2019. augusztus 07.

Magyarország műanyagipara 2018-ban

A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) minden év közepén elkészít egy átfogó elemzést a magyar műanyagipar helyzetéről, amelyben tájékoztatást ad a műanyagok termelésének, külkereskedelmi forgalmának és felhasználásának, feldolgozásának, illetve a műanyagokból előállított termékek külkereskedelmi forgalmának előző évi eredményeiről, és összehasonlítja azokat a korábbi évek azonos időszakának adataival. Az adatgyűjtést a 2018-as évről az MMSZ 355 hazai – zömében 50 tonna feletti mennyiségű – műanyagfeldolgozást végző cég körében végezte el.

1. ALAPANYAGOK

 

Magyarország műanyag alapanyag termelése, importja, exportja és az ezekből számított látszólagos műanyagfelhasználása a főbb polimer típusok és összességében az 1. táblázat szerint alakult.

Magyarországon 2018-ban 1618 ezer tonna műanyag alapanyagot állítottak elő, ami majd 3%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.

A polietilének gyártása 2,8%-kal 422,4 ezer tonnáról 434,2 ezer tonnára erősödött, ezen belül a kis sűrűségűé 2,5%-kal 53,0 ezer tonnára, a közepes és nagy sűrűségűé valamivel nagyobb mértékben, 2,8%-kal 370,7 ezer tonnáról 381,2 ezer tonnára bővült. A polipropilén szinten maradt, 0,7%-kal csökkent, 252,0 ezer tonnát bocsátottak ki.

A PVC termelése a 2009-es nagymértékű visszaesés után némi javulást mutatott már 2010-ben is, és 2011-ben tovább növekedett 11,5%-kal, 2012-ben viszont ismét csökkent, 8,5%-kal, majd 2013-ban ismét jelentősen növekedett 13,3%-kal, 272,3 ezer tonnát állítottak elő belőle. 2014-ben a trend megfordult, és minimális, 1,3%-os visszaesés következett be 268,7 ezer tonnával, majd 2015-ben ismét növekedett 5,6%-kal, elérve a 283,8 ezer tonnát. Ezzel az értékkel még mindig nem jutott el a 2007-es csúcstermeléshez, a 356,3 ezer tonnához. A 2016-os év ismét visszacsúszást hozott 3,7%-os mértékben 273,2 ezer tonnával. 2017-ben további visszaesés következett be, 4,6%-kal 260,6 ezer tonna előállításával. 2018-ban viszont 284,2 ezer tonna mennyiséggel 9,1%-kal haladta meg az előző évet, elérve ezzel a bemutatott időszak legmagasabb értékét, úgy tűnik, hogy lassan a PVC termelése visszatér korábbi fénykora értékeihez.

Az ütésálló polisztirol gyártása – túljutva a készülék problémákon – 26,9%-kal 53,2 ezer tonnáról 67,5 ezer tonnára, s ezzel párhuzamosan a habosíthatóé is 25,4%-kal bővült, 38,6 ezer tonnáról 48,4 ezer tonnát érve el, a polisztirolok előállítása összesen 26,3%-kal 91,8 ezer tonnáról 115,9 ezer tonnára erősödött.

Az MDI – megtörve a folyamatos erősödést – 12,4%-kal viszszaesett, míg a TDI kibocsátása ismét tovább erősödött, 6,8%-kal 219,9 ezer tonnáról 234,8 ezer tonnára bővült, elérve ezzel a bemutatott időszak legmagasabb értékét.

Az egyéb műanyag alapanyagok között jelentős az amin- és az epoxigyanta, kisebb mennyiségben termelnek az országban cellulóz alapú műanyagokat, poliamidot és ioncserélő gyantát. Ezen anyagok termelése is növekedett 3% körüli mértékben.

A műanyag alapanyagok hazai termelésének szerkezete és típusválasztéka eltér az igényektől. Nem gyártunk pl. pasztázható PVC-t, és műszaki műanyagokat sem állítunk elő nagyobb mennyiségben. Az import mennyisége 2018-ban az előző évihez viszonyítva 989,3 ezer tonnáról 6,2%-kal 1051,1 ezer tonnára nőtt (2. táblázat). A behozatal részaránya a felhasználáshoz képest jelentős, sőt 2016-ban 2,2%-kal meg is haladta annak mennyiségét, 2018-ban ennél kevesebbel, csak 0,1 %-kal.

A kis sűrűségű polietilén importja 80,7 ezer tonnáról 2,7%-kal 82,9 ezer tonnára, a nagy sűrűségűé 15,7%-kal 57,9 ezer tonnáról 67,0 ezer tonnára erősödött. Összességében a polietilén import 8,2%-kal bővült, 138,6 ezer tonnáról 149,9 ezer tonnára alakult, a polipropilén behozatala 3,1%-kal 148,6 ezer tonnára növekedett. A PVC por importja kisebb mértékben tovább esett, 1,9%-kal,

32,3 ezer tonnáról 31,7 ezer tonnára.

A normál és ütésálló polisztirol importjában is erőteljes erősödést tapasztaltunk, 28,5%-kal 21,2 ezer tonnát tett ki, míg a habosítható típus behozatala jóval kisebb mértékben bővült, 2,7%-kal 29,1 ezer tonnáról 29,9 ezer tonnára. Összesen 51,1 ezer tonna polisztirolt vásároltunk külföldről, 12,1%-kal többet, mint egy évvel korábban.

A polietilének exportja kissé csökkent, 2,0%-kal 424,1 ezer tonnáról 415,6 ezer tonnára, s a polipropiléné is kismértékben gyengült, 2,4%-kal 216,2 ezer tonnáról 211,0 ezer tonnára (3. táblázat). A PVC por kivitele viszont jelentősen erősödött a 2017-es visszaesés után, 2018-ban 12,6%-kal 252,2 ezer tonnára bővült.

A polisztirolok exportja is erőteljesen megugrott az intenzívebb termelésnek megfelelően, 22,8%-kal 85,5 ezer tonnáról 105,3 ezer tonnára alakult, ezen belül az ütésálló típusoké 22,0%-kal 54,5 ezer tonnáról 66,5 ezer tonnára, a habosíthatóké pedig nagyobb mértékben, 25,2%-kal 31,0 ezer tonnáról 38,8 ezer tonnára növekedett.

Az izocianátok, illetve a PUR alapanyagok exportértékesítése 1,4%-kal 448,4 ezer tonnáról 442,2 ezer tonnára hajszálnyit viszszaesett 2017-hez képest.

