2024. április 25.

CSR Hungary Summit szerda klubest: Plastic IQ – a szakma részéről

A CSR Hungary idei első Klub Szerda estéjére kapott meghívást Kocsánné Olasz Andrea, az MMSZ elnökségének tagja, aki a testületben a körforgásos gazdaságért, másodnyersanyagokért felelős munkacsoportban dolgozik. Előadásának a Plastic IQ – mi az érem másik oldala? címet adta. A hallgatókat arról tájékoztatta, hogyan működik a műanyag újrahasznosítás, a körforgásos üzleti modell a gyakorlatban. Most az előadásának rövidített változatát olvashatják.

A műanyag az élet minden területén megtalálható, számos esetben a jelenlegi életünk elképzelhetetlen lenne nélküle. Az utóbbi években azonban olyan méltatlan támadásoknak van kitéve, melyet eddig egyetlen anyag sem kapott. Tapasztalataink alapján a támadások legtöbbször a nem elégséges vagy téves információkból adódnak, így a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) igyekszik higgadtan, tudományos alapokon, de mindenki számára érthető módon megcáfolni az alaptalan támadásokat. Médiafelületein (POLIMEREK szaklap, honlap, facebook stb.) a Szövetség folyamatosan bemutatja az érem másik oldalát a tévhitek eloszlatásával, a fogalmak tisztázásával.

MŰANYAGMENTESEN? MÁSIK ANYAGGAL KIVÁLTVA?

1. ábra: Az egyes anyagok környezeti lábnyomai a csomagolásra vonatkozva (Forrás: Unionplast Federazione Gomma Plastica)

Az 1. ábrán jól láthatóak az egyes anyagok környezeti lábnyomai – mindegyik esetben csomagolásra vonatkozva, és azt igazolva, hogy adott csomagolás esetén nincs jobb megoldás a műanyagnál, mert annak kiváltására tett erőfeszítések sokkal jobban terhelik a környezetet. Tudatos terméktervezéssel, megfelelő anyagválasztással sokkal közelebb kerülhetünk a körforgásos gazdaság céljainak eléréséhez, de ehhez szükséges a szemléletformálás, a fogyasztók meggyőzése a helyes választásról, adott esetben arról, hogy ne a kevésbé színes, fényes, mutatós termékeket, csomagolásokat részesítsék előnyben.

A MŰANYAGIPAR HELYZETE

A műanyagipar az eltelt években – hasonlóan más iparágakhoz – megsínylette a világgazdasági folyamatokat. A 2020-as évben jelentős visszaesés történt a hazai műanyag gyártásban – beleértve az újrahasznosított műanyagokat is – annak ellenére, hogy a járvány miatt bizonyos műanyagból készült termékekre, eszközökre folyamatosan magasabb szintű igény mutatkozott. Ezen
termékek köre azonban igen szűk volt, így összességében a kép jelentős visszaesést mutatott nemzetközi és hazai viszonylatban is. A 2021-es évben jelentkező eredmények egy helyreállt gazdaságot tükröztek, azonban az energiaválság nem kímélte az iparágat, hiszen mind az első osztályú alapanyaggyártás és az újrahasznosítás eredményeként létrejövő másodnyersanyagok gyártása, valamint az összes, ezen anyagokból készülő műanyagipari termékek előállítása is energiaigényes.

2. ábra: Gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának volumenindexei (Forrás: KSH – hazai viszonylatok)

A MŰANYAGIPAR KOMOLY KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLL

Magyarországon a 2023-as év adatai alapján a műanyagiparban megközelítőleg 60 000 fő dolgozott, több mint 700 cég alkalmazásában. Komoly eredmény, hogy az iparág úgy generált 2 200 milliárd forintot meghaladó árbevételt, hogy 2021 óta folyamatosan esik vissza ez az érték. A műanyagipart ugyanúgy sújtja az egyre nagyobb problémát okozó szakemberhiány, mint más iparágakat, a hiány leküzdése érdekében a Szövetség is sokat tesz a lehetőségeihez mérten – az MMSZ például kiemelt szerepet vállal a szakképzés reformjában. A fentieken túl az ipar további kihívásokkal is szembenéz: mondhatni igen rövid idő alatt át kell állnia a körforgásos gazdasági modellre. Az EU számos szabályozást vezetett már be a műanyagipar és a hozzá kapcsolódó hasznosítói ipar egészére, a jelenlegi tervek szerint még továbbiak is bevezetésre kerülnek az elkövetkező öt-tíz évben. A műanyagipar legnagyobb szeletével – a csomagolóanyag gyártásával – kezdte az Unió a szabályozást, ez a 2022 évi 54 millió tonna összes európai műanyag-feldolgozás 39 százalékát tette ki, míg világviszonylatban 44 százalékot.

