2023. december 12.

MMSZ évértékelő 2023: erősödik az igény a közös érdekképviseletre nemzetközi szinten

– A mi feladatunk az, hogy ebben a kritikus időszakban erősítsük a Szövetséget, az együttműködést a tagvállalatokkal és az érintett partnerekkel, segítsünk enyhíteni a bizonytalanságot és az új helyzetekhez megtalálni az új megoldásokat – elmúlt évi értékelőjében ezeket a célokat emelte ki Hajdárné Molnár Elvira, az MMSZ elnöke, akit most is arra kértünk, tekintsük végig, a négy éves válságkezelés során a megfogalmazott célok teljesítésében a 2023-as évben meddig jutottak, a sokasodó problémák halmazában hogyan tudták megvalósítani az iparág érdekképviseletét. Évértékelőnkben az MMSZ elnöke, alelnökei, illetve felügyelő bizottságának elnöke számol be az idei munkáról.

HAJDÁRNÉ MOLNÁR ELVIRA az MMSZ elnöke, a PEMÜ ZRT. elnök-vezérigazgatója

Az elnökség évek óta törekszik arra, hogy tovább szélesítse kapcsolatát a műanyagiparban dolgozó tagvállalatokkal és partnervállalatokkal. Ebben az évben kérdőívekkel és személyes megkeresésekkel mérik fel a pontos igényeket, ki milyen előnyöket, szolgáltatásokat vár az érdekvédelmi szervezettől. A felmérés még nem ért véget, de lehet már a pillanatnyi adatokból tudni, milyen irányba mozdul el a munkájuk?

Az MMSZ stratégiai célja az együttműködés erősítése, a partnerkapcsolatok építése és a széleskörű szakmai és gazdasági érdekképviselet. A Szövetség másik fő stratégiai célkitűzése társadalmi felelősségvállalás, a műanyagok fontosságának, reális megítélésének, értékteremtő képességének közvetítése a társadalom széles rétegei felé. Napjaink legnagyobb szakmai kihívása a körforgásos gazdaság szabályozási követelményeinek teljesítésére történő felkészülés, valamint a folyamatosan változó gazdasági környezet az egyre növekvő kockázatokkal. A műanyagiparban működő minden vállalkozás számára fontos, hogy a műanyagok megítélése reális alapokon történjen, ehhez elkerülhetetlen megértetni a társadalommal, hogy ebben mindenkinek feladata van. Nem csak a gyártóknak és a fejlesztőknek, hanem azoknak a felhasználóknak is, akik élvezik ezeknek az anyagoknak az előnyeit. Az ő felelősségük és aktív közreműködésük megkerülhetetlen a körforgásos rendszerben történő újrahasznosításban, annak érdekében, hogy egy más formában ismét értékké tegyük ezt a valójában nagyon korszerű anyagot. A felmérés eredményétől alapvetően azt várjuk, hogy felszínre kerüljenek azok a problémák, amelyek a tagvállalatokat, illetve a műanyagipar meghatározó szereplőit jelenleg foglalkoztatják, melyek a legtöbb kihívást jelentik számukra. Sokat gondolkodott azon az MMSZ elnöksége és a felügyelő bizottsága, hogy milyen formában tudjuk összegyűjteni a műanyagiparban felmerülő igényeket. Ennek eredményeként született meg az a kérdőív, amelynek segítségével igyekszünk első körben személyesen átbeszélni az erre nyitott vezetőkkel elvárásaikat, megismerni a véleményüket. Elképzelésünk szerint a tagvállalatainkon kívüli meghatározó cégek vezetőit is felkeressük annak érdekében, hogy megbízható információk alapján tudjuk meghatározni az érdekvédelemmel szembeni elvárásokat. Nem zárult még le a felmérés, de már most egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy jelentős igény van a gazdasági érdekképviseletre mind a hazai, mind az európai uniós szabályozások területén. Kiemelkedően fontosnak ítélték meg a megkérdezettek, hogy szakmai segítséget kapjanak a körforgásos gazdaságra való átállásban, illetve azt, hogy az uniós szabályozások globális szinteken versenysemleges módon valósuljanak meg. A hazai szabályozások bevezetésével kapcsolatban is voltak kérdések (EPR rendszer, környezetterhelési díjak, az energetikai díjak változása), ezek jelenleg mind olyan kihívások, amelyek minden céget érintenek az iparágban.

Az év során több alkalommal tárgyalt az MMSZ energetikai munkabizottsága a minisztériumokkal a még mindig megoldatlan rendszerhasználati díjak túlzóan magas költsége miatt, ami továbbra is tartós versenyhátrányt jelent a műanyagipari cégek számára. Az elmúlt hónapban az MMSZ ismét ígéretet kapott arra, hogy újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek ez ügyben. Tud már eredményről beszámolni?

