2023. január 26.

Német tapasztalatok: a gyártástól az újrahasznosításig

Düsseldorfban, a magyar esten számolt be a körforgásos gazdaság németországi működéséről Ingo Sartorius, a BKV igazgatója.

A düsseldorfi K 2022 vásáron immár harmadik alkalommal rendezte meg Magyarország düsseldorfi főkonzulátusa és a Magyar Műanyagipari Szövetség aMagyar Estet. A már hagyományosnak tekinthető rendezvény kiemelten foglalkozott a reciklátumok témakörével, valamint azokkal a kihívásokkal, amelyek aműanyagok körforgásos gazdaságba való bevonásávalkapcsolatban adódnak. Cikkünkben Dr. Ingo Sartorius, a német BKV GmbH ügyvezető igazgatójának előadásán elhangzottakat foglaljuk össze, melynek témája a műanyagok újrahasznosítása és a körforgásos gazdaságban betöltött szerepük volt.

A BKV GmbHt 1993ban alapították Frankfurt am Mainban. Céljaiközött szerepel a műanyagipar tájékoztatása az erőforráshatékonyság, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság főbbterületein – mindig az aktuális adatokra építve. A teljes műanyagértékláncon belül a BKV a műanyaggyártás, a műanyagfeldolgozás és a műanyag gépgyártás területén tevékenykedő cégeket, egyesületeket, szövetségeket képviseli, különös tekintettelaz újrahasznosításra, ezen belül is a műanyag csomagolásokra,és a termékek életciklusának végén felmerülő kérdésekre koncentrálva.

MŰANYAGTERMELÉS NÉMETORSZÁGBAN

Németországban a teljes műanyagtermelés (a szűz és újrahasznosított anyag, valamint egyéb műanyagok, pl. ragasztók, festékek, felületbevonatok, szálak stb.) 21,0 millió tonnát tett ki 2021ben. A fosszilis alapanyagból előállított műanyag körülbelül 10,7millió tonna volt, a műanyag termékek gyártásához további mintegy 1,7 millió tonna reciklátum és 0,6 millió tonna újrafelhasználásra szánt melléktermék állt rendelkezésre, az egyéb alapanyagok felhasználása 8,0 millió tonnát tett ki. A műanyagfeldolgozószektor 14,0 millió tonnáról számolt be 2019ben, beleértve azújrahasznosított anyagok és melléktermékek felhasználását (1,6,illetve 0,6 millió tonna) is. A végfelhasználók műanyag fogyasztása 2021ben összesen mintegy 12,4 millió tonnát ért el.

Összességében a műanyag hulladék (5,7 millió tonna) több mint99%át hasznosították újra 2021ben anyagában (47%), elsősorban mechanikai reciklálással, és energiavisszanyerés (53%)révén, így a műanyagok újrafelhasználása a nyersanyagellátás fontos részévé vált. A Németországban termelt műanyag hulladék nem energetikai célú újrafelhasználása mintegy 2,6 millió tonnát tett ki. Ehhez nagyban hozzájárult a fogyasztás utánihulladékok növekvő reciklálása. Az ipari és fogyasztási hulladékból nyert műanyagot különösen az építő és csomagolóiparban használják fel, de a mezőgazdaság, az autóipar és az elektromos/elektronikai alkalmazások is jelentős részt tesznek ki.Az újrahasznosított műanyagok és melléktermékek aránya a teljes feldolgozott mennyiségben 16,3%. Az energetikai célra hasznosított műanyag hulladék kb. 3 millió tonna volt.

A MŰANYAGFELHASZNÁLÁS ÉS A HULLADÉKKÉPZŐDÉSKAPCSOLATA

A németországi magán és kereskedelmi műanyagfelhasználás 12,1 millió tonna volt 2019ben. A műanyag fogyasztás és a keletkező hulladék mennyiség összehasonlítása kapcsán megállapítható, hogy mivel a termékek élettartama jelentős eltéréseket mutat (néhány naptól akár 80 évig és még tovább is terjedhet), ezért nem minden termék jelenik meg újra hulladékkéntugyanabban az évben. A rövid élettartamú termékek, különösena csomagolások, fontos szerepet játszanak az élelmiszerek ésegyéb termékek védelmében, élettartamuk néhány nap vagy hét.

Ennek következtében 2019-ben a csomagolások több mint 95%-a újra megjelent a német hulladékáramokban. A hosszú élettartamú termékek (ilyenek a műanyagból készült építőipari termékek, pl. csövek vagy ablakok) általában nagyon hosszú várható élettartammal rendelkeznek. Ez 25-30 év padlóknál, 40-50 év ablakoknál és több mint 80 év lehet a műanyag csöveknél. A hosszú élettartam és az a tény, hogy az építőipari szegmensben csak 40 éve használnak nagy mennyiségben műanyagot és a felhasználásuk évről-évre nő, azt jelenti, hogy a fogyasztás és a keletkező hulladék mennyisége jelentősen eltér.

