2026. January 29.

Árriport: 2026-ban megkezdődik a polimerpiac átrendeződése

Az európai polimergyártók 2025-ben igyekeztek kihasználni a pozitív várakozásokat és árat emelni januárban, sőt előre vetítették egy jelentősebb februári áremelkedés lehetőségét is. Az áremelkedés megtörtént februárban, azonban a kereslet elbizonytalanodott, a szezon kifulladt. Márciusban még enyhén nőni tudtak az olefin monomer árak, viszont március második hetében bekövetkezett meredek, 8 százalékos NAPHTHA árcsökkenés már megmutatta az európai polimerpiac gyengeségét. Bár az eladók még igyekezetek tartani az árakat a március elejei szinten, azonban a csökkenő feed-stock árak miatt a műanyag-feldolgozók várakozásai is az árcsökkenés irányába fordultak, ezért csak minimális mennyiségeket vásároltak március második felében. Ez a keresletcsökkenés kikényszerítette az áprilisi meredek, 50 eurót meghaladó monomer és polimer árcsökkenést. A polimergyártók az első áprilisi áraikban megpróbálták a roll-overt, azonban a csökkenő monomer árak miatt ez nem volt lehetséges, ráadásul a húsvéti ünnepek miatt jelentősen visszaesett a kereslet. Ugyan a feed-stock árak visszakapaszkodtak áprilisban, de ez sem akadályozta meg az újabb jelentős monomer árcsökkenést májusban. Májusban az olefin monomerek 65-70, a sztirol monomer (SM) ára pedig 40 euróval csökkent. A polimerárak esetében drámai, április elejéhez képest 100 eurót meghaladó árcsökkenés ment végbe. Újra megjelentek az 1000 € körüli PPH és HDPE árak, ez pedig előrevetítette a második félév ár tendenciáit.

 

Fontos fejlemény volt, hogy a második negyedévben jelentősen megnőtt a távol-keleti import mennyisége, ami rányomta a bélyegét 2025 második félévére is. 2025 nyarán a kereskedők és polimergyártók arra számítottak, hogy a meredek árcsökkenést követően lesz őszi szezonális polimer áremelkedés, legkésőbb szeptember második felében, ez azonban nem következett be. Ennek oka részben a monomer árak erőtlensége volt, az olefin monomerek nem tudtak érezhetően emelkedni, a sztirol monomer ára pedig jelentősen, 46 euróval csökkent. A másik ok a várt kereslet élénkülés elmaradása volt.

A feldolgozók visszafogott keresletének egyik oka az volt, hogy folyamatosan érkeztek hírek, ajánlatok olcsó import polimerekről, amely nyomás alatt tartotta az árakat, mindemellett a végfelhasználói kereslet sem a várt mértékben bővült. A műanyag-feldolgozók így nem mertek jelentős mennyiségeket vásárolni, ráadásul az októberi K vásár elvitte a fókuszt. Sok feldolgozó abban bízott, hogy a K-n majd új, olcsóbb beszállítókat talál, a polimer árcsökkenés így folytatódott októberben, sőt novemberben is.

A novemberi monomer árak magukkal húzták lefelé a polimer árakat is, azonban november második felében fordult a helyzet Közép-Európában. A kereslet élénkült, az árak enyhén emelkedni kezdtek. Ennek oka elsősorban a beszűkülő regionális polietilén és polipropilén elérhetőség volt. A MOL-nál történt tűzeset, a szankciók okozta bizonytalanságok a megszokott közép-európai típusok kínálatát jelentősen beszűkítették, ráadásul csökkent a kínálat nyugat-európai és észak-amerikai irányból is. Az érezhetően szűk kínálat vásárlásra ösztönözte a feldolgozókat decemberben, azonban december közepén a keresleterősödés megállt, a piac szabadságra ment.

Összegezve elmondhatjuk az elmúlt évről, hogy:

• 2025 végére a COVID óta nem látott mélységbe csökkentek az árak.
• Az év végére a feldolgozók nyitottsága a nem európai polimerek iránt megnőtt.
• A gyenge jövedelmezőség és az alacsony marzsok miatt az európai polimergyártók kínálata bizonytalanná vált.

