2022. November 14.

Az energiahelyzet hatásai a hazai műanyagiparra

Előzmény, hogy ez év januárjában a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) már készített egy kérdőíves felmérést a műanyagiparban működő vállalkozások körében, akkor azt kívánták feltárni, az energiaárak drasztikus emelkedése milyen hatással van az iparágra. A probléma kezelésére az MMSZ elnökségének energetikai munkabizottsága rövid- és hosszútávú javaslatot dolgozott ki, amellyel megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), ahol dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár és dr. Nagy Ádám, az ITM helyettes államtitkára vett részt a tanácskozáson. Javaslataikban szerepelt rövidtávú megoldásként a műanyagipari cégek célzott átmeneti támogatása az energiaköltségek kompenzálására, hosszútávon pedig egy célzott fejlesztési program a megújuló energiaforrások alkalmazására az energiaigényes technológiákat alkalmazó műanyagiparban.

Az első tárgyalást követően még tovább romlott a helyzet, az orosz-ukrán háború kitörése mindjobban elmélyítette a válságot. Az energiaárak az év elejétől folyamatosan emelkednek és a piaci előrejelzések alapján a következő időszakban további növekedések várhatók. A helyzetet tovább árnyalja az euró-forint árfolyam változás negatív hatása, tekintettel arra, hogy az alapanyagok szinte kizárólag euróban beszerezhetők, az értékesítések között viszont jelentős hányadot képvisel a forintban bonyolított üzletek aránya. Ez tovább rontja a vállalatok helyzetét.

Mindenképpen fontos figyelembe venni, hogy az iparág technológiaváltás előtt áll, a körforgásos gazdálkodásra való átállás a jelenlegi helyzetben háttérbe kerül a vállalkozásoknál, fejlesztések és beruházások halasztódnak el, ezzel középtávon jelentős versenyhátrányba kerül az egész iparág.

A Magyar Műanyagipari Szövetség 2022. szeptember elején újabb kérdőíves felmérést készített arról, hogy a vállalkozásokat hogyan érinti az energiaárak alakulása. A felmérésben közel 500 vállalkozás kapta meg a kérdőívet és az elemzés elkészítéséig 85 vállalkozás válaszolt.

AZ MMSZ JAVASLATAI A FELMÉRÉS ALAPJÁN

A 2022. január 18-i javaslatokhoz képest a vállalkozások a szeptemberi felmérésben is kiemelten kérték a kormányzati támogatást az energiaköltségek kompenzálására. A válaszadók többsége vagy az energiaszámlához kötődő többletköltségek részleges átvállalását vagy hatósági ár bevezetését javasolta.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozások kénytelenek voltak a magas energiaárakat finanszírozni 2021 második felétől, a pénzügyi helyzetük jelentősen romlott, valamint a versenyképességük és a piaci lehetőségeik is veszélybe kerültek. A direkt vagy indirekt export gyártások jelentősen meghatározzák a műanyagipari vállalkozások piaci lehetőségeit, ahol a globális és regionális verseny nagyon erős, így a hazai vállalkozások jelentős piacvesztésekkel számolhatnak a szabályozatlan és kiszámíthatatlan energiaárak miatt, tekintettel arra, hogy a régióban kedvezőbb energiaárakkal dolgoznak a konkurens vállalkozások.

A globális verseny miatt a piac nagy késéssel, hosszú tárgyalások után jellemzően csak limitáltan fogadja az áremeléseket.

További súlyos problémaként vetődött fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által 2022. július 1-től négy évre megállapított villamosenergia elosztási díjak drasztikus emelése. Az elosztói forgalmi díj több mint 250%-kal, míg az elosztók által alkalmazható átviteli díj 350%-kal emelkedett. Ezen költségtétel jelentős emelkedése további versenyhátrányt, piacvesztést okoz, ezért azonnali intézkedés keretein belül kérték a rendszerhasználati és hálózati díjak kormányzati felülvizsgálatát. Kiemelték, hogy kormányzati segítség nélkül a vállalkozások 60%-a súlyos piacvesztésekkel néz szembe, amelynek következtében részleges vagy teljes gyárbezárások várhatók.

A kormányzat által a felmérés időszakában bejelentett támogatások részleges megoldást jelenthetnek a kis- és középvállalkozások számára, azonban a nagyvállalatok helyzete mindenképpen indokolja egy támogatási rendszer bevezetését a lehető legrövidebb időn belül.

A magyarországi energiastruktúrát figyelembe véve a piacon indokolatlanul magasak a vállalkozások számára elérhető energiaárak. A versenyképesség fenntartása érdekében a vállalkozások számára a maximum 200 euró/MWh ár alkalmazása jelentheti a megoldást. A nagyvállalatok esetében a kiszámítható és tervezhető támogatások segítenék a piaci pozíciók megőrzését és a munkahelyek legalább részleges megtartását, ezért az átmeneti intézkedések javasolt időszaka a 2022. október 1. és 2023. december 31. közötti időszak.

