2023. október 11.

A hatodik alkalommal megrendezett Central European Plastics Meeting kiemelt témája a kötelező reciklátum tartalom szabályozás volt

A közép-európai műanyagos szív most Magyarországon dobog.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négyszáznál több résztvevőt fogadott a Central European Plastics Meeting Budapesten, amelyet hatodik alkalommal rendezett meg a myCEPPI műanyagipari tanácsadó cég. A konferencia kiemelt témájaként a szakemberek az Európai Bizottság nyáron kiadott javaslatát járták körül, amely szerint 2025-2030ig a műanyag késztermékekben és csomagolóanyagokban átlagosan 25-30 százalék újrahasznosított műanyagot kell használni. Ez a tervezet a műanyagipart komoly kihívások elé állíthatja, a közös gondolkodás igénye és a javaslatok kidolgozásának szükségessége hozta el a legtöbb szakembert most Magyarországra, Európa szinte valamennyi országából.

Üzletileg mindenképpen hasznosnak ítélték meg a résztvevők a konferenciát, a két nap alatt több mint 600 B2B találkozó valósult meg. Érkeztek Egyiptomból és Abu-Dhabiból is résztvevők, elmondható azonban, hogy képviseltette magát a műanyagipar Európa szinte összes országából. Lengyelország évek óta kiemelt vendége a konferenciának, de Németországból, Ausztriából és Spanyolországból is jelentős volt a részvétel, és itt volt KözépEurópa valamennyi országa.

– A még erőteljesebb nemzetközi részvétel növekedését gátolta, hogy az évek óta tartó válság mostanra elérte a műanyagipart, a műanyag-feldolgozó cégek jelentős része Európában is negatív eredményt hozott az első háromnegyed évben – mondta el Bűdy László rendező a konferenciát értékelve. – Ezzel együtt nincs okunk panaszra, egy jelentős lengyel szakmai lap újságírója mondta, hogy a konferenciánkkal egyidőben zajlott Lengyelországban a PlasticsEurope-nak is egy rendezvénye, az ottani részvételét azzal mondta le, hogy neki itt kell lenni, mert a közép-európai műanyagos szív most Magyarországon dobog.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négyszáznál több résztvevőt fogadott a Central European Plastics Meeting Budapesten, amelyet idén hatodik alkalommal rendezett meg a myCEPPI műanyagipari tanácsadó cég. A konferencia kiemelt témájaként a szakemberek az Európai Bizottság nyáron kiadott javaslatát járták körül, amely szerint 2025-2030-ig a műanyag késztermékekben és csomagolóanyagokban átlagosan 25-30 százalék újrahasznosított műanyagot kell használni. A meghívott szakemberek előadásokon és panelbeszélgetéseken dolgozták fel a műanyagipart érzékenyen érintő témát, amelyekről további lapszámainkban számolunk be.

SZAKMAI ÖSSZEFOGÁSRA SERKENTI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG LEGÚJABB JAVASLATA A MŰANYAGIPART

A műanyag szívószálak betiltásával csak a lelkiismeretünket nyugtattuk meg, ennél a műanyagipart érintő sokkal súlyosabb problémára hívja fel a figyelmet Bűdy László a konferenciát felvezető A folyásindex zsarnoksága című írásában, ami valójában szakmai alapot adott a konferencia valamennyi tanácskozásának.

Nézzük a tényeket! A műanyagipar jelentős kihívásokkal néz szembe 2025-2030 között amiatt, hogy az European Plastics Pact (európai műanyagegyezmény) vállalása szerint a műanyag késztermékekben és csomagolóanyagokban átlagosan 25-30 százalék újrahasznosított műanyagot kell használni. A European Plastics Pact adatai szerint 2021-ben 10 százalék volt az átlagosan felhasznált reciklált műanyaghányad.

Egyelőre törvényi kötelezettség nincs a kötelező újrahasznosítási hányadról, jól látható azonban, hogy az európai döntéshozók is az okokat és lehetőségeket keresik. Vannak megkerülő szabályozások, például a gépjárművek életciklusára vonatkozó szabályozás, amely szerint a 2025-től induló projektekben már kötelező lesz az újonnan legyártott autókba kezdetben 6 százalék, majd 25 százaléknyi újrahasznosított műanyagot tervezni. Praktikusan ez a 2030-31-ben gyártásba kerülő autókat érinti majd, de úton van már az építőiparra vonatkozó szabályozás is, a javaslat hamarosan megjelenik. Nem lesz az iparnak olyan területe, amelyet ne érintene a szabályozás.

