2025. May 05.

A műanyagok jövője és fenntarthatósága, szerepük a körforgásos gazdálkodásban

A konferencia résztvevőit Bocskor Imre, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöke és Petrényiné Szabó Krisztina, a MOL Csoportszintű Polimer Üzletág igazgatója köszöntötte a MOL Campuson. A köszöntőben elhangzott, hogy ezt a rendezvénysorozatot több mint tíz éve, 2012-ben a polimerekkel kapcsolatos ismeretterjesztés céljával indította útjára az Magyar Műanyagipari Szövetség. A műanyagok napjaink és a jövő meghatározó anyagai, amelyek számos területen nélkülözhetetlenek, ezért kiemelten fontos a műanyagipar fejlesztése és a fenntarthatóság elősegítése, innovatív megoldásokkal támogatva a körforgásos gazdaság megvalósítását. A célok között szerepel, hogy a konferencián elhangzottak hozzájáruljanak a műanyagipar sokszínűségének megismeréséhez, arra ösztönözve a diákokat, hogy ezen a területen folytassák a tanulmányaikat.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS A MŰANYAGOK

Első előadóként Prof. Dr. Czigány Tibor, a BME Polimertechnika Tanszékének egyetemi tanára arra kereste a választ, hogy miként viszonyul az ember és a mesterséges intelligencia a műanyagokhoz. Előadásának elején összefoglalta a diákok számára, hogy mi mindenre használjuk a műanyagot a mindennapi életben, tisztázta a műanyag fogalmát, beszélt az anyagok csoportosításáról, illetve kitért a környezetszennyezésre. Vannak olyan állítások, hogy a műanyagok környetszennyezők. A műanyagok nem környezetszennyezők, a probléma ott van, hogy szemetelünk. El kell felejteni a szemetelés, a szemét szavakat, csak hulladék van, amit újra kell hasznosítani. További probléma a műanyagokkal az, amikor szükségtelenül használják, például a csomagolásoknál millió tonnaszám keletkezik felesleges hulladék.

Ugyanakkor a műanyag életet is ment. Példaként említette Czigány professzor a Covid-járvány idején hordott szájmaszkokat, az orvosi védőruházatot és készülékeket, a védőoltások beadásához szükséges fecskendőt, illetve egy másik területet, az árvízvédelemkor használt homokzsákokat. Európában közel 100 millió, Magyarországon 2 millió polipropilén homokzsákot használtak fel a tavaly őszi árvízi védekezés során, ez súlyra átszámítva 7 ezer tonnát jelent.

 

Az előadás második részének témája a mesterséges intelligencia (MI) volt. A mesterséges intelligencia két éve robbant be a köztudatba és most már nem csak a technológiában van jelen, hanem a mindennapi életben is. A ChatGPT 2022 novemberi debütálása után rövid időn belül népszerűvé vált a hétköznapi emberek számára az interaktív kommunikáció miatt. Az emberszerű szöveggenerálás, a számítógépes programírás, a zeneszerzés, a tudományos cikkírás, az adatelemzés mellett az iparban, köztük a műanyagiparban a gyártásoptimalizálás, az anyagfejlesztés, a gyártási hulladék- és selejtcsökkentés, a minőségbiztosítás, a mérési adatok elemzése terén használható kiválóan az MI. Ugyanakkor vannak kétségek is a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ilyenek kérdések például a munkahelyek jövője, az etikusság és a megbízhatóság.

Czigány professzor egy interaktív beszélgetés keretében megkérdezte a mesterséges intelligenciát, hogy mit gondol a műanyagokról. A válaszai az alábbiak voltak.

A műanyagok kettős megítélésűek, egyszerre nélkülözhetetlenek (pl. egészségügy, élelmiszercsomagolás, elektronika, közlekedés, infrastruktúra), ugyanakkor komoly környezeti problémát jelentenek. Lehetséges lenne a műanyagok nélkül élni, de az emberiség élete gyökeresen megváltozna. A műanyag rengeteg előnyt hozott, ezért a megoldás nem az, hogy teljesen elhagyjuk, hanem hogy fenntarthatóbb módon használjuk, például több újrahasznosítás, kevesebb egyszer használatos műanyag, környezetbarát alternatívák.

