételezve, hogy elérjük a szinte elméleti határként elénk tornyosuló 50 százalékot, továbbra is felmerül a kérdés, hogy mit csináljunk a műanyag hulladék másik felével? Erre a válasz, a jelenlegi ismereteinket figyelembe véve a korszerű energetikai hasznosítás, azaz a műanyag hulladék energiaforrásként történő elégetése hőtermelésre. Ezen gondolatmenetet elfogadva érthetjük meg a fent említett bejelentés nagy horderejét.

Ezt a témakört folytatván kiemelném az elnökségi tagunk, Bűdy László szervezésében ez év szeptemberében is megrendezett Central European Plastics Meeting-et, annak is az egyik pódiumbeszélgetését az EU által előírt regranulátum hányad kötelező betartásáról. A téma öt profi szereplőjét hallhattuk a színpadon. A beszélgetésből számomra az szűrődött le, hogy a regranulátum hányad 20-30-50 százalékos, rendeletileg kötelező növelése teljes zsákutca. A mass-balance megközelítés nem elég egzakt, kibúvóra ad lehetőséget. A regranulátumot tartalmazó késztermék ismételt, többszöri regranulálása minőségileg olyan romlást eredményez, amely miatt már nem található olyan alacsony értékű késztermék sem − mezőgazdasági láda volt egy példa −, melybe be lehetne keverni ezt a reciklátumot. Ez a láda is egy idő után törik! Leegyszerűsítve, számomra tehát továbbra is a megnyugtató megoldás a műanyag hulladék korszerű, energetikai hasznosítása. Hőenergiára ugyanis mindig szükség van és lesz! A regranulátum minőségének javítására, és így a regranulátum hányad növelésére intenzív kutatás folyik a BME Vegyészmérnöki Karának Műanyag Laboratóriumában klasszikus és az általuk kutatott, megújuló bázison működő stabilizátorok terén, ennek használata azonban gazdasági akadályokba ütközik jelenleg. Megfelelő gazdasági ösztönző rendszerrel esetleg ez a probléma orvosolható lehetne.

A harmadik témakör talán nem is szorosan a körforgásos gazdasághoz kapcsolódik, hanem inkább a műanyagok létfontosságú szerepét helyezi reflektorfénybe. Az embert próbáló árvízi védekezésről és ennek során felhasznált polipropilén zsákok millióiról, valamint a polietilén fóliák hatalmas gátfelületeket beborító, vízszivárgást gátló szerepéről van szó. Ebben a témában megjelenő kép- és videófelvételeket, helyszíni riportokat szemlélve, az emberi erőfeszítések mellett bizony ezeké a műanyagoké a főszerep a védekezésben. Felidézve az elmúlt évek, évtizedek számtalan, sokszor szakmaiatlan műanyagokat ért támadását, bizony szívesen vettünk volna ugyanezekből a forrásokból egy-két elismerő szót is a műanyagok kulcsszerepéről ilyen és hasonló katasztrófahelyzetekben.

 

HOLLÓ LÁSZLÓ
az MMSZ alelnöke
a RAVEN INVEST KFT. ügyvezetője
felelősségi köre: üzletfejlesztés, külkapcsolatok

Kérem engedjék meg, hogy szó szerint idézzem a múlt évi évértékelőm első mondatait: Egy rendhagyó évet, rendhagyó évértékelő foglal össze. Az, hogy valóban egyedi ez az év, lassan közhely, hiszen a mai világunkban a változás a folyamatos. A pénzügyi válságokat pandémiás válság követi, hogy átadja a helyét a háborús konfliktusok által gerjesztett válságnak. Aki válságokban élt és dolgozott egyre kevésbé érzi ezt rendkívülinek, jobban teszi, ha ezt olyan körülményként kezeli, amelyet beépít a stratégiai, taktikai döntései feltételrendszerébe.

Azt hiszem nehéz lenne azt mondani, hogy 2024 a megállapodás,
a gazdasági, társadalmi folyamatok amplitúdója csillapodásának éve lett volna. Inkább az a kérdés, hogy Szövetségünknek sikerült-e alkalmazkodnia a folyamatosan változó körülményekhez.
Szembesülnünk kellett azzal a helyzettel, hogy elnökünk hoszszú évek óriási energiával folytatott szervező munkája után nem tudta tovább vállalni a feladattal járó nehézségeket. Elnökségünk sikeresen levezette az átmeneti időszakot, az elnökségi tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottság nagyobb részt vállaltak a feladatokból és az alelnökök felváltva hivatalosan is helyettesítették a Szövetség vezetőjét. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, hogy a mi belső ügyeinkben is meg tudták mutatni alkalmazkodóképességüket.