A tárgyalások folytatásához az MMSZ átfogó, összehasonlító elemzést készít arról, milyen versenyt befolyásoló hatása van a fogyasztási díjon kívüli adóknak, adójellegű díjaknak a cégek működésére. Ennek érdekében a Szövetség felvette a kapcsolatot a környező országok külképviseleti vezetőivel, külkereskedelmi attaséival, tőlük kapunk adatokat arra vonatkozóan, hogy különböző országokban milyen adók, díjak terhelik a vállalkozások energiaköltségeit. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése, rendszerezése, elemzése zajlik most, és amikor ez a munka lezárul, akkor tudjuk folytatni a tárgyalásokat. Szeptemberben a Central European Plastics Meeting 2023 rendezvényén találkoztak az MMSZ elnökségének képviselői a szerb és a horvát műanyagipari szövetségek vezetőivel, a bolgár szövetség képviselője pedig online kapcsolódott be a tárgyalásba. A jelenlegi társuláshoz jelezték együttműködési szándékukat még a román, a lengyel, a cseh, a szlovák és a német érdekvédelmi szervezetek képviselői is. A kelet- és közép-európai műanyagipari szakmai szövetségek vezetőinek találkozójával létrejött egy páratlan szerveződés. Az MMSZ milyen célokat képviselve vesz részt ebben a munkában? Ezt az együttműködést az MMSZ kezdeményezte, elsősorban azért, mert azt látjuk, hogy nagyon sok brüsszeli szabályozás van folyamatban, amely az összes európai tagállamot érinteni fogja – az egyes részletszabályok kit jobban, kit kevésbé, de összességében a műanyagipar szereplőire komoly hatást gyakorol. Ez az egyik cél, amely miatt úgy gondoltuk, hogy mindenképpen fontos egy közös érdekképviselet felépítése. Annak érdekében, hogy ahol egyetértés van az egyes országok szövetségei között, ott közösen próbáljuk meggyőzni a brüsszeli vezetőket, hogy a szabályozások olyan irányba menjenek, amelyet az ipar szereplői el tudnak fogadni és képesek teljesíteni úgy, hogy hoszszú távon az a versenyképességüket, működésüket ne érintse hátrányosan. A másik célkitűzés üzleti jellegű, tekintettel arra, hogy globális beszállítói láncok folyamatosan rendeződnek át, amely miatt nagyon fontos, hogy a Szövetség megfelelő információval rendelkezzen az aktuális mozgásokról, és ezekkel az információkkal támogatni tudja tagvállalatait, illetve azokat, akik a Szövetséghez fordulnak ilyen kérdésekkel. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ezek a globális átrendeződések új piaci lehetőségeket jelenthetnek számunkra, tehát az is lényeges, hogy az új üzleti lehetőségeket már a kialakulásuk kezdetén észleljük és tudjuk közvetíteni a magyar vállalkozások felé.

Nemzetközi szinten is komoly értéket képvisel az, hogy az MMSZ minden évben ad ki éves elemzéseket a hazai műanyagipar aktuális helyzetéről. A biztonságosabb adatkezelés és a gyorsabb adatfeldolgozás érdekében megtörtént egy on-line felület fejlesztése, amelyen a vállalkozások statisztikai adatokat tudnak nyújtani. A műanyagiparra vonatkozó elemzéseket a tapasztalatok alapján sokan keresik és használják, az adatszolgáltatás fontosságát azonban sok cég mégsem érzi elemi feladatának. Mi lehet a megoldás?

Meggyőződésem szerint a hazai műanyagiparban működő vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy az érdekképviselet kizárólag megbízható adatokon alapulhat, megbízható adatbázis pedig csak egy saját, célirányos adatgyűjtő-rendszeren keresztül jöhet létre. A hivatalos statisztikai adatgyűjtés nem tér ki részletes iparági adatokra, ezért csak nagyvonalú trendek láthatóak, melyek nem alkalmasak arra, hogy részletes elemzéseket készítsünk egyegy konkrét területre, témára vonatkozóan. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a műanyagipar összes szereplője megértse, hogy az adataik nélkül nem lehetséges hatékony érdeképviselet. Pillanatnyilag látunk egy ellentmondást abban, hogy az érdekképviselet mindenki szerint fontos és kívánatos, viszont az adatszolgáltatás, az ehhez szükséges hozzájárulás már kevésbé. Azt érezzük több vállalat esetében, hogy nem szívesen szolgáltatnak adatokat a cégükről. Az a korszerű adatgyűjtő rendszer, amelyet ezen a nyáron bevezettünk, a bekerülő adatokból összevont elemzéseket generál, amelyből már levonhatóak azok a következtetések, amelyek mutatják a magyar műanyagipar helyzetét. Én ezen a fórumon is szeretnék mindenkit kérni az együttműködésre, hiszen minél többen töltik ki ezt a felületet, annál megbízhatóbb adataink lesznek, amelyekkel érvelni tudunk egy-egy kiemelt cél elérése érdekében. Tapasztalatom szerint ez a helyzetelemzés a műanyagipar gazdasági megítélésére is kihat. Nyáron beszéltem a Holland Kereskedelmi Kamara munkatársával, aki elmondta, hogy évről-évre figyeli ezeket az elemzéseket, ezekből tesz javaslatot a hazájában működő műanyagipari cégeknek, ezekből készülnek azok a kimutatások, hogy befektetésre ajánlják-e Magyarországot. Később kiderült, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelyik figyeli a magyar mutatókat. Vagyis gazdaságélénkítő szerepe is lehet ezeknek a jelentéseknek. Valójában a fejlett magyarországi műanyagipari vállalkozások jó nemzetközi megítélése segíthető a megbízható adatbázisokkal alátámasztott éves műanyagipari elemzéssel. Szövetségünknek az a célja, hogy a Magyarországon működő műanyag-feldolgozó vállalkozások versenyképessége folyamatosan növekedjen és minél magasabb színvonalon képviselje a globális piacon a magyar műanyagipart.

