Stratégia

Hajdárné Molnár Elvira

az MMSZ elnöke

a PEMÜ ZRT. elnök-vezérigazgatója

Év elején még úgy gondoltuk, hogy egy könnyebb időszak elé nézünk, a covid gazdaságra gyakorolt hatásairól kiderült, hogy megfelelő módon kezelhetőek. A februárban kirobban orosz-ukrán konfliktus azonban felülírt mindent, olyan példanélküli helyzet elé állított minket, amire nem lehettünk felkészülve. Ennek hatásai fokozatosan jelentek meg az iparban és felerősítették azokat a negatív folyamatokat, amik már az előző válságkezelés idején elkezdődtek, gondolok itt az energiával kapcsolatos problémákra, amelyek valójában már 2021 második félévétől folyamatosan érezhetőek voltak az iparban. Ez a krízis nemcsak felerősödött, de kiszámíthatatlan pályára is állította a gazdaságot, és a legnehezebb mindig az olyan kockázatok menedzselése, amelyeket sok olyan változó alakít, amelyekre nemcsak nincs ráhatásunk, mert globális szinteken zajlanak, de töredék információk állnak csak rendelkezésünkre. Emiatt vált különösen fontossá, hogy a műanyagipari vállalatoknak olyan támogatási rendszert dolgozzon ki az MMSZ, amit a kormányzat elé terjesztve ezeket a kockázatokat képes valamennyire kiszámítható mederbe terelni. Ennek keretében állított össze a Szövetség már tavaly év végén egy kérdőívet tagvállalatai számára, és januárban ennek eredményeit összegezve kezdett tárgyalásokba kormányzati szinten arról, hogy milyen formában lehet támogatni a vállalkozásokat. Két célt felállítva kezdtük meg tárgyalásainkat, az egyik az energiaköltségek kiszámíthatóvá tétele volt, de legalább valamilyen támogatási rendszerben a magas költségek mérséklése, a másik pedig a beruházások támogatásának elérése, ami a vállalati kitettséget csökkenti. Ez konkréten azt jelenti, hogy legyenek a vállalatok számára saját célra felhasználható energiatermelő beruházások, illetve energiahatékonyságot célzó olyan beruházások, amivel az energiafogyasztás csökkenthető, és mindehhez kapcsolódjon egy olyan finanszírozási forma, amely az egyre nehezebb helyzetbe kerülő vállalkozásoknak lehetővé teszi, hogy élni is tudjanak ezekkel a lehetőségekkel. Napjainkra eljutottunk oda, hogy javaslataink nagy része már elérhető a kis- és középvállalkozások számára az energiaköltségek vissza nem térítendő részleges támogatásával. A nagyvállalatok számára a Gyármentő Program teszi lehetővé a hosszútávú energetikai célú fejlesztéseket, és az ehhez kapcsolódó kedvezményes kamatozású hitelforrásokkal az önerő finanszírozási problémáira is megoldást nyújt a bejelentett kormányzati támogatási konstrukció.

Ahogyan korábban a járványhelyzetben, a Szövetség most is azzal kezdte ezt a munkát, hogy egy aktuális helyzetképet készített a tagvállatoknak kiküldött kérdőívek alapján. Milyen állapotban volt a műanyagipar a járványhelyzet után és az energiaválság kezdetén?

Ennek a felmérésnek az eredményét a POLIMEREK novemberi számában részletesen is olvashatják, de az világosan megjelent a számokban, hogy nagyon érzékenyen érintette a vállalkozásokat a kialakult helyzet. Szinte kivétel nélkül azt láttuk, hogy nagyon magas a kockázati szint, és ez a vállalkozások működését alapvetően befolyásolta, a további fejlesztési, növekedési lehetőségeiket erőteljesen korlátozta. Magyarán, versenyképességük megtartásában jelentett komoly kockázatot, megtörte azt a lendületet, ami a korábbi időszakban jellemezte ezt az iparágat.

A kormány a közelmúltban hozott már támogató intézkedéseket. Elégedettek ezekkel az eredményekkel, vagy folytatják tovább a tárgyalásokat?

