2023. november 11.

Fordulópont jöhet az európai műanyag újrahasznosításban?

A myCEPPI szervezésében az elmúlt hónapban idén is megrendezték a közép-európai műanyagipari vállalatok hagyományos találkozóját, a Central European Plastics Meeting-et, ahol több mint ötven vállalat képviseltette magát Európa különböző országából. A B2B programokon túl több előadást is tartottak a műanyagipart érintő legfontosabb kihívásokról, ahol áttekintették a regionális polimer és hulladékgazdálkodási piacot, szóltak a feldolgozók feladatairól az újrahasznosított anyagokra való átállásban, beszéltek a kémiai reciklálásról és arról, hogy Magyarországon megkezdődött az újrahasznosított anyagokra vonatkozó szabványosítási projekt bevezetése. Cikkünkben az első napon elhangzott előadások rövid összefoglalóját adjuk közre.

A MŰANYAGIPAR KIHÍVÁSAI

Bűdy László, a rendezvényt szervező myCEPPI ügyvezetője a műanyagipart érintő rövid-, közép- és hosszútávú kihívásokról, valamint a polimer nyersanyagárak alakulásáról beszélt előadásában. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a 2023-as év alapvetően különbözik a korábbi évektől. A fő kihívások időhorizontjukat és összetettségüket tekintve is eltérnek egymástól. Rövidtávon ezek a fogyasztói kereslet hiánya, a stagnálás, az alapanyag- és energiaárak emelkedése, míg középtávon, 2025-től a körforgásos gazdaság és a kötelező reciklátum tartalom a termékekben. Hosszútávon pedig a reciklált és a szűz polimer árának várható meredek és tartós emelkedése állít kihívás elé, amelyet a műanyagok feldolgozásának nagyon gyors konszolidációja követhet.

Bűdy László (balról) és Will Collins (jobbról)

A 2020-2023 közötti időszak a változás korszakaként írható le. 2019-ben az árak csökkenő tendenciát mutattak a túlkínálat és az Európán kívülről érkező olcsó import miatt. 2020-ban az első Covid-bezárás rekord alacsony árakat hozott. Az első energiaársokk 2021 októberétől jelentkezett, míg a másodikat az orosz-ukrán háború hozta el 2022-ben. 2023 első felében a jelentős túlkínálat miatt tovább csökkentek az árak, de július közepétől ismét emelkednek.

Az energiaárak a Távol-Keleten és Ázsiában az európai árak alatt vannak, az energia terén Európa jelenleg költséghátrányban van. Az elmúlt 10 évben az energia- és alapanyagárak együtt mozogtak a kontinenseken, és az is elmondható, hogy az alapanyag készletek tekintetében az orosz olajvásárlók (főként Európán kívüli országok) költségelőnnyel rendelkeztek. Az interkontinentális szállítási költségek visszatértek a Covid előtti szintre.

Kínálati oldalon megoldás lehet az önkéntes termelési korlátozás, vagy az, hogy néhány vállalat nem indult újra a karbantartás után, illetve leállt a negatív készpénzfedezet miatt. Import korlátozásokat is be lehet vezetni, például dömpingeljárás a kínai PET alapanyagokra, valamint szintén segíthet az importált termékek reciklált polimer arányának megkövetelése és a magas széndioxid kibocsátású termékekre kivetett karbonadó.

Clemens Kitzberger

1973-ban az olajárak gyors drágulása, míg 2022-ben a gáz- és villamosenergia árak emelkedése okozott jelentős inflációt. Az infláció lassan 5% közelébe csökken az EU zónában, viszont az európai kamatlábak egyelőre nem mérséklődnek. Az európai gazdaságban folytatódik az inflációs nyomás, és ezt erősíti majd 2027-től a közúti közlekedésre és a fűtésre használt lakossági fosszilis tüzelőanyagokra kivetett karbonadó. Ezért kamatcsökkentésre és keresletélénkítésre van szükség támogatások és olcsó hitelek formájában, amelyeket egyelőre sem az uniós, sem a tagállami költségvetés nem tesz lehetővé.

MI A HELYZET A POLIOLEFINEK PIACÁN?

Will Collins az Argus Media piacelemző cégtől a polimerek, ezen belül is a poliolefinek piacáról tartott előadásában kiemelte, hogy a polietilén és polipropilén ára világszerte emelkedett a nyár folyamán, aminek okai között szerepel a nagyobb a kereslet, a magasabb nyersolaj és olajtermék árak, valamint az alapanyag gyártók ellenállása a „fenntarthatatlan árrésekkel” szemben. Eddig az alapanyag költségekhez viszonyított növekedés korlátozott volt. A Covid-járvány utáni készletcsökkentésnek a feldolgozóiparban véget kell érnie, ezért az Argus arra számít, hogy a polietilén árak és a marzsok fokozatosan emelkedni fognak, míg a polipropilén gyártóknak kevés lehetőségük lesz a további árcsökkentésre.

