2026. January 29.

Miért (ne) utáljuk a műanyagokat?

Dr. Molnár Kolos, a Polimertechnika Tanszék egyetemi docense köszöntötte a résztvevőket. A beszélgetés témája – Miért ne utáljuk a műanyagokat? – reményei szerint sokakat elgondolkodtat, hiszen a műanyagokkal kapcsolatban rengeteg tévhit él a köztudatban. Mint fogalmazott, semmi sem fekete-fehér, a műanyagoknak számos előnye és hátránya van, és ez sokféle vélemény ütközését vonja maga után.

Milyen lehetőségei és akadályai vannak az újrahasznosításnak? A műanyagok tényleg elpusztítanak minket? Mit tehetünk egy zöldebb jövőért? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ a szakmai vitaest résztvevői: Furák Zoltán, a MOHU MOL szenior technológia fejlesztési szakértője, Molnár Attila molekuláris biológus, tudományos filmkészítő, a PET Kupa társalapítója, Pataki Zsuzsanna, az Envipco Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, az MMSZ Felügyelő Bizottságának tagja, Dr. Pirityi Dávid, a Thermofoam Kft. K+F vezetője és Szukup Krisztina, a MOL Group polimer értékesítés regionális vezetője. A beszélgetés házigazdája Dr. Gere Dániel, a Polimertechnika Tanszék adjunktusa volt.

A MŰANYAGOK HELYZETE

A beszélgetés első témája a műanyagok általános helyzete volt. Szukup Krisztina elmondta, hogy a MOL csoportnak két gyártótelephelye van, Tiszaújvárosban és Pozsonyban. Évente körülbelül egymillió tonna polimert állítanak elő, főként kis- és nagysűrűségű polietilént, valamint polipropilént. Az európai gyártók között minden fő termékcsoportban az első tízben szerepelnek. Globálisan a kőolajtermelés mintegy 14 százalékát használja fel a petrolkémia, ami körülbelül 15 millió hordót jelent naponta. A jövőben a népességnövekedés miatt a műanyag-felhasználás is emelkedni fog, bár kisebb mértékben. Kiemelte, hogy a csomagolóipar mellett az építőipar, az autóipar, a műszaki termékek és a háztartási eszközök is jelentős műanyag felhasználók.

Pataki Zsuzsanna a magyar műanyagipar helyzetéről beszélt, ami szerinte összességében nem kedvező: a COVID óta jelentős visszaesés tapasztalható a termelésben és a fogyasztásban. A műanyagokat sok támadás éri, pedig rendkívül hasznos anyagok, amelyek ésszerű használat mellett akár életeket is menthetnek. Az ipar legnagyobb kihívása jelenleg a csomagolóanyagok újrahasznosítása. Magyarországon a műanyagipar az egyik legjelentősebb iparág, sok középvállalat és hazai tulajdonú gyártó működik, de a nagyobb cégek egyre inkább külföldre viszik a termelést. A jövő nagy kérdése, hogyan tudják a gyártók az újrahasznosítás irányába fejleszteni a termelést, és hogyan erősödhetnek meg a középvállalkozások.

Pirityi Dávid hozzátette, hogy cégüknél ipari csomagolásokat gyártanak és egyértelmű trendként érzékelik a papír előretörését. Míg korábban bevételük 50-60 százaléka műanyagból származott, ma már 60 százalék papírból jön. Ez jól mutatja a piaci változásokat. Felmerült a bioműanyagok kérdése is. A MOL jelenleg inkább a kémiai újrahasznosítás irányába fejleszt, de figyelik a piacot és a szabályozási környezetet. A vevői igények ugyanakkor főleg a papírra való átállásról szólnak, nem a biopolimerekről. Magyarországon a bioműanyagok nem terjedtek el, áruk és előállításuk miatt nem versenyképesek, ráadásul etikai kérdéseket is felvet, ha élelmiszertermelésre alkalmas földterületeket polimergyártásra használnak. Várhatóan a biopolimerek elterjedése korlátozott marad, részben gazdasági, részben etikai okokból. A jövőben inkább az újrahasznosítási technológiák fejlesztése és az egyféle anyagból készült csomagolások terjedése jelenthet megoldást – mondta.

GUMIHULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

A gumik újrahasznosításával és visszagyűjtésével kapcsolatban Pirityi Dávid elmondta, hogy ezen a téren rossz híreket tud közölni. Jelenleg a gumik újrahasznosítása úgy történik, hogy ledarálják őket, majd vagy készítenek belőlük valamilyen terméket, vagy nem. Hozzátette, hogy Európában már vannak fejlesztések, például a MOL részéről is, amelyek a kémiai újrahasznosítás elterjedését célozzák. Ismert az úgynevezett pirolízis technológia, amely során pirolízis olaj, korom és pirogáz keletkezik. Az olajból ismét petrolkémiai termék készülhet, a korom pedig felhasználható. Ez viszonylagos anyagában történő újrahasznosításnak tekinthető. A devulkanizáció a gumiban található térhálókötések felbontását célozza, így újra feldolgozható gumiipari alapanyag állítható elő. Az ipari elterjedés azonban nagyon lassan halad, bár vannak EU-s tervek és egyes gyártók – például a Bridgestone – már fejlesztéseket indítottak ebbe az irányba. A teljes hulladékáram lefedése azonban még nagyon távolinak tűnik.

FENNTARTHATÓSÁG ÉS KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG

A beszélgetés során a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság témában megemlítették azokat az automatákat, amelyekbe zsákosan lehet önteni a hulladékot. Elhangzott, hogy ezek az úgynevezett bulk feed gépek minden országban csak a második körben jelentek meg. Először a kisebb boltokban kellett biztosítani a visszaváltást, akár automatával, akár kézi átvétellel, a törvényi előírásoknak megfelelően. A nagy kapacitású gépek akkor kerülnek kihelyezésre, amikor már kialakult a lakosság tudatossága. Érdekességként elhangzott, hogy az ország bizonyos részein családok élnek abból, hogy felvásárolják a csomagolóanyagokat, majd visszaviszik az automatákhoz. Ilyen helyeken a nagy kapacitású gépek különösen hasznosak lesznek. A HORECA szektorban (szállodák, éttermek, catering) is előfordul, hogy a helyi kisbolt automatája nem bírja a hirtelen megnövekedett mennyiséget, ezért szükség van nagyobb gépekre. Az importált polimer granulátumok – főként Közel-Keletről, Ázsiából és Amerikából – jelen vannak az európai piacon. Ezekből is készülnek termékek, amelyek ugyanúgy bekerülnek a hulladékáramba és újrahasznosíthatók, mint az európai alapanyagból gyártottak.

A következő tíz évben a műanyagok teljes kiváltása nem reális, bizonyos felhasználásokban nélkülözhetetlenek maradnak. Ugyanakkor a reciklátumok aránya nőni fog, a virgin polimerek felhasználása pedig mérséklődik. A design for recycling elve egyre nagyobb szerepet kap és a gyártóknak fel kell készülniük arra, hogy termékeikben kötelezően megjelenjen az újrahasznosított tartalom.

 

A hulladékgyűjtés és -kezelés rendszere már most is működik, de csak akkor lesz hatékony, ha a fogyasztók aktívan használják. A körforgásos gazdálkodás lényege, hogy a termékből újra alapanyag legyen és ez csak közös felelősségvállalással érhető el.

Molnár Attila mindehhez hozzátette, hogy a folyók tisztításánál a helyzet más, mivel sok hulladék érkezik olyan területekről, ahol régóta működik visszagyűjtés, például Romániából. A társadalmi problémák miatt azonban teljes települések marginalizálódott csoportjai tömeges hulladékáramot generálnak. Bár Magyarországon kevesebb PET palack jelenik meg, a palackok fontos indikátorai a szennyezésnek. A polisztirol hab például komoly problémát okoz, hiszen a végfelhasználó nem vonható közvetlenül felelősségre. A folyókban rengetegféle hulladékkal találkoznak: PET, PE, PP palackok, autógumik, hűtők, poliuretán, elektromos hulladék, sőt egészen abszurd tárgyak is. A szakember hangsúlyozta, hogy a helyzet az elmúlt években romlott: a COVID és a háború előtt közel álltak ahhoz, hogy a Tiszamedence makroplasztik-mentes legyen, mára azonban a szennyezés mértéke nőtt. Figyelmeztetett, hogy ne dobáljuk el a szemetet, mert a hulladékkezelés és újrahasznosítás csak így lehet sikeres.