Nagyon hatékonynak és pozitívnak értékelem az együttműködést a Nagy Márton miniszter vezette Gazdaságfejlesztési minisztérium vezetőivel. Nyitottak voltak a javaslatainkra, láthatóan felkészültek a hozzájuk eljuttatott elemzésekből és az azokra épülő javaslatokból, konszenzusra és közös megoldásokra törekedtek. Többfordulós egyeztetéseken vagyunk túl és a végén a kormányzat által hozott megoldások mind struktúrájukban, mind céljaikban megegyeztek Szövetségünk javaslataival, bár nekünk egy magasabb támogatásintenzitás lett volna a célunk alacsonyabb kamatozással, de meg kell értenünk azt is, hogy a kormányzatnak mik a jelenlegi lehetőségei.

Mik azok az elemek, amiket mindenképpen szeretnének még elérni?

További tárgyalásaink fontos célja továbbra is az, hogy a vállalkozások energiaköltségei kiszámíthatóak legyenek, hiszen az energiaárak a jelenlegi szerződéses keretek között rendkívül kiszámíthatatlanok és nagyon jelentős költségelemet képviselnek, így a piacon való érvényesítésük rontja a vállalatok piaci pozícióját. A piacvesztéstől tartva jelenleg sok magyar nagyvállalat kénytelen úgy dönteni, hogy a magasabb energiaköltségekből adódó veszteségeinek egy részét megtartja és nem hárítja át vevőire. Ennek komoly kockázatát látjuk a következő időszakban, így ezen a területen mindenképpen szeretnénk még ebben az évben tovább folytatni a tárgyalásokat és átmeneti megoldásként legalább azt elérni, hogy a nagyvállalatok működési költségeinek a részbeni finanszírozása hasonló legyen a kkv szektoréhoz. A napokban megjelent egy hír arról, hogy a Gyármentő Programhoz kötődően bevezetnek egy kedvezményes euró és forint alapú hitelkonstrukciót, ennek a feltételrendszeréről szeretnénk még egyeztetni, annak érdekében, hogy ne jelentsen túl nagy kockázatot az igénybevétele.

Mindig kiemelt feladatának tartotta az MMSZ, hogy szinergikus kapcsolatokat építsen ki szervezetekkel, intézményekkel, erősítve önmagát. Ebben az évben milyen új irányba indult el ezen a téren a Szövetség?

Mivel a műanyagipar egy rendkívül innovatív iparág, fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen minél több stratégiai együttműködést alakítsunk ki kapcsolatrendszerünkben. Annak érdekében, hogy támogatni tudjuk azokat a tagvállalatainkat, amelyek versenyképességüket az innovációra alapozzák, felvettük a kapcsolatot Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának vezetőjével, illetve Bernáth Tamással, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetőjével, és mindkét szervezettel hosszútávú megállapodást kötöttünk. Ezek az együttműködések lehetővé teszik, hogy tagvállalataink megismerhessék egyrészt azokat a lehetőségeket, amelyekkel a vállalkozások az innovációs tevékenységüket fel tudják mérni és megfelelő szabadalmi jogi védelemmel tudják ellátni ezeket itthon és külföldön. Másrészt támogatást tudnak szerezni különböző pályázati forrásokból ehhez a tevékenységükhöz, akár közvetlen brüsszeli forrásokból is. Annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások el tudjanak igazodni ezekben a követelményrendszerekben, a költségvonzatokról, a pályázat menetéről, nemzetközi konzorciumokban való részvételről a következő évben azt tervezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai ingyenes tanfolyamokat tartanak az érdeklődő tagvállalataink, partnereink részére.

Folytatódik-e az az intenzív kapcsolattartás, kapcsolatépítés a tagvállalatokkal, ami a járványhelyzetben megtorpant ugyan, de a korábbi években rendkívül hatékonyan működött?