Jelentősen, 14,3%-kal csökkent az itthon fel nem használt poliamid kivitele. A poli(etilén-tereftalát) (PET) exportja is kevesebb volt (3,5%-kal), mint 2017-ben, míg a polikarbonáté azonos volt az előző évivel. Az egyéb műanyagok kivitele is valamelyest erősödött, illetve szinten maradt. Az egyéb műanyagok kivitele is változóan alakult, némelyik erősödött, mások visszaestek.

2007 óta az alapanyag termelés jelentős hányadát, 80% fölötti mennyiségét exportáljuk, sőt 2016-tól meg is haladtuk a 100%-ot, 2018-ban szinte megegyezett a két összeg (4. táblázat).

A látszólagos műanyagfelhasználás 2017-ben 3,8%-kal, 935,6 ezer tonnáról 970,7 ezer tonnára bővült (5. táblázat).

Az alapanyag import és a felhasználás aránya 2018-ban szinte 1:1 volt, míg 2017-ben még több volt az import 1,9%-kal a felhasználásnál, az elmúlt években a 6. táblázat szerint alakult.

A műanyag alapanyagok látszólagos felhasználása 2018-ban sokkal nagyobb mértékben növekedett, mint 2017-ben, 8,2%-kal 970,7 ezer tonnáról 1050,3 ezer tonnára alakult, amely elméleti szám nem fedi teljesen a gyakorlatban mért adatokat. A standard műanyagok közül a polietilének felhasználása erőteljesen bővült, 136,9 ezer tonnáról 23,1%-kal 168,5 ezer tonnát ért el, a polipropiléné jóval kisebb arányban, de szintén növekedett, 4,3%-kal 189,6 ezer tonnára. A PVC por és granulátum alkalmazása együtt 5,4%-kal, 70,1 ezer tonnáról 66,3 ezer tonnára esett vissza, a polisztirol fogyasztása pedig szintén szépen javult a tavalyihoz képest, 18,9%-kal 61,7 ezer tonna volt.

1. táblázat. Műanyag alapanyagok termelése 2011-2018 között (kt)

 

2. táblázat. Műanyagok importja 2011-2018 között (kt)

 

3. táblázat. Műanyagok exportja 2011–2018 között (kt)

 

4. táblázat. Alapanyag export a termelés százalékában 2008-2018 között

 

5. táblázat. Látszólagos műanyagfelhasználás 2011-2018 között (kt)

 

6. táblázat. Alapanyag import a felhasználás arányában 2011-2018 között (%)

Az ABS/SAN felhasználása tovább csökkent, 8,1%-kal 26,0 ezer tonnáról 23,9 ezer tonnára. A polikarbonát feldolgozása erőteljesen (vissza)növekedett, 8,4 ezer tonnáról 78,6%-kal 15,0 ezer tonnára. A poliacetál alkalmazása is bővült, 16,7%-kal 4,9 ezer tonnára, a poliakrilátoké viszont visszaesett 14,8%-kal 31,1 ezer tonnára, míg a PET-é 9,1%-os erősödést mutatva 65,9 ezer tonnáról 71,9 ezer tonnára alakult. Az epoxi gyantáé minimálisan visszaesett 1,1%-kal 8,8 ezer tonnáról 8,7 ezer tonnára. Erőteljesebb visszaesést tapasztaltunk a poliészter gyantáknál is, 12,5%-kal 7,2 ezer tonnáról 6,3 ezer tonnára, a poli(vinil-acetát)-nál viszont enyhén bővült a felhasznált mennyiség, 16,9 ezer tonnáról 3,0%-kal 17,4 ezer tonnára alakult.

A PUR alapanyagok felhasználása nagyobb mértékben erősödött az építőipar kedvező alakulása következtében, 21,5%-os mértékben 35,4 ezer tonnáról 43,0 ezer tonnára, elérve eddigi csúcsértékét.

 

2. A MŰANYAGFELDOLGOZÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE

 

A műanyagipar és ezen belül elsősorban a műanyagfeldolgozó ipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetőségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem mint alkatrészek, részegységek. Szerepe és helye az ipar és ezen belül a vegyipar egészében nettó árbevétel alapján, a 7. táblázat szerint alakult.

A táblázat jól tükrözi, hogy az általános válságból a vegyipar is, és azon belül háttériparként a műanyagipar is alaposan kivette a részét, de már jól láthatóan túl van a krízisen az iparral együtt az ágazat, folyamatosan nő a műanyagipar részesedése az egész iparon belül, rendre meghaladta a 6%-ot. A bemutatott évek adatai alapján a műanyagipar értékben kifejezett növekedésének mértéke 2015-ben messze megelőzte az ipar egészének, valamint a vegyipar növekedését mind az alapanyaggyártás, mind a műanyagfeldolgozás terén. 2001-hez képest még mindig jól tükröződnek a műanyag alapanyaggyártásba befektetett tőkemennyiségek, a jelentős új kapacitásokkal bővített gyártósorok hatásai. 2016-ban a műanyagiparon belül a műanyag feldolgozóipar növekedése majd 7%-kal nagyobb volt, mint a műanyag alapanyaggyártás összes nettó árbevételének növekedése. A 2017-es évben változott a helyzet, amennyiben a vegyipar egésze erősebben növekedett, mint a műanyagipar, valamint megfordult az arány az alapanyaggyártás javára, 4,5 %-kal haladta meg növekedésben a feldolgozást.

2001 volt az első olyan év, amikor a műanyagfeldolgozás értékben meghaladta a műanyag alapanyaggyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Ft-tal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a műanyag feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Ft-tal maradt el az alapanyaggyártás árbevételétől, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2005. évi árbevételt 18%-kal haladta meg.

2007-ben 32 Mrd Ft-tal teljesített jobban az alapanyaggyártás, mint a feldolgozás. 2008-ban majdnem hasonlóan alakult a kép, mint 2005-ben, csak ott a harmadik negyedévben bekövetkezett gazdasági válság hatására előállt általános fogyasztás csökkenés következményeként erősen leült az alapanyaggyártás. Ez a folyamat sajnos 2009-ben tovább folytatódott, a nagyobb mértékű visszaesés ismét az alapanyaggyártás területén volt tapasztalható. 2010-ben a folyamatok a javulás irányába indultak el, s jóval közelebb került egymáshoz a feldolgozás és az alapanyaggyártás. 2011-ben a trend megfordult, s ismét az alapanyaggyártás kerekedett felül, jóval nagyobb mértékű növekedést mutatva, mint a feldolgozó ágazat, s ez tovább folytatódott 2015-ben is. 2016-ban kissé megint a feldolgozó szegmens volt eredményesebb, majd 2017-ben ismét az alapanyaggyártás mutatkozott erősebbnek. 2018-ban ismét a műanyagfeldolgozás ért el nagyobb eredményt, sikeresebben teljesített mind az ipar, mind az alapanyaggyártáshoz viszonyítva, magasabb fejlődési arányt mutatott értékben.

