2024. május 31.

Új elnöke van a Magyar Műanyagipari Szövetségnek

– A mi feladatunk az, hogy ebben a kritikus időszakban erősítsük a szövetséget, az együttműködést a tagvállalatokkal és az érintett partnerekkel, segítsük enyhíteni a bizonytalanságot, az új helyzetekhez pedig megtaláljuk az új megoldásokat – kezdte éves beszámolóját Hajdárné Molnár Elvira leköszönő elnök az MMSZ éves közgyűlésén.

Az MMSZ stratégiáját két fő területen érvényesíti elnökségünk – ismertette az általános alapelveket beszámolójában Hajdárné Molnár Elvira. – Egyik a társadalmi felelősségvállalás, vagyis a műanyagokról szóló szakmai ismeretek széleskörű terjesztése a különböző társadalmi csoportok között, a másik az érdekképviselet. Képviseljük a magyar műanyagipart más szakmai szövetségek, a hatóságok, a kormányzati szervek, valamint a külföldi szakmai szervezetek irányában.

A 2023-as év elsődleges kihívásai között sorolta Hajdárné Molnár Elvira a háborús helyzet miatti gazdasági válságot, az inflációs hatásokat, és hogy tovább erősödtek a műanyagellenes hangok. Különösen nehezítette a műanyagipar helyzetét az energiahordozó árak alakulásának bizonytalansága, a hatósági és rendszerhasználati díjak növekedése, az alapanyagárak alakulásának bizonytalansága, a szállítási költségek növekedése, az ellátási láncokban jelentkező problémák. A megoldásra váró feladatok intenzívebb ellátására a főbb stratégiai területeken az elnökségen belül négy szakmai munkacsoport alakult, így a körforgásos gazdaság és másodnyersanyagok; az üzletfejlesztés és külkapcsolatok; a kommunikáció és nyilvánosság, valamint a képzés és szemléletformálás feladatkörökre.

– Azért, hogy lássuk a reális képet, mi zajlik aktuálisan a hazai műanyagiparban, tagvállalataink körében az elmúlt évben is személyes és kérdőíves felméréseket végeztünk, ezáltal térképezve fel azokat az igényeket, amik a vállalkozások szintjén megjelennek. Az így kapott eredményeket foglaltuk egységes rendszerbe, és ezeket továbbítottuk különböző érdekérvényesítő csatornákon keresztül a döntéshozókhoz – sorolta Hajdárné Molnár Elvira, miért kérik időről-időre a helyzetkép kialakításában a tagság közreműködését. Úgy hiteles a jelentés, ha közvetlenül a vállalkozásoktól kapják az információt. A reprezentatív mintavétel alapján készült el a gazdasági környezet változása okozta hatások felmérése, ami tárgyalási alapot adott a minisztériumokkal, hatóságokkal folytatott tárgyalásokhoz, alkalmas volt javaslatcsomag összeállítására a kihívások megoldása érdekében.

– 2022 óta a műanyagipar számára a legnagyobb kihívás az energiaárak elszabadulása volt, és egy nagyfokú bizonytalanság az ellátásban – folytatta. – Több alkalommal ültünk tárgyalóasztalhoz ez ügyben az illetékes minisztériumi képviselőkkel és más iparágak küldötteivel. Ez a probléma szerencsére a mögöttünk álló tárgyalásoknak köszönhetően megoldódott, legalább is az energiaárak változásait már megnyugtatóan lehet kezelni. Van azonban két olyan terület, ahol nem sikerült 2023-ban előbbre lépnünk, egyik a rendszerhasználati díjak területe, másik az erősen monopolhelyzetben lévő szolgáltatók szerződéses feltételeinek felülvizsgálata. A rendszerhasználati díjak csökkentésével kapcsolatban hosszú időn keresztül nem sok reményünk volt arra, hogy visszafelé mozgást érjünk el a piacon, mert 2022 második félévétől 2023. január 1-ig 419 százalékkal nőttek a rendszerhasználati díjak, de végül 2024. január 1-től 30 százalékos csökkenés következett be.

