Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
2023. June 08.
Nagyobb létszámban nagyobb erőt tudunk képviselni
Megtartotta idei éves közgyűlését az MMSZ.
A műanyagipar kihívásai ebben az évben hasonlatosak az elmúlt évihez: a műanyagellenes hangok megerősödése, az orosz-ukrán háború miatti gazdasági válság, a kiszámíthatatlanná vált energiahordozó árak, a megnövekedett hatósági és rendszerhasználati díjak, az alapanyagár és a szállítási költségek növekedése, valamint az ellátási láncokban jelentkező problémák, továbbá a körforgásos gazdaságra való átállás szakmai szempontok szerinti támogatása. Az MMSZ elnöksége a két évvel ezelőtti szervezeti átalakításnak köszönhetően még hatékonyabban tudta és tudja megvalósítani a szövetség érdekképviseletét ezekben a témákban a társadalmi felelősségvállalás és a kommunikáció terén. Hajdárné Molnár Elvira elnök beszámolóját ez alkalommal az alelnökök is kiegészítették saját felelősségi területükön végzett munkájukról. A tagvállalatok előzetesen a teljes elnökségi beszámolót megkapták, így az előadók a közgyűlésen már csak a legfontosabb pontokat emelték ki munkájukból.
Hajdárné Molnár Elvira, az MMSZ elnöke éves beszámolójában megerősítette, hogy az elnökség továbbra is két kiemelt célkitűzés mentén dolgozik, így a társadalmi felelősségvállalás és az érdekképviselet áll munkájuk középpontjában. Érdekképviselet a szakmai szövetségekkel, a hatóságokkal, a kormányzati szervekkel, valamint a nemzetközi szakmai szervezetekkel, a társadalmi felelősségvállalás terén pedig intenzív szakmai ismeretterjesztést vállalva a műanyagokról széles körben a különböző társadalmi csoportok irányába: – Ezek megvalósítása érdekében két évvel ezelőtt négy munkacsoportot hozott létre az elnökség, ezek felelősségi köre a kommunikáció, a körforgásos gazdálkodás, az üzleti kapcsolatok építése, valamint a képzés és az oktatás fejlesztése – adott tájékoztatást elmúlt évi munkájukról az elnök. – A legnagyobb kihívást az okozta, hogyan tudunk minél több vállalkozást elérni annak érdekében, hogy összegyűjtsük azokat a témákat, amelyekben az érdekképviseletre szükség van és amelyre igényt tartanak tagvállalataink, illetve a műanyagiparban működő vállalkozások. Nem könnyű évek vannak a hátunk mögött és előttünk sem, hiszen két év covid után kitört az orosz-ukrán háború, a gazdasági környezet drasztikusan megváltozott körülöttünk. A legnagyobb kihívást ebben az időszakban talán az energiahordozók árrobbanása okozta, amit kísért még az energiaszolgáltatási szerződések megváltozása és a rendszerhasználati hatósági díjak nagymértékű növekedése is. Nehezítette a helyzetet mindezek mellett az alapanyagárak és szállítási költségek emelkedése, és ezek következményeként az ellátási láncokban jelentkező problémák, illetve a piaci pozíciók átrendeződése. Azért, hogy pontos képet kapjunk, mi történik a műanyagipari vállalkozásoknál, őket hogyan érintik ezek a folyamatok, illetve milyen kérdésekben van igényük érdekképviseletre, kérdőíves felméréseket készítettünk, a beérkező adatok összesítését követően pedig az MMSZ elnökségének energetikai munkabizottsága ígéretes tárgyalásokat folytatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium munkatársaival, ahol reprezentatív mintán alapuló helyzetképet mutattunk be a műanyagipar pillanatnyi állapotáról. Itt szeretném kérni a műanyagipari vállalatokat – hívta fel a figyelmet Hajdárné Molnár Elvira -, hogy töltsék ki ezeket a kiküldött kérdőíveket, mert ezek nélkül a felmérések nélkül egy sokkal kevésbé hatékony érdekképviseletet tudunk csak ellátni.
