2026. október 4.
A műanyagipar legnagyobb hazai ellensége az elszálló energiaár
Az MMSZ őszi Kapcsolatépítő rendezvényét Jászberényben tartotta meg, a Jász-Plasztik Kft. vendégeként. Minden résztvevő számára aktuális és a gazdasági szereplők számára érzékeny témát választottak ez alkalommal is a szervezők, az energetikai kérdések álltak a fókuszban. A meghatározó jelentőségű témaválasztást bizonyítja a résztvevők magas száma is, mintegy ötven tagvállalat képviselője vett részt az egész napos programon. Az előadásokat gyárlátogatás követte, a hatalmas vállalatbirodalom autóipari gyártócsarnokát járhatták végig az érdeklődők.
Ifjabb Kasza Lajos, a Jász-Plasztik Kft. tulajdonosa, kereskedelmi igazgatója fogadta az MMSZ Kapcsolatépítő rendezvény vendégeit. Sokakat régi ismerősként, lévén a gyár 35 éve már a hazai és nemzetközi műanyagipar piacának meghatározó szereplője. Megnyitó beszédében bemutatta a családi tulajdonú vállalatcsoportot: a Jász-Plasztik Kft. 1990-ben jött létre, ekkor vásárolta meg édesapja, Kasza Lajos és az apa unokatestvére, Kasza János Jászberényben a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől a necsői telephelyet, ahol a Jász-Plasztik Kft. központi része ma is működik.
Ifjabb Kasza Lajos szerint a stabil családi tulajdonú cég azért is vonzó partnereik számára, mert a komplett ipari megoldások egy kézben vannak, ami jelenti a saját fejlesztést, szerszámtervezést és gyártást. Három és fél évtizedes működésük során európai gyártóbázisként hosszútávú kapcsolatot alakítottak ki partnereikkel, de szintén az együttműködésük sikere a gyors projektindítás és rugalmas kapacitás, az automatizált, nagy volumenű termelés és a versenyképes árazás.
A Lehel Hűtőgépgyár privatizációját követően az alkatrészgyártást fokozatosan kiadták vállalkozásba, ez számos beszállító, így a Jász-Plasztik számára is komoly előrelépést jelentett: a gyártás színvonalát a megrendelők magas műszaki követelményeihez kellett igazítani. Ennek volt a következménye, hogy 1998-ban hatezer négyzetméteres fröccsöntőüzemet épített a Jász-Plasztik Kft. Jászberényben. A legkorszerűbb gépeket Ausztriából és Japánból hozták. Megrendelőik között megtalálható volt a Samsung, a Sony és természetesen az Electrolux is. A Sony-val való kapcsolat hozta, hogy a cég kilépjen Jászberényből. Szlovákiában, Galántán 2002-ben alapítottak üzemet, az Electrolux beszállítójaként pedig Nyíregyházán 2006-ban, majd 2008-ban újabb csarnokkal bővült ez a létesítmény. Jászberényben 2007-ben épült egy újabb kétszintes gyártócsarnok, az ekkorra kialakult gyárbirodalom nagyobbá és jelentősebbé vált, mint egykoron a Lehel Hűtőgépgyár volt.
Tevékenységi körük először szerszámkészítéssel bővült. 1994ben vásárolták meg a gazdasági nehézségekkel küzdő sülysápi akkumulátorgyárat, és folytatták, fejlesztették ott is a gyártást. 2004-ben a cég építőipari szigetelő lemezgyártással bővítette profilját, 2006-ban egy korszerű vakolat, festék és ragasztó gyártósoron indult el a termelés. Működésük 35 éve alatt tizenegy üzletágat alakítottak ki, így tevékenységi körükben mára megtalálható a szerszámtervezés- és gyártás; a műanyag-feldolgozás; az autóipari alkatrészgyártás; az EPS és építőipari hőszigetelő rendszerek gyártása; a fólia- és lemezextrúzió; az élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártása; a festék, vakolat és vegyipari termékek gyártása; az akkumulátorgyártás; a hulladék újrahasznosítás; az automatizálás és a logisztika.
