Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
2021. április 14.
Megerősödtünk a válság alatt
Műanyagipari helyzetkép 2021 márciusában az MMSZ hatodik kérdőíves felmérése alapján.
Szövetségünk a válság ideje alatt továbbra is folyamatosan tartja a kapcsolatot tagságával és partnereivel, monitorozzuk helyzetüket, támogatási igényeiket és közvetítjük azokat az állami szervek felé. Hatodik kérdőívünket 2021. március elején küldtük ki, és nagyszámú visszajelzés érkezett a jelenlegi helyzetről és várakozásokról.
Az eddigi felmérésekhez képest először gyűjthettünk két évre visszatekintő adatokat. A feltérképezett témakörök fókuszában ismét az árbevételi szint megtartása, a rövidtávú várakozások, a támogatási formák felhasználása, a munkavállalói létszám alakulása álltak, emellett szerepelt még a munkaerő bővítési igény, illetve a „több lábon állás”, a termékportfólió alakulásának változása. Hatodik felmérésünkből örvendetesen az látható, hogy a visszajelzők fele (43 cég) növelte vagy szinten tartotta árbevételét a válság előtti, 2019-es szinthez képest, emellett további 14%-uk (12 cég) mindössze csekély (10%-nál kisebb) bevétel csökkenést szenvedett el.
Korábbi gyakorlatunknak megfelelően mintegy 450 céget kérdeztünk, ez alkalommal 86 válaszadó jelzett vissza, ebből készítettük mostani összefoglaló elemzésünket, értékelésünket. A válaszadóktól szokásosan kértünk árbevételi és alkalmazotti létszám adatokat, az utóbbiak alapján a visszajelzőket most is négy csoportba soroltuk: nagyvállalatok (12 db), középvállalatok (34 db), kisvállalatok (29 db), illetve mikrovállalkozások (11 db). A létszám szerinti felosztásban az arányok megfelelnek a korábbiaknak (1. ábra).
1. ábra: Válaszoló cégek megoszlása létszám szerint, db cég
Az árbevételi adatok szerint is elemeztünk, a válaszolók ezen adatok szerinti megoszlása a 2-7. ábrán látható.
Az árbevételi adatok alapján a két legnépesebb csoport a 0,1-1 MdFt és 1-5 MdFt árbevételű, ezen kis- és középvállalkozások aránya együttesen némileg csökkent, közel kétharmadot, 63%-ot tesznek ki (2. ábra).
2. ábra: Válaszoló cégek megoszlása árbevétel szerint, db cég
A válaszadók adataiból elemeztük az árbevételek változásait is az egy, illetve két évvel ezelőtti állapotokhoz képest árbevétel szerinti csoportosításban (a negatív számok a csökkenést elszenvedő cégek száma). Ezeket az adatokat árbevételi csoportonként, külön-külön mutatjuk be, így lehetőség nyílik a 2021. első félévi várakozások összevetésére a 2020. és a válság előtti, 2019. első félévi szinthez képest.
A visszajelzések alapján a legkisebb árbevételi csoport (<100 millió Ft) mentes volt a szélsőséges változásoktól, sem a növekedésük, sem az árbevétel kiesés nem haladta meg a 20%-ot, a veszteség tekintetében (2019-hez képest) viszont két változatlan bevételű cég mellett öt vállalkozás kisebb-nagyobb csökkenésről számolt be (3. ábra).
3. ábra: 100 millió Ft alatti árbevételű cégek, db
A kisvállalati kategóriában – a legtöbb visszajelzés innen érkezett – összességében kiegyenlítettebb kép mutatkozik, mindkét oldalon számos cég jelenik meg. Emellett komoly szélsőségek is előfordulnak, és itt is nagyobb arányban jelennek meg a veszteséges cégek (4. ábra).
4. ábra: 100-1000 millió Ft közötti árbevételű cégek, db
A középvállalati kategória kisebb szélsőségekkel és egyértelműen növekedési dominanciával mutatkozik, hasonlóan nagyszámú visszajelzővel. Ez a vállalatcsoport a két megelőző év összevetésében kevés változást mutat, sajnálatosan ez alól a nagy veszteséget elszenvedő cégek kivételt képeznek (5. ábra).
5. ábra: 1-5 MdFt közötti árbevételű cégek, db
A felső középvállalati kategória ugyancsak kisebb szélsőségeket mutat, és a „növekedés-csökkenés” egyensúlya is kiegyenlített (6. ábra).
6. ábra: 5-10 MdFt közötti árbevételű cégek, db
A nagyvállalatok összességében nyertesek, jóval erősebb a pozitív oldal, viszont jelentős szélsőségek is megjelennek. Itt a bevétel növekedésével a több lábon állás erősödik, a komoly veszteséghez jellemzően társul a termékpaletta szűkülése is (7. ábra).
