2026. október 19.

Amikor a mesterséges intelligencia eszközökből együttműködő partner lesz

A mesterséges intelligencia (AI) már nem a jövő technológiája, hanem a jelen egyik legfontosabb alakító ereje, és nem csupán a technológiai szektort érinti: hatással van az oktatásra, a munkaerőpiacra, az egészségügyre, a kultúrára és az emberi kapcsolatokra is. A mesterséges intelligencia kilépett a kísérleti projektek világából, ma már vállalati döntéseket támogat, ügyfélkiszolgálási folyamatokat automatizál, adatokat elemez, sőt egyre több esetben önállóan feladatokat hajt végre az AI ügynökök segítségével.

A szakértők szerint a következő évek egyik legnagyobb kihívása nem az lesz, hogy használjuk-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy miként építjük be hatékonyan a szervezeti működésbe. Sok vállalatnál az egyéni AI használat már általánossá vált, a termelékenységi előnyök azonban még nem mindig jelennek meg szervezeti szinten. Ehhez átalakuló folyamatokra, új munkakörökre és tudatos stratégiai döntésekre lesz szükség.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A konferencián kiemelt téma volt az európai AI infrastruktúra fejlesztése. Magyarország célja, hogy bekapcsolódjon azokba a nemzetközi kezdeményezésekbe, amelyek fejlett számítási kapacitásokat biztosítanak a mesterséges intelligencia modellek fejlesztéséhez és működtetéséhez. A technológiai beruházások mellett azonban legalább ilyen fontos az emberi tudás fejlesztése. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatások, egyetemi programok és képzések bővítése kulcsszerepet kap a nemzeti versenyképesség növelésében. Az üzenet egyértelmű: nem
elegendő hozzáférni az új technológiákhoz, azok értő használatához megfelelő szakemberekre is szükség van.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban gyakran halljuk, hogy jelentősen növeli a hatékonyságot. A kutatások azonban árnyaltabb képet mutatnak. Bizonyos feladatok esetében előfordulhat, hogy az AI használata nem gyorsítja, hanem akár lassítja is a munkát, különösen akkor, ha az eredmények ellenőrzése és javítása jelentős időt vesz igénybe. Ez rámutat arra, hogy az AI önmagában nem csodaszer. Az eredményesség nagyban függ a felhasználó szakmai tudásától, kritikus gondolkodásától és attól, hogy képes-e felismerni a rendszer hibáit.

Az ember marad a legfontosabb tényező. A mesterséges intelligencia nem az ember helyére érkezik, hanem újraértelmezi az ember szerepét. Miközben az automatizáció egyre több feladatot vesz át, felértékelődik minden, ami emberi: a kreativitás, az empátia, a kritikus gondolkodás, a felelősségvállalás és az egyedi nézőpont. A következő évek győztesei várhatóan nem azok lesznek, akik a legtöbb AI eszközt használják, hanem azok, akik a technológia lehetőségeit saját tudásukkal, tapasztalatukkal és emberi értékeikkel tudják ötvözni.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA HATÁSA A GAZDASÁGRA

Az AI technológiába áramló befektetések soha nem látott szintet értek el, a megtérülés azonban nem magától értetődő, pedig az AI egyre nagyobb hatással van a munkaerőpiacra és a vállalatok működésére is. Magyarországon különös ellentmondás rajzolódik ki: a lakosság felzárkózott az AI használatában, ám a vállalatok gazdasági eredményei messze elmaradnak a globális szinttől. 2026-ban mintegy 1000 milliárd dollár áramolhat a technológiába, ami nagyjából a magyar GDP négyszerese. Az AI-t heti szinten mintegy 1,4 milliárd ember használja világszerte. A beruházások és a jelenlegi bevételek között azonban hatalmas szakadék tátong. A generatív AI-ból származó éves bevétel jelenleg 80 milliárd dollár lehet, vagyis a mostani szintek mellett a befektetések megtérülése akár száz évig is tarthatna. Az AI-nak komoly erőforrásigénye van, a használatához kapcsolódó éves vízfogyasztás nagyságrendileg a magyar lakosság teljes éves vízfelhasználásával vethető össze, míg 2030-ra a világ energiafogyasztásának 1,5-2 százalékát adhatja. Egy AI-nak feltett kérdés körülbelül tízszer annyi energiát igényel, mint egy hagyományos keresőmotoros lekérdezés. Ugyanakkor az AI így is jelentős értéket teremt, a technológia éves szinten 230 milliárd dollár értéket termel, és olyan tudományos problémák megoldásában is segít, amelyekkel a kutatók évtizedeken keresztül nem boldogultak.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) kutatása szerint azok a vállalatok, amelyek hatékonyan használják a technológiát, átlagosan 40 százalékkal magasabb termelékenységet érnek el, mint azok, amelyek kevésbé élnek az AI lehetőségeivel. Egyelőre nem az látszik, hogy az AI tömegesen megszünteti a munkahelyeket. A technológiát jól használó vállalatok létszáma 46 százalékkal nőtt, állítja a felmérés. A fejlődés jelenlegi szakaszában inkább a gazdasági teljesítmény növelését és az új munkaerő iránti igényt látni.