Komoly kihívás, hogy az MMSZ jelenlegi létszáma nemcsak az érdekérvényesítési esélyeinket nehezíti, hanem a tagdíjbevételek jelenlegi rendszere és bevétele a megfogalmazott céljaink teljesítését is korlátozhatja. Erősítettük tehát a tagtoborzási tevékenységünket és dolgozunk a tagdíjrendszer olyan megváltoztatásán, amely a tagságunknak megfelel és lehetővé teszi céljaink teljesítését.

Az említett két tényező nem akadályozta meg, hogy képviseljük a műanyagipart az energiaárak, szakképzés, beruházási támogatás, gyártói felelősségi díj, hulladék kérdésekben. A Szövetség üzleti fórumokat, találkozókat szervezett, kiállításokat koordinált és elősegítette a tagok B2B kapcsolatrendszerének fejlődését.

Nem tudtuk minden célunkat megvalósítani, nem javult az érdekérvényesítő tevékenységünk, de a körülményeinket figyelembe véve eredményesen működtünk. Szeretnénk figyelembe venni az Önök javaslatait is és kérjük, hogy szervezetünk tagjaként együtt munkálkodva vagy külső partnerként növeljük azt a társadalmi befolyást, amely a műanyagipar érdekeit szolgálja.

 

PALÓCZ TAMÁS
az MMSZ alelnöke
a KAPOSPLAST KFT. ügyvezető igazgatója
felelősségi köre: kommunikáció, nyilvánosság

A 2024-es év mind az MMSZ, mind pedig tagvállalatai életében egy nagyon izgalmas, kihívásokkal teli időszak volt. Ebben az évben is fő feladatunk volt a műanyaipart érintő kihívások, az előttünk álló feladatok legszélesebb körben történő képviselete és tájékoztatása. Az elmúlt öt évben a folyamatos válságok közötti működés a 2024-es évben sem javult, így ismét egy rendkívüli év volt, ami nagy mértékben befolyásolta a műanyagipar szereplőinek működését.

Az MMSZ elnöksége az első negyedévben az alelnökök vezetésével működött, feladatunk volt az elnökválasztás előkészítése is. A májusi közgyűlés választotta meg az MMSZ új elnökének Bocskor Imrét, aki a leköszönő Hajdárné Molnár Elvira örökségét tovább folytatva ezen nehéz időszakban is célként fogalmazta meg, hogy egyre jobban bevonjuk az elnökség munkájába a tagvállalatokat, így a cégek érdekei, szempontjai figyelembevételével tudjuk alakítani tevékenységünket.

A közgyűlést követően már harmadik alkalommal rendeztük meg kimagasló érdeklődés mellett a MMSZ Műanyagipari Konferenciát a Hungexpo területén, ahol mind Szövetségünk, mind a POLIMEREK saját standdal részt vett az ugyanebben az időben zajló Ipar Napjai kiállításon.

2024-ben is két alkalommal rendeztük meg rendkívül sikeresen kapcsolatépítő rendezvényünket. Áprilisban a Wittmann Hungária Kft-nél, októberben az OBO Bettermann Kft-nél tartott rendezvény mindig lehetőség a szakma és a tagvállalatok részére a személyes találkozásra, melyre egyre nagyobb az igény a rohamosan fejlődő digitális és online világban. Szeptemberben elnökségünk is nagy számban volt jelen a naptári év egyik legjelentősebb műanyagos rendezvényén, a Bűdy László elnökségi tagunk által szervezett Central European Plastics Meeting-en, mely mára a közép-európai régió legnagyobb nemzetközi műanyagipari találkozójává és konferenciájává vált. A három napos rendezvényen sok tagvállalatunk és műanyagipari szereplő is részt vett. Itt, ezen a rendezvényen alakult meg az MMSZ Gépipari Munkacsoportja is.

A fenti kiemelt témákban a MMSZ kommunikáció csoportja több fórumon és csatornán is képviselte a MMSZ tagvállalatai mellett a műanyagipar érdekeit is. A social médiában folyamatosan bővülő követőtáborral rendelkező Facebook oldalunkon keresztül a műanyagipart érintő szakmai és napi témákról adunk tájékoztatást heti többszöri rendszerességgel. A POLIMEREK műanyagipari szaklap J. Mező Éva vezetésével minden évben tovább emeli minőségi és szakmai nívóját, mellyel ma már Magyarország egyik leghitelesebb szakmai lapja lett, ennek, valamint a www.polimerek.hu és Szövetségünk honlapjának (www.huplast.hu) még szélesebb körben történő megismertetése közös feladatunk.

Az elnökség tagjai több szakmai fórumon, konferencián, televízióban és rádió interjúkban is képviselték a műanyagipart, szakértőink megszólalását a POLIMEREK Kitekintő rovatában olvashatják.