Az 1. ábrán a vegyipari ágazat szerkezetét mutatjuk be az ipari tevékenység összes nettó árbevétele alapján kimutatott KSH adatok alapján.

1. ábra. A vegyipar szerkezete a műanyagiparral együtt a 2018. évi KSH adatok alapján

A műanyagok előállítása és látszólagos felhasználása hosszabb távon – 1970 és 2018 között – a 2. ábra szerint alakult. Jól látható, hogy az 1992. évi mélypont után a műanyagokból előállított termékek mennyisége folyamatosan növekedett, majd ez a növekedés a 2008-as válság hatására megtört, de 2009-2010-ben megindult a visszakapaszkodás. 2011-ben és 2012-ben csak az elméleti feldolgozási szám csökkent, a gyakorlatban nagyobb tömegű termékkibocsátás történt, valószínűleg a magasabb arányú hulladékfeldolgozás miatt. 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben ismét bővülést tapasztaltunk. 2016-ban a látszólagos felhasználás 1,1% mértékű elméleti bővülést mutatott, a gyakorlatban pedig hasonlóan alakult, mint a korábbi években, 2%-os erősödést mértünk a visszaérkezett adatok alapján. 2017-ben az elméleti növekedés 3,8% volt, 2018-ban pedig mindkét ágon további erősödés volt tapasztalható.

 

3. MŰANYAGFELDOLGOZÁS 2018-BAN A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN

 

2018-ban-ban is sikerült néhány olyan vállalkozást elérni, amelyek eddig nem adtak adatokat, viszont több volt a cégfelvásárlás, valamint többen abbahagyták a műanyagfeldolgozást, 2018-ban sem tudtak kilábalni az elhúzódó gazdasági válságból.

7. táblázat. Ipari tevékenység összes nettó árbevétele alapján Mrd Ft folyóáron

 

2. ábra. A műanyag alapanyagok termelése és felhasználásának alakulása Magyarországon 1970 és 2018 között

 

3. ábra. A műanyagfeldolgozás mennyiségének és az egymást követő évek láncindexeinek alakulása 2006-2018 között

A jelenlegi munka alapját 355 cég által kitöltött adatlapok jelentik, ez kettővel több, mint 2017-ben. A 2018-as év egyes nagyobb nemzetközi cégeknél erőteljes növekedést hozott, – főleg a csomagolóanyag és az alkatrész gyártóknál –, másoknál viszont nagyobb visszaesés volt tapasztalható és előfordultak cégbezárások is. Így 2017-hez képest 2,8%-os feldolgozási növekedést tapasztaltunk. A látszólagos felhasználást mutató adatokkal összehasonlítva az értékeket, a hulladék-visszadolgozás növekedése is állhat a háttérben.

A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja a 8. táblázat.

8. táblázat. Műanyagfeldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása

A 9. táblázatban látható felsorolás a gyártott mennyiség szerinti 16 legnagyobb céget mutatja 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban.  A legnagyobb vállalatok listáját összehasonlítva az előző éviekével megállapítható, hogy az első három helyen álló cégek ugyanazok, mint az előző években, jól őrzik a pozíciójukat, a továbbiaknál kisebb cserélődés volt tapasztalható. Jelentősen előrelépett a TAMA Hungary Kft. (volt EPACK Kft.), a többieknél kisebb nagyobb átrendeződések történtek, a cégek sorrendje megváltozott, de nagyjából ugyanazokról van szó, illetve belépett a legnagyobbak sorába az EUROFOAM Magyarország Kft. is.

9. táblázat. A feldolgozott műanyag mennyiségek szerinti legnagyobb 16 cég 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban

A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy évek óta 25 körül van a legnagyobb cégek száma (a tízezer tonnán felüli felhasználást felét, 51%-át képviselték, és a 2000 tonnánál többet feldolgozó 95 cég már összesen 84,4%-át. Ezek a számok nem mutatnak nagy változásokat.

Ismereteink szerint az adatgyűjtésünkből csak ennél kisebb cégek maradtak ki.

Érdekes megjegyezni, hogy 2018-ban a legnagyobbak termelése kisebb mértékben növekedett, mint az összes feldolgozás. Az első 16 cég által előállított műanyag termék mennyisége az előző évhez képest 2%-os többletet mutatott.

4. A MŰANYAGFELDOLGOZÁS ALAKULÁSA TEVÉKENYSÉGEK SZERINT

 

4.1. A HAZAI MŰANYAGFELDOLGOZÁS ALAKULÁSA TERMÉKCSOPORTONKÉNT

A hazai feldolgozott mennyiség összességében termékcsoportonként a 10. táblázat szerint alakult a 2009 és 2017 közötti években.

10. táblázat. A műanyagfeldolgozás termékcsoportonként 2010-2018 között (kt)

A műanyagfeldolgozás egészének növekedése – tonnában – saját felmérésünk szerint 2010 és 2018 között 40,6% volt. A évi feldolgozás a saját gyűjtésünkben 2,8%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a bemutatott időszak legmagasabb értékét érve el.

Részletesen vizsgálva a 2018. évi statisztikai számokat néhány fontosabb tényező:

