2020. szeptember 03.

Stabilizálódás a műanyagiparban

Iparági helyzetkép az MMSZ negyedik kérdőíve alapján.

Szövetségünk a válság ideje alatt továbbra is folyamatosan tartja a kapcsolatot tagságával és partnereivel, monitorozzuk helyzetüket, támogatási igényeiket és közvetítjük azokat az állami szervek felé. Negyedik kérdőívünket június közepén küldtük ki, ezen keresztül kaptunk reális képet a jelenlegi helyzetről, a várakozásokról. A feltérképezett témakörök fókuszában a munkavállalói létszám és az árbevételi szint megtartása, az akadályozó tényezők, a rövidtávú várakozások, a támogatási formák felhasználása álltak. Negyedik felmérésünkből kiderült, hogy a cégek 52%-a megtartotta, vagy kismértékben növelte, emellett további 35%-uk legfeljebb 10%-kal csökkentette munkavállalói létszámát.

Korábbi gyakorlatunknak megfelelően mintegy 450 céget kérdeztünk, ez alkalommal 74 válaszadó jelzett vissza, ebből készítettük összefoglaló elemzésünket, értékelésünket. A válaszadóktól ismét kértünk árbevételi és alkalmazotti létszám adatokat, az utóbbiak alapján négy csoportba soroltuk a visszajelzőket: nagyvállalatok (7 db), középvállalatok (30 db), kisvállalatok (együtt 31 db), illetve mikrovállalkozások (6 db). Emellett az árbevételi adatok szerint is elemeztünk, a válaszolók ezen adatok szerinti megoszlása az 1-2. ábrán látható.

1. ábra: Válaszoló cégek megoszlása létszám szerint (db cég)

2. ábra: Válaszoló cégek megoszlása árbevétel szerint (db cég)

Az árbevételi adatok alapján a legnépesebb két csoportot (0,1-1 MdFt és 1-5 MdFt) alkotó kis- és középvállakozások együttesen a válaszadók 68%-át adják.

Elsőként a létszám megtartása témakörében kértünk visszajelzést, az összesített adatok biztató eredményeket mutatnak. A cégek bő egyharmada, 35% legfeljebb 10%-kal csökkentette munkavállalói létszámát, emellett azonban 47%-a megtartotta és 3% kismértékben növelte a létszámot, e három kategóriában a kis- és középvállalatok súlya jelentős, 61%. Mindössze a vállalkozások 13%-a kényszerült komolyabb leépítésre (3. ábra).

3. ábra: Létszámtartás az összes válaszoló körében (2020. június)

Összességében elmondható, hogy legsikeresebben a kis- és középvállalkozások tartották meg dolgozóikat, két cég növelte is létszámát. Hasonlóan, legfeljebb 10% leépítéssel is leginkább a kis- és középvállalkozások tudták megoldani gondjaikat (4. ábra).

4. ábra: Létszám megtartása létszám nagyság szerinti lebontásban

Jelen felmérésünkből is jól látható, hogy továbbra is tart a kettős érintettség, azaz az élelmiszeripari csomagolóanyag gyártók növelni, az egyéb szektorok (pl. járműipar, elektronikai ipar) beszállítói redukálni kénytelenek, ez a kisvállalkozásokat egyszerre érinti a válaszadók között. A leépítésben a törzs-munkaerő megőrzésére törekedtek a cégek, a leépítés leggyakrabban a bérelt és alkalmi foglalkoztatottakat és a nyugdíjas dolgozókat érintette, de nem kevesen önszántukból döntöttek a váltás vagy – vélhetően kényszerű okokból – a felmondás mellett.

A felmérésben az árbevétel megtartása lényeges témakör volt, ezeket a visszajelzéseket az árbevételi kategóriák szerint mutatjuk be. Összehasonlítási alapnak a 2019. év első félévét tekintettük (5. ábra).

5. ábra: Árbevétel alakulása az első félévben (2020/2019)

A visszajelzések alapján összességében a cégek 20%-a növelte vagy megtartotta árbevételét, és további 15%-a 10%-on belül tudta tartani veszteségét ebben az időszakban. Leginkább a kis- és nagyvállalatok érintettek a veszteség jelentősebb részében, az 5-10 MdFt bevételi tartományban viszonylag kevesebb cég kénytelen komolyabb veszteséget elkönyvelni. A fenti adatok alapján – a jelen 74 cég körét érintően – a becsülhető árbevétel kiesés meghaladhatja a 40 MdFt-ot.

A műanyagipar továbbra is két meghatározó problémával áll szemben: a megrendelések erőteljes csökkenése és a logisztikai téren adódó fennakadások akadályozzák a munkát. Ezek együtt változatlanul kb. 95%-ot tesznek ki (6. ábra).

6. ábra: Termelést akadályozó tényezők

A cégek rövidtávú (6-8 hét) várakozásai szerint a vállalkozások 52%-a arra számít, hogy a következő hónapokban még csökkentett kapacitásokkal üzemel, közel felük (48%) növelt vagy szinten tartott üzemeltetést vetít előre. Mindössze egy cég számolt be teljes leállásról (7. ábra).

7. ábra: Várakozások a következő 6-8 hétre, kapacitás kihasználtság (cégméret/létszám szerint)

A válaszadók közel 60%-a vett igénybe állami támogatást. Ezek fele a munkahelyvédelmi bértámogatást (3 hónap, 70%) részesítette előnyben, ezek közül legtöbben (40%) a kis- és középvállalkozások köréből került ki. A cégek éltek az egyéb lehetőségekkel is (likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogram, versenyképesség növelő támogatás (HIPA) és K+F+I bértámogatás), bár ezekre kisebb volt az érdeklődés (8. ábra).

8. ábra: Igénybe vett támogatási lehetőségek %-os megoszlásban

A hasznosított támogatások céljáról kevés visszajelzés érkezett, beruházási- és forgóeszköz beszerzési célok némileg népszerűbbek voltak, néhány cég jelölte meg a likviditási célok könynyítését ezzel az eszközzel (9. ábra).

9. ábra: Az igénybe vett támogatás célja %-os megoszlásban

Az általános helyzetképet illetően a válaszadók fele változatlan viszonyokról számolt be, néhány kisvállalkozás K+F tevékenységet indított be, két cégnél tulajdonosváltás történt. Értelemszerűen – a korábbiaknak megfelelően – az élelmiszeripari beszállításban komolyabb mozgás tapasztalható, másfél-kétszeres rendelésállományról is érkezett hír.

A támogatási formák bővítése témakörében többen említik a pályázati feltételek egyszerűsítésének igényét (pl. a munkahelyvédelmi bértámogatás esetében), a feltételek kiterjesztését Budapestre is, a beruházási hitelek keretemelése, a technológia fejlesztésre, energia racionalizálásra, kárenyhítésre felvehető hitelek kiterjesztése (pl. Eximbank) is a megjelölt célok között vannak. Többen méltánylandónak javasolják a dolgozói létszám megtartását.