2018. július 09.

Nagyobb lehetőséget rejt a versenyzésnél az együttműködés

Sikeres üzletmenetben elengedhetetlen a kapcsolatépítés. A Magyar Műanyagipari Szövetség évek óta szervez találkozókat a műanyagos szakma képviselőinek, a gazdaságirányítás vezetőinek és a törvényalkotóknak, amelyeken jellemző a kooperatív szemlélet, a működő kapcsolati háló kiépítése, olyan bizalmi alapú rendszer formálása, amely nem ér véget a névjegykártyák cseréjével. Legutóbb szeptember közepén Miskolcon találkoztak kapcsolatépítő rendezvényen a szektor vezetői és döntéshozói, ez alkalommal összekapcsolva a TAKATA Safety Systems Hungary Kft. gyárlátogatásával. A meghívott előadó Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára volt, aki a magyar gazdaság helyzetét, illetve a hazai iparfejlesztésre kidolgozott Irinyi-terv programját ismertette.

 

A MAGYARMŰANYAGIPARI SZÖVETSÉG (MMSZ) tagjai úgy tartják, sikeres együttműködésük záloga lehet, ha kötetlen helyzetben is megismerkednek egymással. Ennek köszönhető, hogy a miskolci kapcsolatépítő találkozóra ez alkalommal közel hatvanan jelezték részvételi szándékukat. Része lehetett persze az is a nagy érdeklődésnek, hogy nem mindennap adódik lehetőség bepillantani egy világvezető cég életébe, márpedig Kersten Bachmann gyárigazgató készségesen maga vezette vendégeit a gyárlátogatáson. Előtte fotókon elevenítette fel azt a lenyűgöző munkát, amely során Miskolcon tíz hónap leforgása alatt felépült a TAKATA 60 ezer négyzetméternyi alapterületű, geotermikus energiát használó, autóipari utasbiztonsági rendszereket gyártó gyára. – Ezt a tempót és minőséget kormányzati és önkormányzati támogatás nélkül nem tudtuk volna tartani – mondta a német igazgató.

A beszámolóból megtudhattuk, hogy a TAKATA cégcsoport a világ egyik vezető autóipari biztonsági rendszereket gyártó beszállítója, termékeik között szerepelnek a kormánykerekek, légzsákok, biztonsági övek, gyermek biztonsági rendszerek, valamint elektronikai termékek. A cég 1933-ban kezdte meg működését Japánban, azóta Európában, Amerikában és Ázsiában is jelen vannak. A cégcsoport jelenleg 57 gyárat üzemeltet a világ 20 országában, több mint ötvenezer alkalmazottja van. – Egy olyan világról álmodunk – folytatta Kersten Bachmann –, melyben a közlekedési balesetekben történő halálozások száma nullára csökkenthető.

A TAKATA miskolci gyárában a légzsákrendszerek gyártásán túl megtalálható az applikációs mérnökség, azaz a légzsák modulok tervezése, a program menedzsment, a prototípus- gyártás, tesztelés, szerszámüzem és design mérnökség. Ennek köszönhető, hogy a gyár 1000 dolgozójából 250 mérnök, vagyis hosszútávon építenek a város egyetemi, valamint középiskolai szakemberképzésére. Duális képzésükben ebben az évben 22 egyetemi hallgató, illetve 7 szakközépiskolai diák vesz részt, mely szám tovább fog növekedni a jövőben is.

– A műanyagipar szerepe világszinten dinamikusan nő, de meghatározó a hazai gazdaságban is. A vegyipar a teljes ipari termelésnek mintegy 18 százalékát adja, a műanyagipar aránya pedig a vegyiparon belül jelentős: a műanyag alapanyag-gyártás 22 százalék, a műanyag-feldolgozó ipar 20 százalék – ismertette köszöntőjében a szakma főbb mutatószámait a gyárlátogatást követően Hajdárné Molnár Elvira, az MMSZ elnöke.

Kiemelkedőnek nevezte a növekedés dinamikáját, ami az elmúlt 15 évben a magyar ipari részarányban 4,5-ről 6,8 százalékra nőtt. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a műanyagipari termékeket gyártó cégek váltak alapvetően a hazai járműgyártás jelentős beszállítóivá. – Napjaink gyorsan változó, globalizált világában minden vállalkozás számára nagy kihívást jelent, hogy megtalálja azt az utat, amely hosszú távon biztosítja a cég sikeres működését. A műanyagipar az 1950-es években indult világhódító útjára évi 1,5 millió tonna alapanyag feldolgozásával, amely 2015-ben elérte a 322 millió tonnát. Dinamikus fejlődését annak köszönheti, hogy felhasználási területe szinte minden nap bővül. Az alapanyagok, feldolgozási technológiák fejlesztése, az újabb felhasználási lehetőségek kutatása folyamatosan kihívást jelent számunkra.