ÁTALAKULÁS ELŐTT EURÓPA POLIMERPIACA

Mindezek arra utalnak, hogy az európai és közép-európai polimerpiac alapvető átalakulás előtt áll. 2026-ban olyan strukturális változások mehetnek végbe a piacon, amely a következő másfél évtized vonatkozásában meghatározó lesz.

2026-ban a részlegesen beinduló gazdasági növekedés nagyon valószínű, hogy Lengyelországban folytatódni fog a 2025 második felében is tapasztalt, 3 százalékot meghaladó mértékben. A gazdasági növekedés beindulását a többi közép-európai országban is serkenteni fogják a 2025 év végén folyósított COVID helyreállítási alap kifizetései. Valószínű, hogy az EU gazdaságainak többsége növekedésnek indul majd. Nagyon fontos szerephez jutnak 2026ban a lassan, de folyamatosan csökkenő energiaárak. Elsősorban a gázárak (TTF) csökkenésére lehet számítani. A 2026-os erőltetett ütemű leválás az orosz gázról jelentős ársokkot okozott, azonban – ahogyan az várható volt – az LNG kapacitások bővülésével az import LNG árak csökkentek és a 2025 év elejei 50 €/MWh szintről év végére 30 €/MWh alá mérséklődtek az árak. A kínálati nyomás miatt várhatóan az árcsökkenés 2026-ban is folytatódik. Fontos megjegyezni, hogy ezek az árszintek még mindig magasabbak, mint az észak-amerikai vagy távol-keleti árak, és még mindig több mint duplája a háború előtti áraknak.

Az elektromosenergia esetében valószínűleg folytatódni fog a 2025-ben tapasztalt árcsökkenés, az árak tartósan 100 €/MWh alá
kerülhetnek. Az európai elektromos hálózatok azonban egyre kiszolgáltatottabbak a megújuló energiaforrások okozta ellátás ingadozásoknak, frekvenciazavaroknak, ez pedig olyan üzemzavarokat okozhat, mint a spanyol vagy észak-csehországi áramszünet 2025 nyarán. Ennek kivédése pedig jelentős hálózatbővítő beruházásokat fog indukálni EU, kormányzati, de vállalati szinten is.

Várhatóan 2026 tavaszán a diplomáciai erőfeszítések eredményeként elcsendesedik az orosz-ukrán háború, mindez pedig az európai fogyasztói és beruházási bizalom visszatérését is eredményezheti 2026 második negyedévében, de legkésőbb a második félévben. Bővülhetnek a magán és ipari beruházások egyaránt.

A HELYZET ENNÉL ÁRNYALTABB

Ha a polimerpiacokat tekintjük, a fenti kép korántsem ennyire pozitív. Az európai vegyipart jellemző versenyképességvesztés folytatódik. Az elmúlt évek hatékonyságvesztése, csökkenő jövedelmezősége a komplex európai vegyipari értékláncok felbomlását vonta maga után.

Számos hírt hallottunk az elmúlt évben üzembezárásokról Közép- és Nyugat-Európában egyaránt. Az európai petrolkémia marzsok folyamatosan negatívak maradtak. Jelentősen elváltak egymástól a tengerentúli import és európai gyártású polimer árak, ezen folyamat eredményeként már 2025-ben is jelentős mennyiségben jelentek meg távol-keleti, közép-ázsiai, indiai és észak-amerikai polimerek a közép-európai piacon. A feldolgozók a jelentős árelőny miatt nyitottabbá váltak az import típusok felé. 2026-ban várhatóan már nem csak tradereken keresztül fog érkezni az import, hanem távol-keleti gyártók európai képviseletein keresztül is, ez pedig szintlépést jelent, az európai adószám és szélesedő termékválaszték valódi kihívást fog jelenteni az európai polimergyártók számára. A szélesedő termékportfólió miatt pedig szinte minden szegmensben meg fog jelenni a helyettesíteni is képes import.