Az elmúlt évben először személyes kérdőíves felmérések is készültek, az elnökség arra volt kíváncsi az MMSZ tagok és még nem tagok körében, hogy a vállalkozásoknak miért érdemes a szövetség tagjának lenni, mit várnak a cégek a szövetség munkájától. A felmérés még nem ért véget, részeredményekről a POLIMEREK korábbi számaiban beszámoltunk. Az elnökség további munkájába természetesen a felmérés tanulságait beépíti.

Nemzetközi szinten is érdeklődésre tart számot az a helyzetjelentés, amit több évtized óta készít minden évben az MMSZ az iparág valós helyzetéről. Hajdárné Molnár Elvira beszámolójában is felhívta a tagság figyelmét ennek értékére, valamint arra, hogy az elmúlt évben megújult az adatgyűjtő rendszer:

– Annak érdekében, hogy gyorsabb és egyszerűbb legyen a kitöltés, az elmúlt évben új online adatgyűjtő rendszer kifejlesztéséről és bevezetéséről döntött az elnökség. Az éves iparági statisztikai adatok begyűjtése az elmúlt évtől kezdődően ezen keresztül történik, az így elkészült elemzések valós képet adnak a műanyagipar aktuális helyzetéről, amit munkájuk során felhasználnak a hazai vállalatok, érdeklődnek statisztikáink iránt nemzetközi kamarák és vállalatok, de a hiteles adatbázis alapján tudunk a minisztériumoknak javaslatot tenni támogatásokra, stratégiai irányvonalak kialakítására. Kérdéseink vonatkoznak az alapanyagok típusonkénti és iparági felhasználására, a hazai géppark állományra, és újdonság, hogy idén először kitértünk a bioműanyagok és a másodnyersanyagok felhasználására is, lévén a körforgásos gazdaságra való átállás miatt ez egy kiemelt új terület.

FELADATOK, AMIT TOVÁBB KELL VINNI

Az MMSZ javaslatai a minisztériumoknál 2022 óta sem minden esetben ért célba, Hajdárné Molnár Elvira felsorolta azokat az előterjesztéseket, amiket tovább kell tárgyalni. Így: a hálózati és rendszerhasználati díjak emelésének fokozatos bevezetését (3 év alatt, felkészülési lehetőséget biztosítva a vállalkozások számára); az energia kereskedők ÁSZF felülvizsgálatát (kötbérek, felmondási feltételek); a szolgáltatói díjakat, fizetési határidőket (az előre fizetés bevezetése).

– Talán a legnagyobb kihívást a körforgásos gazdaságra való átállás jelentette – folytatta az elnök asszony -, sok szakmai anyagot véleményeztünk, állást foglaltunk, javaslatokat nyújtottunk be, részletes tudósítások jelentek meg minderről a POLIMEREK-ben. Célunk az volt, hogy olyan feltételrendszer kerüljön meghatározásra hazai és nemzetközi szinten is a műanyagipari vállalkozásokkal szemben, amik teljesíthetőek, és ehhez kapcsolódjon egy olyan támogatási rendszer is, ami ezt az átállást segíti. Célunk volt továbbá annak elérése, hogy a globális versenyképességben sem Európa, sem a magyar műanyagipari vállalatok ne kerüljenek hátrányba. Az európai ipar globális versenyképességének megőrzéséért írta alá szövetségünk az Antwerpeni nyilatkozatot, adtunk szakmai véleményt és javaslatot több EU szabályozáshoz, mindenekelőtt a körforgásos gazdaságra való átállásban, véleményeztük az ENSZ műanyagszennyezés megszüntetésére készült szerződéstervezetét, és szakértői anyagokkal, javaslatokkal vettünk részt a „Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030” című anyag műanyagipari fejezetének összeállításában.

Tárgyalásaink során a legszorosabb szakmai kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az Energiaügyi Minisztériummal, valamint a Külgazdasági- és Külügyminisztériummal (KKM) alakítottunk ki, ezen belül is a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA). A HEPA-val aláírás előtt áll az az együttműködési megállapodás egy rendszerszintű támogatásról, amely nemzetközi hálózatuk, a KKM attasé rendszerének segítségével tudjuk növelni a hazai vállalkozások nemzetközi aktivitását, támogatni külhoni megjelenését vásárokon, szakkiállításokon.