 

 

Vállalkozásaink számára is kiemelt jelentőségű a globalizált piacokra történő hosszú távú beépülés, amelynek feltétele a hatékonyság fejlesztése. Ennek megvalósításában minden vállalkozásnak meg van a saját felelőssége, de a kormányzati stratégiák, az iparfejlesztés támogatási rendszere nagymértékben befolyásolja az eredményeinket – fejezte be beszédét Hajdárné Molnár Elvira.

– Ahhoz, hogy modernebbé váljon a hazai ipari termelés szerkezete és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé, át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia – ezt már Lepsényi István, a NEMZETGAZDASÁGIMINISZTÉRIUM Gazdaságfejlesztésért és –szabályozásért felelős államtitkára mondta előadásában. A hazai gazdaság jelenlegi helyzetének ismertetésében pedig azt emelte ki, hogy az ipar jelenleg a bruttó hazai termék 24 százalékát adja. Ennek a részaránynak az emelése rendkívül fontos – figyelmeztetett –, mert azok az országok tudták stabilabban átvészelni a gazdasági válságot, ahol tényleges termelői tevékenység folyt, és nem csak a szolgáltatási szektor jelentett bevételt az ország számára. Utalt arra is, hogy hazánkban továbbra is a járműipar és annak teljes beszállítói lánca húzza az ipart, ehhez zárkózott fel az elektronikai- és a fémipar, illetve a gumiipar.

Lepsényi István előadásában emlékeztetett arra a kormányzati törekvésre, amelynek célja, hogy 2020-ra az ipari termelés aránya a hazai össztermék 30 százalékát megközelítse. – Ezzel a térség, sőt az Európai Unió legiparosodottabb államává fejleszthetjük Magyarországot – mondta. Ezt támogatja a már elindult gazdaságélénkítő program is, amely a 2007–2013 közötti időszak 16 százalékával szemben 2014 és 2020 között a rendelkezésre álló uniós forrásnak a 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, viszont most nem az a cél, mint az előző ciklusban, hogy minden pénzt kihelyezzenek, sokkal inkább a hatékonyságot veszik figyelembe. Ez Magyarország esetében 12 000 milliárd forintot jelent.

– Visszatekintve az elmúlt évekre az látható, hogy a 2009-es válság után az ipar folyamatos növekedési pályára állt – hallhattuk az államtitkár elemzésében. A feldolgozó iparban volt némi ingadozás, ennek a hullámzásnak külső és belső okai voltak. Az alaphullámzást a járműipar válsága okozta, a további mutatókban érzékelhető hullámhegyek és hullámvölgyek pedig az uniós pénzek felhasználása miatt következett be. 2013-tól kezdve az ipari növekedés tempója 5 százalék körüli, és azóta ez a növekedés folyamatos. Jól látható az is a számokból, hogy a magyar gazdaságot és ipart az export mozgatja. Több évre visszamenőleg a magyar értékesítés nem változott annak ellenére, hogy a magyar gazdaság jelentősen bővült. A hatékonyságot vizsgálva az államtitkár megállapította, hogy a magyar termelékenység meglehetősen alacsony szinten van, aminek okát abban látja, hogy a foglalkoztatottaknak 72 százaléka a hazánkban működő mintegy 500 mikro-, kis- és középvállalkozásban dolgozik, a kibocsájtás értékének viszont csak 50 százalékát adják. A számok azt mutatják, hogy a kkv-k jelentősen elmaradnak hatékonyságban az összes többi területtől, és ez kapcsolatban van valamilyen mértékben a képzés és a munkaerőpiac összhangjával, kismértékben a betanítói értékláncokkal, és nem utolsósorban azzal, hogy forráshiány miatt a befektetések aránya alacsony. Ugyanakkor pozitív hír, hogy a magyarországi export igen nagy részét a hitech termékek adják, az európai országok viszonylatában Németország után a másodikak vagyunk a több mint 80 százalékos aránynyal.

A számok mögé nézve azt is láthatjuk, hogy ezt a magas arányt alapvetően a járműgyártás adja, vagyis jól integrálódtunk a nemzetközi beszállítói folyamatokba, bár a hozzáadott magyar érték viszonylag alacsony. – A további feladat tehát az – állapította meg az államtitkár –, hogy minél erőteljesebben növeljük a hozzáadott értéket, fejlesszük a beszállítói vállalatokat.

