2026. március 20.

Az MMSZ kapcsolatépítő rendezvényének előadásai

Honlapunkon közzétesszük az ott elhangzott előadások rövid összefoglalóit, míg tudósításunkat a rendezvényről a POLIMEREK áprilisi számában olvashatják.

A rövid összefoglalót ide kattintva tudják letölteni.

– Változások várhatók az MMSZ Kapcsolatépítő rendezvényeinek számában és szerepében – kezdte köszöntőjét Bocskor Imre elnök. – Az elmúlt években arra törekedett elnökségünk, hogy ezek a találkozók olyan fórumokká váljanak, amelyek tagjainak, a hazánkban dolgozó műanyagipari szereplőknek, eredményeket hozhat.  Információk átadása, szolgáltatások és lehetőségek megismertetése – ezeknek a rendezvényeknek ez lesz a stratégiai célja. Terveink szerint a találkozások erején túl azzal is tovább bővítjük ezeknek a rendezvényeknek a programját, hogy olyan területeket, projekteket ismertetünk meg a résztvevőkkel, amelyek eredményét felhasználva ők is profitálhatnak belőle, lehetőséget tudnak meríteni ahhoz, hogy jövőbeni üzleti lehetőségeiket bővíteni tudják.

Ennek megfelelően ezt a találkozót két téma köré építették fel szervezői: elsőként tájékoztatót hallgathattak meg a résztvevők a Neumann János Egyetem technológiai, technikai hátteréről, ipari együttműködési kapcsolatairól, arról, hogy milyen csatornákat vehetnek a cégek igénybe az egyetem közreműködésével, ha egy projektjükhöz olyan segítségre van szükségük – például anyagtudományi, vagy technikai oldalról -, ami túllép saját K+F tevékenységükön.

A másik fontos terület a finanszírozás. A DBH Innohub képviselője, Tarcsay Tibor, a jelenleg elérhető, illetve a közeljövőben várható Európai Uniós pályázati lehetőségekről, a pályázati rendszerről tartott tájékoztatást, kiemelten fókuszálva iparágunk területére.

– Mi nem megveszünk valamit, hanem megépítjük – így mutatta be Dr. Bata Attila, a GAMF Kar Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékének vezetője azt a szemléletet, ahogyan itt munkatársaival a munkájukat végzik.

Beszélt az egyetemről, felépítési struktúrájáról, ezen belül a GAMF Karról, amelynek legnagyobb tanszéke az általa vezetett Innovatív Járművek és Anyagok Tanszék. Bemutatója során egyértelműen kiderült, hogy az egész intézmény a gyakorlati képzés erősítésére tette le voksát: – Az a törekvésünk, hogy a legmagasabb szinten gyakorlatorientált oktatást tudjunk hallgatóinknak biztosítani, a megfelelő elméleti tudás hátterével. Célunk, hogy az általunk átadott tudást végzős hallgatóink munkájuk során a gyakorlatban kamatoztatni tudják. Kollégáimmal úgy tartjuk, hogy itt a GAMF Karon 70-30 a gyakorlat és az elmélet aránya képzésünknek. Az oktatásban nyújtott kiválóság révén a mérnökök következő generációját arra készítjük fel, hogy a társadalom és az ipar számára fenntartható, magas hozzáadott értékű megoldásokat hozzanak létre.

Bata Attila beszélt arról is, hogy ipari kapcsolataik szerte ágazóak, elsőként ismertette szakmérnöki képzéseiket, jelenleg ezek közül hat specializációból lehet választani: additív gyártástechnológiai szakmérnöki, CAD/CAM tervezőszakmérnöki, elektromos járműhajtás szakmérnöki, műanyagfeldolgozó technológus szakmérnöki, tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki és a fegyvertervező és -gyártó szakmérnöki képzések. Szeptembertől ezek mellé tervezik a Járműtechnológia kutatócsoporttal egy versenymérnöki képzés elindítását is.

A délelőtt folyamán az alkalmazott kutatásaikból származó ipari tevékenységekhez tartozó megvalósult projekteket ismertették a tanszék munkatársai. Tóth Gergely mestertanár a Metal Injection Molding (MIM)-folyamattervezés mérésalapú anyagmodellezésről, Ledniczky György Vilmos tanársegéd az új, innovatív vésőgenerációk fejlesztéséről tartottak előadást. Dr. Kun Krisztián egyetemi docens egy pályázati fejlesztés eredményéről számolt be Haszongépjármű pótkocsi tömegcsökkentése hibridanyagpárosításokkal címmel. Ebben az esetben a Neumann János Egyetem konzorciumi tagként vett részt a fejlesztésben, a konzorcium tagjai voltak még a BUDAMOBIL-CARGO Járműipari és Szolgáltató Kft., illetve a T.E.T.T. Mérnökiroda Kft. Az alkalmazott kutatások ipari hasznosításairól tartott előadások prezentációit feltöltöttük a www.huplast.hu, illetve a www.polimerek.hu honlapokra, további részleteket ott olvashatnak.

A GAMF több mint ötven éves története során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók a kor színvonalának megfelelő technológiával, eszközökkel, berendezésekkel találkozhassanak tanulmányaik során. Nehéz lépést tartaniuk a technológiai fejlődéssel, de mindig megtalálták a fejlesztési forrásokat, hogy állandóan megújítsák eszköz- és gépparkjukat, segített nekik ebben több pályázati forrás, illetve a szakképzési hozzájárulás. Ezek a műhelyek, laborok nemcsak a gyakorlatoreintált oktatásban kapnak nagy szerepet, hanem a kutatás-fejlesztésben is. Számos céges együttműködés, kutatási projekt fémjelzi ezt a területet. Délután a résztvevők ezeket laborokat és eszközparkot ismerhették meg, így azt az Anyagvizsgáló és Méréstechnikai Laboratóriumot, amelynek akkreditálási okiratát a Nemzeti Akkreditáló Hatóság állította ki, az Additív Gyártástechnológiai Laboratóriumot, a forgácsoló műhelyt, illetve a Magyarországon egyedülálló Dióda Lézerközpontot.

A lézerek főként az oktatásban kapnak szerepet, de ipari megrendelőik számára is végeznek velük kutatásokat. A központban három különböző dióda lézersugárforrással felszerelt berendezés kapott helyet: egy nagyteljesítményű, 3D-s ipari megmunkálásra alkalmas diódalézer; egy femtoszekundumos impulzus lézer, mikro és nano technológiai, fejlesztési kutatási irányzatokhoz szkenner optikai rendszerrel; valamint egy robotmozgatásos direkt diódalézer polimerek megmunkálásához és egyedi felhasználáshoz.

Itt, a központban a hagyományosnak tekinthető lézeres technológiákon, a vágáson vagy hegesztésen kívül olyan technológiák fejlesztése is történik, mint például a hőkezelés, a hibrid kötések kialakítása vagy a felületmódosítás.