A POLIMEREK-ben megjelenő Eseménynaptárban olvashatják, hogy a következő évre sokkal több rendezvényt tervezünk, mint a covid előtti utolsó időszakban, szinte valamennyi hónapban lesz valamilyen találkozónk. Elsősorban azért, mert azt látjuk, hogy nagy az érdeklődés ezek iránt, de mostani tapasztalataink azt mutatják, hogy erősítenünk kell nemzetközi kapcsolatainkat is. Komoly igény van a nemzetközi szintű tapasztalatcserére, mi pedig ezzel tudjuk erősíteni a gazdasági és üzleti kapcsolatok építését. Ebben egyrészt támaszkodunk azokra a tagvállalatainkra, akiknek ebben szakmai tapasztalatai vannak, másrészt keressük azokat a rendezvényeket, ahol ennek helyet adhatunk. Itt szeretném megköszönni például a myCEPPI ügyvezetőjének, Bűdy Lászlónak, hogy segít megszervezni hagyományos szeptemberi konferenciáján a térség műanyagipari szövetségeinek találkozóját, emellett a legjelentősebb német műanyagipari feldolgozói egyesülettel, a NRW Kunststoffland-dal is kialakulóban van egy erőteljes együttműködés a düsseldorfi főkonzul közbenjárásával. Itt a körforgásos gazdaságra való átállás nagy kihívásának a szakmai tapasztalatcseréje lenne az egyik fókusz, a másik a beszállítói együttműködések, üzleti kapcsolatok lehetőségeinek kiaknázása a két ország között. Ennek fejlesztéséhez szakmai delegációk találkozását is tervezzük.

Ezeken a rendezvényeken előnyt élveznek a tagvállalatok vagy mindenki számára nyitottak?

Úgy gondoljuk, hogy a tagvállalatainknak mindenképpen kell előnyt biztosítanunk, szeretnénk, ha éreznék, többlet kedvezményekkel jár az MMSZ tagság. Jó lenne, ha minél többen csatlakoznának Szövetségünkhöz, annak érdekében, hogy szervezetünk érdekérvényesítő ereje, üzleti kapcsolatrendszere minél szélesebb körre terjedjen ki. Természetesen lesznek olyan rendezvényeink, tanfolyamaink is, amelyek mindenki számára nyitottak lesznek.

Lehet tervezni ebben az időszakban? Milyen célokat fogalmaz meg az MMSZ elnöksége az előttünk álló új évre?

Ha lehetne egy kívánságom, az mindenképpen az lenne, hogy legyen vége a háborúnak. Ez minden szempontból szenvedést és fájdalmat okoz mindenki számára és a mindennapokban is komoly kihívásokat jelent. Ha reálisan mérlegelünk, egy békemegállapodás megkötésével még nem ér véget a krízis, hosszútávon velünk maradnak azok a hatások, amik sajnos mostanra beleégtek a rendszerbe. Nekünk tehát mindenképpen abban kell gondolkodnunk, hogyan tudjuk a magyar vállalkozásokat segíteni, támogatni, erősíteni abban, hogy magyarországi és külföldi piacaikat megtartva megerősítve kerüljenek ki ebből a válságból. A gazdasági érdekképviselet mellett nagyon fontosnak tartjuk a műanyagokkal kapcsolatos ismeretek közvetítését, ezért folytatjuk a Magyar Tudományos Akadémián Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga elnevezésű konferenciánkat, amelyet 2023. december elejére tervezünk. A hazai és nemzetközi kiállításokon is a hagyományoknak megfelelően képviselteti magát a Szövetség és a hagyományos kapcsolatépítő rendezvények mellé ingyenes tanfolyamokat is indítunk különböző aktuális témakörökhöz kötődően.

A mi feladatunk az, hogy ebben a kritikus időszakban erősítsük a Szövetséget, az együttműködést a tagvállalatokkal és az érintett partnerekkel, segítsünk enyhíteni a bizonytalanságot és az új helyzetekhez megtalálni az új megoldásokat. Továbbra is fontos azonban, hogy ne tévesszük szem elől a stratégiai célokat sem, folytassuk a társadalmi felelősségvállalás és a gazdasági érdekképviselet területén megfogalmazott célok teljesítését és ezekhez illeszkedve keressük az új, jövőbe mutató megoldásokat.

 

Dr. Demjén Zoltán

az MMSZ alelnöke

a BASF HUNGÁRIA KFT. nyugalmazott értékesítési igazgatója. Felelősségi köre: körforgásos gazdaság, másodnyersanyagok

Mint már többször is elhangzott, 2021-ben a kibővült elnökség új tagjai rendkívül nagy lendületet adtak az MMSZ egyes szakterületeinek, de a teljes Szövetség jövőbeli működésének tekintetében is. A körforgásos gazdaság területe sem kivétel. Kocsánné Olasz Andrea, a Remat műanyag hulladék feldolgozó cég általános igazgatójának segítségével – a mechanikai reciklálás területén működő cége kimagasló teljesítményének köszönhetően – sikerült egy világos, logikailag vállalható anyagmérleget felállítanunk a magyarországi háztartásokban keletkező műanyag hulladék mennyiségéről, annak mechanikai és energetikai hasznosulásáról, valamint a hulladéklerakókba kerülő anyagáramról.