Az elnökség üzletfejlesztési célkitűzéseiben kiemelt helyet kapnak a kapcsolatépítő rendezvények. Ebben az évben három volt: februárban az Ongropack Kft. látta vendégül a jelentkezőket szirmabesenyői telephelyén, novemberben a LEGO Nyíregyházán, decemberben pedig a Wittmann Kft. új törökbálinti székházában. Ezek a találkozók mennyire váltják be azt a várakozást, hogy még aktívabbá váljon a tagvállalatok közötti együttműködés?

Meggyőződésem, hogy a személyes kapcsolatokat semmi nem pótolhatja. Különösen igaz ez arra a rohanó világra, amiben most élük. Mindenki túlterhelt, mert mindennap hatalmas információtömeg zúdul ránk, ilyenkor különösen fontos, hogy ki tudjuk cserélni azokat a tapasztalatainkat, amelyek segítettek egy-egy komoly probléma megoldásában. Ez pedig nem történhet másként, csak személyesen, amelynek teret adnak a kapcsolatépítő rendezvények. A rendezvények kiváló lehetőséget nyújtanak arra is, hogy egy-egy magyarországi vezető vállalkozás működési tapasztalatait, jó műszaki, gazdasági gyakorlatait megismerhessük, amelyből szintén sokat tanulhatunk, de emellett olyan kutatással-fejlesztéssel-innovációval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat is megismerhetünk, amelyek jövőbeli fejlesztésekhez segítséget nyújthatnak. Nagyon sok olyan téma merül fel egy-egy ilyen kapcsolatépítő rendezvényen, ahol személyes tapasztalatok megosztására van lehetőség, beleértve az üzleti kapcsolatok építését is. Más fórumunk egyelőre nincs arra, amely ilyen kompletten tudja mindezeket a lehetőségeket biztosítani, ezért az MMSZ elnöksége elkötelezett abban, hogy az ilyen típusú találkozásokat tovább folytassa, és ha lehet, minél többet szervezzen belőle.

Továbbra is nehéz tervezni a folyamatos változások miatt. Milyen célokat fogalmaz meg az MMSZ elnöksége az előttünk álló új évre?

Szakmailag még szorosabb együttműködést szeretnénk elérni az iparágon belüli és a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy azokat az új kihívásokat, amelyek a műanyagipar előtt állnak a következő években, sikeresen tudják megoldani a magyar vállalkozások. Ennek érdekében dolgozunk, ezt szolgálja a nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése, felhasználása, a közös érdekképviselet mind itthon, mind Brüsszelben, hogy teljesíthető követelmények jelenjenek meg az iparággal szemben és ne jelentsen a sok szabályozás hatalmas versenyhátrányt az európai műanyag-feldolgozóknak és az iparággal együttműködő vállalkozásoknak. Magánemberként úgy gondolom, mindannyiunk legfontosabb kívánsága a jövőre az, hogy egy szebb és nyugodtabb világot tudjunk ráhagyni a következő generációkra. Ennek érdekében kell most dolgoznunk, mert a hatalmas társadalmi és gazdasági változások között, amelyekben a mindennapjaink zajlanak, meg kell teremtenünk a stabilitást, az együttműködést, azoknak az erkölcsi alapoknak, tradícióknak a képviseletét, amelyek megalapozhatják a következő generációk kiegyensúlyozott életét.

 

GERA SÁNDOR
az MMSZ általános alelnöke
MOL

A 2023-as év kihívásokkal teli időszak a polimer piac számára. Ha kitekintünk a nemzetközi gazdasági környezetre, tapasztalhatjuk, hogy a helyzet továbbra sem ideális, ami számos tényező hatásának eredménye. Kína GDP növekedése reálértéken számítva 4% alatt maradt, ami rendkívül alacsony szintet képvisel. Az USA gazdasági helyzete sem mutat egyértelmű jeleket a recesszió elkerülésére. Az euróövezet GDP-je minimálisan csökkent 2023 harmadik negyedévében, míg az Európai Unió egésze éppen hogy meg tudta haladni a stagnálást jelentő szintet. A közép-kelet-európai régióban kissé jobb teljesítmény figyelhető meg, de Csehország és Szlovákia ezzel együtt elmaradt a régióhoz képest. Németország gazdasági mutatói jóval alacsonyabbak, mint az USA-é és az eurózónáé.

Az energiaárak tartósan magas szintje feldolgozóipari receszsziót okozott Európában. A geopolitikai feszültségek miatt bekövetkezett gazdasági átrendeződés jelentős versenyhátrányba sodorta Európát. Az energiaigényes iparágak a dráguló energiaárakra gyorsabban reagáltak, ennek következtében a vegyipar általánosságban nagyobb visszaesést tapasztalt, különösen a petrolkémiai és polimer ágazatokban, ami rendkívüli nehézséget jelentett 2023-ban az iparág résztvevői számára.