Egyre hatékonyabban működik kapcsolatunk a Magyar Fejlesztésösztönző Irodával, a megjelenő Európai Uniós pályázatokról folyamatosan tájékoztatnak minket, ami megjelenik a szövetség és a POLIMEREK honlapján, valamint az újságunkban. Célunk az, hogy a magyar vállalkozások is be tudjanak kapcsolódni azokba a nemzetközi konzorciumokba, ahol K+F támogatásokra lehet építeni. Ez egyrészt a kapcsolatok kiterjesztését segíti elő, másrészt a magyar vállalkozások tudásbázisát növelheti.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával is elindult az együttműködés annak érdekében, hogy a vállalkozások értsék meg annak fontosságát, hogy szellemi terméküket szabadalmi és iparjogvédelmi oltalom alá kell helyezni, és ez hogyan működik nemzetközi, illetve hazai szinten.

Hajdárné Molnár Elvira beszámolóját az oktatás-képzés területén kialakított gyümölcsöző kapcsolatok bemutatásával zárta: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárai szakmai anyagok véleményezésével segítenek a szövetségnek, hallgatói az MMSZ Facebook-csoportjában jelentetnek meg olyan aktualitásokat, amik széles rétegekhez juttat el műanyagokkal kapcsolatos reális ismereteket. A Budapesti Gazdasági Egyetem duális képzésébe is bekapcsolódik az MMSZ, a diákok segítenek az iroda munkájában – elemzéseket végeznek, fordítanak, szakmai anyagokat készítenek elő, illetve elindult az a hároméves BESPOKE projekt, ami hatékony prezentációk készítésére tanítja meg a hallgatókat. Ez a program négy ország részvételével zajlik, az MMSZ is tagja.

A CSR Hungary Summit estjeire is több alkalommal kapott már felkérést az MMSZ elnökségéből szakember, itt főleg cégvezetőkkel tart kapcsolatot a szövetség, kerekasztal-beszélgetéseken tudnak előadóink tájékoztatást adni arról, hogy a műanyagiparral kapcsolatban felvetődött pozitív-negatív kérdésekkel kapcsolatban mi a realitás.

AZ ÚJ MMSZ ELNÖK VISZI TOVÁBB ELŐDEI ÖRÖKSÉGÉT

A beszámolót követően a közgyűlés – az alapszabály előírásait követve – megszavazta Bocskor Imre tagságát az MMSZ elnökségébe, így vált lehetővé megválasztása a megüresedett elnöki posztra. Hajdárné Molnár Elvira az év elején, családi okra hivatkozva adta vissza mandátumát, ezt követően két jelölt pályázott erre a tisztségre, de végül egyedül Bocskor Imre, az MMSZ felügyelő bizottságának korábbi tagja maradt aspiráns a feladatra. Az MMSZ elnöksége – miután a közgyűlés szavazásával az adminisztratív akadály elhárult – megválasztotta Bocskor Imrét, a Wittmann Hungária Kft. ügyvezetőjét az MMSZ új elnökévé, aki megköszönte a bizalmat és a megbízást elfogadta:

– Két dolog miatt is nehéz most a helyzetem – kezdte beszédét az újonnan megválasztott elnök. – Egyrészt nehéz az a helyzet, ami körülvesz bennünket a műanyagok területén, legyen szó környezetvédelemről, újrahasznosításról, vagy az éppen aktuális gazdasági környezetről. Fontosnak tartom, hogy tagjainkkal együttműködve találjunk megoldásokat ezekre a kihívásokra, elősegítsük a magyar műanyagipar fenntartható fejlődését, és minden erőnkkel támogassuk az ezen a területen tevékenykedő vállalatokat.

A másik dolog, ami miatt nehéz helyzetben vagyok, hogy olyan elődök után veszem át ezt a pozíciót, mint Karsai Béla és Hajdárné Molnár Elvira, aminek megfelelni egyrészt nagy kihívás, másrészt nagy megtiszteltetés.