  • Az elmúlt időszakban az egyik legdinamikusabban bővülő szakterület a fröccstermékek, elsősorban a nagy értékű műszaki cikkek, autóalkatrészek gyártása volt. 2007 óta töretlenül növekedett a fröccstermékek mennyisége. 2009-től a legnagyobb cikkcsoporttá vált ez a terület a műanyagfeldolgozásban. A folyamatosan növekvő ágazatban 2018-ban 3,1%-os mértékű erősödés következett be, ez valamivel kisebb volt, mint az előző évben, ez valószínűleg a hazai autógyártás kisebb visszaesésének tulajdonítható. Az ágazat részesedése 31,5% az összes feldolgozásban, 2017-ben is ugyanekkora volt.
  • A fóliagyártás a teljes időszakban a műanyagfeldolgozás hol első, hol második legnagyobb volument jelentő területe. Most – az autógyártás felfutása óta – a második helyre került. A mennyiségi növekedés nagyobb volt, mint előző évben (0,5%), most 9,3%-kal több fólia készült, mint 2017-ben. A fóliák részaránya arányosan növekedett az előző 20,3%-os értékkel szemben, legutóbb 21,6%-os arányt tudhatott magáénak. Ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy csökkent a fő terméktípusok vastagsága, az azonos tömegű fólia mennyisége, pl. ugyanazon súlyú csomagolószer lényegesen nagyobb mennyiségű termék csomagolására A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fóliagyártás, a 2000-es évek elején megvalósult beruházás eredményeképpen jelentős növekedés tapasztalható azóta is folyamatosan, változó mértékű az egészségügyi fóliák mennyisége, a többi fóliatípust inkább a szinten maradás jellemezte.
  • A gyártott csövek mennyisége a vizsgált időszakban nagy ingadozást mutatott, a 2007-ig tartó növekedés – összhangban az építőipari visszaeséssel – erőteljesen (37%-kal) visszaesett a következő három évben. Az exportlehetőségek hatására 2011-ben 11%-os növekedés volt tapasztalható. 2012-ben ismét csökkent a termelés, 5%-kal, míg 2013-ban és 2014-ben újra erősödést tapasztalhattunk, 5,6%-os, illetve 26,1%-os mértékben. 2015-ben és 2016-ban újabb (26%-os) visszacsúszás volt megfi elhető. A 2017-es évben ismét élénkülés állt be a csőpiacon 5,3%-os erősödéssel, ami 2018-ra 17,5%-ra növekedett, és remélhetőleg akövetkező években további erősödést hoz ebben a szegmensben a fellendülőben lévő lakásépítkezések és beruházásoknak köszönhetően. Megerősödött az export is ezeknél a termékeknél.
  • A habtermékek folyamatosan növekedtek az elmúlt években. Az építőiparban megindultak a lakásépítések, felújítások, lakásszigetelési pályázatokat írtak ki, melyek eredményeként további erősödést tapasztalhattunk az előző évhez képest 3,5%-os mértékben. A termékcsoport részaránya szinten maradt, illetve hajszálnyit, 0,1%-ot növekedett 11,2%-ról 11,3%-ra. A további növekedéshez reményt ad a beruházások megélénkülése
  • Az üreges testek mennyiségében évek óta kismértékű, de folyamatos a növekedés, ami ugyan 2012-ben megállt, ugyanazt az értéket mutatva, mint 2011-ben, de a 2013-as év 11,3%-os, a 2014-es év 5,6%-os, a 2015-ös év 7,4%-os és a 2016-os év mintegy 7%-os bővülést 2017-ben a lendület kissé megtört és „csak” 4,5%-os többlet termelést könyvelhettünk el. A 2018-as év 1,7%-os visszaesést hozott, méghozzá a 2,5 literes palackok területén, míg a nagyobbak és a hordó, ballon kategóriában növekedés volt. Ez utóbbiban 21,7%-os, a 2,5 litereseknél nagyobb üreges testeknél, kannáknál 12,3%-os erősödést mértünk. Változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bővülő PET felhasználás egyre magasabb szintje.
  • A kábel/huzal termékcsoport erősödése 2009 óta A 2014-es szinthez képest még 3,5%-os bővülés volt 2015-ben, de 2016-ban némi visszaesést tapasztaltunk 5%-os mértékben. 2017-ben visszajött a 2014-es érték, amelyet 1,8%-os növekedéssel ért el az ágazat. 2018-ban további erősödés ment végbe 5,3%-kal, ez is valószínűleg a növekvő építkezések hatására.
  • A lemezgyártás a 2008-ban megkezdődött csökkenés és a 2009-2010-es gyengülés után 2011-ben 6,5%-os erősödést mutatott. A folyamat nem állt le, 2012-ben ismét erősödést tapasztaltunk 12,1%-os mértékben, majd 2013-ban egy jelentős, 13,5%-os visszaesés következett be, s ez folytatódott 2014-ben is újabb 12,5%-os visszaeséssel. A 2015-ös és a 2016-os év szinten maradást hozott. Így alakult ez 2017-ben is, változatlan maradt a gyártott mennyiség. 2018-ban további 3,6%-os hanyatlás állt be ezen a területen.
  • A profi termelt mennyisége addig nem látott mértékben 35,7%-kal visszaesett 2012-ben, ami szoros kapcsolatban állt az építőipar helyzetével. 2013-ban a mennyiség ugyanakkora volt, mint 2012-ben, 2014-ben és 2015-ben is tovább csökkent a gyártási kibocsátás 22,2%kal, míg 2016-ban visszakapaszkodott kissé. 2017 is hozott némi bővülést 14,3%-os mértékben, ez 12,5%-kal tovább erősödött 2018-ban. Ez a termékcsoport a legkisebb szegmense a műanyag gyártmán
  • A műanyagpadló gyártás 2008 végéig a műanyag feldolgozóipar sikertörténetének számított. Sajnos a gazdasági válság építőipari vonatkozása 2011-ben 16,7%-os visszaesést idézett elő e termékcsoportnál, annak ellenére, hogy az egyetlen hazai gyártó folyamatosan magas színvonalú, speciális választékot biztosít. 2012-ben nem csökkent tovább a mennyiség és 2013-ban némi javulás mutatkozott 4,5%-os mértékben, valószínűleg az exportlehetőségek kiaknázása révén. 2014-ben ismét kisebb viszszaesés következett be a 2012-es szintre, majd további 10%-os visszaesést tapasztaltunk 2015-ben, majd 2016-ban ismét sikerült 5%-os növekedést elérni. Az erősödés óriási ugrásban mutatkozott meg 2017-ben, 40%-kal több padlóterméket bocsátottak ki, mint 2016-ban, ezzel a termékfajta részesedése is 2,0%-ról 2,8%-ra erősödött. Sajnos a 2018-as év több nehézséget hozott az egyetlen hazai padlógyártó cég életében, így 35,7%-os visszaesést szenvedett el a termék.

Összességében a műanyag feldolgozóipar 2018-ban értékben 14,6%-os és mennyiségben 2,8%-os bővülést mutatott, hasonlóan az egész ipar növekedéséhez. Sikernek könyvelhetjük el, hogy idén is több olyan céget tudtunk rávenni az adatszolgáltatásra, akiktől eddig nem sikerült információt kapni. Elmondható, hogy továbbra is korszerű a termékválaszték, jelentős és növekvő mértékű a nagy értékű műszaki műanyagok felhasználása. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a „Műanyagipar helye az iparban termelési érték alapján” táblázatban szereplő KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2018. évi műanyagfeldolgozói termelési érték 2001-hez viszonyítva 251,4%-kal emelkedett, és az előző évinél 14,6%-kal erősebben zárt.

