2025. November 06.

Az energiaügyi miniszterrel találkoztak októberben az MMSZ képviselői

2022 januárjában alakult meg az Energetikai munkacsoport, tagjai azóta folyamatosan végzik a műanyagipari ágazat versenyképességének felmérését, összefoglaló elemzésekben tárták fel az energetikai felhasználásban a globális trendeket, azok hatását a hazai vegyiparra és azon belül a műanyagiparra. Legújabb tanulmányuk tartalmazza az energia árhelyzetet is régiós és európai összehasonlításban (gáz- és villamosenergia árak, hálózathasználati díjak), végül javaslatokat dolgoztak ki a döntéshozók részére az energetikai árhelyzet okozta versenyhátrányok ellensúlyozására, a versenyképesség növelésére, és ezeket eljuttatták különböző minisztériumokhoz.

Ez év elején újabb lendületet vett a munkacsoport munkája, az elnökségi ülésen Palócz Tamás, a Kaposplast Kft. igazgatója ismertette nemzetközi kitekintésben az egyes országokban fizetendő energiaköltségek szintjeit, amely alapján egyértelművé vált, hogy a magyar feldolgozó cégek a jelen körülmények között nem lehetnek versenyképesek, így a hazai energetikai helyzet megváltoztatására személyes találkozót kezdeményeztek az Energiaügyi Minisztériummal. Lobbitevékenységüket egy szövetségi összefogás is segítette, együttműködtek társszövetségekkel (MGYOSZ, MAVESZ, MAJOSZ, MAGE, CSAOSZ stb.) tovább erősítve tárgyalásuk hatékonyságát. Az MMSZ tárgyalódelegációját Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Dr. Gondola Csaba államtitkár fogadta. Jelen megbeszélésük fő témái a magyar műanyagipar helyzetének bemutatása, az energiaárak és RHD költségek okozta versenyhátrányok és kihívások ismertetése voltak.

Tárgyalóink mindenekelőtt diagramokon mutatták be, hogy a hazai műanyagipar helyzete a globális gazdasági és geopolitika állapotok miatt folyamatosan romlik, és egyre nagyobb a hátránya a regionális versenyben. Az MMSZ felmérése és a KSH adatai együttesen ugyanakkor azt mutatják, hogy egy kiemelten fontos ágazatról van szó, mely a magyar gazdaságban is komoly stratégiai jelentőséggel bír.

Az elmúlt években az európai és a hazai műanyagipar versenyképességi helyzete és termelése is csökkent a lassuló fogyasztás és a magas energiaárak miatt növekvő import miatt. A viszszaesés már kimutatható cégek megszűnésével, fizetésképtelenségével, vállalatok csődjével, ami a munkahelyek megszűnése mellett a beszállítói lánc működését is veszélyezteti.

Lantos Csaba miniszterrel teljes egyértésben megállapították
a tárgyaló felek, hogy a visszaesés és a versenyképesség jelentős romlásának egyik meghatározó tényezője a magas és kiszámíthatatlan villamosenergia ár, amely 38,6 százalékkal magasabb volt 2024-ben Magyarországon az EU27 átlagához képest, valamint a 2022 júliusában bevezetett közel 500 százalékos elosztói forgalmi és átvételi díjemelés.

 

Az MMSZ több pontban megfogalmazott konkrét javaslatokat tett le az asztalra, amely egy konstruktív és előremutató megbeszélést eredményezett. Ezek a javaslatok a következők:

– Elengedhetetlen a magas villamosenergia árak uniós szinten történő csökkentése (lásd Budapesti Paktum 2024-ben), de itt még nem történt érdemi előrelépés az Európai Unióban. A jelenlegi versenyképességi helyzetben az lesz sikeres és eredményes, aki először lép.

– Amíg a villamosenergia árak magas szinten vannak – és a magyarországi árak még ennél is magasabban –, addig az energiaintenzív vállalkozások, mint például a műanyagipar, nagy veszélyben vannak.

– A jövőbeni érdemi döntések meghozatalához meg kell határozni az Energiaintenzív vállalkozás fogalmát. (Ezzel kapcsolatban anyagot kért az MMSZ-től Lantos Csaba miniszter, melynek elkészítése folyamatban van.)

A megbeszélésen középtávú célként határozták meg a tárgyaló felek egy kompenzációs rendszerhez a piaci ár és egy ennél kedvezőbb szabályozott ár létrehozását, melyek közötti megtakarítást a vállalkozások zöld projektekbe forgatják vissza, ezáltal csökkentve a villamosenergia költséget. Ehhez állami és költségvetési döntés szükséges, ez így most rövid távon nem érvényesíthető.

A rendszerhasználati díjakkal kapcsolatosan sikerült közös pontot találni, mely szerint mielőbb felül kell vizsgálni a versenyképesség növelése érdekében a rendszerhasználati díjak mértékét. A jelenlegi szabályozás keretein belüli árképzés ugyanis nem tesz különbséget a termelő, energiaintenzív, nagyfogyasztású, valamint a másodnyersanyagot előállító és újrahasznosító vállalkozások között, mert csak a villamosenergia vételezési módja befolyásolja az árakat, mely például egy középfeszültségen vételező termelő vállalat számára óriási költséget okoz.

Fontos pontja volt még a megbeszélésnek, hogy a magyar műanyagiparnak és vegyiparnak kiemelt feladata kell legyen a körforgásos gazdálkodás szerinti zöld gondolkodásban történő aktív részvétel. A másodnyersanyag előállítása és felhasználása a jövő műanyaggyártás versenyképességének az egyik kulcsa, jelenleg azonban egyetlen másodlagos, újrahasznosított anyagot felhasználó vagy előállító vállalkozás sem kap semmilyen előnyt, támogatást. A tárgyaláson szóba került még a jelenleg elérhető energetikai pályázatok (Nemzeti Bajnok, Jedlik Ányos), hitelek (kedvezményes kamatozású) garanciavállalási feltételeinek felülvizsgálata, melyek visszavetik igénybevételüket, továbbá kérték az MMSZ tárgyalói Lantos Csaba támogatását a készfizető kezesség feltételeinek enyhítésében.

A felek megállapodása szerint az egyeztetések folytatódnak az RHD rendszer módosításáról és diverzifikációjáról, a tárgyalás eredményét jelzi, hogy az állam és a termelő vállalatok között egyaránt közös cél egy magasabb fokú energiafüggetlenségi szint elérésére való stratégiai törekvés.