Akad azonban még egy súlyos probléma. Az eddigi tapasztalatok alapján az látszik, hogy egyrészt kevés a jó minőségű reciklátum, másrészt még a jó minőségű regranulátumok is csak korlátozottan használhatóak. A regranulátumokat 2020-ig többnyire az anyagköltség csökkentésére, illetve olcsó, műszakilag nem igényes termékek gyártására használták. Azonban most változni fog a helyzet, egyrészt elvárás, másrészt kötelezettség lesz a regranulátumok széleskörű használata 2030-tól. Csak Magyarországon 100-150 ezer tonna jó minőségű regranulátum felhasználásával kell számolnunk. Vajon lesz ennyi? A szakemberek egyöntetűen mondták ki, hogy nem.

Amit még figyelembe kell venni, húzza alá a leirat, amely honlapunkon teljes terjedelmében olvasható: a műanyag nagy előnye az újrahasznosítás szempontjából a hátránya is. Sokféle termék állítható elő belőle a molekula halmazok és láncok viszonylag könnyű módosításával. Egy adott célt szolgáló műanyag termék előállításához pedig meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező polimer szükséges. Az egyik legfontosabb paraméter a polimerfajtán túl – ami lehet PE, PP, PVC, PS, PET épphogy csak a legnagyobbakat említsük –, a folyásindex.

Mindez azt jelenti, hogy nincs szabad kombinációs lehetőség a folyásindex és a műanyag végtermék között, a folyásindex meghatározza, hogy miből mit lehet gyártani. Bűdy László, a Regranulátum szabványosításáért felelős szakmai csoport vezetője ezt így szemlélteti: – Vegyünk egy példát. A polipropilének esetében 77 különféle termékcsoportot azonosítottunk gyártási eljárás, applikáció és folyásindex tartomány szerint. Ezeket tovább tagoltuk polipropilén fajta, homopolimer, impact kopolimer és random kopolimer szerint. Mindez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi polipropilénből készülő műanyag termékstruktúrát fenn akarjuk tartani, akkor 100-as nagyságrendben kell különféle polipropilén regranulátumokat előállítani a 2025 után fokozatosan életbelépő szabályozás miatt. Csak megjegyzem, a polietilének esetében ez a szám már közelíti az ezret.

Az első Regionális Nemzetközi Szövetségek találkozójának résztvevői (balról jobbra): Mario Tomljanovic (DW REUSABLES, ügyvezető igazgató), Dr. Toldy Andrea (MMSZ elnökségi tag), Palócz Tamás (MMSZ alelnök), Hajdárné Molnár Elvira (MMSZ elnök), Valentina Mihajlović Iličić (Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, alelnök), Mirjana Balog Kormanjos (Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, vezető tanácsadó), Farkass Gábor (MMSZ igazgató), Davor Ujlaki (Horvát Gazdasági Kamara, alelnök), Bűdy László (MMSZ elnökségi tag). Online csatlakozott a megbeszéléshez a bolgár szövetség vezetője, de jelezték együttműködési szándékukat még a román, a lengyel, a cseh és a szlovák érdekvédelmi szervezetek képviselői is.

2025 és 2030 között világosan látható, hogy a kötelező újrahasznosítási hányadra vonatkozó célkitűzések illuzórikusak. A műanyagipar nem fog tudni megfelelni a 25 százalékos újrahasznosított anyagtartalom követelményének 2031-re.

A hogyan továbbról számos előadás, panelbeszélgetés hangzott el, amelyekről további lapszámainkban számolunk be.