Ezen egyenlet birtokában dolgoztuk ki a Szövetség stratégiáját, melyet hosszas egyeztetések eredményeként sikerült személyesen is az ITM felelős államtitkárával, Steiner Attilával is megismertetnünk még az ez évi parlamenti választások előtt, de már a háború kirobbanása után. A megbeszélés három területre fókuszált: 1. A fent említett anyagmérleg és az európai példák ismeretében javasoltuk az energetikai hasznosítás jelentős növelését, mely új égetőművi kapacitások kiépítését teszi szükségessé, ezzel párhuzamosan a mechanikai (és kémiai) hasznosítás arányának további növelése is elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lerakókba 2025-re egyáltalán ne jusson műanyag. 2. Kritikus véleményünknek adtunk hangot az egyszer használatos műanyagok (SUP) nem teljesen átgondolt betiltásával kapcsolatban, bár tisztában voltunk/vagyunk azzal a ténnyel, hogy Magyarország az eu-s irányelvekkel összhangban kell, hogy cselekedjék. Erős kételyeket fogalmaztunk meg ugyanis a helyettesítő anyagok kisebb ökológiai lábnyomát illetően, végletekig egyszerűen: Azért, mert nem műanyag, nem biztos, hogy zöldebb! Végül: 3. A biológiailag lebontható műanyagok témakörében felhívtuk a figyelmet arra a fontos szempontra, hogy az ilyen műanyagok széleskörű elterjedésének akkor van értelme, ha a termék életciklusa végén az ipari komposztálókba kerül, ahol irányított körülmények között biológiailag lebomlik és a többi szerves hulladékkal együtt értékes komposzttá alakul. A logisztikai lánc kiépülését feltételezve, mely szavatolja a biológiailag lebontható műanyag hulladék szakavatott komposztálását, valamint a jelenlegi piaci helyzetet elemezve határozottan támogatjuk egy hazai politejsav-gyártó üzem megvalósítását. Mindhárom pont alapja azonban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának össztársadalmi szintű tudatosítása, ennek előmozdítása, pl. betétdíj rendszer, maximális támogatásunkat élvezi. A választások végül új irányítói struktúrákat eredményeztek, de bízunk benne, hogy az üzenetünk meghallgatásra talál az utódszervezetek döntéshozóinál is.

A MOL idén júliusban nyerte meg a hulladékgazdálkodási koncessziós eljárást, melynek keretében 2023. július 1-től 35 éven keresztül végezheti a 4,7 millió tonna települési hulladék begyűjtését, kezelését. Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki a műanyag hulladék kezelésével foglalkozó vezetéssel. Az alapvető filozófiai tétel tekintetében, miszerint nem szabad kijutnia műanyagnak a hulladéklerakókba, a MOL és az MMSZ közötti teljes összhangról számolhatunk be. Úgy érzem, hogy a 2022-es évnek a mi szempontunkból ez a legfontosabb és egyben legmegnyugtatóbb üzenete! További örömteli, nézetbeli egyezés, hogy az előbbi alapcél elérése érdekében a MOL vállalta egy, a műanyagok energetikai hasznosítását célzó új létesítmény megépítését is. A szelektív hulladékgyűjtés pedig természetesen mindennek az alapja, nézeteink szerint.

Végül a fent vázolt elképzeléseket a médián keresztül is népszerűsítjük, a 2021-2022-es évben készült interjúk, beszélgetések során igyekeztünk korrekt, szakszerű, érthetően megfogalmazott üzenetekkel a nemtelenül, igaztalanul támadott műanyagok védelmére kelnünk, a kételyeket, félreértéseket valamelyest eloszlatnunk.

Holló László

az MMSZ alelnöke

a RAVEN INVEST KFT. ügyvezetője. Felelősségi köre: üzletfejlesztés, külkapcsolatok

Egy ilyen évnek, amely mögöttünk van, nem lehet hagyományos évértékelője. Az üzletfejlesztést és a külkapcsolatokat értékeljük egy olyan világban, ahol járványügyi korlátozások nehezítik az üzleti érintkezést, egy olyan országban, amelynek határához közel háború dúl és az üzleti partneri rendszere – az Európai Unió – önkorlátozásokat és a külkapcsolatokat, üzleteket nehezítő – nyugodtan mondhatjuk akadályozó – feltételeket teremt.