Krzysztof Nowosielski

A gazdasági kilátások továbbra is óvatosak, a polietilén esetében ezek jelenleg pozitívabbak a polipropilénhez képest. A legtöbb piaci szegmensben a növekedési várakozásokra negatív hatással van az Európát érintő infláció, a magas energiaárak és hitelfelvételi költségek, valamint az, hogy a kínai fogyasztók még mindig vonakodnak költeni.

Továbbra is nyomás nehezedik az európai újrafeldolgozó piacra, különösen a költségtakarékos alkalmazásokra. Az olcsóbb, gyengébb minőségű újrahasznosított termékek piacán még nem reagáltak a szűz polietilén és polipropilén árak emelkedésére. A fekete színű rPP és rHDPE fröccstípusok árai jelentősen csökkentek az elmúlt egy évben, és hasonló a helyzet az rLDPE és rLLDPE piacán, különösen a standard folyásindexű (MFI) átlátszó és borostyánsárga áttetsző polimerek esetében. Ennek eredményeként a piac alsó szegmensében az újrahasznosítási árrések csökkentek.

A csomagolási minőségű reciklátumokat nem korlátozza a szűz polimerekre vonatkozó árplafon. A csomagolóiparban való felhasználásra alkalmas, megfelelő minőségű újrahasznosított poliolefinek még mindig jelentős előnyt élveznek a szűz anyagokkal szemben. A kiváló minőségű anyagokat biztosító források száma továbbra is korlátozott és a termelési költségek magasak. Az ilyen minőségű reciklátumokat újrahasznosítók számára több régióközi kereskedelmi lehetőség kínálkozhat a szűk kínálati keresztmetszetek miatt.

A kereslet jelenleg leginkább a globális márkák önkéntes vállalásaihoz kapcsolódik. A vállalatoknak jelentős munkát kell elvégezniük a 2025-ös célok elérése érdekében, amelyek hosszútávon támogathatják a keresletet. A követendő irány az újrafeldolgozott tartalom fokozottabb bevonása felé mutat, még akkor is, ha nem minden célkitűzés teljesül teljes mértékben. A jelentős hányadot képviselő csomagolóanyag gyártó cégek mellett az autóipar, a készülékgyártók és a játékipar is elkötelezi magát a célkitűzések teljesítésére. A költségtakarékos magatartás az elmúlt 12 hónapban lelassította az előrehaladást, de óvatos jelek utalnak arra, hogy a lendület visszatér.

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG SZÁMOKBAN

Clemens Kitzberger, az EREMA Group üzletfejlesztési igazgatója a körforgásos gazdaságról szólva a PlasticsEurope adatait felhasználva kiemelte, hogy 2021-ben a világ 390,7 millió tonnás műanyag termelésének 90,2%-a fosszilis alapú volt. A fogyasztás utáni újrahasznosított és a bioalapú/biológiai tulajdonságokkal rendelkező műanyagok, vagyis a körforgásos polimerek, pedig 8,3%-ot, illetve 1,5%-ot tettek ki. Ugyanakkor az európai műanyag előállítás 2021-ben elérte az 57,2 millió tonnát, az arányokat tekintve fosszilis alapú 86,7%, fogyasztás utáni újrahasznosított és bioalapú/biológiai tulajdonságú műanyag 10,1% és 2,3% volt.

2021-ben az európai műanyag-feldolgozók a fogyasztás utáni reciklált műanyagokból 5,5 millió tonnát dolgoztak fel, ami 9,9%-os újrahasznosított tartalomnak felel meg, ez mintegy 20%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. A reciklált tartalom leginkább a mezőgazdasági (25,4%), az építőipari (18,1%) és a csomagolási (8,5%) termékekben nőtt tovább.

2020-as adatok szerint az EU27+3 országában 29,5 millió tonna fogyasztás utáni műanyag hulladékot gyűjtöttek össze, és azt is megállapították, hogy ennek a hulladéknak az újrahasznosítási aránya tizenháromszor nagyobb, ha szelektíven gyűjtik, mint a vegyes hulladékgyűjtési rendszereknél.