Bocskor Imre elmondta, hogy a megkezdett folyamat továbbvitelét tűzte ki célul mind a költségvetés, mind a munkaterv megalkotásában. Az elnökség 2023-ban végrehajtott strukturális átalakítását is megfelelőnek tartja, támaszkodik a munkacsoportok szakértelmére: – Amin változtatni szeretnék – fűzte beszédébe Bocskor Imre -, hogy egyre jobban bevonjuk az elnökség munkájába a tagvállalatokat, így a cégek érdekei, szempontjai figyelembevételével tudjuk alakítani tevékenységünket.

A műanyagiparban tevékenykedő cégeknek a következő tíz évben lesz elég feladata – folytatta. – Amennyiben meg akarunk felelni a jelenleg is kialakítás alatt álló környezetvédelmi előírásoknak, szabályozásoknak és rendeleteknek, össze kell fognunk, mert jelenleg még nem tudjuk, hogy az életünket milyen mértékben fogják mindezek befolyásolni. Az MMSZ munkacsoportjainak feladata az arra vállalkozó tagvállalatok képviselőivel közösen, hogy a szabályozásokat megalkotó gazdasági szakembereket, a kormány vagy az EU szervezeteit iránymutatással és szakmailag megalapozott anyagok előkészítésével támogassák. Ez nem azt hivatott elvitatni, hogy a szabályalkotóknak hiányzik a szakmai hátterük, sokkal inkább azt, hogy vétek lenne nem használni a műanyagiparban létező, nagyon komoly szakmai tudással, tapasztalattal rendelkező „tömeget”, így segítve és támogatva a döntéshozókat. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkacsoportjaink munkájába szeretnénk tagvállalatainkat, és partnervállalatainkat is bevonni, mert önök, akik ebben élnek, ebben tevékenykednek, hosszú évek tapasztalataival olyan információt, tudást halmoztak föl, amelyeket használnunk kell ahhoz, hogy a magyar műanyagipar jobban működjön.

És még valami. A hangunkat akkor tudjuk kellően érvényesíteni, ha sokan állnak mögöttünk, mert más az érdekérvényesítés ereje, ha nem a műanyagipar 10 százalékát képviseljük, hanem ennél lényegesen többet. Az MMSZ eddig elért eredményei óriásiak a hulladékkezelés, vagy mondjuk a körforgásos gazdaságra való átállás terén, a szabályozások alakításában komoly szakmai munkát végeztek az elnökség tagjai. Ezeknek az eredményeknek minden műanyagipar terén dolgozó cég örül, mert a munkáját könnyíti meg. A cégek egy része felelősségteljesen úgy gondolja, hogy ebben a folyamatban részt akar venni és támogatja, hogy az MMSZ képviselje őt. Jó lenne azonban, ha sokkal többen csatlakoznának hozzánk. A vállalatok csatlakozásának elősegítése érdekében egy fontos dolgot tudunk tenni: első intézkedéseink egyike lesz, hogy a tagdíjak mértékének áttekintése és racionalizálása, amely semmiképpen nem emelést jelent, sokkal inkább a tagok számára szélesebb körben annak biztosítékát, hogy a tagdíjak mértéke ne legyen akadály ebben a nehéz gazdasági helyzetben az MMSZ-hez való csatlakozásban.

 

AZ MMSZ FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A SZÖVETSÉG 2023. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

Az elnökség elmúlt évi munkájáról és mérlegbeszámolójáról adott tájékoztatót az MMSZ felügyelő bizottságának jelentése követte. Dr. Kucsma János elnök beszámolt arról, hogy tevékenységüket 2023-ban is az MMSZ alapszabályában foglaltak szerint végezték, figyelemmel kísérték a szövetségben folyó szakmai munkát és az öttagú bizottság javaslataival, ajánlásaival segítették a célul kitűzött feladatok elvégzését.