7. ábra: 10 MdFt feletti árbevételű cégek, db
A beérkezett 86 válaszban a támogatási típusokról 70 cég nyilatkozott. Ebből legnagyobb számban (20+4) a bértámogatást és a K+F bértámogatást vették igénybe, ami több mint egynegyede (28%) a felmérésben résztvevő cégeknek. 19 vállalkozás jelezte, hogy nem vett igénybe semmilyen támogatást, többek között azért, mert külföldi tulajdonban vannak, pedig ez nem volt kizáró ok a pályázatokban. 9-9 válaszoló cég kapacitásbővítésre, illetve energetikai fejlesztésre nyert támogatást. 5 cég fejlesztésre adott be pályázatot, 4 vállalkozás pedig egyéb lehetőségeket (VEKOP, KKV Start stb.) célzott meg a járványhelyzet enyhítésére (8. ábra).
8. ábra: Támogatás típusok igénybevétele (összes cég, 2020)
PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE ÁRBEVÉTELI NAGYSÁG SZERINT
100 millió Ft alatt (11 cég), közülük csak 4-en jelezték, hogy pályáztak (36%), döntően bértámogatásra, de kapacitásbővítésre, hulladékfeldolgozáshoz, illetve megújuló energia felhasználásához kapcsolódó beruházásra is igényeltek támogatást.
100-1000 millió Ft között (29 cég), ez a legnagyobb csoport, de sajnálatosan még itt is csak 41%-uk (12 cég) nyújtott be pályázatot, vagy nem hozta azt nyilvánosságra. Itt is vezet a bértámogatást igénylők száma (7). 4 vállalkozás gépbeszerzésre, illetve 1 cég technológiai fejlesztésre nyújtott be támogatási igényt. 7 pályázó elégedett volt, egy visszajelzés szerint Pest megye területén minimális volt az elérhető pályázatok száma.
1000-5000 millió Ft között (25 cég), közülük a pályázatokkal kapcsolatosan 19 jelzett vissza, hatan nem vettek igénybe semmilyen támogatást. Itt volt a legnagyobb arányú visszajelzés, 76%. 5+1 (K+F-es) cég bértámogatást igényelt. 5 vállalkozás fejlesztésre, energetikai célúra is, ketten kapacitásbővítésre pályáztak, egy cég pedig hitelkamat támogatást nyert el.
5000-10000 millió Ft között (8 cég), ebben a körben mindössze két érdemi visszajelzés érkezett, az egyik kapacitásbővítésre és energetikai korszerűsítésre pályázott, a másik cégnél viszont késeinek és kevéssé alkalmazhatónak tartották a bértámogatási lehetőséget.
10000 millió Ft felett (15 cég), itt volt a második legnagyobb arányú visszajelzés, 73 % (11 cég). 5 cég bértámogatást igényelt, 3-3 kapacitásbővítésre, illetve energetikai fejlesztésre, kutatás-fejlesztésre pályázott. 2 vállalat nem vett részt egyik pályázaton sem.
A kapacitásbővítési szándék összességében a cégek 55%-ánál merült fel. Átlagon felüli számokat nagy- és középvállalatok, valamint a mikrovállalkozások mutatnak (9. ábra).
9. ábra: Terveznek-e kapacitásbővítést? (db cég, „igen” százalékok feltüntetve)
A kapacitásbővítés finanszírozását a cégek összességében és túlnyomó részben támogatott forrásokból tervezik (55%), egyharmaduk saját forrást tervez igénybe venni és 12%-uk egyéb forrás lehetőségét is említi. A cégcsoportok adatai egyenként általában ugyanezt a képet mutatják, kivétel ez alól a nagyvállalati csoport, ahol a támogatott forrásigénybevétel erősen meghatározó, 9 cégből 7 (78%) ezzel kíván élni (10. ábra).
10. ábra: Kapacitásbővítés forrása, összes cég (50 db)
Hasonlóan az árbevétel megtartásában kialakult helyzethez, a munkavállalói létszám megtartása is döntően pozitív képet ad. A visszajelzők közel háromnegyede (61 cég, 71%) növelte vagy szinten tartotta alkalmazottai számát a válság előtti, 2019-es szinthez képest, emellett további 14%-uk (12 cég) mindössze csekély (10%-nál kisebb) létszámcsökkenést kellett elszenvedjen (11. ábra).