4.1. MŰANYAGFELDOLGOZÁS POLIMER TÍPUSONKÉNT

A 11. táblázat a nagy tömegben gyártott és a műszaki műanyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált időszakban. 2018-ban az előző évhez képest változóan a kommersz alapanyagok némelyikénél kisebb csökkenést, másoknál hasonló mértékű növekedést tapasztaltunk. A műszaki műanyagok felhasználása követte a nemzetközi trendet, feldolgozásuk mennyisége összességében 2018-ban növekedett, az előző évi felhasználást 16,1 ezer tonnával múlta felül. A kiemelt tételeken belül jelentős növekedést láttunk a polimamidoknál, és csak a polioximetilénnél tapasztaltunk csökkenést 2017-hez képest.

11. táblázat. Magyarország műanyagfeldolgozása főbb polimer típusok szerint 2010–2018 között

A hazai adatokat összevetve a 2017. évi európai és a világ 2018-as (becsült) műanyagfeldolgozás szerkezetével, a következő azonosságok és eltérések mutatkoznak:

  • A PP felhasználás nagyobb arányú a világ és Európa műanyagiparában mért részesedéssel (Magyarország: 22,5%, világ: 19,4%, EU átlag: 19,1%).
  • Hasonló mértékű eltérés van a PE-HD felhasználásnál, csak ellenkező irányban, a hazai felhasználás nagyjából 3%-kal marad el az európai értéktől és a világ felhasználásától (Magyarország: 9,5%, EU: 12,3%, világ: 12,6%).
  • A PE-LD/LLD hazai részaránya 2018-ban 1,5%-kal elmaradt a világ és 4,5%-kal az EU 2017-es szintjétől (Magyarország: 13%, világ: 14,5%, EU: 17,5%).
  • PVC felhasználásunk 0,6%-kal kisebb, mint a világé (Magyarország: 12,5%, világ: 13,1%), az európai viszont 2,3%-kal kevesebb, 10,2% volt.
  • A PET hazai felhasználása 2018-ban 10,7%, a világ és Európa értéke is kevesebb, 6,3%, illetve az EU 7,7% volt 2017-ben.
  • A PS típusoknál is összességében (PS+EPS) a hazai felhasználási arány magasabb mind a világ átlagnál, mind az európainál (Magyarország: 7,3%, világ: 5,6%, EU: 6,6%).
  • A PUR felhasználásunk is a két érték között foglal helyet, 6,1% nálunk, az európai 7,7%, a világé 4,6% volt 2018-ban.
  • A műszaki műanyagok felhasználása az utóbbi években dinamikusan bővült nálunk, 2018-ban a 13,5%-os arányával jelenleg nagyobb értéket mutat a világ 10-11%-os részesedésével az egész műanyagfeldolgozásban.

4.1.1. POLIETILÉNEK

4.1.1.1. KIS SŰRŰSÉGŰ POLIETILÉN (12. TÁBLÁZAT)

12. táblázat. PE-LD feldolgozás 2010-2018 között (kt)

A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sűrűségű és a korszerűbb lineáris kis sűrűségű polietilénből gyártott termékeket. Összességében a felhasználás növekedése a bemutatott időszak legalacsonyabb értékét mutató 2012-es évhez képest 2016-ra mintegy 18,9%-kal volt magasabb, majd a 2017-2018-as adatok rendre bővülést mutatnak, előbbi 4,9%-os, utóbbi 4,7 %-os további erősödést.

  • Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, de egyelőre a nagy visszaesés előtti állapotot (2008. évi érték) még meszsze nem közelítettük meg, 10 kt még mindig hiányzik. Az összes gyártás 72%-a csomagolóanyag, jelentős továbbá a mezőgazdasági felhasználás is.
  • A fröccstermékek mennyisége majd 18%-kal elmaradt az előző évitől, de nem is jellemző, hogy fröccsöntésre használják ezt az anyagot.
  • A kábelipari felhasználásban az előző évi 9,5%-os növekedés tovább folytatódott, kis híján 20%-os bővülést mértünk 2017-hez képest.
  • A habgyártáshoz felhasznált PE-LD mennyisége 2016-ban érte el az addigi időszak legmagasabb értékét, a növekedési trend megmaradt, 2016-hoz viszonyítva 11,8%-os erősödést tapasztalhattunk 2017-ben, majd további 4,5%-ot 2018-ban.
  • Az egyéb termékeknél a legjelentősebb tétel 2018-ban is a Tetrapak dobozokhoz felhasznált mennyiség volt 90%-kal.

A felhasználási szerkezetet tekintve a nyugat-európaival összehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti szerkezete az elmúlt 5 évben.

4.1.1.2. NAGY SŰRŰSÉGŰ POLIETILÉN (13. TÁBLÁZAT)

13. táblázat. PE-HD feldolgozás 2010-2018 között (kt)

A PE-HD alapú termékek előállítása – a bemutatott időszakban – 2018-ban érte el a legmagasabb értékét.

A 2013 és 2015 közötti évek folyamatos növekedést hoztak a PE-HD felhasználásban. 2016-ban az előállított PE-HD termékek között a legnagyobb mértékű növekedést az üreges testeknél tapasztaltunk 10%-kal, a csöveknél viszont erőteljes visszaesést láthattunk 28,5%-kal, ami sajnos a hazai építőipar állapotára is utalt. A fröccstermékeknél is bővülés mutatkozott 5,5%-os mértékben, míg a fóliáknál 9,7%-os visszacsúszást tapasztaltunk. Összességében 5,1%-os gyengülést mértünk ennél az alapanyagnál. 2017 és 2018 ismét erősödést hozott. 2018-ban a bemutatott időszak legnagyobb értékét érte el a PE-HD felhasználás, azon belül is a fólia- és a fröccstermékek gyártásában, előbbinél 21,5%-os, utóbbinál csak 1%-os mértékben.

4.1.2. POLIPROPILÉN (14. TÁBLÁZAT)

14. táblázat. PP feldolgozás 2010-2018 között (kt)

A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 között ~22%-kal bővítették a polipropilén alapú termékeik gyártását, sajnos ez a kedvező folyamat 2009-ben kissé megtorpant, 3,6%-kal maradt el a fogyasztás az előző évitől, jóval kisebb mértékben, mint az összes feldolgozás csökkenés mértéke. 2010-ben erősödött, majd azóta folyamatosan tovább növekedett, és 2018-ban elérte az eddigi és a most bemutatott időszak legmagasabb értékét.