Az egekbe szökő energiaárakat nem lehetett áthárítani a fogyasztókra, ami a petrolkémiai árrések összeomlásához vezetett. Az energiaárak az idei évben már csökkenő tendenciát mutatnak, de az alacsony kereslet és a nyomott árkörnyezet nem teszi lehetővé, hogy az árrések visszaálljanak a normál szintre, ami az alapanyagként használt műanyag nyersanyagok EBITDA-veszteségét eredményezi. Mindemellett érdemes megemlíteni, hogy a magyar vegyipari szereplők helyzetét tovább súlyosbítja az ágazatra kivetett szén-dioxid adó, melyet 2023-ban vezettek be.

A MOL-csoport vegyipari üzletágának teljesítménye és kilátásai illeszkednek a nemzetközi trendekbe, egyelőre mind a hazai, mind az export rendelésállomány alacsony szinten mozog. A gyengülő kereslet, az olcsó importból származó növekvő verseny és a romló gazdasági feltételek által támasztott kihívásokra reagálva a MOL-csoport újratervezte kapacitáskihasználását. Az aktuális gazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére a vállalat továbbra is nagy hangsúlyt fektet az olyan vegyipari termékek előállítására, amelyek tartós, újrahasznosítható fogyasztási cikkek gyártását teszik lehetővé. Ez ahhoz is jelentős mértékben hozzájárul majd, hogy a vállalat közelebb kerüljön az EU Zöld Megállapodás követelményeinek való megfeleléshez. A MOL-csoport már meglévő beruházásai mellett folyamatosan törekszik az újrahasznosított anyagok arányának növelésére a termékportfólióján belül.

A MOL-csoport vegyipari üzletága az elmúlt évek során beruházásokat hajtott végre, illetve partnerségi megállapodásokat kötött változatos piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy termelékenységét fokozni tudja. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 2019-ben megvásárolta a kompaundálással foglalkozó németországi AURORA Kunststoffe GmbH-t; 2022-ben megvásárolta a ReMat Zrt-t, Magyarország legnagyobb LDPE újrahasznosítóját; 2023-ban partnerséget kötött a Lummus Technology-val a kémiai újrahasznosítási technológia magyarországi és szlovákiai bevezetése érdekében; partnerséget kötött egy vezető disztribútorral, a Meraxis AG-vel; a MOL megalakította a MOHU-t, amin keresztül elnyerte a magyar állami koncessziós pályázatot, amely a települési hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra terjed ki az elkövetkező 35 évre.

A 2023-as év magyar polimer piac kihívásokkal teli volt, de a 2024-es év sem lesz könnyű. A MOL-csoport bízik abban, hogy az energiahatékonysági projektjeivel, termelési tevékenységének optimalizálásával és a vevői igényekre való rugalmas reagálással ellensúlyozni tudja a külső piaci környezet okozta kihívásokat.

DR. DEMJÉN ZOLTÁN
az MMSZ alelnöke
a BASF HUNGÁRIA KFT. nyugalmazott értékesítési igazgatója
felelősségi köre: körforgásos gazdaság,másodnyersanyagok

Az év kiemelkedő eseménye volt a MOHU tevékenységének július 1-i kezdete. Ez mindenképpen mérföldkő a hazai hulladékgazdálkodás területén. Mint minden kezdet, ez is nehéz, ugyanakkor az alapvető szerkezeti változás nem okozott érdemleges fennakadást a lakossági hulladék begyűjtésében az eddig eltelt idő alatt. Úgy látjuk, hogy az egységes, egy kézben összpontosuló, egyértelmű felelősségi körrel felhatalmazott és egyben számonkérhető szervezet a további kitűzött célokat, a begyűjtés hatékonyságának növelését, a szelektív hulladékgyűjtést és a reciklálásra már nem alkalmas, műanyagot is tartalmazó hulladék energetikai hasznosítását transzparens módon, nagy esélylyel hatékonyan fogja megvalósítani.