Az MMSZ még jelentősebb szerepe és érdekképviseletünk erősítése érdekében folyamatos feladatként dolgozunk a taglétszámunk bővítésén, hogy erős szövetségként még hatékonyabban és sikeresebben tudjuk a magyar műanyagipart, annak szereplőit támogatni és a környezetünket minél szélesebb körben közösen és együttműködve védeni és óvni.

 

DR. TOLDY ANDREA
az MMSZ alelnöke
a BME Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Fenntartható Polimerek Kutatócsoport vezetője
felelősségi köre: képzés, szemléletformálás

Szövetségünk 2024-ben kiemelt figyelmet fordított a műanyagokkal kapcsolatos szemléletformálásra. Ennek jegyében a POLIMEREK folyóirat új tudományos ismeretterjesztő sorozatot indított, amelyben a műanyagipar kiemelkedő szakembereit, kutatóit, akadémikusait és egyetemi oktatóit kértük fel arra, hogy tudományos alapokon válaszoljanak a sajtóban megjelenő műanyagellenes narratívákra és hiteles szakmai alapot nyújtsanak a műanyagokkal kapcsolatos kérdések megértéséhez. A sorozat hiánypótló cikkei tárgyalták többek között a mikroműanyagok és az emberi egészség kapcsolatát, a bioműanyagokkal és a biszfenol-A-t tartalmazó csomagolóanyagokkal kapcsolatos tényeket és tévhiteket, valamint bemutatták a lerakás elkerülését célzó hulladékgazdálkodási megoldásokat, például az égetőművek és pirolízis üzemek szerepét az energetikai és termikus újrahasznosítás előmozdításában.

Az MMSZ fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon a Kémia Mindenkinek programhoz is, amelynek célja, hogy országos összefogással népszerűsítse a kémiát, bemutassa a kémia tudományában és iparágaiban rejlő lehetőségeket, támogassa a zöld átmenethez szükséges új generációk képzését és elősegítse a kémia pozitív megítélését a társadalomban.

Az év végén elkezdtük szervezni a 11. Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga tudományos konferenciát, amely végül 2025 márciusában kerül majd megrendezésre. A konferencia a műanyagok fenntarthatóságának aktuális kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozik majd, különös tekintettel az újrahasznosítási stratégiákra, a mikroműanyagok kezelésére és a korszerű vízszűrési technológiákra, továbbá a mesterséges intelligencia szerepére a polimerek innovációjában. Az esemény panelbeszélgetéssel és szakértői előadásokkal biztosít majd teret az iparági perspektívák bemutatására. A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermének felújítása miatt a konferenciát a MOL-székházban rendezzük meg, melyre ezúttal is több mint 200 középiskolás diákot várunk.

2024-ben is folytatódott az együttműködés a BME Polimertechnika Szakosztályával a közösségi média szemléletformáló tartalmainak előállításában. A tagvállalatok támogatásával és az elnökségi tagok szervezésében pedig a szakosztály tagjai több műanyagipari céget is meglátogattak, többek között a WITTMANN Robottechnikai Kft-t és a ZOLTEK Zrt-t. Idén is számos tagvállalatunk csatlakozott a nagysikerű Lányok Napja programhoz, amelynek célja, hogy bemutassa a tudományos és műszaki (STEM) pályákban rejlő lehetőségeket a pályaválasztás előtt álló lányoknak. Illetve, idén is számos polimeres témájú laborlátogatáson vehettünk részt a Kutatók Éjszakáján.

A 2024-es év a képzések terén is jelentős újdonságokat hozott: áprilisi kapcsolatépítő rendezvényünkön a tagvállalatok tájékoztatást kaptak a megújult szakmai képzésekről a műanyag-feldolgozás területén, így a BME által indított szakmérnöki képzésről, amelyet Dr. Bárány Tamás, a BME Polimertechnika Tanszék vezetője ismertetett, illetve Dr. Bata Attila, a kecskeméti Neumann Egyetem Anyagvizsgáló és Méréstechnikai Laboratóriumának vezetője számolt be az egyetemükön zajló szakmérnöki képzés tapasztalatairól.

 

DR. KUCSMA JÁNOS
az MMSZ Felügyelő Bizottságának elnöke
a MERAXIS HUNGARY KFT. korábbi résztulajdonosa
nyugalmazott ügyvezető igazgató

2024 a magyar gazdaság nehéz és küzdelmes éve volt. Stagnált a gazdasági növekedés, a III. negyedévben technikai recesszióba került. Az uniós források hiánya és a folyamatosan növekvő költségvetési hiány miatt törlésre és/vagy időbeli eltolásra kerültek a korábban tervezett állami beruházások. A magas államadóság kamatterheinek folyamatos fizetése és a szakképzett munkaerő hiánya további nehézségeket okoztak. A III. negyedév végére jelentős mértékben csökkent az ipari termelés, visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, csökkent az emberek vásárlóereje. Sikerült az inflációt alacsony értékűre leszorítani (3,2-3,4%) és ott tartani. A magas adóterhek negatívan befolyásolták a gazdasági tevékenységet. Gazdaságunk külkereskedelmi mérlege a csökkent export ellenére pozitív képet mutat, mivel az import volumen csökkenése nagyobb mértékű volt. Hazánk gazdaságát negatív módon érintette a német gazdaság stagnálása és a tervezett GDP növekedésének elmaradása.