Az MMSZ elnöksége a döntéshozókkal folytatott tárgyalásaikra rövid- és hosszútávú javaslatcsomagokat állított össze. Rövidtávú
javaslataik között szerepelt az energiaárak korlátok közé szorítása hatósági ár bevezetésével, vagy speciális vissza nem térítendő támogatás nyújtása a költségek átvállalásával a kkv-k és a nagyvállalatok számára egyaránt. Javasolták továbbá kedvezményes kamatozású forint és eurós hitelek gyors bevezetését középlejáratra. Sokfordulós tárgyalássorozataik eredménye, hogy megjelent az állami támogatásokban az Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022-2023, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, valamint az energiaszámlák alapján a költségek egy részének kormányzati átvállalása hat hónapra, a 2022. október – 2023. március közötti időszakra. Hajdárné Molnár Elvira azt is hozzátette, hogy a nagyvállalatokra vonatkozóan nem sikerült elérni ezeknek a támogatásoknak a kiterjesztését.
A hosszútávú javaslatcsomagban szerepelt a megújuló energetikai célú beruházások és az energiafogyasztás csökkentését célzó beruházások támogatása, ezen belül a gép és infrastruktúra beruházások, valamint az épületkorszerűsítés és a világítás korszerűsítésének állami támogatása vissza nem térítendő, 70-85 százalék közötti támogatás-intenzitással, amelyből megvalósult a kkv-k számára a Gyármentő Program 45 százalékos támogatás-intenzitással, valamint elérhetővé vált a Baross Gábor Újraindítási Hitelprogram beruházás hitelfelvétel 10 éves futamidőre, fix kamatozással euró és forint alapú hitelre, továbbá a forgóeszközhitel 2-3 éves futamidőre fix kamatozással.
– Amiben nem sikerült eddig eredményt elérni – folytatta beszámolóját Hajdárné Molnár Elvira – az az, hogy a hálózati és rendszerhasználati díjakat fokozatosan, legalább három év alatt vezessék be, felkészülési lehetőséget biztosítva ezzel a vállalkozások számára, és hogy az energiakereskedők szolgáltatási szerződéseit vizsgálják felül és szorítsák elfogadható keretek közé, de kértük ezentúl a kötbérek és a felmondási feltételek felülvizsgálatát is. Eredményt nem értünk el ezeken a területeken, de nem adjuk fel, folytatjuk tovább tárgyalásainkat, annak ellenére, hogy az energiaár elfogadható szinten visszakorrigált.
Nagy hangsúlyt helyez továbbra is az elnökség a tagvállalatok együttműködésének erősítésére, így sikeres bemutatkozási lehetőséget biztosított tagvállalatainak az MMSZ a düsseldorfi K 2022 szakvásáron a nemzeti standon, illetve soha nem tapasztalt nagy érdeklődés kísérte a vásár ideje alatt a düsseldorfi magyar főkonzulátussal közösen megrendezett Magyar Estet is. Tovább folytatódnak ebben az évben a kapcsolatépítő rendezvények, a februári, Ongropack-nál szervezett találkozó után még két programra jelentkezhetnek idén a tagvállalatok, októberben a LEGO nyíregyházi gyára, novemberben pedig a Wittmann lesz a házigazdája ezeknek új székházában. Az év során tagvállalatainak, előzetes igényfelmérést követően, térítésmentes tanfolyamokat is szervez az MMSZ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai közreműködésével.
A HATÉKONY ÉRDEKKÉPVISELETÉRT AZ EGÉSZ MŰANYAGIPAR AKTIVITÁSÁRA VAN SZÜKSÉG
– Engem az a tény szomorít el, hogy hatvan tagja van a Magyar Műanyagipari Szövetségnek. Úgy gondolom, nem csak az elnökségnek, de a műanyagiparnak is feladata, hogy nagyobb összefogás valósuljon meg, így még nagyobb létszámban, még nagyobb erőt tudjunk képviselni – ezt már Palócz Tamás, a kommunikációs stratégiáért felelős alelnök mondta beszámolójában, majd hozzátette – annak megfogalmazása a mi dolgunk, hogy miért érdemes a szövetség tagjának lenni, hogyan fejlesszük a tevékenységünket annak érdekében, hogy minél szélesebb kört képviselve hatékonyan tudjunk támogatást nyújtani az üzleti élet területén. Ennek érdekében be kell vonnunk, aktívvá kell tennünk a műanyagiparért felelősen gondolkodó tagokat, én ebben látom az egyetlen lehetőséget, hogy érdekképviseletünk erősödni tudjon, és még nagyobb, még jelentőségteljesebb szavunk legyen akár az állami szervekkel folytatott tárgyalásaink során, akár a társadalmi kommunikáció irányában. Vállalatvezetőként én magam is tudom, hogy komoly kihívások terhei nehezítik mindennapi életünket, de tudom azt is, hogy a szövetségi léttel és erővel sokkal több eredményt lehet elérni, mint izolálva, külön-külön vállalatonként.