Továbbra is ez az anyag a legnagyobb részesedésű a feldolgozásban 22,5%-kal, ez a világ és Európa műanyagiparában is így alakul.

  • A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fóliák. A fröccstermékek 13,4%-os bővülést mutattak, jóval nagyobb volt a növekedés, mint a tavalyi évben, míg a fóliáknál csak 1% alatti bővülést tapasztaltunk 2018-ban. A fröccstermékek a bemutatott időszak legjobb eredményét hozták, majdnem megduplázódott a 2010-es év mennyisége. Ezek között ma már a legnagyobb tétel az egyéb kategóriával jelölt gyártás, ami a változatlanul jelentős kupakgyártást Nem sokkal marad el e mögött az alkatrészgyártás, és a háztartási műanyag cikkek előállítása is számottevő, ahol 4,0%-os, illetve 6,9%-os többletgyártás mutatkozott tavaly. Az alkatrészgyártást kedvezően befolyásolja az autóipari beszállítói növekedés. Beindult például a Magyar Suzuki Zrt. mellett a kecskeméti Mercedes gyár újabb modelljeinek előállítása és bővített a győri AUDI is. A 2004-ben új beruházás eredményeként jelentősen bővült BOPP fóliagyártás 2018-ban is közel 40 ezer tonnát ért el, bizonyítva, hogy a csomagolási ágazatot egyelőre nem rengették meg a műanyagok ellen intézett támadások.
  • A PP fóliák termelése 2008 óta 38,0%-os bővülést ért el, 2018-ban csak kevéssé növekedett (0,7%-kal) 2017-hez képest.
  • A lemez kategóriában további 22%-os visszaesés következett be 2018-ban.
  • Az üreges testek gyártása 2008-ban érte el a csúcspontját a 2010 előtti időszakban, az azóta eltelt évek kimagasló értékét 2015-ben mutatta 21,0%-os bővüléssel. Ezt az értéket azóta sem sikerült elérni, 2016-ban ismét jelentős csökkenés állt elő 61,5%-kal, feltehetően a PET és a HDPE palackok, kannák vitték el a termékcsoportot. 2017-ben megtörtént a visszakapaszkodás 120%-os bővülési értékkel, majd 2018-ban ismét elmaradt mintegy 20%-kal a gyártás az előző évitől.
  • Az egyéb termékcsoportnál mennyiségében mintegy fél százaléknyi növekedést tapasztaltunk, ez valójában a szál és szálból készült termékeket (pl. geotextília, szőnyeg hátoldal, zsák, kötöző zsineg, pántoló szalag és a bálaháló) szinten maradását Legnagyobb mennyiségű a bálaháló volt mintegy 18%-kal.

A PP felhasználás dinamikus bővülését prognosztizálják általában a szakértők, ez a tendencia Magyarországon néhány százalékos eltéréssel hasonlóan alakult az európai és a világ műanyagiparában tapasztalható 20-23%-hoz. Legerőteljesebb növekedés az egyéb termékek területén volt 10%-kal.

4.1.3. PVC

4.1.3.1. KEMÉNY PVC (15. TÁBLÁZAT)

15. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása 2010-2018 között (kt)

A kemény PVC felhasználása a 2003 és 2008 között szűk határok között ingadozott, 2009-ben és 2010-ben viszont nagyobb mértékben csökkent, erőteljes hanyatlás következett be, amit a 2011-es év is csak kismértékben, 4,3%-os növekedéssel korrigált még. 2012-ben viszont ismét nagyobb mértékű, mintegy 9,5%-os zsugorodást mutatott a PVC felhasználás. Ebben óriási szerepet játszott a piaci – főleg az építőipari – igények (csövek, profi nagyfokú visszaesése.

Magyarországon ma már csak egy cég gyárt ablakprofi , ez az import javára billenti a mérleget. Eközben a PlasticsEurope piaci elemző csoportja a 2010-2016 közötti időszakra világszerte 3,9%-os növekedést valószínűsített a PVC-re vonatkozóan. Ez az előrejelzés Magyarországon egyelőre csak 2013-ban és 2014-ben valósult meg, behozva az elmúlt évek lemaradásait, mert 15,2%-os, illetve 6,4%-os növekedést tapasztunk. 2015-ben viszont visszacsúsztunk a 2010-es szintre a 14,5%-os csökkenéssel, majd 2016-ban is csökkenést mértünk 8,7%-kal. A 2017-es év 4,7%-os erősödést hozott, majd 2018-ban a 8,3%-os növekedéssel végre meghaladtuk a 2015-ös szintet. Az összes kemény PVC terméken belül a csövek térnyerése (41,3%) nagyon megnövekedett, az előző évhez képest majdnem 30%-kal több cső  készült, köszönhetően az építőipar felfutásának. Figyelemre méltó bővülés mutatkozott még a fóliák (8,4%) és a profi (101,0%) területén. A lemez (10,3%), a fröccstermékek (5,0%) és az egyéb kategóriákban (61%) tapasztaltunk visszaesést.