Komoly előrelépés lehet még a 2024. januárjában elinduló lakossági szerves hulladék szelektív gyűjtése. A begyűjtési lánc hatékony kialakításában játszhat végre meghatározó szerepet a biológiailag lebontható műanyagok köre. A belőlük készült zacskók, tasakok, melyek már igen elterjedtek az áruházi láncokban, életciklusuk végét követően egy újabb fontos feladatot tölthetnek be a háztartási-konyhai szerves hulladék összegyűjtése és tárolása terén. Ezekben a zacskókban higiénikusan és szagmentesen tárolt szerves szemét reményeink szerint teljes mennyiségben az ipari komposztálókba jutva irányított körülmények között – krumplihéjastul-zacskóstul – teljes egészében lebomlik és a mezőgazdaság számára hasznos humusz képződik. Ismételten hangsúlyoznunk kell tehát, hogy a biológiailag lebontható anyagoknak − amennyiben éppen ezt a tulajdonságát szeretnénk kihasználni – feladatuk elvégeztével az ipari komposztálókban van a helyük. Csak is itt, és nem másutt, nem az erdeinkben szétszórva, a tengereinkbe behajítva, és még csak nem is a barkács-szintű, jó és nemes szándékkal telepített otthoni komposztálókban van a helyük, ahol a polimer lánc teljes lebomlása – a szakmai részleteket itt mellőzvén – egyszerűen nem garantált. Kicsit tovább lépve, minden olyan biológiailag lebontható műanyagból készült termék gyártójának és forgalmazójának fel kell tennie az egyszerű kérdést: a termékem hova kerül, miután betöltötte a feladatát? Biztosított-e a logisztikai út az ipari komposztálóig? Ha ezekre a kérdésekre nem tud egyértelmű választ adni, akkor nem történt más, minthogy egy újabb, jelenleg háromszor drágább műanyagféleséggel gazdagította az amúgy is gazdag műanyagkínálatot. Ráadásul a hagyományos poliolefin bázisú fóliákkal történő óhatatlan keveredés miatt a mechanikai reciklálás során nyert regranulátum minőségét is jelentősen leronthatja, hacsak nem kerül a hulladék egy korszerű, infravörös spektroszkópián alapuló műanyag válogató üzembe, ahol ez a szétválasztás műszakilag, jó hatásfokkal megoldott.

Mindenképp szót kell ejtenünk az elmúlt hónapban az EU által kiadott állásfoglalástervezetről (EU Draft Position Paper on Zero Draft), mely a műanyagok által okozott szennyezés csökkentése témakörében született, a figyelmet a tengerek szennyezésére irányítva. A terjedelmes dokumentum minden egyes pontjára történő válaszadás ezen írás kereteit messze túllépné, azonban néhány gondolat az MMSZ részéről mindenképp ide kívánkozik.

Mi, mint műanyagipari szövetség nem érthetünk egyet és nem is fogadjuk el azt az egyszerű intézkedési tervet, mely a műanyagszennyezés csökkentését az európai műanyagtermelés további visszafogásával szándékozik elérni. A globális számokat figyelembe véve látható, hogy Európa − a műanyag őshazája – a 2017-2021 közötti időszakban a világ műanyagtermelésében az amúgy sem acélos 19%-ról 15%-ra küzdötte le magát, míg az észak-amerikai államok (NAFTA) tartotta a 18%-os részesedését, ez idő alatt pedig Kína 28%-ról 32%-ra növelte részesedését (PlasticsEurope 2022). Az ázsiai óriás tehát egyszerűen zsebreteszi a Nyugatot egy olyan területen, mely az egyik szilárd alapja bármely nemzetgazdaság fejlődésének. Már bele se merünk gondolni, hogy más területeken, például a járműipar-villamosítás esetében mekkora a lemaradásunk! Felmerül rögtön a kérdés, hogy akkor Európa tulajdonképpen mit is szeretne csinálni? Milyen irányban haladjunk? Ez a bénultság ugyanis óhatatlanul a kontinensünk eljelentéktelenedését vonja maga után. A műanyagszennyezés, mely a Szövetségünk számára is egy nyilvánvaló probléma, fő oka a világszerte tapasztalható, hathatós, szennyezést tiltó intézkedések, infrastrukturális beruházások hiánya, az alacsony szintű társadalmi kommunikáció és nevelés a szelektív hulladékgyűjtés, mechanikai és energetikai újrahasznosítás terén.

A műanyagok termelésének csökkentése egyúttal az intézkedés szándékával ellentétes hatást is kivált, teret enged ugyanis az alternatív anyagok elterjedésének, melyeknek a szénlábnyoma sokkal nagyobb, mint a műanyagoké, a költségekről nem is beszélve.

A dokumentum egy másik fontos eleme a mikroműanyagok témaköre. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a mikroműanyagok élő szervezetre kifejtett hatásának megállapítása orvos-biológia területét érintő szakmai-tudományos kérdés. Elutasítunk minden szakmai alapot, tudományos bizonyítékot nélkülöző hatásvadász megközelítést. Meggyőzősédünk, hogy a műanyagok időfüggő lebomlásából származó, emberi szemmel már alig vagy egyáltalán nem látható alacsony polimerizációs fokú, úgynevezett oligomerek kijutását a természetbe szigorúan kerülni kell. Ennek nyilvánvaló módja, hogy a műanyaghulladékot, mely legfőbb forrása a mikroműanyagnak, teljes mértékben össze kell gyűjteni és a fentebb említett módszerekkel zárt körben kell tartani. Ez Szövetségünk alapfilozófiája, mely a MOHU stratégiájával is megegyezik.

A dokumentum sok egyéb pontjával viszont egyetérthetünk, íme néhány: műanyagot igénylő alkalmazások újragondolása, ésszerű csomagolási egységek kialakítása, törekedni kell a műanyagtermék tervezésénél a hatékony újrahasznosításra, a termék élettartamának megnövelésére, a fogyasztói szokások megváltoztatása annak érdekében, hogy a termék tovább maradjon használatban.

Keressük tehát a kormányzati szervekkel a lehetőséget a tervezetben foglalt pontok megvitatására, hiszen az értelmezésünk
szerint hosszú távú, a műanyagos szakmát alapvetően érintő
intézkedési csomagterv van készülőben.