Munkacsoportunkban a meglévő jó elemek továbbfejlesztése zajlott az elmúlt évben, gondolok itt a tízéves hagyománnyal bíró Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga című nagysikerű konferenciánkra az MTA székházában. Igyekszünk egyre szélesebb körben tájékoztatást adni a műanyag értékéről, a benne rejlő lehetőségekről. Több nagyinterjú jelent meg iparágunk jeleseivel az országos médiában, igyekszünk minél szélesebb platformra vinni a körforgásos gazdálkodással, a műanyag újrahasznosítással, az oktatással kapcsolatos ismereteket. Mindezeket szolgálja az MMSZ facebook csoportja, illetve a POLIMEREK szakmai újságunk, de az MMSZ és a POLIMEREK honlapján is olvashatnak szakmai anyagokat az érdeklődők.
KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS MÁSODNYERSANYAGOK
Törvényi előterjesztések, minisztériumi és hatósági egyeztetések, hulladékáramok, életciklus utáni hasznosítási lehetőségek, szabályozási javaslatok véleményezése – ezek a legalapvetőbb feladatai a körforgásos gazdaság kialakításáért és a másodnyersanyagokért felelős munkacsoportnak, amelynek vezetője Dr. Demjén Zoltán alelnök. Beszámolójának első részében áttekintést adott a világ és Magyarország műanyagipari helyzetéről, majd áttért azoknak a tevékenységeknek a bemutatására, amelyeket munkacsoportja végzett felelősségi területén.
Munkájukban elsőséget élvezett a rendszeres kapcsolattartás a jogalkotókkal, így Steiner Attila körforgásos gazdaságért felelős államtitkárral, illetve az Agrárminisztérium munkatársaival annak érdekében, hogy irányt adjanak arra a vállalásra, hogy ne kerüljön műanyag hulladék a lerakókba. Ennek érdekében szakmai szempontokkal szorgalmazták a mechanikai és kémiai reciklálás, valamint az energetikai hasznosítás arányának növelését. Kritikát fogalmaztak meg a SUP irányelveivel és az egyes alkalmazások tiltásával szemben, és megadtak egy definíciót a biológiailag lebontható anyagok termékdíjára vonatkozóan, melyet a jogalkotók beemeltek a szabályozásba. Felhívták a figyelmet a biológiailag lebontható anyaghulladék gondos kezelésére is, azt erősítve meg, hogy a végállomás az ipari komposztáló legyen, továbbá támogatták egy kukoricakeményítő alapú PLA üzem létesítését. Rendszeres kapcsolatot ápolnak a munkacsoport tagjai szakmai kérdésekben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-ben Runtág Tivadarral, a műanyag hulladékáramért felelős igazgatóval, így egyeztették a MOHU és az MMSZ elvi álláspontját ebben a kérdésben. Ennek lényegi célkitűzései: 2025-re nulla kilogramm műanyag hulladék kerüljön a lerakókba; a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése; a PET palack visszaváltási rendszer bevezetése; egy új energetikai hasznosító berendezés felépítése.
Mindezek mellett rendszeres szakértőként szerepelt Demjén Zoltán az országos médiában, és adhatott higgadt, szakmai válaszokat a műanyagokat ért nemtelen támadásokra, valamint felhívhatta a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. A munkacsoport tagja Kocsánné Olasz Andrea pedig Düsseldorfban, a K 2022 műanyagipari szakvásár Magyar Estjén tartott előadást a reciklátumok bevonásáról a körforgásos gazdaságba, továbbá arról, hogy milyen minőségi kérdések vetődnek fel ezen a téren a német és magyar műanyag-feldolgozói piacon.
ÚJRAHASZNOSÍTOTT MŰANYAGOK SZABVÁNYOSÍTÁS
Az MMSZ az ernyőszervezete a Regranulátum szabványosításáért felelős szakmai csoportnak, amely hazai műanyagipari szakemberekből jött létre, de csatlakozott munkájukhoz több műanyagipari szakértő külföldről is – számolt be munkájukról Bűdy László, az MMSZ elnökségi tagja. Feladatuk, hogy elkészítsék azokat a specifikációkat az újrahasznosított műanyagok terén, ami megvalósíthatóvá teszi az uniós szinten vállalt 10 millió tonna reciklált műanyag felhasználását 2025-ig Európában.