A nagy nyugat-európai, globális polimergyártók igyekeznek felvenni a versenyt ezzel a tendenciával. Egyre inkább támaszkodnak közép-keleti termelési kapacitásaikra, optimalizálják a termelési helyeket, a termékválasztékot. Mindennek eredményeként a nagy tömegben használt típusokat egyre inkább Európán kívül, míg a kisebb mennyiségben előállított típusokat Európában igyekeznek majd gyártani. Ehhez a stratégiához jelentős szervezeti átalakulások is csatlakoznak, jelentős részük folyamatban is van (LyondellBasell, Veolia, Borealis-Boruge stb). Az átalakulások mellett várhatóan folytatódni fognak az üzembezárások is Európában. Elsősorban azokat a polimergyárakat kell majd leállítani, amelyek nem részei a komplex értékláncoknak, nincs saját feed-stock ellátásuk.

Az általános európai tendenciákon túl elmondható, hogy Közép-Európa egy kicsit más. Mindamellett, hogy 2025-öt itt is az általános túlkínálat jellemezte, az év végére mégis kialakult egyfajta piaci vákuum. Az okok többrétűek és szinte mindegyik közép-európai polimergyártót érintette. A nyári nagy északcsehországi áramszünet miatt a 2025-ös év második fele szűk HDPE kínálatot eredményezett, de 2025 utolsó negyedévében a MOL százhalombattai finomítójában keletkezett tűz miatt is lecsökkent a HDPE és PP termelés. Ráadásul a szerb és bolgár nemzeti olajcégek elleni szankciók miatt tovább szűkült a PP és HDPE kínálat Közép-Európa déli és középső régióiban. A szűk kínálat várhatóan velünk marad 2026 első félévében is. A MOL teljes kapacitással várhatóan csak a második félévben fog tudni termelni, a szerb gyártó legkorábban a második negyedévben, a bolgár gyártónak pedig eltart egy jó ideig az export értékesítés megszervezése, mindemellett a román polimergyártó a kockázatos és drága fekete-tengeri szállítás miatt nem tud versenyképes áron etilént vásárolni a folyamatos LDPE gyártáshoz.

SZŰK KÍNÁLAT, ÚJ BESZÁLLÍTÓK

2026 első félévében a szűk kínálat miatt Közép-Európa ezen régiói rendkívül nyitottá válnak, a hagyományos beszállítók piacokat fognak veszíteni és megjelennek az új szereplők a piacokon. Ritka jelenség lesz tapasztalható, a piac újrafelosztása. Jelentős szerephez jutnak majd az import típusok, különösen azon országokban, amelyek nem tagjai az EU-nak, de nagy szerepet fognak játszani az új termék bevezetésben azok a disztribútorok is, akik a helyi polimergyártók termelés csökkenése, kiesése miatt új beszállítók után kell, hogy nézzenek.

2026 nagy regionális nyertese az ORLEN csoport lesz, az érdeklődés termékeik iránt 2025 utolsó negyedévében jelentősen nőtt. Ráadásul várhatóan 2026-ban átveszi a Grupa Azoty Polyolefins-t is, így jelentős mértékben fog nőni az értékesíthető árualap. A nagy vesztesek pedig a MOL csoport és a HIPPetrohemija lesznek. A termeléskiesés miatt eddig hagyományosan hűséges vevők kénytelenek lesznek másfelé fordulni. Jelentős piaci részt fognak kiszakítani az importőrök, elsősorban azok a gyártói képviseletek, amelyek folyamatos ellátást és széles termékportfóliót képesek biztosítani az európai polimergyártók árszintje alatt.