Száz évvel ezelőtt egy ember várható élettartama 40-50 év volt, ma a világátlag 70-75 év, a fejlettebb országokban 80 év felett van. Ennek nagy része az orvosi fejlődésnek és a jobb élelmiszerbiztonságnak köszönhető, mindkettő műanyagokra támaszkodik. Ha eltűnnének a műanyagok, a várható élettartam 10-15 évvel csökkenne, ami azt jelentené, hogy 60-65 évre esne vissza. Ennek oka, hogy a műanyagok nélkül több betegség, baleset, valamint súlyos élelmiszerhiány és környezeti károsodás lenne.

Komoly problémákat okozna, ha a műanyagok helyett csak növényi és állati eredetű természetes anyagokat használnánk, elsősorban a megnövekedett földhasználat miatt. Ez az élelmiszertermelés csökkenését és élelmiszerhiányt okozna, ami legalább 2-4 milliárd ember éhezését és halálát eredményezné, így a Föld eltartható népessége a jelenlegi több mint 8 milliárdról 4-6 milliárd főre csökkenne.

Czigány Tibor előadásának végén útravalóul elmondta: használjuk a műanyagokat felelősséggel ott, ahol szükséges és segíti a fejlődést. Minél több újrahasznosításra és minél több újrahasználatra van szükség, mert a műanyag életeket ment!

HULLADÉK ÚJRAHASZNOSÍTÁS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

Furák Zoltán, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezető szakembere előadásában bemutatta, hogyan lehet megvalósítani a műanyag hulladékok újrahasznosítását lépésről-lépésre és miként lehet bevezetni a körforgásos gazdaságba, valamint kitért a hulladékgazdálkodás kérdéseire is.

Magyarországon közel 20 millió tonna hulladék keletkezik egy évben, ebbe valamennyi hulladékfajta beletartozik. Ebből a MOHU MOL csak a települési szilárd hulladék részre kapta meg a koncessziós jogot. Magyarországon minden lakos évente legalább 400 kg hulladékot termel, ez a mennyiség Nyugat-Európában 600-700 kg/fő/év. Ilyen szempontból elmaradásunk van, de ez összefügg az ország gazdasági fejlettségével. A MOHU évi 4,24,5 millió tonna műanyag hulladékot kezel és gondoskodik arról, hogy ne a környezetbe kerüljön, hanem alapanyagként vissza a körforgásba, ezzel is értéket teremtve.

 

Az újrahasznosítás szó klasszikus értelemben anyagában történő hasznosítást jelent, például palack hulladékból újra palackot állítanak elő, vagy egy másik termékbe keverik bele. Alsóbb szint az energetikai vagy kémiai hasznosítás. A kémiai újrahasznosítási technológia már évek óta velünk van, de még igazán nem terjedt el, viszont segíteni fog abban, hogy ezt az értékláncot és a körforgást egy magasabb szintre emelje. Ami nagyon kerülendő, az a lerakás.

Magyarország az Európai Unióban minden olyan célt vállalt, mint a többi tagállam. Ez azt jelenti, hogy a lerakási értéket 10 százalék alá kell csökkenteni és az újrahasznosítást 65 százalékra növelni. Ettől viszont kissé el vagyunk maradva. A hulladék 50 százaléka még mindig lerakásra kerül és az újrahasznosításban 32 százaléknál tartunk. Ezen a területen tehát nagyon sok kihívás van és minden eszközre szükségünk van ahhoz, hogy az említett célt meg tudjuk valósítani.

A szakember kitért arra is, hogy a műanyag nem rossz anyag, csak használni kell tudni, mert az életünk szerves részévé vált. A problémák a műanyag használata után jelentkeznek, ezek megoldásához viszont változtatni kell az életünkön, a magatartásunkon, a hozzáállásunkon, és nem csak a műanyagok esetében, hanem az élet más területén is.

