2025. február 19.
Innovatív polimerek: új technológiák a fenntartható jövőért
November közepén a Bay Zoltán Kutatóközpont szakmai rendezvényén mutatták be az Innovatív polimertechnológiai eljárások és biológiai polimer rendszerek tervezése és technológiai validálása című Tématerületi Kiválóság Program eddigi eredményeit. Az eseménynek a budapesti Novotel Danube Hotel adott otthont, ahol kutatók, ipari partnerek és fenntarthatósági szakértők gyűltek össze, hogy megismerjék a projekt eddig elért technológiai és tudományos eredményeit.
A program célja egy olyan kompetenciaközpont létrehozása volt, amely a polimerek teljes életciklusát felölelő innovációkat foglal magába – az alapanyag fejlesztéstől a biopolimerek újrahasznosításáig. A kutatások során a Bay Zoltán Kutatóközpont jelentős előrelépéseket tett a fenntarthatóság terén, új biokompozitokat és logisztikai megoldásokat dolgozva ki, miközben közel 9 000 fiatal bevonásával szemléletformáló programokat is szerveztek.
Az esemény nyitóbeszédét Dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F igazgatója tartotta, aki kiemelte a projekt átfogó céljait: az innovációs szemlélet és fenntarthatóság ötvözését, valamint a kutatási eredmények társadalmi és ipari hasznosítását.
A megnyitót követően Dr. Semperger Orsolya, a Bay Zoltán Kutatóközpont Fejlesztési Osztályának vezetője előadásában részletesen ismertette a projekt célkitűzéseit és az eddig elért eredményeket, kiemelve a biopolimerek fejlesztésében megvalósított technológiai áttöréseket. Az előadás központi eleme a politejsav (PLA) alapú anyagok gyártásának és újrahasznosításának optimalizálása volt, amely számos innovációs mérföldkövet eredményezett a projekt során.
A műanyagok szerepe a hulladék körforgásban – a kerekasztal-beszélgetés résztvevői balról jobbra: A beszélgetés moderátora: Dr. Vida Ádám, K+F Igazgató, Bay Zoltán Kutatóközpont; van der Wildt Nikoletta, Fenntarthatósági és PR vezető, Szentkirályi Magyarország Kft.; Szabó Szilvia, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. gyártói felelősségi rendszerek vezetője; Dr. Semperger Orsolya, Osztályvezető, Fejlesztési Osztály, Bay Zoltán Kutatóközpont; Dr. Tábi Tamás, K + F Igazgató, iPLA.Tech Kft., BME-Polimertechnika Tanszék, egyetemi docens.
A programban megvalósult az az átfogó kompetenciaközpont, amely a polimerek teljes életciklusát lefedi. Ez magában foglalta az alapanyagok előállítását, a biopolimerek alkalmazásának fejlesztését, valamint a környezeti szempontból fenntartható újrahasznosítási folyamatok kidolgozását. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a biopolimerek előállítását fenntarthatóvá és költséghatékonnyá tegyék természetes töltőanyagok – például kendertöret, kukoricacsutka és levendulaszár – felhasználásával.
Az előadás során Dr. Semperger Orsolya rávilágított a PLA gyártási folyamataiban alkalmazott digitális modellezési módszerek jelentőségére, amelyekkel sikerült optimalizálni a termelési paramétereket és javítani a termékminőséget. Emellett részletesen bemutatta az újrahasznosítás és komposztálás területén elért eredményeket, például a PLA mechanikai és biológiai lebomlási folyamatainak vizsgálatát.
A program ipari vonatkozásai között kiemelkedő eredményként említette a KEG-fedél fejlesztését, amely a biopolimerek innovatív alkalmazásával készült. Ez a technológia nemcsak a söripar fenntarthatósági céljait támogatja, hanem a kőolaj-alapú műanyagok helyettesítésére is lehetőséget nyújt, így csökkentve az ipar környezeti terhelését.
Az előadás kitért a logisztikai innovációkra is, amelyek keretében a mezőgazdasági alapanyagok szállítására és tárolására kidolgozott térinformatikai döntéstámogató rendszer jelentős hatékonyságnövekedést eredményezett. Ez az eszköz biztosította a biopolimerek fenntartható ellátási láncának megtervezését és működtetését, hozzájárulva a projekt gazdasági és környezeti céljainak megvalósításához.
A társadalmi jelentőségű eredmények között az ismeretterjesztő és szemléletformáló tevékenységek külön figyelmet kaptak. A projekt keretében közel kilencezer fiatal kapott lehetőséget arra, hogy megismerje a polimerek és biopolimerek világát, ezáltal erősítve az utánpótlásképzést és a fenntartható szemlélet elterjesztését.
A további előadásokban a gyakorlati alkalmazások közül kiemelkedett Nagy Patrik, a Borsod Plasztik Kft. képviselőjének előadása, amely bemutatta, hogyan hasznosíthatók a biopolimerek a KEG-fedél gyártásában, jelentős mértékben csökkentve a kőolaj-alapú műanyagok használatát az iparban. Dr. Kiss István, a Bay Zoltán Kutatóközpont Biotechnológiai Divízió igazgatója pedig az innovatív adszorbensek szerepéről beszélt a fenntartható víztisztításban, új megközelítéseket kínálva a környezetvédelmi technológiák területén.
A panelbeszélgetés során elhangzó érdekes felvetések és elgondolkodtató mondatok megragadták a szakmai közönség fgyelmét.
A rendezvény további érdeklődésre számot tartó programpontja a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F igazgatója moderált. A panelbeszélgetés során neves szakemberek vitatták meg a műanyagok hulladékkörforgásban betöltött szerepét, különös tekintettel a fenntarthatósági és ipari kihívásokra. Szabó Szilvia, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. gyártói felelősségi rendszerek vezetője a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét és az ipari folyamatokban betöltött szerepét hangsúlyozta.
Van der Wildt Nikoletta, a Szentkirályi Magyarország Kft. fenntarthatósági és PR vezetője a fenntarthatósági szemléletformálás vállalati szintű gyakorlatairól osztotta meg tapasztalatait. Dr. Semperger Orsolya, a Bay Zoltán Kutatóközpont Fejlesztési Osztályának vezetője bemutatta, hogyan integrálhatók a biopolimerek a körforgásos gazdaságba, míg Dr. Tábi Tamás, az iPLA. Tech Kft. K+F igazgatója és a BME Polimertechnika Tanszék egyetemi docense az ipari alkalmazás szempontjából releváns technológiai innovációkra hívta fel a figyelmet.
Az interaktív párbeszéd nemcsak a jelenlévők számára nyújtott értékes gondolatokat és inspirációt, hanem rávilágított a kutatás és ipar közötti hatékony együttműködés fontosságára a környezeti kihívások leküzdésében.
A rendezvény zárásaként a résztvevők egy kötetlen ebéd keretében oszthatták meg gondolataikat, elősegítve a további szakmai együttműködések kialakulását. Bár az esemény az elért sikerek ünneplése köré szerveződött, egyértelművé tette, hogy a kutatások és fejlesztések tovább folytatódnak, hogy még szélesebb körű ipari alkalmazások számára nyújtsanak alapot, így nemcsak a múlt sikereiről, hanem a jövőbe mutató lehetőségekről is szólt, tovább erősítve a kutatás és ipar közötti kapcsolatokat.