Közép-Európa 2026 első félévében is kínálat vezérelte piac lesz, azonban az árak dinamikáját az európai általános tendenciák fogják meghatározni. Az év elejei feed-stock árcsökkenés várhatóan magával húzza a monomer árakat, 50-70 €/tonnás olefin monomer árcsökkenés várható. A poliolefin árak a szűk kínálat miatt azonban nem fognak ekkora mértékben csökkenni. Sőt, egyes esetekben a szűk kínálat miatt inkább roll-over várható. Ezek elsősorban azok az import típusok (PPH, BOPP, LLDPE C4, LLDPE C6), amelyeket európai polimergyártók észak-amerikai és közép-keleti gyáraikból importálnak, azonban az év végi készlet optimalizás miatt már nem hoztak be 2025 év végén. Ezekből szélesebb elérhetőség csak 2026 februárjában lesz. Ezzel szemben a sztirol monomer ára stabil marad, sőt kisebb emelkedés is elképzelhető, azonban a gyenge kereslet miatt marad az ár nyomás, így még emelkedő SM ár esetében sem valószínű polisztirol áremelkedés.

2026 első félévét kétfelé választják a húsvéti ünnepek. Február eleje és március vége között a piac intenzív lesz, a vásárlók igyekeznek feltérképezni az új beszállítói forrásokat, igyekeznek majd feltölteni készleteiket; élénk kereslet várható. Január 15-e után, legkésőbb február elején megindul egyfajta áremelkedés, amely március közepéig, legfeljebb végéig tart majd. A húsvéti szünetek miatt a kereslet dinamikája Európában megtörik. Intenzívebb kereslet csak Magyarországon és attól délre várható,
ez azonban nem fog jelentős eltérést jelenteni az árakban más régiókhoz képest, így április-május folyamán itt is stabil árakra és lapos árgörbére számítunk.

A VALÓDI KÉRDÉS A FOLYTATÁS

Ha a háború ténylegesen elcsendesedik, alábbhagynak a harcok, akkor várhatóan Európa optimizmusa is felélénkül, ez pedig a szokásos nyári kereslet és árcsökkenés helyett hozhat kisebb áremelkedést. Azonban már nem vagyunk egyedül a piacon, az európai vegyipar és polimergyártás elmúlt években tapasztalt termeléscsökkenése, komplexitás-vesztése miatt az import beszállítók szerepe megerősödik. Ez pedig korlátozni fogja az áremelési lehetőségeket a virgin polimerek esetében.

Nagy kérdés, hogy mi történik az újrahasznosított műanyagok, a reciklátumok piacán. A reciklátum árak alig változtak évek óta, függetlenül a virgin polimer áraktól. Az árszint arányban van a reciklátumok korlátozott használhatóságával, bár 2025-ben mindenki az olcsó virgin polimer árakat okolta a csökkenő jövedelmezőségért és a számos csődért. A probléma oka azonban ettől eltér. A jövedelmezőségi problémák kialakulásában jelentős szerepe van a magas hulladék- és energiaáraknak egyaránt. A magas hulladékárak elsősorban a szűk, jó minőségű és homogén hulladék kínálatnak köszönhető. Néhány nagyobb újrahasznosító és egyben csomagolóanyag gyártó keresletével gyakorlatilag meghatározza az európai piac hulladékárait. A kisebb újrahasznosítók csak kevés és drága hulladékhoz tudnak hozzáférni a főszezonban, azonban a hulladékkereslet visszaesésekor, az év utolsó hónapjaiban, a hulladékkezelők kerülnek bajba a meredeken csökkenő hulladékárak miatt.

A rendszer volatilis mind ár, mind keresleti szempontból. Jól látható, hogy a 2030-as célszámok európai hulladékbázison aligha teljesíthetők. Nem véletlen, hogy az európai reciklátum piac egyre inkább importfüggővé válik. A 2020-as 15 százalékos import hányad 2024-re 24 százalékra nőtt. A legtöbb import egyelőre rPET-ből van a 2025-ös célszámok életbelépésének következményeként, azonban 2030-ra a többi polimerfajta esetében is jelentős reciklátum importra lesz szükség. Az alacsonyabb termelési költségek miatt az európai újrahasznosítás nem lesz versenyképes. Paradox módon a kötelező reciklátum hányadra vonatkozó szabályozás lazítása, más szóval a hulladék lehetőségekhez igazítása és a mindenki felelős a saját hulladékáért elv érvényesítése az import esetében hozná el az újrahasznosítás virágkorát Európában.