A gazdaság általános állapota és nehézségei markánsan befolyásolták a műanyag-feldolgozó vállalkozások tevékenységét, mivel ezek a cégek a különböző iparágak beszállítói (vegyipar, autóipar, élelmiszeripar, építőipar stb.) A megrendelő ipari vállalkozások termelésének csökkenése szükségszerűen a műanyag termékek iránti igényeik csökkenését okozta. Ez sok kkv csődjét váltotta ki, de ez nagyszámú feldolgozó esetében 20-30 százalékos rendelés/
árbevétel kiesést vont maga után, elsősorban a csomagolóanyagok, építőiparban felhasznált termékek, autóipari alkatrészek, rotációs öntéssel gyártott nagyméretű üreges testek tekintetében. Éles verseny alakult ki a hazai kész- és félkész termékek piacán, amelynek külföldi gyártók is résztvevői voltak. A lakossági fogyasztás visszaesése szintén a megrendelések csökkenéséhez vezetett. Az alapanyagok árai viszonylag stabil tartományban mozogtak. Jelentős tehertétel volt az elmúlt évben kialakult energia árrendszer árainak és az ezekre kiszabott kiegészítő díjak (rendszerhasználati díj) fizetése. Sok feldolgozó vállalkozásnak sikerült szinten tartani az előző évi eredményét. Ezek hatalmas energiaráfordítással új piacok és vevők feltárását végezték, bízva abban, hogy 2025-ben a gazdaság összteljesítménye javul és a nagyobb vevőkörrel eredményesebb gazdálkodást folytathatnak. A szeptemberi dunai árvíz kapcsán igazolódott, hogy a gyakran elítélt műanyagok a védekezés nélkülözhetetlen anyagaivá váltak. Mindannyiunk köszönetét fejezem ki azoknak a feldolgozó vállalkozásoknak, amelyek gyártási programjukat átszervezték és igény szerint szállították a gátakon hősiesen dolgozó honfitársaink védelmi munkájához a polietilén és polipropilén zsákokat, a polietilén fóliákat. Közös feladatunk, hogy a védekezéshez felhasznált – így hulladékká vált – műanyagok begyűjtésre és a leggazdaságosabb módon újrahasznosításra kerüljenek. Több feldolgozó társaságnál felmerült az igény a versenyképes bérezés helyett a méltányos fizetés bevezetésére. Ennek gyakorlati alkalmazhatóságát (előnyeit/hátrányait) a jövő évi tapasztalatok alapján lehet majd eldönteni.

Az MMSZ a rendkívül nehéz nemzetgazdasági és műanyagipari körülmények között motiváltan és lelkesedéssel végezte munkáját. A májusi évzáró közgyűlésén – több mint egy évtizedes, eredményes munkáját követően – saját kérésére visszalépett az elnöki pozícióból Hajdárné Molnár Elvira elnök. A megválasztott új elnök Bocskor Imre, a Wittmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatója lett. Az új elnök új impulzusokat hozott az elnökség munkájába. Ennek megfelelően az MMSZ a hagyományos nyomvonalakat megtartva intenzíven és eredményesen foglalkozott a regranulátumok szabványosítási és minőségjavítási kérdéseivel, hatékonyan támogatta a körforgásos gazdaság műanyagiparra vonatkozó működtetését, kialakította a MOHU-val való együttműködés rendszerét és formáját. Elindította a tagdíjreform tervezetének kidolgozását. Az MMSZ gazdasági és társadalmi súlyának növelése érdekében kiemelt feladata volt a taglétszám növelése. Külön értéket képvisel a BME Polimertechnika Tanszékével és a BME FKAT Műanyag- és Gumiipari Laboratóriumával elmélyített együttműködés. A műanyagok népszerűsítését célzó hagyományos, középiskolások részvételével lebonyolított Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga rendezvényünk technikai okok miatt idén elmaradt.

Az MMSZ Felügyelő Bizottsága a törvényi előírások és a Szövetség Alapszabályában foglaltak szerint végezte munkáját. Az elnökség korrekt tevékenysége nem tette szükségessé az FB bármi nemű nem tervezett beavatkozását a végzett munkába, illetve a folyó ügyekbe.