  • A csövek piaca a beruházási lehetőségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentősebb felhasználás. A bemutatott időszakban jól látható, hogy 2007-től folyamatosan egyre lejjebb csúszott a csőtermelés a hazai építőiparral együtt, bár az export lehetőségek hatására a 2011-es évben kissé nőtt a gyártás. A 2012-es visszacsúszás után a 2013-as év örvendetesen 29,4%-os bővülést hozott az építőipar megindulásával, és 2014-ben további erősödést tapasztalhattunk. A 2015-ös és a 2016-os év is visszazuhanást hozott. 2017-ben már erőteljesebb növekedést tapasztaltunk 16%-kal. A fellendülés végül is 2018-ban következett be a majd’ 30%-os többlettermeléssel. További bővülés várható a lakásépítések és a beruházások folyamatos növekedésével.
  • A kemény PVC fóliák mennyisége az elmúlt időszakban lassan, de folyamatosan csökken, a 2007-ben mutatott értéket (14,8 kt) azóta sem értük Enyhe emelkedést (2-3%) láthattunk a 2011-es és a 2012-es évben. 2013-ban már ez az enyhe növekedés sem volt tapasztalható, hanem hajszálnyi csökkenés következett be, s ez a tendencia átjött 2014-re, további 3,4%-os visszaeséssel, majd 2015-re újabb 1%-kal. A 2016-os év ismét erősödést hozott 2,7%-os mértékben, majd a 2017-es évben ismét visszacsúszott a mennyiség. 2018-ban megint elértük a 2016-os szintet.
  • A kemény PVC lemezeknél a korábbi, mintegy 30%-os csökkenés után 2009-hez képest 23%-os növekedést tapasztaltunk 2010-ben, majd 2011-ben egy szerényebb, de további bővülés következett be 12,7%-os mértékben. A 2012-es és a 2013-as év ismét erősödést hozott 11,2%-os és 11,1%-os mértékben. Majd 2014-ben ismét 9,1%-os többlettermelés volt az előző évhez képest, majd 2015-ben további 5%-os növekedést láttunk 12,6 ezer tonnával. A 2016-os év további erősödést eredményezett 2,4%-kal, a bemutatott időszak legmagasabb értékét mutatva a 12,9 ezer tonnával. E csúcsérték után megint hanyatlást mutat a termelési kép 2017-ben és 2018-ban is.
  • A kemény PVC-ből gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken és már évek óta egy alacsony szintre állt 2014-ben már a 2013-as szint egyharmadára esett a gyártás. Bizonyos területeket még megtart, elsősorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. 2016-ban is 3,3%-os mértékű gyengülés következett be. Valójában új üreges test gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg. Legutóbb 2018-ban már csak 73%-át gyártották a 2006-ban mért maximum értéknek, az 579 tonnának.

4.1.3.2. LÁGY PVC (16. TÁBLÁZAT)

16. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása 2010-2018 között (kt)

A Graboplast Zrt. sikeres beruházásainak és hatékony piaci munkájának eredményeként a padlógyártás a 2004 és 2008 közötti években csúcspontjára ért el. 2009-ben viszont a gazdasági válság hatására az export piacok is beszűkültek, így nagymértékű, 32%-os visszaesés következett be e sikerterméknél, amit az azóta eltelt években sem sikerült visszahozni az eredeti csúcsszintre. A maximális éves 36,4 ezer tonnás termelés 2018-ra 50%-ra esett vissza. A kábelbevonatok termeléséről viszont elmondható, hogy ez a szegmens 2010 után erőteljesen megindult felfelé. 2011-ben látványosan, 60%-kal nőtt 2010-hez viszonyítva, és 2012-ben újabb 12,2%-os, majd 2013-ban 7,3%-os, 2014-ben is 5,0%-os, majd 2015-ben további 5,4%-os, 2016-ban pedig 6,1%-os erősödésnek lehettünk tanúi. 2017 és 2018 is bővülést hozott a termékcsoportnál 0,9%-os, illetve 3,9%-os mértékben.

A padlógyártás részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül, hasonlóan az előállított mennyiséghez, arányában is folyamatosan csökkent. 2014-ben 27,2%-ra, 2015-ben 24,4%-ra, míg 2016-ra ez az érték 26,3%-ra növekedett, majd a 2017-es évi kiugró érték miatt 34%-os arányt ért el, míg 2018-ban ismét 24,4%-ra csúszott vissza. A kábelbevonat részesedése 2018-ban a második legjobb értéket mutatta a 2015-ös 63,1%-ról 61,1%-os értékkel.

4.1.4. POLISZTIROL (17. TÁBLÁZAT)

17. táblázat. PS feldolgozás 2010-2018 között (kt)

Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai PS feldolgozás az elmúlt néhány évben eléggé hullámzó képet mutatott. Az előállított termékek volumenének alakulását a 17. táblázatban mutatjuk be.

A bemutatott időszakban 2010 jelentette a csúcsot. Gyanítható, hogy az autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendelői előírás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát. A 2012-ben tapasztalt mintegy 13%-os növekedést nem követte a következő években további bővülés a fröccsöntött termékeknél, sőt erőteljes visszaesés mutatkozott, pedig az autóipari alkatrészgyártás bővülése folyamatos. Valószínűleg más műanyagokat vontak be a gyártásba, mert egyelőre 2015-ben is csak 13,6% erősödés volt mérhető, míg 2016-ban ismét erőteljes, 24,5%-os arányú hanyatlás következett. A 2017-es és a 2018-as év erősödése folytán jól megközelítettük a 2010-es csúcsértéket, 0,4%-kal maradtunk csak el attól. A habgyártás 2014 óta folyamatosan növekedett, elsősorban az építőipari szigetelőanyagok területén. Ez az egyetlen cikkcsoport, ahol töretlen fejlődés mutatkozik, a 2018-as érték a bemutatott időszak legnagyobbika. A továbbiakban is remélhetőleg növekedésre lehet számítani, mert a felújításokra, utólagos házszigetelésekre újabb pályázatokat indítanak, de növekednek a lakásépítések és a nagy beruházások is.

Magyarországon 2018-ban a polisztirolok a teljes műanyagfeldolgozás 7,3%-át tették ki, ami majdnem megegyezik a 2017-es részaránnyal, de fölötte van az európai (0,7%-kal) és a világ (1,7%-kal) átlagának.

4.1.5. POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) (18. TÁBLÁZAT)

18. táblázat. PET feldolgozás 2010-2018 között (kt)

Hazánkban a PET döntő többségéből palack készül, azaz üdítőitalos, ásványvizes, más élelmiszeripari italok és termékek, például olaj, ecet, bor, sör stb., valamint gyógyszerek, étrendkiegészítők és háztartási vegyszerek tárolására szolgáló palackokat, illetve előformáit fröccsöntik belőle. Az adatszolgáltató cégek 2018-ban csak 3 090 tonna fúvott terméket jelentettek, de ebben nincsenek benne azok a mennyiségek, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Több cég is belevágott a PET fólia gyártásába, lassan növekszik a mennyiség. 2013-ban csak 1 322 tonna, 2014-ben 4 140 tonna volt. Az áttörés 2015-ben következett be 11 946 tonnával, és 2016-ban már 13 548, 2017-ben 14 564 és 2018-ban 17 116 tonna fólia készült. Továbbra is növekedést mutatott tavaly az összes PET felhasználása, ami azt jelenti, hogy sikerült bővíteni a PET palackok, tartályok és fóliák felhasználási területeit, és nemcsak az évről-évre növekvő üdítőitalok, ásványvíz és más élelmiszerek csomagolására szolgálnak.