A Jász-Plasztik jelenleg mintegy négyezer munkavállalót foglalkoztat, Magyarország hat pontján működtet telephelyet – Jászberény mellett Jászapátiban, Nagyrédén és Nyíregyházán, valamint két leányvállalatot is felépített Szlovákiában, Nyitrán és Galántán.
Az üzletmenetbe sikeresen vonták be a második generációt, a fiatalok külön üzemeket, gyártási centrumokat irányítanak. Ifjabb Kasza Lajos kereskedelmi és műszaki igazgatóként, testvére, Kasza Dóra stratégiai igazgatóként, unokatestvérük, ifjabb Kasza János pedig műszaki és fejlesztési igazgatóként vesz részt a napi munkában.
Több száz nemzetközi partnerrel állnak üzleti kapcsolatban. Sikerük titkát ifjabb Kasza Lajos abban fogalmazta meg, hogy ők nem egyszerűen alkatrészeket gyártanak, hanem olyan komplex ipari megoldásokat nyújtanak, amelyek csökkentik partnereik kockázatát, egyszerűsítik az ellátási láncot és hosszú távú versenyelőnyt biztosítanak számukra.
A több mint egymillió évi gyártási darabszámmal a JászPlasztik Kft. a nemzetközi és a hazai piac meghatározó szereplőjévé lépett elő, az átalakuló piac azonban számukra is komoly kihívásokat jelent. Előadásában ifjabb Kasza Lajos legfőbb okként a gyengébb keresletet jelölte meg, az európai és globális versenyképességi nyomást, a növekvő energiaköltséget és munkabéreket. A fenntarthatósági szabályozások és a körforgásos gazdaságra való átállás, a PPWR rendelet és a CO₂-kibocsátás csökkentés követelményeinek szigorítása is nehezíti a gyártási folyamatokat. A piaci helyzetet jellemzi még, hogy egyes végpiacok lassulnak, bár mások növekedési lehetőségeket kínálnak, végül kiemelte a forint árfolyam erősödése okozta veszteséget is. Ezekre a kihívásokra stratégiát dolgoztak ki, amelynek egyik eleme az anyagfelhasználásuk csökkentése (2023: 42 500 t > 2024: 36 400 t). Megvizsgálták az automatizálás és a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazási lehetőségeit, ezzel párhuzamosan növelték a belső reciklált anyag felhasználásukat, bekapcsolódva a körforgásos gazdaságba. Bővítették a hulladékfeldolgozás portfóliáját. Létrehozták a Jász-Plasztik Kft. laboratóriumát, így előtérbe került az anyagvizsgálat és anyagfejlesztés, a CO₂-kibocsátás monitorozása, a CDP és a fenntarthatósági jelentés készítése. Startégiájuk része továbbá, hogy még több végpiacot foglaltak el, így jelen vannak már az élelmiszeripari csomagolóanyag, a játékipar, az autóipar és az építőipar területén is.
A piaci nyomás számukra is érzékelhető, komoly volumencsökkenést jelent. A válasz pedig, amit a jelen gazdasági kihívásokra adtak, hogy ami az iparágnak szabályozási kihívás, az a megfelelő technológiai háttérrel versenyelőnnyé alakítható, és alapvetően fontos a diverzifikált piaci jelenlét – zárta előadását ifjabb Kasza Lajos.
A gyárbemutatást követően Palócz Tamás, az MMSZ Felügyelő Bizottságának tagja, mint a rendezvény koordinátora beszélt az MMSZ élén történt változásokról. Nyár közepén mondott le elnöki pozíciójáról Bocskor Imre, akinek itt is megköszönte két évig végzett munkáját, és aki ezen a rendezvényen is jelen volt. Jelenleg az öt MMSZ alelnök közösen látja el a Szövetség vezetésének munkáját, az új elnök személyét az elnökség várhatóan októberi ülésén választja meg. Ezt követően bemutatta az MMSZ iroda új igazgatóját is, aki szeptembertől látja el ezt a feladatot Farkass Gábor nyugdíjba vonulását követően. Varga László magáról elmondta, hogy gépészmérnökként végzett a BME-n, de amióta a gépészmérnöki területen lehet polimerekkel is foglalkozni, azóta ezt teszi ő is. A BSc és az MSc képzést ezen a szakirányon végezte el, illetve most adta le doktori disszertációját, amit Adalékanyagok kristálygócképző hatásának elemzése a nyújtott polipropilén szalagok tulajdonságaira címmel írt. Mostantól tehát Varga Lászlóhoz lehet fordulni MMSZ ügyekben, a Szövetség honlapján rövidesen megtalálható lesz minden elérhetősége.