JANCSÓ PÉTER KAPTA IDÉN AZ MMSZ INNOVÁCIÓS-DÍJÁT

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott, Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga konferencia záróakkordjaként Hajdárné Molnár Elvira, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöke ez alkalommal is átadta az MMSZ Innovációs-díjat, melyet 2023- ban Jancsó Péter, a Graboplast Zrt. elnöke kapott a műanyagiparban végzett több évtizedes munkájának elismeréseként. Az MMSZ a díjat 2013-ban alapította azzal a céllal, hogy ezzel elismerje a hazai műanyagipar legkiválóbb szakembereit.

HOLLÓ LÁSZLÓ
az MMSZ alelnöke
a RAVEN INVEST KFT. ügyvezetője
felelősségi köre: üzletfejlesztés, külkapcsolatok

Egy rendhagyó évet, rendhagyó évértékelő foglal össze. Az, hogy valóban egyedi ez az év, lassan közhely, hiszen mai világunkban a változás folyamatos. A pénzügyi válságokat pandémiás válság követi, hogy átadja a helyét a háborús konfliktusok által gerjesztett válságnak. Aki válságokban élt és dolgozott, egyre kevésbé érzi ezt rendkívülinek, jobban teszi, ha ezt olyan körülményként kezeli, amelyet beépít a stratégiai, taktikai döntései feltételrendszerébe.

A műanyagiparban érdekelt vállalkozások szembesülnek az energiaproblémákkal, a munkaerő minőségének változásával, mennyiségének problémáival, keresleti problémákkal – amelynek része vagy okozója a fogyasztás csökkenése, szerkezetének átalakulása –, változó pénzügyi feltételekkel, amelyek a kamatok magas szintjében, a devizaárfolyamok kiszámíthatatlanságában nyilvánulnak meg. Mindannyian észleljük, hogy a fenntartható körforgásos gazdaság közvetlen céljai és az ebből származó intézkedések nagymértékben érintik az iparágunkat, amelynek körülbelül egyötöde műanyag csomagolóeszköz gyártás. A gyártói felelősségi díj rendszerének bevezetése alapvetően befolyásolja a csomagolóeszközök gyártóin kívül a műanyaghulladék feldolgozók alapvető üzleti körülményeit az árak, kereslet vonatkozásában.

A műanyagipari vállalkozások egy része egyedül, önállóan, saját súlyát, kapcsolatrendszerét használva lobbizik a jobb feltételekért. Egy másik része kisebb-nagyobb érdekvédelmi csoportokat hoz létre, vagy csatlakozik ilyen csoportokhoz. A Magyar Műanyagipari Szövetség az évben tárgyalt és képviselte a tagok érdekeit szakmai témákban, azaz az energiaárak, szakképzés, beruházási támogatás, gyártói felelősségi díj kérdésekben. A Szövetség üzleti fórumokat, találkozókat szervezett, kiállításokat koordinált és elősegítette a tagok B2B kapcsolatrendszerének fejlesztését. Joggal kérdezik az érdeklődők, hogy milyen eredménynyel? Nem értünk el minden célunkat, de megtettünk mindent, hogy eredményeink legyenek. Az eredményesség egyik feltétele a megfelelő üzleti és társadalmi súly, tehát örömmel üdvözlünk minden jelentkezőt, aki ebben egyetért velünk. A másik a mindenkori kormányzat kommunikációs viszonya a szakmai szervezetekkel, az a döntési mechanizmus, amelyben érvényre juthatnak a szakma és a nemzetgazdaság közös érdekei. Ennek az eredményességén persze lehetne vitatkozni, de kérem jöjjenek és győződjenek meg arról, hogy szándékaink, kéréseink, követeléseink helyesek-e és egyformán szolgálják-e tagságunk érdekeit.

PALÓCZ TAMÁS
az MMSZ alelnöke
a KAPOSPLAST KFT. ügyvezető igazgatója
felelősségi köre: kommunikáció, nyilvánosság

A 2023-as évben fő feladatunk a műanyaipart érintő kihívások, az előttünk álló feladatok legszélesebb körben történő képviselete és tájékoztatása volt. Ez egy rendkívüli év volt, mivel az elhúzódó energiaválság és a háborúk okozta gazdasági helyzet nagymértékben befolyásolta a műanyagipar szereplőinek működését. A magas infláció okozta globális recesszió, a növekvő termelési költségek komoly kihívás elé állította iparágunk szereplőit az alapanyaggyártástól a termelésen át egészen a kereskedelemig. Mindezek mellett folyamatosan szem előtt kell tartani az újrahasznosítás és az EU által meghatározott célszámok teljesítését megvalósító körforgásos gazdaságra épülő stratégiát.

A fenti kiemelt témákban a MMSZ kommunikációs csoportja több fórumon és csatornán képviselte a MMSZ tagvállalatai mellett az egész műanyagipar érdekeit is. A social médiában folyamatosan bővülő követőtáborral rendelkező Facebook oldalunkon keresztül a műanyagipart érintő szakmai és napi témákról adunk tájékoztatást heti többszöri rendszerességgel. A POLIMEREK műanyagipari szaklap J. Mező Éva vezetésével minden évben tovább emeli minőségi és szakmai nívóját, mellyel ma már Magyarország egyik leghitelesebb szakmai lapja lett, melynek még szélesebb körben történő megismertetése közös feladatunk.