AZ EURÓPAI MŰANYAG ÚJRAHASZNOSÍTÓ IPAR ALAKULÁSA

Krzysztof Nowosielski, a lengyel ML Polyolefins cég üzleti igazgatója az európai műanyag újrahasznosító ipar helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy az iparág az elmúlt évtizedben az EU27+3 országában gyorsan bővült, az elmúlt három évben 33%-kal emelkedett. Az integrált kapacitás 17%-kal nőtt 2020-hoz képest, és 2021-ben elérte a 11,3 millió tonnát, ami továbblépés a műanyagok körforgása felé vezető úton. Ez a növekedés elsősorban a jogalkotásnak, valamint az ágazatba történő jelentős beruházásoknak köszönhető, amelyek célja a magas színvonalú újrafeldolgozás biztosítása és a körforgásos gazdaság iránymutatóinak teljesítése. A 730 recikláló üzemben 30 ezer munkavállaló dolgozik és 8,7 milliárd euró forgalmat értek el 2021-ben. Közép-Kelet-Európában 390-470 közé tehető a recikláló üzemek száma, a becsült maximális reciklálási kapacitás pedig 1,875 millió tonna. Az ML Polyolefins adatai szerint, Lengyelország rendelkezik a legnagyobb éves kapacitással (600 ezer tonna), a második helyen áll Csehország (250 ezer tonna), míg a harmadik Románia 150 ezer tonnával. Magyarország szorosan követi Romániát 140 ezer tonnával.

Az EU27+3 országában a teljes bemeneti kapacitás közel 80%-át a PET, a flexibilis és merevfalú polipropilén és polietilén fedi le. Németország, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország a legnagyobb kapacitással rendelkező országok, piaci részesedésük 67%. A 2020-hoz képest jelentős növekedést mutattak a lengyel és holland vállalatok. Példaként említhető, hogy a rugalmas és merev polipropilén és polietilén a teljes spanyol kapacitás 30%-át teszi ki, ezzel szemben a PET Németországban a teljes kapacitás egynegyedét, Franciaországban pedig egyharmadát fedi le.

ÚJRAHASZNOSÍTOTT POLIMEREK FELDOLGOZÁSA

Tomasz Mikulski, az ML Polyolefins ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a feldolgozóknak, amikor szűz polimerről újrahasznosított alapanyagokra térnek át. A fő problémák közé tartoznak ez utóbbiak mechanikai tulajdonságai, valamint a színük és a szaguk. A hulladékforrásokból kinyerhető műanyagok közül a poliészter (PET), a polietilén (LDPE, HDPE) és a polipropilén tartoznak a legnépszerűbbek közé. A sokféle polipropilén hulladék újrahasznosítási folyamatának fontos kérdése a folyásindex, vagyis az MFI érték, a hulladékok színe, a mechanikai tulajdonságok közül a Young-modulusz és az anyag rugalmassága, valamint milyen és mennyi ásványi és egyéb polimer szennyeződés található a hulladékáramban. Ezekkel a kihívásokkal szemben a reciklátumok szabványosítása és a géppark átalakítása jelenthet megoldást.

Az újrahasznosított anyagok esetében a következő fő paramétereket kell figyelembe venni a szabványosítás során: reprodukálható folyásindex, Young-modulusz és ütésállóság, valamint a polimer homogenitása. A feldolgozóknak a gépparkjuk felújításakor, utólagos felszerelésekor számolni kell további keverőrendszerek, szűrőrendszerek, adagolók és az újrahasznosított anyagok homogenizálására szolgáló berendezések beépítésével, ami jelentős beruházási költségeket vonhat maga után.

A JÖVŐ ALAKÍTÁSA KÉMIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁSSAL

Mari Kylmälä, a Borealis cég képviseletében a poliolefinek kémiai újrahasznosításával kapcsolatban elmondta, hogy ez egy olyan újrafeldolgozási folyamat, amelynek során a műanyag hulladékot monomerekké, szintetikus olajjá vagy gázzá alakítják, melyeket ezután nyersanyagként használnak fel új termékek gyártásához. A megfelelő technológia a feldolgozandó polimer típusától függ.

Mari Kylmälä

A poliolefinek kémiai újrahasznosítása egy termikus pirolízis eljárás, ahol oxigén jelenléte nélkül, 400-600 °C közötti hőmérsékleten ég el az anyag, így nem történik oxidáció és pirolízisolaj keletkezik. A pirolízisolaj minősége a specifikus technológiától és a bemeneti anyagáram összetételétől függ. A szennyeződések és más típusú műanyagok, például a PET, amely oxigénben gazdag, és a PVC, amely kloridokat tartalmaz, megzavarhatják a pirolízis folyamatát, ezért el kell különíteni ezeket a polimereket a műanyag hulladékáramból.

A mechanikus újrahasznosításnak vannak korlátai, ezért a kémiai újrahasznosítás megfelelő alternatíva lehet a körforgás gazdaságban. A kémiai újrahasznosításra alkalmas műanyag hulladékokat jelenleg elégetik. Ennek a hulladékáramnak alapanyagként való értékes felhasználása és az égetés elkerülése csökkenti a CO2-kibocsátást annak ellenére, hogy a pirolízis folyamatához energiára van szükség. Kémiai újrahasznosítással olyan nyersanyagok állíthatók elő, amelyek biztonsági és teljesítménybeli tulajdonságai a szűz polimerekével vetekednek, megfelelnek olyan szigorú feltételeknek, amelyek alkalmassá teszik felhasználásukat például az élelmiszerekkel érintkező csomagolásoknál és egészségügyi termékeknél.