2024. december 3.

Szakmai előadás, üzemlátogatás és sok-sok beszélgetés

Sikeres üzletmenetben elengedhetetlen a kapcsolatépítés. A Magyar Műanyagipari Szövetség több mint tíz éve szervez találkozókat a műanyagos szakma képviselőinek és a gazdaságirányítás vezetőinek, amelyeken jellemző a kooperatív szemlélet, a működő kapcsolati háló kiépítése, olyan bizalmi alapú rendszer formálása, amely nem ér véget a névjegykártyák cseréjével. Az MMSZ tagjai úgy tartják, sikeres együttműködésük záloga lehet, ha kötetlen helyzetben is megismerkednek, találkozhatnak egymással.

Ez a szemlélet márpedig az OBO Bettermann Csoporttól sem áll távol, a cég szlogenje: „Building Connectons”, ennek szellemében nagy hangsúlyt fektetnek a kapcsolatok kialakítására és erősítésére. A hazai műanyagüzemet a két csarnok vezetője, Vadász Sándor és Petőcz Gábor mutatta be a résztvevőknek. A családi vállalkozás 1911 óta tartó történetét ismerhettük meg, termékpalettájuk bővülését, ahogyan a Franz Bettermann alapította fém rögzítéstechnikai termékek gyártásával foglalkozó stanc üzem kibővült a hőre lágyuló és keményedő műanyagtermékekkel, melyek már fröccsöntő eljárással készültek. A II. világháborúban a gyár mintegy 70 százaléka megsemmisült, de romjain a háborúból hazatérő gyári munkásokkal azonnal hozzákezdtek az újjáépítéshez. 1952-ben megszületik az OBO Bettermann névadó terméke, a fúrás nélkül is használható dübel. Cégnevük a német Ohne BOhren, azaz a fúrás nélkül szavak rövidítése, a mai napig változatlan, jelentése pedig: fúrás, vésés, gipszelés nélkül, ami idő, költségek és bosszankodás megtakarítását jelenti. Ez a vállalat akkori reklámjában így hangzott: OBO dübelünk minden előkészület nélkül a hozzátartozó beütővassal közvetlenül beüthető betonba és falba.

Az 1960-as években a német gazdaság dinamikus növekedése irányította a cég figyelmét a nemzetközi piacok felé. Ma már az OBO üzleti forgalmának több mint a felét külföldön bonyolítja, és 40 leányvállalatával világszerte 60-nál is több országban van jelen. Magyarországon 1992-ben alapították meg az OBO Bettermann Hungary Kft.-t, jelenleg a Bugyi nagyközség mellett működő telephely az OBO központi gyártó és logisztikai bázisa a közép- és dél-európai régiókban.

A hazánkban zajló termelési folyamatok három jól elkülönített területre oszthatók. Ezek a fém- és a műanyagipari termékgyártás, valamint az elektronika. A magyarországi gyártóbázison mindhárom szegmens képviselteti magát. A hazánkban gyártott termékek az OBO hét termékcsoportján belül elsősorban a kábeltartó rendszerek, az összekötő- és rögzítőrendszerek, a túlfeszültség- és villámvédelmi rendszerek, valamint a padlóalatti rendszerek csoportjába sorolhatók. A nemzetközi cégcsoport 30 000 termékéből mintegy 15 000 Magyarországon készül.

Az üzemlátogatás során bejártuk 2010-ben épült 8000 négyzetméteres csarnoképületet, ahol hőre lágyuló fröccsöntéssel, automata szereléssel és duroplaszt technológiával foglalkoznak, majd a 2021-ben épült 8300 négyzetméteres újabb csarnokot is megtekintettük, ahol hőre lágyuló fröccsöntés, valamint kézi szerelés és csomagolás történik. Jelenleg közel kétszáz szakember dolgozik a műanyaggyártás területén több mint száz gépen (50-300 tonna záróerő). Végezetül megnéztük saját szerszámgyártó műhelyüket is, ahol több mint 1 500 darab szerszámot őriznek.

A kapcsolatépítő rendezvények sajátossága, hogy a műanyagipart érintő fontosabb kérdésekben szakértő előadását is meghallgathatják a résztvevők, ez alkalommal Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. igazgatója volt a meghívott előadó, aki az ESG szabályozásról tartott ismertetőt.

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a három tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. 2021. áprilisában fogadta el az Európai Bizottság a fenntartható finanszírozás csomagot, amelynek részeként 2023-tól több mint 50 000 európai vállalatnak kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni.