Továbbra is prioritás a személyes kapcsolattartásra irányuló tevékenységünk a műanyagipari szakmával, az állami intézményekkel, az oktatás képviselőivel és a lakossággal. Ebben az évben több sikeres rendezvényt szerveztünk, illetve közreműködőként részt vettünk rajta. A teljesség igénye nélkül mindenképpen ide sorolandó az MMSZ szervezésében ismét hatalmas sikerrel a Magyar Tudományos Akadémián megtartott Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga konferencia, valamint a kimagasló érdeklődés mellett neves és elismert előadókkal második alkalommal megrendezett MMSZ Műanyagipari Konferencia. Komoly nemzetközi visszhangja volt idén is a Central European Platics Meeting-nek, melyet Bűdy László elnökségi tagunk szervezett meg, itt valósult meg első alkalommal a kelet- és közép-európai műanyagipari szakmai szövetségek első találkozója. Szövetségünk ebben az évben is folytatta a rendkívül népszerű kapcsolatépítő rendezvény sorozatát, amelyen tagvállataink több száz képviselője vett részt, elnökségünk tagjai pedig több szakmai fórumon, konferencián, televízióban és rádió interjúkban is képviselték a műanyagipart, hangot adva az elmúlt évek fejlesztéseinek, megismertetve a műszaki anyag valódi értékeit.

Az újonnan megalakult újrahasznosítási vállalattal, a MOHUval folyamatosan együttműködve képviseljük és támogatjuk a műanyagipart a hulladékfeldolgozás, a recicklátumok témakörében egy, az MMSZ által koordinált speciális szakmai munkacsoporttal annak érdekében, hogy környezetünk védelme közösen megoldandó siker legyen.

Az MMSZ még jelentősebb szerepe és érdekképviseletünk erősítése érdekében folyamatos feladatként dolgozunk taglétszámunk bővítésén, hogy erős szövetségként még hatékonyabban és sikeresebben tudjuk a magyar műanyagipart, annak szereplőit támogatni és a környezetünket minél szélesebb körben közösen és együttműködve védeni és óvni.

MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A REGRANULÁTUM SZABVÁNYOSÍTÁSÁÉRT FELELŐS MUNKACSOPORT

Az MMSZ az ernyőszervezete a Regranulátum Szabványosításáért felelős szakmai csoportnak, amely az év elején hazai műanyagipari szakemberekből jött létre, de többen jelezték külföldről is csatlakozási szándékukat. A csoport arra vállalkozik, hogy meghatározzák a műanyagipar elvárásait a regranulátumokra vonatkozóan. Egyesével tárják fel a műanyagfajtákkal kapcsolatos igényeket a műanyag-feldolgozók és az újrahasznosító vállalatok részéről, majd a műanyag újrahasznosítók által meghatározott hulladék igényekhez igazítva újradefiniálják a hulladékgyűjtés módozatait.

A csoport vezetője Rácz István (Ultrapolymers), de helyet kapott benne három MMSZ elnökségi tag is: Bűdy László, Dr. Demjén Zoltán és Kocsánné Olasz Andrea. A munkacsoport április végére fejezte be a polipropilénnel kapcsolatos feltárásokat, akkor kezdték el a polietilén újrahasznosítással kapcsolatos részletes leírást. Jelentéseiket a POLIMEREK is közli.

DR. TOLDY ANDREA
az MMSZ alelnöke
a BME Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára,
az MTA-BME Fenntartható Polimerek Kutatócsoport vezetője
felelősségi köre: képzés, szemléletformálás

Idén jubileumi, 10. alkalommal rendeztük meg Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga tudományos konferenciát. Ezt a rendezvénysorozatot több mint egy évtizede, 2012-ben a polimerekkel kapcsolatos ismeretterjesztés céljával indította útjára az Magyar Műanyagipari Szövetség. Nagy örömünkre szolgált, hogy idén ismét teljes létszámmal, jelenléti formában tudtuk megrendezni a konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A konferencia idei témája egy különleges anyagcsalád, a polimer kompozitok családja volt. Az előadók a polimer kompozitos szakterület teljes skáláját képviselték a kutatás-fejlesztéstől az alapanyaggyártáson át a polimer kompozitok alkalmazásáig a közlekedés és a megújuló energia területén. Egyben különböző életutakat is láthattunk: oktatás-kutatásban aktív, hazai nagyvállalatnál dolgozó, saját sikeres vállalkozást létrehozó és több éves külföldi tapasztalatszerzés után ismét hazai vizeken evező szakembert is megismerhettünk az előadások során. A középiskolás résztvevők nagy érdeklődést tanúsítottak az előadásokat követő kompozitos kiállítás iránt is, ahol a kompozit termékek megtekintése mellett feltehették kérdéseiket is az előadóknak. A konferenciát követő szendvicsebéden pedig a műanyagipari cégek képviselői mellett polimeres képzésben résztvevő egyetemi tanárokkal és hallgatókkal is találkozhattak, így a BME Polimertechnika Szakosztályának tagjaival, valamint a BME polimer kompozitos fejlesztéseken dolgozó versenycsapatainak képviselőivel.