Egy harmadik szempont, amely hatással van a hulladékképző désre, az autóipari szegmensben jelentkezik. A 10-12 éves átlagos hasznos élettartam után a németországi járművek többségét külföldre exportálják, ahol használt autóként tovább üzemelnek, így a járművek átlagos teljes élettartama kb. 15-18 évre nő. Ez azt jelenti, hogy évente 560 ezer a német járműnyilvántartásból törölt azon járművek száma, amelyek bontóhelyekre kerülnek és megjelennek a hulladékáramban.

A HULLADÉKÁRAMOK SZERKEZETE

A műanyagot valamilyen formában tartalmazó települési szilárd hulladék (háztartási és kereskedelmi) teljes mennyisége Németországban 2019-ben 82 millió tonna volt, ebben a különböző minőségű műanyagok mennyisége nagyjából 5,4 millió tonnát tett ki. A műanyagok részaránya a hulladékáramtól függően 2% és 96% között változik, ami 0,1 és 1,2 millió tonna közötti mennyiségeket jelent.

Németországban 2019-ben kb. 24 millió tonna műanyagot tartalmazó háztartási hulladékot gyűjtöttek össze, ezek műanyag tartalma 3,15 millió tonna volt. A különféle hulladékáramokban előforduló műanyagok egy nagy része a maradék háztartási hulladékban (a maradék hulladék a háztartási hulladék azon része, amely az újrahasznosítható anyagok különgyűjtése és a komposztálás után megmarad) és a háztartási hulladékhoz hasonló kereskedelmi hulladékban található, mennyisége ~1,05 millió tonna. További ~1,2 millió tonna műanyag hulladékot gyűjtenek össze a különálló könnyű csomagolás gyűjtőkből, az ún. sárga zsákokból. Itt a fémfrakciók (alumínium, konzervdoboz) és a papír/karton mellett elsősorban a műanyag csomagolóanyagokat gyűjtik (a műanyag részaránya a teljes anyagáramból ~43%). A PET palackok (~96% műanyag tartalommal) kb. 0,45 millió tonnát tesznek ki. Mivel az elmúlt években nőtt a műanyagok aránya az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaiban (~26% műanyag tartalom), így az ezekben lévő műanyagok mennyisége is 0,2 millió tonna körülire emelkedett. További 0,3 millió tonna műanyag hulladékot gyűjtöttek össze a nagyméretű hulladék/reciklálható anyagáramokból.

A műanyagot tartalmazó kereskedelmi hulladék mennyisége Németországban a 2019-es adatok alapján mintegy 58 millió tonna volt, ebben a műanyagok aránya az összes begyűjtött mennyiséghez képest meglehetősen alacsony, 3-4%, vagyis nagyjából 2,2 millió tonna. A legtöbb műanyag a vegyes kereskedelmi hulladékból származik (~1,2 millió tonna). A kereskedelmi műanyag csomagolóanyagok speciális elkülönített gyűjtése során mindössze mintegy 0,8 millió tonna hulladékot gyűjtöttek be. Más begyűjtő és újrahasznosító rendszereknél, amelyek egyes műanyagfajták begyűjtésére vagy meghatározott felhasználási területekre fókuszálnak (elsősorban az építőiparra és a mezőgazdaságra), ~0,1 millió tonna keletkezik, ezt a mennyiséget főleg újrahasznosításra küldik. Viszonylag kis mennyiségű műanyag származik az összegyűjtött, elhasználódott járművekből (~0,09 millió tonna).

 

A HULLADÉKÁRAMOK VÁLOGATÁSA ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

A műanyagot tartalmazó háztartási hulladékáramok reciklálá si aránya 33%. A válogatottan gyűjtött betétdíjas PET palackok újrahasznosítási aránya igen magas, 95% feletti, ami ~0,43 millió tonna mennyiséget jelent. A könnyű műanyag csomagolások esetében 2019-ben mintegy 43%-os újrahasznosítási arányt értek el Németországban, így ebből a hulladékáramból kb. 0,5 millió tonna műanyagot lehetett újrahasznosítani. A régi elektromos berendezések bontása során a nagyobb műanyag alkatré szeket eltávolították, de a felaprított műanyag részeket is kiválogatták és újrahasznosításra küldték. A nagy hulladékáramokból elkülönítetten gyűjtött műanyagok (különösen a HDPE és a PP) és az összegyűjtött újrahasznosítható anyagok könnyen reciklálhatók, míg a vegyes műanyagokat elsősorban energiahasznosításra használják.