Az itt jelenlévőknek nem kell magyaráznom, hogy a beszállítói munka nem másodrangú, hiszen, ha valaki például a TAKATA beszállítójává válik, egy világszínvonalú céggel dolgozik együtt, ahol rendkívül magasak a követelmények és az elvárások. Ha egy cég itt beszállító tud lenni, akkor a világ bármelyik országában, bármelyik vállalatánál helyt tud állni.

 

A magyar gazdaság következő és bizonyos mértékben alapvető mozgatórugója természetesen a külföldi tőke befektetése lesz – vázolta a közeljövő feladatait Lepsényi István. – Mutatók bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban a külföldi tőke befektetése, a V4 országaival összevetve, Magyarországon a legmagasabb. Az elmúlt hat évben a tőkebeáramláson belül a jármű – gyártás járt az élen, másodikként a gumi és műanyag területe, ahol a nagy gumigyárak fejlesztése volt az elsődleges tényező, valamint a gyógyszeripar. Amit pozitívumként még el lehet mondani, hogy a 2015-ös év eredménye után 2016 első félévének mutatói még pozitívabbak. A külföldi tőke hazánkba áramlása folyamatos, de látnunk kell, hogy ennek jelen pillanatban a legnagyobb akadálya a képzett munkaerő hiánya, és ez az ország egész területére igaz. Ha ezt a problémát nem tudjuk megoldani, a tőkebeáramlás le fog lassulni, ami visszavetheti a magyar gazdaság fejlődését.

Mindezen szempontok figyelembe vételével dolgozták ki és fogadták el ez év februárjában az IRINYI-TERV-et. Lepsényi István ismertette: hét kulcságazat szerepel a tervben, amelyek a fejlődés motorjai lesznek a következő években. Egyik a jármű gyártás, ezen belül a buszgyártás, illetve most dolgoznak a vasúti járműgyártás kérdésein. Ez az ágazat nemcsak termelési növekedéssel járul hozzá az ipari fejlődéshez, hanem azzal is, hogy nagyon sok kutatás-fejlesztési lehetőséget biztosít. A speciális gépgyártás egy másik kiemelt terület (3D nyomtató fejlesztése és gyártása, Paks II. működéséhez szükséges eszközök), amely azért fontos, mert a trend a jövőben ezen a területen is a sorozatgyártás lesz – mondta. Világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egészségipar, ebben Magyarországnak kiemelten nagy lehetőségei vannak – jelentette ki az államtitkár. A gyógyszergyártás adja a kutatás-fejlesztési kiadások mintegy felét, egyre korszerűbbek az orvosi berendezések, egyre több szoftverrel rendelkeznek, valamint a gyógynövényipar is további fejlődési lehetőséget biztosít. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az egészségiparban nagy számban vannak magyar tulajdonú cégek, így ez arra is jó lehetőség, hogy magyar vállalkozásokat fejlesszenek – tette hozzá. Dinamikusan fejlődik az élelmiszeripar, ezen a területen fontos, hogy egyre jobb minőségű, egyre magasabb szinten feldolgozott termékeket állítsanak elő. Jelenleg viszonylag kevés százalékát dolgozza fel az élelmiszeripar a magyar mezőgazdaság termékeinek, a távlati cél az, hogy a magyar piacokon, illetve az eladói üzletláncban minél több hazai termék jelenjen meg. Erősen fejlesztésre szorul a zöldgazdaság, amely rendkívül sok tevékenységet foglal magába, ide tartozik a megújuló energia, az elektromobilitás is – mondta az államtitkár. Az egyik legnagyobb fejlődő szektor az infokommunikáció, amely hatékony és dinamikus növekedést biztosít, míg a védelmi ipar fejlesztésével az importfüggőség számottevő csökkentését szeretnék elérni a következő években, a honvédség és a rendvédelmi szervek ellátásának biztosítására. Előadása végén Lepsényi István a jelenlévő szakmai képviselőknek tett ígéretet: – A legtöbb területre a stratégiák készen állnak, de amióta elfogadtattuk az IRINYI-TERV-et, megjelent az igény, hogy a vegyi- és műanyagipar stratégiáját is dolgozzuk ki és integráljuk az egészbe. A munkát elkezdtük, mindenképpen számítunk az ágazat szakembereinek segítségére. Záros határidőn belül felvesszük a kapcsolatot a szakmai szervezettel.