Az idei évben is folytatódott a gyümölcsöző együttműködés a BME Polimertechnika Szakosztályával a szemléletformáló közösségimédia-tartalmak előállítása terén. A tagvállalatok támogatásával és szervezésében pedig a szakosztály tagjai több műanyagipari céget is meglátogattak, többek között a LEGO Hungária Kft-t és a ZOLTEK Zrt-t. Az idei évben is számos tagvállalatunk csatlakozott a nagysikerű Lányok Napja programhoz, amelynek célja, hogy bemutassa a tudományos és műszaki (STEM) pályákban rejlő lehetőségeket a pályaválasztás előtt álló lányoknak. Illetve, idén is számos polimeres témájú laborlátogatáson vehettünk részt a Kutatók Éjszakáján.

A Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) is folytattuk az együttműködést, amely keretén belül az egyetem oktatói szakmai tájékoztatást nyújtanak tagvállalatainknak a duális képzés előnyeiről. Az idei utolsó kapcsolatépítő rendezvényén pedig a műanyagipari szakmérnökképzés szereplői fognak tájékoztatást tartania az elérhető képzési lehetőségekről. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Magyar Fejlesztésösztönző Irodával történő együttműködés eredményeképpen a kapcsolatépítő rendezvényeinken a résztvevők több gyakorlatias előadást hallhattak a szellemi tulajdon védelmével, illetve az aktuális európai uniós pályázati lehetőségekkel kapcsolatosan. A pályázati lehetőségeket, illetve az ezeket bemutató tájékoztató eseményeket emellett a POLIMEREK folyóirat honlapján is közzétesszük.

DR. KUCSMA JÁNOS
az MMSZ Felügyelő Bizottságának elnöke
a MERAXIS HUNGARY KFT. korábbi résztulajdonosa
nyugalmazott ügyvezető igazgató

A 2023-as év a magyar gazdaság rendkívül nehéz és küzdelmes éve volt. Az idei év végén megállapítható, hogy a gazdaságban a remények, a helyzet javulására az előző évhez képest nem váltak valóra. Ennek okai az alábbiak: az orosz-ukrán háború tovább folytatódik; hiányos az állami költségvetés (a hiánycél szeptember végétől 5,2 százalék); hiányoznak az uniós források, ennek következtében számos tervezett állami beruházást töröltek és/ vagy felfüggesztettek; technikai recesszióba került a gazdaság, amelyből a III. negyedév végén volt lehetőség a kilépésre; hitelezési nehézségek a fejlesztések és a beruházások indításához; az infláció 25,4 százalékra emelkedett, ezt október végére sikerült 10 százalék alá szorítani; csökkentek a reál keresetek; a lakossági fogyasztás visszaesése október végén 7,5 százalék volt; az év eleji magas energia árakat részben a kormány segítségével, részben az energiahordozók világpiaci árcsökkenése révén sikerült csökkenteni; a magas szolgáltatási árak (rendszerhasználati díj) csökkentette az export útján is értékesítő műanyag-feldolgozó vállalataink piaci lehetőségeit.

A felsorolt problémák negatív hatásai erősen érezhetőek voltak a gazdaság szinte minden területén, így a műanyagiparban is. A műanyag alapanyagok átlagára a nehéz nemzetközi politikai helyzet ellenére érdemben nem változott, azonban a műanyag termékek iránti kereslet lassú csökkenése éves szinten árbevétel és eredmény kiesést okozott a vállalkozások többségében. Számos kkv a veszteség minimalizálására törekedve a túlélésért küzdött, több cég a gazdálkodási nehézségei miatt tevékenységét felszámolta, vállalkozását próbálta értékesíteni. Azok a cégek tudtak eredményesen gazdálkodni, amelyek az előző években tudatosan korszerűsítették termelő kapacitásaikat, a régi gépeket alacsonyabb energiát és élőmunkát igénylő, nagyobb teljesítményű berendezésekre cserélték le, növelve ezzel a versenyképességüket.

A nehéz gazdasági helyzetben az MMSZ elnöksége motiváltan és lelkesedéssel dolgozott célkitűzéseinek megvalósításáért. Az eredmények között feltétlenül meg kell említenem: tagságunk és az ipar általános, hatékony érdekképviseletét, a problémák megoldására irányuló javaslatait a kormány és intézményei felé, az EU határozat tervezeteinek véleményezését, a rendszeres ártájékoztatók közlését a POLIMEREK-ben, a műanyagok védelmét a pejoratív és meggondolatlan véleményekkel szemben, a körkörös gazdálkodás bevezetésének támogatását, a műanyagok népszerűsítése terén tett lépéseit, a taglétszám növelésére kifejtett erőfeszítéseit és a nemzetközi szakmai kapcsolatok bővítését.

Az MMSZ Felügyelő Bizottsága – hagyományaihoz híven és a Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint – őrködött a Szövetség törvényes tevékenysége felett. Képviselői valamennyi elnökségi ülésen részt vettek és szakmai észrevételeikkel, ajánlásokkal és javaslatokkal segítették az elnökség munkáját.