Az ESG-vel kapcsolatos információk nem hatottak megnyugtatóan a jelenlévőkre, olyan is volt, aki számára sok újdonságot jelentett az új adminisztrációs teher. Nos, úgy tűnik, van egy jó hírünk. Az előadással szinte azonos időben fogadták el Budapesten az Európai Unió versenyképességi paktumát az informális uniós csúcson, amelynek egyik pontja, hogy 2025 első félévének végére drasztikusan csökkentik a vállalatok adminisztrációs terheit, jelentési kötelezettségeit. Kovács Bálintot ezt követen arról kérdeztük, hogy ez érinti-e, ha igen hogyan, milyen mértékben az ESG rendszerét?

Megnyugtató választ kaptunk: – Igen, véleményem szerint érintheti az ESG rendszerét, több ponton is. Kézenfekvő lehetőség a kkv jelentéstételi kötelezettségének enyhítése, elsősorban ESG típusú kockázati oldalról, amely a beszállítók környezeti és társadalmi, munkavállalói kockázatait foglalja magába. Az utóbbi tekintetében az EU, illetve ezen belül több nagy tagállam Németország vezetésével, éppen a kkv-kat és beszállítói láncokat érintő törvények és előírások fellazításán dolgozik. Mindez a kkv szektort jelenleg leginkább az ESG típusú kérdések, kérdőívek formájában érinti.

Számviteli oldalon a fenntarthatósági beszámoló a kkv-kat Magyarországon leghamarabb 2026-ban érintheti, amennyiben a tevékenység jellege közérdeklődésre számon tartott. Egyéb esetben a 2027-29-es időszakra tehető a kkv-k jelentéstételi kötelezettségeinek életbe léptetése.

Az ESG-hez kapcsolódóan azonban egyéb adminisztrációs kötelezettségek is felléphetnek, ami nem közvetlenül a vállalati beszámolókat fedi le, de van fenntarthatósági kapcsolata. Ide tartozik többek között a közismerten karbonvámnak (CBAM), hosszabban széndioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusnak az előírásai, továbbá a céges karbonlábnyom számítások (Scope 1-3), valamint a közeljövőben életbe lépő EUDR, azaz Erdőirtásmentes Termékek Rendelete, ahol a vállalatoknak igazolniuk szükséges a faipari alapanyagokra vonatkozó, azok fenntarthatósági tanúsítását.

Kulcskérdés tehát, hogy az adminisztratív előírások ne nyomják agyon a vállalatokat, versenyhátrányt generálva a lazább fenntarthatósági szabályozást élvező harmadik országból érkező partnerekkel szemben. Magyarországon ez hatványozottan igaz, hiszen a fentebb említett beszállítói láncok átvilágítását is magába foglaló ESG beszámoló teljesen egyedi rendelkezés, hiszen olyan EU-s direktívára mutat, amely uniós szinten csak 2027-től támaszt előírásokat a nagyvállalatok számára. A hazai kkv-k az utóbbi rendelkezésből azt tapasztalhatják, hogy extra ESG kérdőíveket kell kitölteniük, még akkor is, ha hasonló kérdőíveket már például német partnerek felé rendelkezésre bocsátottak, mivel partnerei és/vagy beszállítói a nagyvállalatoknak.

Reményt keltő azonban Szabados Richárd, az NGM államtitkárának októberi nyilatkozata. Eszerint a minisztérium kiemelt figyelmet fordít az EU-s előírások változására, melyhez illeszkedően módosulhatnak az ESG-t érintő szakpolitikai rendelkezések. Optimista megközelítésben a kijelentéseket úgy is értelmezhetjük, hogy várható a hazai ESG törvény felülvizsgálata – az EU-s intézményi mozgáshoz alkalmazkodva. Ezt a gondolatmenetet támasztják alá azok a bejelentett, kkv-kat célzó intézkedési programok, melyek különböző ösztönzők keretében enyhíthetik az ESG-hez kapcsolódó kihívásokat.

Kovács Bálint igazgató továbbra is figyelemmel kíséri az ESG jelentéstétel változásait, illetve a magyar vállalatokra, vállalkozásokra vonatkozó egyéb jelentéstételi kötelezettségeket és tájékoztatja lapunkat erről, de olvasóink kérdéseire is válaszol, amennyiben eljuttatják azokat szerkesztőségünkbe.