A magyar vállalkozások vezetését alapvetően befolyásolta az erősen változó feltételekhez való alkalmazkodás, a változó, elsősorban emelkedő árak, a bérigények növekedése, az energiaárak kezelhetetlensége. Ebben a környezetben kellett a tagvállalatainknak és az MMSZ választott képviselőinek – saját vállalkozásaik mellett – az üzletfejlesztést és a külkapcsolatok rendszerét fejleszteni.

A Magyar Műanyagipari Szövetség elnöksége kereste a lehetőséget az államigazgatási szervekkel való kapcsolat felvételére. Ezek a törekvések az elmúlt években kisebb-nagyobb sikereket eredményeztek, de sajnos a gyakori átszervezések, feladat átcsoportosítások miatt újra és újra meg kellett találni azokat a kontaktokat, akik érdemben foglalkoztak ügyeinkkel. Ezek az ügyek többek között a vállalkozások gazdálkodásának támogatását célzó különböző pályázatok javaslata, véleményezése, a vállalkozások gazdálkodását, működését, a munkavállalás körülményeit befolyásoló törvényi változások véleményezése, kiemelt ügyek, mint például az energiahelyzet kezelése. Összességében elmondható, hogy tagvállalataink kapcsolatait is felhasználva sikerült a magyar műanyagipar érdekeinek  megfelelő javaslatainkat  a megfelelő kormányzati célpontoknak eljuttatni, és a körülmények rendkívül kedvezőtlen alakulása ellenére a kormányzat sokszor fi elembe vette és beépítette javaslatainkat a rendelkezésekbe.

Munkacsoportunk tovább dolgozott az online piactér létrehozásán. Előkészítettük a platform bevezetését, és az indítását szeretnénk illeszteni a kedvezőbb piaci- és reálfolyamatokhoz.

A tagvállalataink piaci szereplését évek óta támogatjuk a fontosabb kiállításokon való részvétel megszervezésével. Ebből kiemelkedik a K 2022 düsseldorfi műanyagipari világkiállítás, amelyen a megjelenésen kívül egy Magyar Esttel is igyekeztünk a vállalkozásaink kapcsolatrendszerét bővíteni.

Záró gondolatként nem lehet mást kívánni, mint kedvezőbb feltételeket mindannyiunk munkájához!

Palócz Tamás

az MMSZ alelnöke

a KAPOSPLAST KFT. ügyvezető igazgatója. Felelősségi köre: kommunikáció, nyilvánosság

A 2022-es évben feladataink az MMSZ kommunikációs csatornáinak kiépítése, működtetése, a műanyagok minél szélesebb körben történő megismertetése és képviselete volt. Mindenekelőtt egy közösen gondolkodó, együttműködni tudó és akaró személyekből álló kommunikációs csapatot állítottunk össze, melynek elvégzett munkájának megítélése sokkal inkább a szakma és a közvélemény feladata, de mi heti rendszerességgel, Thege Mátéval, az elnökség tagjával, online meeting keretein belül egyeztettük a feladatokat, a témákat, melyekkel foglalkozni kívántunk vagy éppen aktualitása miatt azonnali reakciót, véleményformálást, választ igényelt.

Az MMSZ új Facebook oldalának egy év alatt jelentős számú aktív követőtábora lett. A Facebook-on a műanyagipart érintő szakmai, aktualitással bíró napi, tagvállalatainkkal kapcsolatos posztok kerülnek heti többszöri rendszerességgel megosztásra és a BME Polimertechnika Tanszékével szorosan együttműködve, folyamatosan koordinálva, kommentelve az admin feladatok végrehajtásával.

Törekszünk az MMSZ kommunikációs eszközeinek hatékony és szinergikus működtetésére, így mind a J. Mező Éva vezette POLIMEREK szakmai lap és honlap, mind az MMSZ új weboldala, mind pedig a Facebook oldal között sikeresnek tekinthető szoros együttműködés alakult ki.