A műanyagot tartalmazó kereskedelmi hulladékáramok reciklá lási aránya 47%. Az egyéb gyűjtő és újrahasznosítási rendszereken keresztül begyűjtött műanyag hulladékot általában típus szerint válogatják (pl. ablakok), ezekből a hulladékáramokból könnyen újrahasznosítható műanyag frakciók nyerhetők, ami 2019-ben a közel 96%-os újrahasznosítási arányban tükröződött. Magas újrahasznosítási arány (~83%) a kereskedelmi csomagolások túlnyomórészt szisztematikus/szeparált gyűjtése révén is megvalósult. Ezzel szemben Németországban az elhasználódott járművek esetében továbbra is a fémhulladékra összpontosítanak, ami a műanyagok viszonylag alacsony, ~24%-os újrahasznosítási arányában is jelenkezik.

A hulladékok megnövekedett heterogenitása és a bennük lévő szennyeződések miatt a műanyagok jelenleg nehezen és kevésbé gazdaságosan hasznosíthatók újra. A vegyes hulladékból a mű anyag frakciók válogatása költségigényes és ennek megfelelően jelentős beruházást igényel. Vannak pozitív fejlemények a kereskedelmi hulladékokról szóló rendelet módosításának köszönhetően, amely előírja a nagyobb vállalatoknak a hulladékok elkü lönítését. Ennek eredményeként a frakciók a hulladékképződés helyén válogathatók, így könnyebben újrahasznosíthatók. A háztartási és kereskedelmi műanyag hulladék mechanikus újrahasznosítására jelenleg csak akkor kerül sor, ha a hulladékot elkülönítve vagy „viszonylag nem összekeverve” gyűjtik.

A háztartási PET palackok és könnyű csomagolások, valamint a kereskedelmi csomagolások gyűjtésénél ez egyértelmű a magas újrahasznosítási arányuk miatt. A jövőben ezért az elkülönített/válogatott gyűjtési rendszerek további bővítésére összpontosítanak Németországban. A vegyes hulladékáramok válogatási kapacitásának bővítése is jelentősen hozzájárulhat a jövőbeni műanyag újrahasznosításhoz, ehhez számos európai országban rendelkezésre állnak megfelelő üzemek. Különösen a kereskedelmi szektorban kell ügyelni arra, hogy a szelektív gyűjtést előíró rendeleteket szigorúan betartsák. A háztartási hulladékoknál is szabályozá sokkal vagy oktatással csökkenthető például a rosszul elhelyezett háztartási hulladék mennyisége.

A vegyes hulladékáramok ártalmatlanító cégeken keresztül történő válogatása jelenleg még nem általános tendencia. Ezek a vegyesen gyűjtött műanyag hulladékok általában nagyon szenynyezettek és nincsenek típus szerint válogatva. Ennek a hulladéknak a válogatása vagy újrahasznosításra való előkészítése jelenleg nagyon költséges és gazdaságilag nem kifizetődő. Az egyes németországi kísérleti projektek azonban azt mutatják, hogy a továbbfejlesztett válogatási technológiák segítségével lehetővé válik a műanyagok elválasztása a vegyes hulladékáramokból az újrahasznosítási mennyiség növelése érdekében. Azonban itt a hulladékfeldolgozók gazdasági tényezők alapján döntenek, mivel a hasznosítási arányok nincsenek meghatározva.

 

ÖSSZEFOGLALÁS

Az újrahasznosított anyagok kezelése, reciklálása és felhaszná lása a körforgásos gazdaságban egyre nagyobb erőfeszítéseket jelent a piacok és az infrastruktúrák tekintetében az adott felhasználási területeken. Fontos kiemelni a tényeken alapuló párbeszédet, a hálózatépítést, a hasznos hulladékáramok és a minő sített reciklált anyagok elérhetőségét. Az alkalmazás során meg kell felelni bizonyos minimális követelményeknek, a termékek gyártását és az üzemi berendezések működését lehetőség szerint optimalizálni kell. Szükséges valamennyi érdekelt fél együttműködése mind az ipari értékláncon belül, mind a tudományos élet és a közigazgatás területén, ami az innovációt a piaci gyakorlat felé tereli.

Az újrahasznosítás folyamatának és az újrahasznosított mű anyagok minőségét különféle eszközökkel kell biztosítani. Kiemelt fontosságú a törvényi előírásoknak való megfelelés, a szabványosítás (nemzeti, DIN, CEN, ISO), a minőség és a tesztelés, a tanúsítás és a megfelelőség, valamint a műanyag értékláncon belül iparági szintű útmutatók elkészítése és a szabványosí tás folyamatos fejlesztése.