11. ábra: Munkavállalói létszám megtartása, árbevétel szerint, db cég (vonatkoztatási alap: átlagos állományi létszám 2019-ben, a negatív számok a létszámcsökkenést elszenvedő cégeket jelzik)
Rákérdeztünk, hogy küzdenek-e a cégek munkaerőhiánnyal, erre 51 cég (60%) nemlegesen válaszolt. A legkisebb bevételi kategória (<100 MFt) ebből teljességgel kimarad, ők akár sikeresen növelhették is létszámukat. Természetesen ezek között a nagyobb, vegyes tevékenységi palettájú cégeken belül műanyag-feldolgozó üzletágakat is találunk (10-ből 4 esetben 50-nél több munkavállalóval). A többi kategóriából érkezett visszajelzéseket a 12. ábrán mutatjuk be, ez a 35 cég országosan 61 diplomás és mintegy 290 további munkavállalót szándékozik alkalmazni.
12. ábra: Létszámhiányos cégek (db), illetve a diplomás és nem diplomás munkaerő igény árbevétel szerint (fő)
Több cég jelezte emellett, hogy óriási fluktuációt kell kezeljenek, döntően a fizikai állományban, másfelől megemlítették azt is, hogy legjobb szándékaik ellenére sem találnak megfelelő képzettségű munkaerőt a munkaerőpiacon.
Végezetül rákérdeztünk felmérésünkben arra is, hogyan tudták kezelni a műanyag-feldolgozók a termékpalettájukat a válság eddigi időszakában. A visszajelzések alapján a kép egyértelműen pozitív, a cégek 92%-a (79 db) bővítette vagy megtartotta korábbi termékválasztékát. Közülük mintegy 12% (10 cég) több termékkel, 21% (18 cég) egy termékkel bővített, így a szektor régi problémája, a több lábon állás felé való elmozdulás határozottan erősödik.
13. ábra: Termékportfólió alakulása a válság időszaka alatt árbevétel szerint, db cég (a negatív számok a termékválaszték csökkenést elszenvedő cégeket jelzik)
TAVALY MÁRCIUS ÓTA FOLYAMATOSAN MONITOROZ AZ MMSZ
Szövetségünk a pandémia okozta súlyos válsághelyzet kezdetétől fogva felmérő kérdőívekkel térképezte fel a műanyagipar alakulását, a visszajelzésekről pedig azonnal elemző-értékelő cikkekben mutatta be az aktuális helyzetet lapunkban. 2020 áprilisában vázoltuk fel az első helyzetképet. A tapasztalat akkor az volt, hogy iparágunk felhasználási területenként és cégmérettől függően vegyes, változó képet mutat. A csomagolóipar egyértelműen haszonélvezőjévé vált a kialakult helyzetnek, azok a csomagolóeszközök, amiket eddig oly sok támadás ért, most erőteljesen segítik a gazdaságot. A válaszadók 41%-a mondta azt, hogy csökkentett mértékben termel, 15%, hogy növelt szinten, 25% pedig, hogy változatlan szinten maradt a termelése. 13% számolt be részlegesen leállított kapacitásról és 6% volt kénytelen teljes mértékű leállást elrendelni.
A 2020 májusában készült felmérésen keresztül arról kaptunk reális képet, hogyan hasznosítják a cégek a Kormányzat által felkínált támogatási lehetőségeket. A pályázatok kihirdetését követő 8-10 napban a műanyagipari cégek mintegy 30%-a – témakörtől és cégnagyságtól függően – már élt a lehetőséggel, vagy vizsgálta az igénybevétel feltételeit. A válaszokból kitűnt, hogy mindenekelőtt a magyar tulajdonú közép-, kis- és mikrovállalatok veszik igénybe a támogatásokat. A legnépszerűbb támogatási forma a munkahelyvédelmi bértámogatás volt, amelyet nagyobb mértékben a mikro- és kisvállalkozások részesítettek előnyben.
A 2020 júliusi kérdőívünk fókuszában az árbevételi szint és a munkavállalói létszám megtartása, az akadályozó tényezők, a rövidtávú várakozások, a támogatási formák felhasználása álltak. Felmérésünkből kiderült, hogy a cégek 52%-a megtartotta, vagy kismértékben növelte, emellett további 35%-uk legfeljebb 10%-kal csökkentette munkavállalói létszámát. Összességében, a legsikeresebben a kis- és középvállalkozások tartották meg dolgozóikat, legfeljebb 10% leépítéssel leginkább ezek a vállalkozások tudták megoldani munkaerő gondjaikat.
2020 novemberében az árbevételi szint megtartása, a rövidtávú várakozások, a támogatási formák felhasználása álltak a fókuszban. Örvendetesen ebből az volt látható, hogy bár 2020-ban csak a vállalkozások mintegy harmada növelte vagy tartotta szinten termelését, 2021-re a cégek 70%-a szerint növekszik vagy szinten tudja tartani jövő évi termelését. Sokan vették igénybe az állami támogatások különböző fajtáit is: a válaszadók majd 40%-a a munkahelyvédelmi bértámogatást, de csaknem 12%-ban a HIPA által kiírt versenyképesség növelő támogatást, de megnövekedett a támogatott képzések iránti érdeklődés is.