Lóska Márton külső munkatársunk kimagasló szakmai munkájának eredményeként több országos kampányunk volt a műanyagipart jelenleg leginkább foglalkoztató témákban, itt említeném meg többek között Dr. Toldy Andrea elnökségi tagunkkal a Világgazdaságban egész oldalon, címlapos kiajánlóval közölt interjút a műanyagok nélkülözhetetlenségének témájában, valamint Dr. Demjén Zoltán alelnökünk országos rádió interjúban és sajtó megjelenésben nyilatkozott a körforgásos gazdaság és a hulladékégetés jelentőségéről. Bűdy László elnökségi tagunk szakmai írásait, anyagát is több országos fórumon osztottuk és jelentettük meg hulladék, energiafüggőség témakörökben.

A kommunikációs bizottság tagjai szakmai rendezvényeken, kerekasztal beszélgetéseken, kiállításokon, államigazgatási szervekkel történő egyeztetéseken képviselték a Szövetséget és a magyar műanyagipart. Az MMSZ és tagjai által szervezett rendezvényeknek, konferenciáknak teret adva a legnagyobb média elérhetőséget és megjelenést biztosítottuk, a teljesség igénye nélkül: az MTA dísztermében rendezett Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga, a Kutatók Éjszakája, az I. MMSZ Műanyagipari Konferencia, a K-Messe nemzeti standja és a Düsseldorfi Főkonzulátussal közösen szervezett Magyar Est a szakvásár idején, a V. Central European Plastics Meeting.

Természetesen 2023-ban mindenképpen szeretnénk munkánkat az eddig elért eredményekkel és tapasztalatokkal még nagyobb és szélesebb körben folytatni, kiemelten foglalkozni a műanyagipar előtt álló gazdasági nehézségekkel, kihívásokkal, és minden rendelkezésre álló eszközzel továbbra is képviselni a műanyagipart, a benne tevékenykedő vállalatokat és kiemelni a műanyag fontosságát, szerepét.

Tóth Csaba

az MMSZ alelnöke

a LEGO MANUFACTURING KFT. HR igazgatója. Felelősségi köre: képzés, szemléletformálás

Újabb rendhagyó évet zárhatunk idén képzés és szemléletformálás kapcsán is. Emblematikus rendezvényünket, Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga tudományos konferenciánkat – két év kényszerű kihagyás után – ezúttal áprilisban rendeztük meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ismét sok száz érdeklődő, főként középiskolások és egyetemi hallgatók hallhattak inspiráló előadásokat az iparág fejlődési irányairól, társadalmi szerepéről a fenntartható fejlődésben, és nem utolsó sorban a műanyag megbecsüléséről. Az idei konferencia kiemelt témája volt a polimerek szerepe a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság megvalósításában. Most is neves szakemberek, professzorok, akadémikusok adtak választ mai világunk aktuális kérdéseire e téren, úgymint, hogyan lehet áttérni a jelenlegi lineáris gazdasági modellről, amelyben bolygónk véges erőforrásait hulladékká alakítjuk, a körforgásos modellre, vagy, hogy milyen területeken nélkülözhetetlenek a polimerek és hogyan lehet őket újrahasznosítani?

Több új kezdeményezést  is útjára  indítottunk. A  Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) olyan együttműködés indult ez évben, amelyben az egyetem oktatói egyrészt teljes körű szakmai tájékoztatást nyújtanak tagvállalatainknak a duális képzés előnyeiről, a mindennapi gyakorlatban felmerülő tapasztalatokkal alátámasztva, másrészt – igény szerint – gazdasági és üzleti téren segítséget nyújtva előadásokat tartanak, főként az adózással és a vámkezeléssel kapcsolatos témákban.

Ebben az évben első alkalommal biztosítottunk kedvezményes lehetőséget tagvállalatainknak, hogy fogadóhelyként a Lányok Napja programhoz csatlakozzanak. A 2012-ben indult kezdeményezés célja, hogy az ország vállalatai és intézményei izgalmas bemutatókkal inspirálják a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy felfedezzék a tudományos és műszaki (STEM) pályákban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a fogadóhelyek nem mindennapi programcsomagokkal készültek hazánkban, összesen 65 különböző rendezvény közül válogathattak idén a jelentkezők. Ezen programsorozaton keresztül lehetőségük van a vállalatoknak arra, hogy megnyissák kapuikat a továbbtanulás előtt álló lányok előtt, akik ily’ módon betekinthetnek és élményeket gyűjthetnek a tudományos, a technológiai és a műszaki szakmákba. Remélhetőleg sokan térnek majd vissza képzett szakemberként munkát vállalva egykori fogadó vállalatukhoz.