Az ásványvíz-fogyasztás kezdetben igen alacsony mértékű volt, messze elmaradt a nagy ásványvíz-fogyasztással rendelkező országokhoz képest, majd lassan, de növekedésnek indult, és mára látványos fejlődést ért el. Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről-évre olyan nagymértékben növekedett, mint a palackozott természetes ásványvízé. A 80-as években, de még a 90-es évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter/év körül mozgott. 1993-ban kezdett a fogyasztás dinamikusan, évente 20-30%-kal növekedni, és 2012-2014 között elérte az évi fejenkénti 117 litert, majd 2015-ben a 126 litert. A 2016-2017-es kis visszacsúszás után 2018-ban ismét 126 litert fogyasztottunk.

A növekedés – összhangban a nemzetközi tendenciákkal – rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2018-ban tovább erősödött, 10,7%-ot ért el. A hazai felhasználás 1,4%-kal meghaladja a 2018-as világátlagot és 3,3%-kal az európai 2017. évi 7,4%-ot.

4. ábra. Ásványvíz fogyasztás alakulása Magyarországon 1979–2018 között. Forrás: http://www.asvanyvizek.hu

Magyarországon már évente csak a gyártásból kb. 80 ezer tonna PET palack kerül forgalomba (ehhez hozzájön még az importból bejövő rengeteg italos PET palack), ebből jelenleg pár tízezer tonnát gyűjtenek be és hasznosítanak az ország különböző üzemeiben. Ennek fokozására alakult 2013. októberében Karcagon a Recy-PET Hungária Kft. Az innovációs kezdeményezés célkitűzése az, hogy a visszagyűjtött PET palackokból újra élelmiszeripari minőségű palackokat gyártson. A fejlesztésbe a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnikai Tanszékének munkatársai is bekapcsolódtak.

A műanyagok kedvezőtlen megítélését kívánta ellensúlyozni a Magyar Műanyagipari Szövetség 2018. decemberben, az MTA-n tartott előadássorozata is, amelynek során több száz diák részére hangzottak el előadások a műanyagok hasznosságáról, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról és a műanyag hulladékok hasznosításáról. A tények bemutatásával kívánja elősegíteni az MMSZ azt, hogy a fiatal fogyasztók is hozzájáruljanak környezetünk védelméhez.

4.2.6. MŰSZAKI MŰANYAGOK (19. TÁBLÁZAT)

19. táblázat. Műszaki műanyagok felhasználása 2010-2018 között (kt)

A felhasznált mennyiségekről – ezek döntő többsége importból származik – joggal feltételezzük, hogy ezeket valójában fel is dolgozzák.

A növekedés 9 év viszonylatában már jóval több mint másfélszeresére rúg, 173,6%. Az előző évhez viszonyítva is 8,8%-os erősödést tapasztalhattunk, köszönhetően a bővülő beszállítói tevékenységnek. A műszaki műanyagok feldolgozásában is elértük a nyugat-európai értéket (Magyarországon 13,5%). Az alapanyag import statisztikában a fentiektől eltérő, jóval nagyobb számok jelennek meg, ami több okra vezethető vissza:

  • sok egészen kis cég dolgoz fel ilyen anyagokat, akik viszont nem szolgáltatnak adatokat,
  • az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szereplő anyagok részletes bontását.

A műszaki műanyagok döntő többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból elsősorban autóipari és elektromos berendezések alkatrészei, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak zárórétegként fóliagyártásban és többrétegű flakon gyártásánál is. Az ABS legnagyobb mennyiségét a játékgyártás igényli, majd ezt követik a háztartási cikkek, az autó- és elektromos termékeket gyártó ipar jóval kisebb mennyiséget alkalmaz. PC-ből és blendjeikből elsősorban elektromos és elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek, valamint a járműipar is nagy felhasználónak bizonyult.

4.3. A MŰANYAG TERMÉKEK FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI

A termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelentős mennyiségű termékexportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kettő mennyisége közelít egymáshoz, ugyan 2018-ban az export jobban elmaradt az 575 600 tonnájával az import 652 300 tonnájától, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettől a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot folytattuk, és a számok jól követik a nemzetközi gyakorlatot is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi statisztikákhoz, meghatározó a csomagolóipar, jelentős az építőipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb.

2017-hez viszonyítva növekedett a csomagolás (4,2%-kal), a járműipar (0,3%-kal), a bútoripar (0,3%-kal), valamint az E+E ipar (2,1%-kal) részesedése. Az építőipar aránya 0,9%-kal, a háztartási termékek 0,8%-kal, a sport és játék 0,3%-kal és az egyéb cikkek 2,2%-kal csökkentek.

ÖSSZEFOGLALÁS

 

A 2018-ban előállított műanyagtermékek mennyisége – saját gyűjtésünk alapján – 2,8%-kal növekedett 2017-hez képest. Korszerűsödött a termékválaszték, továbbra is jelentős mennyiségű a nagy értékű műszaki műanyagok felhasználása. Az ágazat értékben bemutatott erősödése a KSH adatok alapján 2018-ban ismét a műanyagfeldolgozás ért el nagyobb eredményt.

A 2018. évi termelési érték, illetve az összes nettó árbevétel 2001-hez viszonyítva több mint három és félszeresére nőtt, 2017-hez viszonyítva pedig a feldolgozás 14,6%-kal bővült. A műanyagfeldolgozás a mennyiségi adatok szerint az elmúlt 8 évben 39,2%-kal erősödött.

A gyártott mennyiségből 2018-ban – 2017-tel összehasonlítva – 7,7%-kal több terméket, 575 600 tonnát exportáltak 2 716 millió USD értékben, a műanyag termékek importja mennyiségben 3,3%-os növekedéssel 652 300 tonna volt, 3 451 millió USD értékben. 2018-ban a műanyagipari termékek kereskedelmének pénzügyi mérlege az előző évi 361,0 millió USD-vel szemben viszszaesett, de pozitív maradt, 165,1 millió USD többletet mutatott.

További bővülésre van lehetőség az ágazatban, hiszen az év híre volt, hogy Debrecenben épít gyárat a német BMW vállalat. Erősödött a 3D nyomtatás helyzete is, hazai új nyomtatószál-gyártás indult be. Feldolgozókapacitás bővítésekről számolhattunk be a Materiál Plastik és a RótaPack cégek tekintetében.

Nem hallgathatjuk el azonban a műanyagokkal szemben fellángoló ellenszenv növekedésének esetleges negatív hatásait sem, nem tudjuk még, hogy az előbbiekben említett bővítések ellensúlyozzák-e majd a következő időszakban bevezetni kívánt egyszerhasználatos termékek betiltásából eredő gyártáskiesést.