2022. október 13.

Energiaválság: folytatja tárgyalásait az MMSZ

Nem először küld tagságának kérdőíveket a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ). Céljuk most is a segítségnyújtás. A vállalatok helyzetének, javaslatainak felmérését követően, a kérdőívek kiértékelésének eredményét és az erre tett javaslataikat az energetikai munkacsoport már eljuttatta a Technológiai és Ipari Minisztériumba, de személyes tárgyalásokat is kezdeményezve fordulnak a döntéshozókhoz és kérik támogatásukat abban, hogy az egyre súlyosbodó energiaválságra az intenzív energiafelhasználó műanyagipar területén is találjanak megoldást. A kérdőívet közel ötszáz MMSZ tagvállalat, illetve partnervállalat kapta meg. A rövidesen elkészülő elemzést, valamint a tárgyalások tapasztalatait következő lapszámunkban közöljük.

A műanyagipari cégeket érzékenyen érinti az energiaárak alakulása, ami olyan helyzetbe hozhatja az iparágat, ami jelentős piacvesztéssel, a versenyképesség csökkenésével járhat, illetve pénzügyi csődöket vetíthet előre. Ez év januárjában a problémakezelés rövidés hosszútávú javaslataival már megkereste az MMSZ elnökségének energetikai munkabizottsága az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), ahol dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár és dr. Nagy Ádám, az ITM helyettes államtitkára vett részt a tanácskozáson. A megbeszélésen nyitottan fogadták a küldöttség által felvázolt együttműködési javaslatot. Hajdárné Molnár Elvira, az MMSZ elnöke akkor azt nyilatkozta, kiderült számukra, hogy nem egyedüli iparágként keresték fel a minisztériumot, és a döntéshozók már akkor világosan látták, hogy komoly a probléma, kormányzati segítség nélkül vállalatok sora sodródhat a csőd irányába: Javaslatunkban akkor egy rövidés egy hosszútávú megoldást dolgoztunk ki a kialakult helyzetre. Rövidtávú javaslatunk egy átmeneti pénzügyi segítségnyújtást tartalmaz az idei évre, hosszútávra pedig a megújuló energiaforrások felhasználására kértünk egy olyan pályázati konstrukció kialakítását, amelyben az érdeklődő cégek ki tudnak építeni maguknak egy önálló rendszert, ami független energiavételi lehetőséget jelentene számukra, a megújuló energiaforrásokra alapozva. Ez a lehetőség hozzájárulna a kormányzati klímacélok teljesüléséhez is.

Földgáz jegyzésárak (USD/MMBtu), 2021-2022. szeptember (Forrás: tradingeconomics.com)

A megbeszélés során az is kiderült, hogy a minisztérium többféle megoldásban gondolkodik. Mindenekelőtt egy kedvező hitelkonstrukcióban, felméréseink szerint azonban a vállalkozások sokkal inkább egy egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatásban bíztak, kevésbé hitellehetőségben – emlékeztetett korábbi tárgyalásukra az MMSZ elnöke.

Az MMSZ képviselői a kialakult helyzetnek megfelelően tovább folytatják a tárgyalásokat. A szeptemberben kiküldött kérdőívek elemzése befejeződött, a munkacsoport elkészítette belőle azt a szakmai anyagot, amit már el is küldtek a Technológiai és Ipari Minisztériumba. A műanyagipari cégek saját helyzetüket, működésük feltételeit az energiaárak növekedése miatt egyöntetűen súlyosnak vázolták fel, így a minisztériumba eljuttatott anyagban két sürgősen orvoslandó javaslatot fogalmaztak meg a készítők: az egyik egy ársapka bevezetése az ipari felhasználók körében is, indítványuk szerint az áram árának mértéke maximum 200€/MWh lenne, 2022. október 1. és 2023. december 31. közötti időtartamra. A másik javaslat, hogy szükség van a hatósági áras rendszerhasználati díj 252 százalékos emelkedésének felülvizsgálatára, ez ráadásul a jelenlegi szabályozás szerint a következő négy évre szól.

Látható, hogy – a magyar energiapiacra is jellemző tendenciák – 2021-hez képest 6-8-szoros növekedés, a 2022. januári árakhoz képest 3-4-szeres növekedés tapasztalható.

△ Szabadpiaci villamosenergia árak (EUR/kWh), Németország, 2021-2022. szeptember (Forrás: tradingeconomics.com)

Nagy Márton: a kormány támogatja az energiaintenzív termelő kkv-kat

 

A kormány az energiaintenzív termelő kis és közepes vállalkozásokat támogató programot fogadott el – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a rendkívüli kormányinfón. A program október 1-től indul, 2023 végéig tart, és két fontos eleme van: az egyik a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása.

A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy három hónapra – októberre, novemberre és decemberre – az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k áramés gázszámlája növekményének 50 százalékát kifizeti az állam, majd hozzátette, ha például valakinek 10-ről 60ra felmegy a számlája, akkor nem a hatvannak az ötven százalékát fizetik ki, hanem az 50-nek az 50 százalékát. Emellett a kormány elindít egy energiaátállási, energiahatékonysági beruházás-támogatási programot is, itt

maximum 15 százalékos önerő támogatást adnak a kkvknak annak érdekében, hogy hosszútávon versenyképesek maradjanak. A vállalkozásoktól pedig azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végével ne csökkenjen 90 százalék alá a jelenlegi szinthez képest – mondta a miniszter.

Arra is kitért, hogy a kormány két másik programot – egy gyármentő programot és egy új munkahelyvédelmi akciótervet – is megtárgyalt, de ezekről még nem döntött, a következő hetekben fogja kialakítani ezeknek a keretrendszerét.

A bejelentés szerint a kkv-k energetikai támogatása most három hónapra szól, ezt követően a hatását vizsgálva döntenek majd a folytatásáról.