Furák Zoltán beszélt a tavaly bevezetett REPONT rendszerről is: az ország 5000 pontján 3700 automata és 1300 kézi visszaváltó pont található jelenleg. Ez a gyűjtési forma egy speciális rendszer, elősegíti a hulladék újrahasznosítási célértékek elérését, a tiszta hulladékok előállítását és azt, hogy az újrahasznosítás minél nagyobb hatékonysággal történjen. Az 50 forintos viszszaváltási díj a rendszer katalizátora. Látható, hogy ez az összeg meghozta a motivációt a palackok visszaváltására.

Évente Magyarországon 3,3 milliárd PET palack kerül forgalomba, ez nagyon nagy mennyiség, és jelenleg napi 7 millió palackot váltunk vissza. Erre büszkék lehetünk, mert a környező országokban a bevezetést követően nem volt ilyen hatékony a rendszer. Ez is elősegítette azt, hogy a MOHU eddig 30 százalékát tudta visszagyűjteni a palackoknak és ezzel a rendszerrel érhető el a 90 százalék feletti a hatékonyság. Ez azért fontos, mert a fenti alkalmazásokra az EU-ban külön szabályozás vonatkozik, nem 65 százalék, hanem 90 százalék újrahasznosítási arány 2029-re.

A MŰANYAGOK KÉT ARCA – KIHÍVÁS ÉS LEHETŐSÉG

Az interaktív panelbeszélgetésen a műanyagokkal kapcsolatos kihívások és lehetőségek kerültek terítékre és a szakértő vendégek mélyebb betekintést nyújtottak a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság jövőjébe is. A beszélgetés résztvevői voltak: Petrényiné Szabó Krisztina (MOL Group, Csoportszintű Polimer Üzletág igazgató, az MMSZ elnökségének tagja), Dr. Somogyi László (MOL Group, DS Körkörös Vegyipar vezető), Dr. Demjén Zoltán (MMSZ, Körforgásos gazdaságért felelős alelnök), valamint Bűdy László polimerpiaci és polimerár szakértő, az MMSZ elnökségi tagja, mint a beszélgetés moderátora.

 

Dr. Demjén Zoltán elsőként arról beszélt, hogy miért is nélkülözhetetlen része életünknek a műanyag. Öt szempontot említett, elsőként és talán legfontosabbként azt, hogy a műanyag könynyű, ebből következően az egyik fontos felhasználási területe a csomagolás. Nagyon jól formálható és a tulajdonságait tekintve mindenképpen ki kell emelni a szívósságot, az elektromos szigetelőképességet és a jó hőszigetelést. Ha a csomagolások környezeti lábnyomát nézzük, akkor minden paraméter nagyon kedvező a műanyagok számára.

Petrényiné Szabó Krisztina és Dr. Somogyi László elmondta, hogy a hulladékgazdálkodás nagyon sok innovációs lehetőséget biztosít a vállalatok számára, ugyanakkor számos kihívást is tartogat. Két alapvető technológiát lehet említeni az újrahasznosításban, a mechanikai és a kémiai újrahasznosítást.

A mechanikai újrahasznosítás első lépése a válogatás, a különböző típusú és színű műanyagok elkülönítése a hatékonyabb újrahasznosítás érdekében. Ezt követi a tisztítási lépés, ahol a műanyagok felületéről eltávolítják a szennyeződéseket, például a címkéket, ragasztót, ételmaradványokat, majd az aprítás következik, amikor is a műanyagot kisebb darabokra, pelyhekké vagy granulátummá őrlik, hogy előkészítsék a további feldolgozásra. Az extrudálás során a felaprított műanyagot megolvasztják és szálat, granulátumot állítanak elő belőle. Az újrahasznosított alapanyagból új termék készül, többek között palack, fólia vagy műanyag bútor. Ez a leginkább elterjedt és a leginkább környezetbarát technológia, hiszen itt a legkisebb a környezeti hatás és a szén-dioxid kibocsátás. Európában és a világon is legtöbbször ezzel a módszerrel hasznosítanak újra műanyagokat.