Palócz Tamás, az MMSZ Energetikai Munkacsoportjának vezetője: – Az MMSZ elnökségének élenjáró feladata, hogy felvegye a kapcsolatot az új kormányzattal, ez már el is indult. Folytatnunk kell a megkezdett sikeres tárgyalást energetikai ügyben, bemutatni nekik nehézségeinket és megismerni stratégiájukat.
Palócz Tamás ezt követően rátért az energetikai kérdésekre, fájó lesz mondandója, szögezte le a legelején. Felelevenítette a 2025-ben az MMSZ Energetikai Munkacsoportja és az Energiaügyi Minisztérium között lefolytatott tárgyalások eredményét, amely után született meg az a kormányzati döntés, hogy 2026 januárjától csökkentek az elosztói forgalmi, illetve az átvételi díjak, ami komoly megtakarítást eredményezett az elektromos energia költségekben: egy 1500 MWh/hónap felhasználású cég esetében 40 millió forintot jelent ez havonta! – Az akkor megkezdett tárgyalásokat az új kormányzattal folytatnunk kell, mert egyáltalán nem állnak jól az energiaárak, egyáltalán az energiaszektor – mondta Palócz Tamás, majd hozzátette -, ezért is van arra szükség, hogy alternatív megoldások bevonásával enyhítsük az energiaintenzív műanyagiparra nehezedő nyomást. Bízom abban – mondta Palócz Tamás –, hogy az itt elhangzó előadások mindenkit motiválnak majd arra, hogy ne azon siránkozzon, mekkora a villamosenergia számlájának az emelkedése, hanem lépjen, és lássa be, a modern energiatárolók megvalósítása lehet a megoldás. Ne legyen senkinek kétsége azzal kapcsolatban, hogy a következő időszakban még jobban elszállnak az energiaárak.
A 2027-es árak még több nehézséget tartogatnak a műanyagipar számára, mondta. Az idei árakhoz képest várhatóan 60-70 százalékos villamosenergiaár emelés lesz, majd összehasonlító ábrán mutatta be a hazai és az európai villamosenergia díjtételeket a legfrissebb tőzsdei vételárak alapján, végül globális kitekintést adott. A legmagasabb üzleti áramárak e szerint Óceániában vannak, a legalacsonyabbak Afrikában (0,133 USD/kWh) és Ázsiában (0,107 USD/kWh), a többi kontinens viszonylatában Európában a legmagasabb (0,213 USD/kWh) Dél-Amerikához (0,203 USD/
kWh) és Észak-Amerikához (0,165 USD/kWh) képest. A piacvesztés veszélyeként jelölte meg, hogy néhány Európához közeli országban, például Algériában 0,035 USD/kWh, vagy Egyiptomban 0,038 USD/kWh a villany ára, nem is beszélve a bérek és az üzemanyag alacsony költségéről, sőt a fuvardíj a Földközi tengeren is töredéke az EU-n belüli szállításnak.
A gáz árának emelkedése sem biztató, ami kart-karba öltve jár a villamosenergia árának emelkedésével. Riasztó a gáztározók töltöttségi szintje is, mondta, ami tovább generálhatja az árnövekedést. Ebbe belejátszik, hogy a gáztározók töltöttségi szintje, amiknek a fűtési szezonra 80 százalékokon kellene lenniük – és ez már eleve 20 százalékos engedmény a korábbi évekhez képest az EU részéről –, Magyarországon jelenleg 68 százalékon van. Ha nem köszönt be egy korai hideg tél, akkor heti 3 százalékot lépkedhet ez az érték felfelé, és akkor talán meglesz a 80 százalékos töltöttség a fűtési szezonra. Így azonban most nagyon veri felfelé az elektromos árakat a gáz árának alakulása is. Palócz Tamás kérdésre elmondta, hogy a villamosenergia magas árának alakulását az is befolyásolja, hogy importra vagyunk szorulva, így minden országnak, ahol a vezeték áthalad, határátlépési díjat kell fizetnünk, ezek pedig szintén beépülnek a végső árba.