Az AI munkaerőpiaci hatása a kékgalléros munkák felsőbb szintjeit és a fehérgalléros állások jelentős részét érintheti. Előbbieknél a munkakörhöz szükséges tudás egyre nagyobb részét automatizálhatja a technológia, és főként a fizikai feladatok maradhatnak meg. A fehérgalléros munkáknál a repetitív, monoton feladatokat veheti át az AI, de a szakértői döntéshozatal és a magasabb hozzáadott értékű munka maradhat az embernél.
Közép- és Kelet-Európában jelentős különbségek vannak a vállalatok AI felkészültségében. A PwC tapasztalatai szerint Csehország és Szlovákia stratégiai felkészültségben jár az élen, míg Lengyelország inkább a gyakorlati megvalósításban erős: ott található a legtöbb konkrét AI use case (felhasználási eset) és megvalósított projekt. Magyarország és Románia ezzel szemben valamelyest lemaradt. A magyar vállalatok többsége gondolkodik az AI-ról, de a beruházások és a tényleges vállalati szintű beépítés korlátozott. A vállalati oldalon a magyar vezetők már korán jelentős várakozásokat fogalmaztak meg az AI-jal kapcsolatban, a munkavállalók 86 százaléka mégsem kapott semmilyen AI képzést, és 54 százalékuk vállalati iránymutatást sem. Ez kockázatos, hiszen a munkavállalók a magánéletükben rutinszerűen használják az AI-t, így céges szabályok és képzés nélkül könnyen előfordulhat, hogy üzletileg érzékeny információk kerülnek külső AI rendszerekbe.

A legnagyobb ellentmondás a vállalati eredményeknél jelenik meg. A magyarok 71 százaléka használ AI-t, de a magyar vállalatok 77 százaléka semmilyen pozitív gazdasági hatásról sem tud beszámolni az AI kapcsán. Globálisan ugyanez az arány 55 százalék.

A bevételnövekedésben is jelentős a különbség. A magyar vállalatoknál átlagosan 16 százalékos, globálisan 25 százalékos növekedés látható e téren. A költségcsökkentés terén hasonló a helyzet.

A legfontosabb kérdés nem az lesz, használjuk-e majd az AI-t, hanem az, hogy képesek vagyunk-e gazdasági értéket teremteni vele. A vállalatoknak nem elég néhány kísérleti projektet indítaniuk. Stratégia, képzés, vállalati szintű iránymutatás és megfelelő governance nélkül nem fog sikerülni. Egyre szélesebbre nyílik az olló azok között, akik képesek használni az AI-t, szemben azokkal, akik csak kísérleteznek vele.

AZ AI ÉS A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a tudásalapú gazdaság a jövő és a magyar vállalkozásoknak proaktívan kell alkalmazkodniuk a mesterséges intelligencia használatához, hogy versenyképesek maradjanak. A jelenlegi technológiai átalakulás megköveteli a magyar vállalatoktól, hogy a gyakorlati megvalósítás felé mozduljanak el. A vita középpontjában az áll, hogy a magyar vállalkozások hogyan használhatják ki ezeket a technológiákat a forrásalapúról a tudásalapú növekedésre való átállással. A mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál a kis- és középvállalkozások számára a marketing és az automatizált folyamatok terén elért gyors sikerhez. Bár a technológia nagyrészt az Egyesült Államokból és Kínából származik, Magyarország elsődleges versenyelőnye az alkalmazás sebességében és intelligenciájában rejlik. A vállalkozásokat arra kell ösztönözni, hogy felelősségteljesen és a korlátok ismeretében használják a mesterséges intelligenciát, az emberi tudás maradjon alapvető fontosságú például a hibák kiszűréséhez.
Fontos megérteni a mesterséges intelligencia technológiai hátterét a vállalati döntéshozatal kockázatainak elkerülése érdekében. Nem szabad a generatív rendszereket szakértői rendszerekként kezelni, ugyanis a felhasználók gyakran jobban bíznak ezekben az eszközökben, mint az emberi szakértőkben, ami jelentős hibákhoz vezethet a vállalati környezetekben. Emellett ki kell emelni az úgynevezett tudásszorzódás hatását, ahol egy mesterséges intelligencia csak a felhasználó meglévő tudását szorozza meg; ha egy felhasználónak egyáltalán nincs ismerete egy témában, akkor a kimenet továbbra is használhatatlan vagy érthetetlen marad.