Hasonló módon találkozhattunk fiatalokkal, de már nagyon sok érdeklődő felnőttel is, a Kutatók Éjszakáján. A program során különböző helyszíneken vettünk részt annak érdekében, hogy a műanyagok társadalmi hasznosságát és a fenntartható fejlődésben betöltött szerepét bemutassuk.

Együttműködést indítottunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatallal is. Ebben a hazánkban még sok lehetőséggel kecsegtető témában azt céloztuk meg, hogy tagvállalataink innovatív megoldásai, termékei magasabb erkölcsi és jogi védelmet, anyagi elismerést élvezhessenek, illetve a Magyar Fejlesztésösztönző Irodával való kapcsolatunk azt segítheti elő, hogy tagvállalataink a közvetlen uniós források pályázatain sikeresen és eredményesen vehetnek részt.

Végül kiemelném még munkacsoportunk pályázatfigyelői tevékenységét, amelyet Dr. Toldy Andrea, a BME Polimertechnika Tanszékének egyetemi tanára végez. Ez a POLIMEREK szaklapunkban is megjelenő tájékoztatás szintén segíti tagvállalataink eligazodását a pályázati lehetőségekben.

Dr. Kucsma János

az MMSZ Felügyelő Bizottságának elnöke

a MERAXIS HUNGARY KFT. tanácsadója, nyugalmazott ügyvezető igazgatója

Az MMSZ elnökének és alelnökeinek évértékelőjéből kitűnik, hogy melyek voltak azok a nehézségek, amelyekkel a magyar gazdaság részeként a hazai műanyagiparnak is meg kellett küzdenie 2022-ben. Ezek közül ki kell emelnem a 2021-ben elkezdődött nagymértékű energia áremelkedést és infláció növekedést, az évtizedek óta nem tapasztalt nyári aszályt, az orosz-ukrán háború  közvetett  hatásait, a  forint  árfolyamváltozását  (erős  gyengülését), de az ez évi parlamenti választások időszaka, majd azt követően az új kormányzati struktúra kialakulása is hoszszabb időre lassította a szakmai tárgyalásokat. Ezek a hatások együtt a műanyagiparban is a gazdálkodási költségek drasztikus emelkedését, a piaci igények, a dolgozói reálbérek és az elérhető társasági eredmények csökkenését eredményezték.

Ebben a nehéz helyzetben az MMSZ 2020-ban megválasztott új elnöksége gyorsan reagált a kihívásokra és fokozott erőfeszítéseket tett a tagvállalatok támogatására, az ipar problémáinak mielőbbi megoldására, az érdekek képviseletére. Törvényes keretek között végzett tevékenysége során különböző támogatások biztosítását kezdeményezte az illetékes minisztériumoknál. Aktívan közreműködött a műanyagiparral kapcsolatos állami intézkedések (távlati fejlesztési terv kidolgozása, körforgásos gazdálkodás, az EU műanyagok felhasználására vonatkozó határozatai) végrehajtásában.

Továbbra is feladatának tekintette a műanyagok népszerűsítését azokon a területeken (csomagolástechnika, építőipar, autóipar, mezőgazdaság), ahol a műanyagok felhasználása nélkülözhetetlen. A vírushelyzet elmúltával újraélesztette az MTA székházában tartott rendezvényünket, amelynek célja a műanyagok fontosságának bemutatása a középiskolások körében. Az MMSZ sikerrel képviselte regisztrált tagvállalatait a K 2022 düsseldorfi világkiállításon.

Az MMSZ Felügyelő Bizottsága őrködött a Szövetség tevékenysége felett, az elnökség munkájában aktívan részt vett és javaslataival segítette a szakmai munkát. Bizottságunk a Szövetség, illetve az elnökség idei tevékenységét pozitívnak ítéli és eredményesnek tekinti. Az elvégzett munkáért köszönetét fejezi ki.

Bízom abban, hogy az orosz-ukrán háború mielőbb békekötéssel befejeződik és ez egy új korszak kezdetét jelentheti az újévben mind az európai, mind a magyar gazdaság működésében. Reménykednünk kell abban is, hogy az újévben csökkenő tendenciát mutatnak majd a gazdaságot erősen befolyásoló negatív hatások és ezzel együtt növekedhet a fogyasztás, ami a műanyagipari gazdálkodás fontos előfeltétele.