Ezt követően tért rá Palócz Tamás helyzetelemzésében a rendszerhasználati díjak emelkedésére, ami 2022 óta mintegy 6-700 százalékos volt. A költségnövekedést évekre lebontva egy táblázatban saját cége, a Kaposplast esetében mutatta be. Az eredmény lesújtó: 2022 júliusa és 2026 januárja között közel egymilliárd forintot jelentett! – Ebből már komoly napelemparkot lehetett volna felépíteni, ha nálunk marad – jegyezte meg Palócz Tamás. – Az MMSZ elnökségének tehát élenjáró feladata, hogy felvegye a kapcsolatot az új kormányzattal, ez már el is indult. Folytatnunk kell a megkezdődött sikeres tárgyalást energetikai ügyben, bemutatni nekik nehézségeinket és megismerni stratégiájukat.
Az előadások sora ezt követően a megoldások irányába terelődött. Kiss Evelin és Kalóczkai Csaba mutatta be a Jász-Plasztik-nál történt energetikai fejlesztéseket és tapasztalatokat. Beszámoltak arról, hogy négy telephelyen 29 MW vételezési joggal történt meg a napelemparkok kiépítése, ami jelentős fejlesztés az évi 90 GWh fogyasztás esetén. Őket követte Tárai Gábor, az EU Solar SE vállalati üzletágának vezetője Az energetika, mint stratégiai versenyelőny – Napelem, akkumulátoros energiatárolás és arbitrázs a műanyagipari termelésben című előadásával, végezetül Dolányi Mihály, a sight-E – Analytics Kft. munkatársa. Előadásának címe: Költségcsökkentésből profitcentrum – Egy nap az ipari akkumulátor életében. Mindhárom előadás igazolta, hogy a helyben termelt és felhasznált megújuló villamosenergia sok esetben olcsóbb, mint a hálózatról vételezés, különösen a magas rendszerhasználati díjak miatt. Többen hangsúlyozták: egy napelemmel és tárolóval kombinált rendszerrel nagy ipari fogyasztók esetében már ma is 60-70 százalékos önellátás érhető el, ami egyszerre üzleti és ESG szempontból is vonzó. Az energiatároló telepítése ma már nem extra, hanem sok esetben a túlélés feltétele. A piacnak ebben együttműködésre és megfelelő tájékoztatásra van szüksége, hiszen óriási üzleti potenciál rejlik az akkumulátoros projektekben.
Ötven MMSZ tag vett részt az őszi Kapcsolatépítő rendezvényen, a mű- anyagipar számára ugyanis érzékeny témát választottak a szervezők, az energetikai kérdések álltak a fókuszban, de vonzó volt a Jász-Plasztik Kft. autóipari gyártócsarnokában tett látogatás is.
– A működés és telepítés folyamatát mindenképpen érdemes egy szakértői csapatra bízni, de ne válasszanak olyan beruházót, aki csak eszközt kínál, az a biztos választás, ahol teljes megoldást kapnak garanciával – intett Tárai Gábor, hivatkozva arra, hogy a Jász-Plasztik beszámolójából is kiderült, a tervezési és engedélyezési folyamat szerinti eljárásrend ütemezése hosszadalmas, a követelmények is folyamatosan változnak, így biztonságot nyújthat, ha erre specializálódott szakemberek fogalmaznak meg fejlesztési javaslatokat. Az előadók abban is egyetértettek, hogy a hatékony energiafelhasználás ma mindenképpen versenyelőnyt jelent.
Az előadások prezentációi megtalálható a www.huplast.hu és a www.polimerek.hu honlapokon.
FOTÓ: VARGA LÁSZLÓ