Az AI gyakorlati alkalmazása terén a magyar kis- és középvállalkozások általában szűk, specifikus feladatokra összpontosítanak, nem pedig általános, generatív használatú munkákra. Ezek közé tartozik többek között az automatizált minőségellenőrzés, a biztonsági felügyelet és a hibadetektálás. Ezek a példák azt mutatják, hogy az AI akkor a leghatékonyabb, ha ismétlődő, nagy volumenű feladatokat végez, amelyek lehetővé teszik az emberi munkaerő számára, hogy magasabb értékű szerepkörökbe lépjenek.

Az AI gyakorlati alkalmazása mérhető gazdasági előnyöket biztosít, például csökkenti a kézi válogatás szükségességét az élelmiszeriparban és a dinamikus ügyfélszolgálati terhelések kezelését a csúcsidőszakokban. Az AI alapú megoldások bevezetésével a vállalatok javíthatják a biztonságot, biztosíthatják a minőségellenőrzést és optimalizálhatják a munkaerőköltségeket, valamint a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük a magánfelhasználású mesterséges intelligencia és a vállalati szintű alkalmazás közötti szakadékkal.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS A MÉRNÖKI TUDÁS

Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia forradalmasítja a mérnöki munkát, nem helyettesíti a természettudományokba vetett szilárd alapok szükségességét és az emberi felelősséget. A matematika és a fizika szilárd alapjai továbbra is elengedhetetlenek, mivel emberi ítélőképesség szükséges ahhoz, hogy végső döntést hozzon és felelősséget vállaljon az eredményekért. Egy mérnök például, aki nem rendelkezik megalapozott ismeretekkel az alapelvekről, nem tudja megfelelően megítélni egy termék vagy egy orvosi megoldás biztonságát. A korábbi technológiák is, mint például a CAD és CAM rendszerek, anélkül növelték a hatékonyságot, hogy megszüntették volna a mérnök szerepét. A felsőoktatásnak alkalmazkodnia kell a mesterséges intelligencia korához, a projektalapú tanulás és csapatmunka felé kell elmozdulnia a hagyományos egyéni feladatok helyett.

Bár a mesterséges intelligencia eszközök jelentősen felgyorsítják a szoftverfejlesztést és a bonyolult számításokat, a mérnöki szellemiség és módszertan alapvetően változatlan marad. A mesterséges intelligencia mérnöki területen történő integrálása jelentős előnyöket kínál a tervezés, számítás és dokumentáció terén, különösen a szoftverfejlesztésben, ahol a komponensek gyorsan generálhatók. Stratégiai szempontból pedig szükség van szakmai szuverenitásra Európában, amelyhez mély modellfejlesztési kompetenciákra van szükség, nem csupán a technológia végfelhasználói szerepére. Állami szinten támogatni kell a kis- és középvállalati szektort az AI oktatásában. A Budapesti Műszaki Egyetem jó példa erre, olyan startupok bölcsője, amelyek mérnöki kreativitást és vállalkozói szellemet ötvöznek.

Az oktatóknak el kell fogadni a kétirányú tanulási folyamatot, ahol a fiatalabb generáció mesterséges intelligencia eszközökkel kapcsolatos jártasságából tanulhatnak. Olyan kulturális váltásra van szükség, amely a projektalapú oktatásra összpontosít, és hangsúlyozza a csapatmunkát, a kommunikációt és a költségtervezést. Végszóként elmondható, hogy az AI Summit 2026 legfontosabb üzenete az volt, hogy az AI fejlődésének következő szakasza már nem elsősorban a modellek képességeit helyezi előtérbe, hanem azt, hogy mit tudunk kezdeni velük. A valódi verseny egyre kevésbé arról fog szólni, hogy ki tudja használni az AI-t, egyre inkább arról, ki tudja úgy használni, hogy közben megőrzi az emberi kontrollt, az adatokat, a gazdasági értéket és a társadalmi bizalmat.

Magyarország számára ez különösen fontos kérdés, ugyanis az egyes polgárok már napi szinten használnak AI-t, de a vállalati AI képzés jelentős lemaradást mutat, illetve a magyar cégek döntő része még nem lát gazdasági hasznot az új trendekben. Sokan aggódnak emiatt, de egyelőre az sem látszik, hogy az AI tömegesen megszüntetné a munkahelyeket.

 

FOTÓ: https://aisummitbudapest.hu/