Bűdy László arra hívta fel a figyelmet, hogy átlagosan 30 százalék regranulátum hányadnak kell lennie minden termékben, e szerint folyamatosan és ismételhető minőségű reciklátumra lenne szükség nagy mennyiségben. Munkacsoportjuk arra vállalkozik, hogy meghatározzák a műanyagipar elvárásait a regranulátumokra vonatkozóan. Feltárják az egyes műanyagfajtákkal kapcsolatos igényeket a műanyag-feldolgozók és az újrahasznosító vállalatok részéről, majd a műanyag újrahasznosítók által meghatározott hulladék igényekhez igazítva újradefiniálják a hulladékgyűjtés módozatait. Terveik szerint júniusra befejezik a polipropilénnel kapcsolatos feltárásokat, akkor kezdik a polietilén újrahasznosítással kapcsolatos részletes leírást. Jelentéseik szabadon hozzáférhetőek lesznek minden szakmai szereplő számára mind belföldön, mind külföldön, az MMSZ és a MOHU szakemberei pedig felhasználhatják ezeket az eredményeket szakmai szintű tárgyalásaik során.
Az MMSZ közgyűlésének tagjai az érdekvédelmi szervezet elmúlt évi, illetve ez évi munkatervét és költségvetési tervezetének beszámolóját egyhangúan fogadták el.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG AJÁNLÁSAI AZ MMSZ IDEI MUNKÁJÁHOZ
A Magyar Műanyagipari Szövetség felügyelő bizottsága az elmúlt évben is mindvégig figyelemmel kísérte a szövetségben folyó szakmai munkát és ajánlásaival, javaslataival segítette a célul kitűzött feladatok elvégzését. Dr. Kucsma János, a felügyelő bizottság elnöke értékelésében elmondta, hogy megvizsgálták és megvitatták mind az MMSZ, mind az MMSZ Lapkiadó Kft. 2022 és 2023 évre kitűzött szakmai, illetve pénzügyi terveit, azokat mértéktartónak és reálisnak ítélték, a tervezett munkát mindkét szervezetnél törvényes keretek között, eredményesen hajtották végre. A beszámolókat a közgyűlésnek elfogadásra javasolják.
Az MMSZ 2023-as munkájához a felügyelő bizottság ajánlásokat is megfogalmazott. Ezek: kapcsolatfelvétel a BMW autógyár lipcsei részlegének vezetőségével a debreceni gépkocsigyártáshoz szükséges műanyag alkatrészek típusainak és éves mennyiségi igényeinek tisztázása érdekében, majd az információk birtokában a hazai gyártók körében meg kell hirdetni a beszállítói lehetőségeket; a műanyagok szünet nélküli népszerűsítése a különböző médiaeszközök nagyobb mértékű igénybevételével; fokozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az évek óta sikeres MTA rendezvény megfelelő média nyilvánosságot kapjon; az MMSZ taglétszámának erőteljes növelése. Ebből a célból ösztönzési terv kidolgozása és ennek végrehajtása; szoros együttműködés a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-vel, amely az állam hulladékhasznosítási stratégiáját hivatott megvalósítani; a körforgásos gazdálkodás megvalósításának maximális támogatása és segítése a hazai műanyagiparban; tagvállalataink és az ipar érdekeinek hatékony képviselete az állami szervek felé, kezdeményezések kidolgozása az ipari innováció kibontakoztatására, a versenyképesség növelésére és az ipar műszaki színvonalának emelésére.
A közgyűlés végén Tóth Csaba képzésért és szemléletformálásért felelős alelnök bejelentette, hogy tíz év után lemond elnökségi tagságáról. A LEGO MANIFACTURING Kft. HR igazgatója megköszönte az MMSZ elnökségének az elmúlt évek tartalmas együttműködését, elmondta, hogy a nyíregyházi LEGO gyárban jelenleg zajlik egy újabb, 80 000 négyzetméteres csarnok kiépítése, ezzel a termelési kapacitásukat 150 százalékra növelik, így nőnek a munkaterhei, illetve más regionális jellegű közfeladatokat is elvállalt. Az MMSZ elnökségében helyét Madura László kapta, aki a LEGO nyíregyházi gyárában a fröccsöntési tevékenységi terület vezetője. Hajdárné Molnár Elvira elnök megköszönte Tóth Csaba munkáját.