2021. november 25.

Segíteni a műanyagok harmonikus beillesztését a körforgásos gazdaságba

Az MMSZ munkabizottságai bemutatták az elnökségnek stratégiai terveiket.

Mint arról már több alkalommal hírt adtunk, ez év nyarán komoly strukturális változás történt az MMSZ elnökségében, kibővítették az alelnökök számát a korábbi háromról ötre, akik meghatározott felelősségi körökre kaptak megbízást. Az azóta eltelt időszakban az új felállás szerint megkezdődött a munka, az alelnökök vezetésével munkacsoportok alakultak, majd folyamatosan bemutatták az elnökség tagjainak a közösen kidolgozott stratégiájukat a meghatározott célok megvalósítására. Az egyes stratégiai vonalak bemutatását követően a munkacsoportok egymás között is megkezdték az egyeztetéseket, hiszen számos területen fellelhetők átfedések, ami még koncentráltabb, hatékonyabb munkavégzést eredményez. Most dr. Demjén Zoltán alelnök munkacsoportjának az MMSZ által képviselt stratégiáját mutatjuk be, amelyet a körforgásos gazdaság megvalósítására dolgoztak ki. Következő lapszámainkban valamennyi munkacsoport stratégiai tervét olvashatják majd.

Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok ésszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása.

2021-ben két, a műanyagokat is érintő törvény lépett hatályba: a Hulladéktörvény és az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó rendelkezés. Nyilvánvaló, hogy a két jogszabály a jó szándék ellenére rengeteg részletkérdést hagy még nyitva, melyeknek tisztázásában szövetségünknek – más társszövetségekkel egyetemben – fontos szerep jut majd.

Dr. Demjén Zoltán alelnök azt a munkacsoportot vezeti, amely kidolgozta az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét. Az MMSZ stratégiának három fő pillére van: a hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés, reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; stratégia a biológiailag lebomló műanyagok

AZ MMSZ STRATÉGIÁNK ALAPPILLÉREI:

1. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés, reciklálás

A szelektív hulladékgyűjtésen belül a műanyagok, mint másodlagos nyersanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldása annak érdekében, hogy minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába a mechanikai reciklálás folyamatán keresztül. Ennek eredményeként, a németországi példát követve, az égetőbe jutott anyagmennyiség maradjon ésszerű kereteken belül, a hulladéklerakókba viszont zéró kg jusson 2025-re. 350 kt hulladékból jelenleg mindössze 200 kt-t dolgozunk fel, ami 57%, és ez azt is jelenti, hogy durván 150 kt, vagyis 43% jut a szemétlerakókba. Ez egy nagyon rossz szám, ezen változtatni kell.

1.1.  Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben. Svájcban, Ausztriában és Hollandiában gyakorlatilag ez a cél már megvalósult. Németországban elenyésző a lerakókba került műanyag aránya, ugyanakkor itt a legnagyobb a mechanikai újrahasznosítás (2018-ban 39% a teljes műanyag hulladékra vonatkoztatva az EU-ban) az energia-visszanyeréssel összehasonlítva. Tehát a leginkább követendő példa Németország a lerakóba került-mechanikailag újrahasznosított-energetikailag hasznosított mennyiségek arányait figyelembe véve.

1.2. Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő, így a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket támogatjuk. A visszaváltási rendszer, értelmezésünk szerint, különösen nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségének növekedését Külön üdvözlendő a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezése. Ez lehetne az MMSZ hitvallása is, mely az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027-ben olvasható: Válogató és előkezelő kapacitások fejlesztése, valamint a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás, motiváció fokozása, bővítése szükséges.

1.3. Az MMSZ koordináló szerepet vállal a kémiai reciklálás témakörében, amennyiben az érdekelt felek erre igényt tartanak. Ez a reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, talán elsőként a közép-európai régióban nálunk valósul meg ipari méretekben ez az újrahasznosítási technológia a műanyagok területén is (a gumiabroncsok mellett).

2. Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia

2.1. Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.

2.2. Az MMSZ úgy látja, hogy nagyon sok termék, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközök, helyettesítése tömegrendezvényeken nem megoldott. Leegyszerűsítve ezt a kérdést, nagyon alaposan át kell gondolni, hogy mit mivel pótolunk.

2.3. Az MMSZ véleménye szerint az erre a célra használt műanyag alapanyagok tulajdonságprofiljuk alapján egyszerűen nem pótolhatók. Szerencsére senkinek nem jutott még eszébe a műanyagok iránti gyűlölettől hajtva az oltáshoz használt műanyag injekciós fecskendők lecserélése valamilyen más, innovatív anyagra.

Az étkezési eszközök, még ha nem is kell, hogy megfeleljenek teljes mértékben a fecskendőkkel szemben támasztott sterilitási követelményeknek, mégis közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberi szervezettel, így a tisztaság alapkövetelmény. Erre pedig minden tekintetben az olcsó, higiénikus műanyag a legjobb megoldás. Használatuk után természetesen gondoskodnunk kell a szelektív gyűjtésükről, tisztításukról és újrafeldolgozásukról, illetve elégetésükről, ha már az előbbiek valamilyen oknál fogva nem megvalósíthatók. Magától értetődően a természetbe kijuttatni ezeket szigorúan tilos.

Hiába a lakosság részéről a jószándék a szelektív hulladékgyűjtésre, ha az összegyűjtött hulladék további sorsa nem tervszerűen alakul. A teljes logisztikai lánc jó működése elengedhetetlen. Áldatlan állapotok egy hulladékgyűjtő szigeten.

3. Stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében

3.1. Az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Ehhez jelentősen hozzájárulhat az eladóterekben a nagyon vékony fóliák (<=15 µm) biológiailag lebontható anyagokból történő előállítása. A háziasszony így az áruházban megvásárolt zöldséget ebbe a zacskóba helyezi, otthonában pedig a szerves hulladékot, például a krumpli héját, összegyűjti ebben a zacskóban, és így higiénikus módon elhelyezi a külön szerves hulladék céljára rendszeresített biokonténerben. A biokonténer tartalma eljut az ipari komposztáló üzemekbe, ahol a szerves háztartási hulladék a biológiailag lebomló zacskóval együtt, irányított körülmények között komposzttá alakul.

3.2. Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának csak abban az esetben van értelme, ha az ebből készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak, máskülönben a biológiai lebonthatóság ésszerűtlen.

3.3. Az MMSZ helyesnek tartja a környezetvédelmi termékdíj új szabályozását, különös tekintettel a nagyon vékonyfalú tasakokra és hordtáskákra vonatkozólag. Mindenekelőtt üdvözöljük az MMSZ által már régóta kifogásolt ellentmondás feloldását, miszerint a kedvezőbb termékdíjnak csak a biológiai lebonthatóság a feltétele, a teljes biobázikusság már nem szerepel döntő kritériumként. Helyes a biológiailag lebomló anyagokból készült zacskók kedvezőbb elbírálása (1900 Ft/kg 500 Ft/kg). A mérték persze kérdéses. A gyakorlat majd eldönti.

3.4. Az MMSZ támogat minden olyan kezdeményezést, mely a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártására iráEzen műanyagok előállítása nagyobb részben megújuló nyersanyagforráson alapul. Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére. A piaci szívóhatás az eddigi statisztikák, elemzések szerint hosszabb távon megvan, az igények messze meghaladják a jelenlegi termelést.

4. Együttműködés a jogalkotóval

Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal. Segíti a műanyagok harmonikus beillesztését a körforgásos gazdaságba, annak megvalósításában aktív szerepet vállal.