ÉLELMISZERIPARI CSOMAGOLÁSOK

Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is a műanyag élelmiszer csomagolóanyagok nagyon komoly teszteléseken esnek át. Ezeket a termékeket különféle közegekben, meghatározott hőmérsékleten és időtartamon keresztül vizsgálják, kioldódási tesztekkel ellenőrizve, hogy megfelelnek-e a szigorú határértékeknek. Például olívaolajos vizsgálat során azt nézik, hogy egy olajos étel tárolása közben kioldódhat-e valamilyen anyag a műanyag dobozból.

Az Európai Unióban a szabályozás még szigorúbb, mint az USAban. A gyártóknak kötelező megfelelniük ezeknek az előírásoknak, különösen az adalékanyagok tekintetében. Léteznek tiltólistás anyagok, amelyek köre évről évre bővül. Ez a polimer granulátum gyártók számára azt jelenti, hogy folyamatosan figyelniük kell, mely adalékanyagok kerülnek tiltólistára és szükség esetén alternatívát kell találniuk. Ugyanez igaz a temékgyártókra is, ha változik a szabályozás, újra be kell vizsgáltatniuk a receptúrájukat és a készterméket.

Magyarországon az élelmiszeripari csomagolásra használt termékek biztonsággal alkalmazhatók. A nyomonkövetés rendkívül szigorú: ha például egy PET palackkal kapcsolatban panasz érkezik, a fogyasztóvédelem a gyártótól egészen az alapanyagig vissza tudja követni, melyik zsák granulátumból készült az adott palack. Ez a rendszer élőben is bizonyította működőképességét a reklamációk során.

A szénsavas italok palackjai mindig nehezebbek, mint az ásványvizesek, mert vastagabb a faluk, hogy elviseljék a nagyobb nyomást. Ezért nem lehet ugyanabba a könnyű palackba tölteni szénsavas üdítőt, mint ásványvizet. A magyar élelmiszerkönyv sok esetben még szigorúbb előírásokat tartalmaz, mint az uniós szabályozás.

Az utóbbi években uniós előírásként bevezették, hogy a palackok kupakját nem lehet eltávolítani, a visszaváltásnál rajta kell lennie. Bár az automaták kupak nélkül is felismernék a palackot, a szabályozás célja, hogy a kupakok ne kerüljenek a környezetbe. A kupakok értékes poliolefinekből, főként polipropilénből és polietilénből készülnek, ezért fontos, hogy a PET palackoktól elkülönítve újrahasznosíthatók legyenek.

Felmerült a többrétegű ételcsomagolások kapcsán, hogy ezek megnehezítik az újrahasznosítást. A válaszadók kihangsúlyozták, hogy a legjobb megoldás az egyféle anyagból készült csomagolás, például orientált polietilén fóliák fejlesztése, amelyek kiválthatják a többrétegű csomagolásokat. A design for recycling szemlélet szerint a csomagolásokat úgy kell tervezni, hogy minél egyszerűbben újrahasznosíthatók legyenek.

A jövőre nézve az uniós szabályozások egyre több többutas csomagolást írnak elő. Az új PPWR rendelet már kijelöli a 2030-ig tartó irányt: reciklátumtartalom, ökodesign és EPR díjak modulációja. Bár sok részletszabály még hiányzik, az alapelvek világosak: a körforgásos gazdálkodás csak gyártók, hulladékkezelők és fogyasztók együttműködésével valósulhat meg. A csomagolóipar felelőssége óriási, a túlhasználatot minden áron csökkenteni kell. Például a színes PET palackok újrahasznosítása sokszor csak rosszabb minőségű termékekben lehetséges, amíg az átlátszó palackokból újra palack készíthető. A túl kisméretű kiszerelések pedig gazdaságtalanok az újrahasznosítás szempontjából.

A vitaest szakmai üzenete az volt, hogy a műanyagokat nem utálni, hanem tudatosan és felelősen használni kell. Bár komoly környezeti problémákat okozhatnak, a modern ipar és kutatás olyan megoldásokat kínál – köztük a biopolimerek, újrahasznosítás –, amelyek révén a polimerek a fenntartható fejlődés részévé válhatnak.

A fotók elkészítését a szervezők köszönik a BME KTK Fotókörnek.

DR. LEHOCZKI LÁSZLÓ