3. ábra: Műanyag gyártás ipari indexek az EU27-ben (Forrás: Plastics Europe)

A kihívások talán legnagyobbika a műanyag újrahasznosítás és az ebből nyert műanyag másodnyersanyagok felhasználása az előírásokkal összhangban, mely újrahasznosítás itt a széles körben elterjedt és évtizedek alatt sokat fejlődött mechanikai újrahasznosítást jelenti. Az MMSZ elősegítve ezt az átállást, ernyőszervezetként felállította a körforgásos gazdaság munkacsoportját és párhuzamosan két nagyobb kérdést kezdtünk el megvizsgálni:

– Milyen elvárásokat támaszt a műanyagipar a regranulátumokkal szemben?

– Milyen műanyag hulladék áll rendelkezésre és abból mit lehet előállítani?

Bár a munka még tart, de az már most látszik, hogy a kérdésekre adott válaszok nem fedik egymást, bizonyos csomagolások esetében a másodnyersanyag tartalom kötelező mértéke nem kivitelezhető, mivel nincs az adott követelményeknek (fiziko-mechanikai tulajdonságok, termékre vonatkozó szabványok stb.) megfelelő másodnyersanyag (regranulátum, kompaund, darálék stb.).

4. ábra: Európai műanyag-feldolgozás 2022-ben (Forrás: Plastics Europe)

Az alternatívát jelentő kémiai újrahasznosítás nagyon kismértékű világviszonylatban is (kevesebb mint 0,2 százalék az összes műanyag termeléshez viszonyított kémiai újrahasznosítás során előállított másodnyersanyag), a kutatások ehhez kapcsolódóan jelenleg is zajlanak, és azok a nagy cégek, akik ezekben a kutatásokban részt vesznek, öt-tíz éves távlatokban gondolkodnak.

A CSR Szerda Klubest vendége volt Kocsánné Olasz Andrea (balra), az MMSZ elnökségi tagja, aki a Plastic IQ – a szakma részéről címmel a műanyag-újrahasznosítás-körforgásos üzleti modellről tartott előadást. Mellette az est háziasszonya Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezetője.

Az újrahasznosítás, az anyagában történő hasznosítás, újrafeldolgozás nem egy-két éves iparági terület, jóval a körforgásos gazdaság igénye előtt már működő, piaci viszonylatok között végzett tevékenység. Európa számos országában már 50-70 éves múltra tekint vissza. Magyarországon a 90-es évek második felétől beszélhetünk műanyag hulladék újrahasznosításról, a 2000-es évek elejétől pedig a mai formában is ismert műanyag hulladék feldolgozásról.

Az eltelt 25-30 évben számtalanszor átalakult a piac, a piaci szereplők finanszírozási módja, a tulajdonosi szemlélet és a hulladék, mint érték kezelése. A legutóbbi változás 2023. július 1-jével került bevezetésre, amikor a magyar állam koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodást 35 évre. A határidők szorosak, és nem csak a koncesszort, a begyűjtőket/előkezelőket vagy a hasznosítókat, hanem a feldolgozókat is komoly kihívások elé állítják: egyszerre kell a piac minden szereplőjének előre lépniük, beruházniuk, fejlesztéseket megvalósítaniuk, miközben nem vagy nem elégséges minőségben áll rendelkezésre másodnyersanyag számos csomagolás típusú termékhez.

5. ábra: A globális műanyag-felhasználás megoszlása alkalmazási területenként 2021-ben (Forrás: Plastics Europe)

Az uniós szabályozásnak azonban a csomagolóanyag gyártás csak az első lépcsője, a további felhasználási területeken a másodnyersanyag tartalom kötelező mértékű előírása még nagyobb kihívást jelent majd.

6. ábra: Európai műanyag gyártás polimer típusok szerint 2022-ben (Forrás: Plastics Europe)

Az előttünk álló feladat nem kicsi, de hiszem, hogy a közös munka, a tenni akarás, a szemlelétformálás révén a rengeteg tudás, mellyel mi magyarok is rendelkezünk, végezetül eredményre vezet. Mind a Szövetség, mind jómagam készen állunk erre a közös munkára, hogy hazánkat egy élhetőbb, fenntartható hellyé tegyük, hogy a műanyagipar szereplői egy kiszámíthatóbb útra tudjanak lépni.

7. ábra: Európai műanyag gyártás alapanyagok szerinti megoszlásban 2022-ben (Forrás: Plastics Europe)