A kémiai újrahasznosításon belül a pirolízis a legelterjedtebb. Nagyságrendelig jóval a mechanikai újrahasznosítás mögött van, kevesebb mint 10 százalék a részesedése. Először a műanyag hulladék fizikai előkészítése történik meg, amikor eltávolítják a szennyeződéseket és feldarabolják az anyagot. Kémiai eljárások (pl. pirolízis, hidrolízis, gázosítás) segítségével bontják le a polimereket alapmolekuláikra, vagyis monomerekre. A bontás során keletkezett vegyületeket kémiai és fizikai módszerekkel megtisztítják és elkülönítik. Újraszintetizálással a megtisztított alapanyagokat ismét összekapcsolják, így szinte eredeti minőségű új műanyagot állítanak elő. Ez az előállítási mód bonyolultabb és energiaigényesebb, mint a mechanikai, viszont olyan termékeket kapunk, ami teljesen egyenértékű a virgin anyagokkal.

A beszélgetés résztvevői kitértek a hulladék szabályozás területén a politika és a kormányzatok szerepére is. Az Európai Unióban a műanyag-felhasználás szinte mindegyik szegmensében van vagy készül szabályozás. Ezek a szabályozások uniós és helyi szinten is nagy hatással vannak az egész értékláncra. Kiemelendő a csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló rendelet, amely előírja, hogy a csomagolásnak hány százalékban kell újrahasznosított alapanyagot tartalmaznia. Többféle szabályozás létezik, van termékre és alapanyagra vonatkozó és van nemzeti szinten arra, hogy miként kezeljük a hulladékokat. Alapvetően tehát fontos a szabályozás, viszont kiemelték, hogy az iparral együtt kell végiggondolni azokat, amelyek pozitívan hatnak az egész értékláncra. Egy dologról nincsen szabályozás, arról, hogyan büntessék azokat, akik szemetelnek, mert végeredményben ez okozza a problémát a műanyag hulladékokkal. Ugyanakkor nagyon sokféle és egymásnak ellentmondó szabályozások is vannak, sőt olyanok is, ahol nincsenek kidolgozva a részletek és az ipar nem tudja, miként készüljön ezekre. Ez nagyon sok nehézséget és bürokratikus problémát okoz, ezért fontos, hogy együtt gondolkozzon az ipar és a szabályozó.

 

Ennek okán megnő a civil szervezetek szerepe és e téren a Magyar Műanyagipari Szövetség egy nagyon fontos szereplő a körforgásos gazdaságban, a műanyag hulladékok és újrahasznosítás terén. Az MMSZ minden eszközt megragad a nyomtatott sajtóban, illetve az online médiában annak érdekében, hogy folyamatosan hangsúlyozza a műanyagok előnyét, megvédje a műanyagokat a szakmaiatlan és sok esetben nemtelen támadásoktól. Ezzel párhuzamosan ugyanilyen intenzitással támogatja a szelektív hulladékgyűjtést is.

Összehasonlítva más európai országokkal nem állunk túl jól a lerakókba kerülő hulladék mennyiséggel, a műanyag hulladék körülbelül 7 százaléka kerül ide. A Szövetség álláspontja, hogy nulla kilogramm kerüljön ki a természetbe és támogatja a három reciklálási folyamat mindegyikét annak érdekében, hogy innovatív megoldások szülessenek, hogy minél hatékonyabb legyen a reciklálási folyamat és a reciklátumokat több cikluson keresztül is lehessen visszadolgozni. A hulladékból készült késztermékből is keletkezik hulladék, amit szintén vissza kell forgatni és itt a polimer tulajdonságait is figyelembe kell venni, mert a ciklusok számával növekedésével egyre rosszabb tulajdonságúak lesznek. Ezt valamilyen módon javítani kell annak érdekében, hogy a mechanikai reciklálás jól működjön.

Nagyon negatív folyamat és egyre többször hallani, főleg az Európai Unió részéről, hogy a műanyag alapanyag gyártás menynyiségét kell csökkenteni. Ha ez így történne, akkor még inkább lemaradnánk a versenytársakhoz, Kínához és az Amerikai Egyesült Államokhoz képest, ezért a megoldás az, hogy a hulladékot megfelelőképpen kezeljük.

DR. LEHOCZKI LÁSZLÓ