Dr. Kucsma János jelentésében kitért arra, hogy az MMSZ elnökségének munkáját alapvetően befolyásolták a gazdaság szinte minden területén fennálló nehézségek: a magas energia és szolgáltatási árak; az EU támogatás elmaradása miatt a beruházások drasztikus visszaesése; a technikai recesszióba esett gazdaság, amiből a kilépést a III. negyedév vége jelentette; a hatalmas inflációs teher (június végén 25,4%, éves átlag 17,6%); a lakossági fogyasztás 7,5%-os visszaesése, valamint a reál keresetek csökkenése.

– Ezek a problémák hátrányos helyzetbe kényszerítették az export piacokon is értékesítő társaságokat – mondta az elnök. – Csökkent a műanyag termékek iránti kereslet, amelynek következtében a vállalkozások árbevétele, eredménye is jelentősen visszaesett. Számos kkv a veszteség minimalizálására törekedett vagy a túléléséért küzdött.

Dr. Kucsma János értékelésében kijelentette, hogy az MMSZ elnöksége mindezek ellenére motiváltan és lelkesedéssel, a törvényes keretek között, az alapszabályban foglaltak szerint végezte munkáját. Külön érdemként emelte ki a tagság és az ipar hatékony érdekképviseletét, a körforgásos gazdaság bevezetése terén megtett intézkedéseket, a szekunder műanyagok szabványosítási feladatainak elindítását és koordinálását, valamint azt, hogy az érdekképviselet erejét látva, egyre több új tag csatlakozik a szövetséghez.

Az MMSZ felügyelő bizottságának ajánlásait is megfogalmazta az elnökség 2024-es munkájához Dr. Kucsma János, így: a tagdíjfizetési reform mielőbbi bevezetését, bízva abban, hogy ezáltal is növelhető lesz a taglétszám; feladat-orientált és szakmai témákra koncentráló workshopok szervezését a tagság bevonásával; a pályázati lehetőségek intenzív figyelését és továbbítását a tagvállalatok felé; szoros együttműködést a MOHU MOL vállalattal a műanyagok újrahasznosításának kérdésében; az MMSZ bevételi forrásainak bővítését, valamint, hogy minden eszközzel támogatni kell a kkv-k versenyképességi és hatékonysági törekvéseit.

A beszámolót követően az MMSZ közgyűlésének tagjai az érdekvédelmi szervezet elmúlt évi, illetve ez évi munkatervét és költségvetési tervezetének beszámolóját is egyhangúan fogadták el.

 

 

Hajdárné Molnár Elvira búcsúzóul megköszönte az elnökség és a tagság támogatását és azt a baráti légkört, ami elnöki munkáját övezte: – Én ebben az időszakban rengeteget tanultam. Nagyon hálás vagyok azért a tudásért, amit önöktől kaptam, és ezt szeretném továbbadni az utánam következőknek. Megígérem, hogy a következő elnököt, elnökséget támogatom, az elnökség munkájában ugyanis a jövőben is részt veszek. Az én mottóm az volt munkám során, hogy mindig azt nézzük, ami összeköt minket. Én azt kérem, hogy továbbra is ezen az úton haladjunk, találjuk meg azokat a közös gondolatokat, célokat, amik elvisznek minket oda, hogy Magyarország műanyagipara elismert legyen. Amikor tizenegy évvel ezelőtt átvettem Karsai Bélától az elnökséget, sokat beszélgettünk arról, hogy a mi célunk nem az kell legyen, hogy itthon teremtsünk egymásnak konkurenciát, hanem az, hogy a nemzetközi porondra vigyük el a magyar műanyagipar jó hírét. Azt mutassuk meg, hogy itt érdemes a műanyagipari vállalkozásokkal együttműködni, mert itt kiváló szakemberek vannak.

Hajdárné Molnár Elvirának az MMSZ élén tizenegy éven át tartó munkáját (a képen balról jobbra) Palócz Tamás alelnök, Bocskor Imre, az MMSZ új elnöke, Dr. Kucsma János, az MMSZ felügyelő bizottságának elnöke és Farkass Gábor, az MMSZ ügyvezető igazgatója köszönte meg.

 

SZÖVEG: J. MEZŐ ÉVA

FOTÓ: FARKASS ÁBEL