2020. May 15.

A csomagolóipar gőzerővel dolgozik, a megfelelő megelőző intézkedések mellett

CSAOSZ összefoglaló az élelmiszeripari csomagolószer-gyártóktól a rendkívüli helyzet kezelésével összefüggésben kapott kérdőívek alapján

 

A válaszokból az egyértelműen kitűnt, hogy a megkeresettek kifejezetten megköszönték a szakmai érdekképviseletet, mert a helyzet kezeléséhez eddig máshonnan segítséget nem kaptak. Az kiderült, hogy szinte valamennyi társaság meghozta a járvány terjedésével kapcsolatban a megelőző intézkedéseit, több vállalat példaértékű munkáról számolt be. A kapott válaszok szerint – vállalatmérettől függően – az alapanyagkészletek a 3 hét és 3 hónap közötti időtartamra elegendőek, az ellátásbiztonság szempontjából a járvány terjedése (rendelkezésre álló munkaerő) és az import áruk szállításának akadozása, esetleg elakadása jelentik a kritikus tényezőket, lévén a csomagoló-alapanyagipar több területen erősen importfüggő. A legkritikusabb reláció természetesen Olaszország, ezért többen megkezdték az új, alternatív szállítási útvonalak kidolgozását. Sajnálatos tényező, hogy a nemzetközi fuvarozásban jelentős árdrágulás következett be, és sajnos a helyzetet kihasználva megjelentek a hiénák is, akik többszörös fuvardíjat kérnek egy-egy szállítás lebonyolításában.

A CSAOSZ a szakma képviselőitől megoldási javaslatokat is kért, amelynek fontos pontja volt egy kommunikációs csatorna létrehozása a stratégiai vállalatok és az őket kiszolgáló vállalatok irányába a tevékenységet érdemben befolyásoló intézkedésekről és a problémák kezeléséről. Többen panaszolták, hogy a védőeszközöket nem tudják beszerezni a kereskedelemből, ennek megoldására tájékoztató fórum megszervezését javasolták. Ugyancsak igényként merült fel a „dolgozói útlevél” bevezetése, amennyiben további megszorító intézkedések (pl. kijárási tilalom) bevezetése válna szükségessé, ezért az alapellátást kiszolgáló csomagolószer-gyártók (regisztrációt követően) kapjanak felhatalmazást arra, hogy a munkáltatók igazolást adjanak dolgozóiknak a lakhely-munkahely közötti közlekedésre. Többen hiányolták, hogy eddig még nem kaptak járványügyi eljárásrendi protokollt, amely pontosan leírná az intézkedéssort a gyárak vezetésének, hogy koronavírusos megbetegedés esetén a hatósági vizsgálatot és a szükséges biztonsági intézkedéseket követően hogyan indíthatják be mielőbb a munkát. A válaszadók egységesen kérték a bérjárulék, adó- és kamatterhek mérséklését.

A válaszok beérkezésének idején az állami gazdasági intézkedések részletei még nem voltak ismertek, de az javaslatként megjelent, hogy a járulékkedvezményt fontos lenne kiterjeszteni az alapellátást kiszolgáló szakterületekre, így a csomagolóiparra is, legalább a krízis várható időtartamára. Ez az intézkedés megnyugtatná a munkáltatót és megnyugvást jelentene a munkavállaló számára is. A legkorrektebb igény szerint azok a társaságok kaphassanak járulékfizetési kedvezményt, amelyek vállalják, hogy dolgozóikat változatlan munkaszerződési feltételek mellett alkalmazzák.

Szükség lenne a szállításokban jelentkező komoly fennakadások megoldására is, ezért érdemes lenne kialakítani a határokon legalább a szomszédos országok járművei részére egy elkülönített közlekedési sávot, valamint javaslat érkezett az Mtk egyes pontjainak ideiglenes felfüggesztésére is a vészhelyzet ide alatt (pihenőidő, túlóra, szabadságkiadás stb.). A határátlépés meggyorsítása érdekében felmerült még a személy- és teherforgalom szétválasztása, eltérő átkelőhelyekre irányítása, illetve „gyors sáv” létrehozása. Javaslat, hogy az élelmiszeripar és az Európai Unió szorosan működjön együtt a tagállamok kormányaival a „gyors-sáv” működésénék kialakításában, amely lehetővé teszi és megkönnyíti az élelmiszerek esetében az áruk és a munkavállalók szabad mozgását az EU nemzeti határokon átnyúló területein a folyamatos szakmai tevékenység biztosítása érdekében.

Különösen az élelmiszeripari csomagolószer-gyártásban érintett társaságok jelezték, hogy egyes gyártók épp a vészhelyzet idejére időzítve jelentették be mind az alapanyagárak, mind a járulékos szolgáltatások árának egyoldalú megemelését és további emeléseket vetítettek előre. Az azonos terméket gyártó konkurensek hasonló lépést nem tettek.

Az élelmiszeripart kiszolgáló társaságok a hitelgarancia vállalását tartják szükségesnek, az élelmiszeripar részéről tapasztalható ugrásszerű igénynövekedést a csomagolószer-gyártók forgóeszköz hitelkeret növelésével tudják finanszírozni. Ez bevett gyakorlat, de a társaságok vezetőinek tapasztalata az, hogy ilyen esetekben megugrik a ki nem fizetett számlák aránya, ez pedig épp a rendszer fenntartását szolgáló vállalatokat fogja sújtani (a hitel visszafizetésén túli kötelezettségek: ÁFA, TÁNYA, IPA).

A kórházak, gyógyító intézmények és otthonok étkeztetésében az úgynevezett „badellás” (nagy tételben helyszínre szállított és helyben kimért) étkeztetést a járvány megelőzés érdekében betiltották, az egyedüli megoldást az egyszer használatos műanyag csomagolószerek alkalmazása jelenti. Ez a probléma az ország valamennyi régiójában jelen van. Jelentkezett magyar gyártó, aki kész napi 60 ezer fedeles műanyag dobozzal növelni kapacitását, a két héten belül felállítandó gyártósorán ezt elő tudja állítani, amennyiben a megrendelések koordinálásában központi segítséget (megrendelések koordinálása, logisztika) kap.

Felmerült továbbá javaslatként a csökkentett munkaidő német modell adaptálásának lehetősége is, ami azt jelenti, hogy a kieső bérek egy részét állami támogatásból pótolják.