KÖZÉP-EURÓPAI ÚJRAHASZNOSÍTÓI KEREKESZTAL

A közös szakmai együttműködés igényét erősíti, hogy a két nap alatt két közép-európai szervezet is alakult, mindkettő az együttes fellépésben látja a megoldást a probléma kezelésére. Az első napon a Közép-európai Újrahasznosítói Kerekasztal, lévén az Európai Bizottság javaslatának véglegesítése után lényegesen több hulladékkategóriára lesz szükség. A szervezethez csatlakozó cégek azt vállalták, hogy definiálják az ő termékportfóliójukhoz szükséges hulladékkategóriákat, ezeket egységesítik Közép-Európában, megteremtve ezzel az összehasonlíthatóságot műanyag alapanyagfajták szerint. Ezzel versenypiaci helyzetet is teremtenek, mert ezáltal a műanyag-feldolgozók több forrásból ugyanazt a minőséget tudják megvásárolni. – A baj most az, hogy sem a regranulátumok, sem a hulladékáramok nem összehasonlíthatók Közép-Európában. Mi azt szeretnénk elérni, hogy meghatározzuk, regionális szinten milyen hulladékáramok lesznek ideálisak, így minden országban ugyanaz lesz a sztenderd. Ha van elérhetőség, van tervezhető üzlet. Az üzletnek pedig annál jobb, minél több forrásból lehet beszerezni ugyanazt a minőséget – határozta meg a most induló szervezet céljait Bűdy László.

Előzmény: Magyarországon tavasszal a Magyar Műanyagipari Szövetség ernyője alatt önkéntes nemzetközi projekt indult magyar, lengyel, román és más közép-európai cégek részvételével, amelynek célja az iparág regranulátum igényeinek felmérése és meghatározása. A regranulátum sztenderdek kialakítása, ezt követően pedig az újrahasznosítók segítségével az ideális hulladékáramok meghatározása. A projekt résztvevői a hazai műanyagiparból kerülnek ki, legfőbb céljuk a széleskörű konszenzus létrehozása a műanyagiparban a regranulátum használatot, a kötelező újrahasznosítási hányadot illetően. Ez a Magyarországon jól bevált projekt szélesedik mostantól európai szinten újabb nemzetközi cégek, szakemberek csatlakozásával.

Üzletileg mindenképpen hasznosnak ítélték meg a résztvevők az idei rendezvényt is, a két nap alatt több mint 600 B2B találkozó valósult meg. Érkeztek Egyiptomból és Abu-Dhabiból is résztvevők, elmondható azonban, hogy képviseltette magát a műanyagipar Európa szinte valamennyi országából.

REGIONÁLIS NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGEK TALÁLKOZÓJA

Két évvel ezelőtt szűnt meg a PlasticsEurope kelet-európai regionális hálózata, ami fontos nemzetközi szintű kapcsolatot jelentett a térség műanyagipari képviselői között. Az együttműködés újrakezdésére történt most kezdeményezés azáltal, hogy a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöksége megbeszélésre invitálta a közép-kelet-európai műanyagipari érdekképviseleti szervezeteket vezetőit. A mostani megbeszélésen a szerb és a horvát műanyagipari szövetségek képviselői voltak jelen, online kapcsolódott be a bolgár szövetség vezetője, de jelezték együttműködési szándékukat még a román, a lengyel, a cseh és a szlovák érdekvédelmi szervezetek képviselői is.

A konferencia első napján megalakult a Közép-európai Újrahasznosítói Kerekesztal. Résztvevői (a képen balról jobbra) Horváth Ádám Holofon Zrt., Krzysztof Nowosielski ML Polyolefins, Nagy Andrea Central European Plastics Meeting, Tomasz Mikulski ML Polyolefins, Cristinel Dobrota Romcarbon, Bűdy László MyCeppi Kft. A szervezethez csatlakozó cégek azt vállalták, hogy definiálják az ő termékportfóliójukhoz szükséges hulladékkategóriákat, ezeket egységesítik Közép-Európában, megteremtve ezzel az összehasonlíthatóságot műanyag alapanyagfajták szerint. A most induló szervezethez folyamatosan várják a cégek csatlakozását.

Az együttműködés aktuális feladatát itt is a kötelező reciklátum tartalom szabályozás adta. A megbeszélésen valamennyi fél kinyilvánította, hogy szükségét érzi ennek a kooperációnak. Első lépésként az Európai Unió tervezetének szakmai felülbírálatát és a közös javaslattételt tűzték ki feladatul. A beszélgetés során kiderült, valamennyi országban elkezdődött az újrahasznosítással kapcsolatos helyzet feltérképezése, a reciklátumok szabványosítása, sőt a bolgárok már be is adták saját tervezetüket az Európai Bizottságnak. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy a folytatásban tájékoztatják egymást az elvégzett munkáról és közösen fogalmaznak meg nyilatkozatot, áttanulmányozva a már előkészített bolgár tervezetet is, ezzel is erősítve a műanyagipar nemzetközi szinten való közös képviseletét.