Felmerült továbbá a szerződéses körülmények szabályozásának szükségessége, az energiaszolgálatók egyoldalú szerződésmódosítási szigorításai és ÁSZF módosításai miatt. Hosszútávon a javaslatok nagyrésze az önálló energiatermelő kapacitások kiépítésének támogatását javasolja a függőség csökkentése és a kiszámíthatóság növelése érdekében. Ebben a témakörben az engedélyeztetési eljárások felgyorsítása és a hálózati visszatáplálási lehetőségek megteremtése vetődött fel. Tekintettel a beruházások jelentős költségterheire, a vissza nem térítendő támogatások szintjének emelése és az önerő kedvezményes hitelkonstrukcióval történő támogatása jelentheti a megoldást a regionális korlátozások feloldásával.

A FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

A válaszadók a műanyag-feldolgozási területekről reprezentatív mintát adnak, tekintettel arra, hogy a csomagolóipari, járműipari, egészségipari, építőipari, háztartási és elektronikai ipar számára műanyag termékeket gyártó vállalkozások vettek részt a felmérésben. A vállalkozások energiapiaci kitettségének vizsgálatakor a szerződéses helyzetükre, az önellátási képességükre és a gazdasági körülményeikre gyakorolt hatásokra kérdeztünk rá.

Az energiapiaci helyzetet jellemzi, hogy a választ adó vállalkozások több mint kétharmadának nincs fix áras szerződése a következő évekre, ami nagyfokú kockázatot és bizonytalanságot okoz. A válaszokból azonban az is kiderült, hogy a fix áras szerződéssel rendelkező vállalkozások esetében sincs szignifikáns eltérés a helyzet megítélésében, válaszaik alapján az energiahelyzet súlyosan érinti őket is.

A felmérések alapján a villamosenergiát a vállalkozások a gyártási tevékenységükhöz, a gázt jellemzően fűtésre használják és jelentéktelen a gáz technológiai célú felhasználása.

A nagymértékű piaci kitettséget jól mutatja, hogy a felmérés alapján a vállalkozások 25%-a rendelkezik saját energia előállítási lehetőséggel, azonban a mértékét figyelembe véve a teljes áramfogyasztás 3,75%-át állítják elő a mintában szereplő vállalkozások.

A saját energia előállításával rendelkező vállalkozások 85%-a napelemes rendszert használ.

Az érintett vállalkozások a napelemes rendszer használatával átlagosan a teljes energiaigényük 15%-át képesek lefedni.

A válaszolók többsége súlyosnak ítéli meg a helyzetét és részleges vagy teljes leállással számol, amennyiben nem történik jelentős változás.

ENERGIAÁRAK NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA

Arra a kérdésre, hogy milyen súlyosan érinti a vállalatot az energiaárak növekedése, a válaszadó 85 cégből 48 cég azt a választ adta, hogy nagyon súlyosan.

Nagyvállalatok

A válaszadó nagyvállalatok erre a kérdésre vonatkozóan az 1-től 10-ig terjedő skálán (1 – nem súlyosan, 10 – nagyon súlyosan) átlagosan 8,3-re ítélték meg az energiaárak növekedésének a vállalatra gyakorolt hatását. Ebből a vállalatok 45%-a 10-esre (nagyon súlyos) értékelte, 17%-a 9-esre, 23%-a 8-asra értékelte a magas energiaárak negatív hatásait a vállalkozására.

Azok a nagyvállalatok, akik képesek saját maguk előállítani energiát, ettől a lehetőségtől függetlenül az energiaárak növekedésének hatását magasra értékelték. Ez alapján megállapítható, hogy habár tudnak a korábbiakban már említett módokon saját energiát előállítani, az energiaárak növekedése ezeknél a cégeknél is meghatározó tényező.

Kis- és közepes vállalkozások

A válaszadó kis- és közepes vállalkozások erre a kérdésre vonatkozóan az 1-től 10-ig terjedő skálán (1 – nem súlyosan, 10 – nagyon súlyosan) a nagyvállalatokhoz hasonlóan átlagosan 8,3-re ítélték meg az energiaárak növekedésének a vállalatra gyakorolt hatását. Ebből a vállalkozások 55%-a nagyon súlyosra

(10) értékelte, 31%-a súlyosra, valamint 14%-a a válaszadó kkvknak értékelte úgy, hogy az átlagosnál kisebb mértékben érinti a vállalatot az energiaárak növekedése.

Azok a kkv-k, akik képesek saját maguk előállítani energiát, ettől a lehetőségtől függetlenül alapvetően az energiaárak növekedésének hatását magasra értékelték.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a műanyag-feldolgozó vállalkozások a globális piacon működnek, ahol a megnövekedett költségek vevőkre történő áthárítása komoly akadályokba ütközik vagy nagymértékű piacvesztéssel jár. A beszállítói láncokban az árak áthárítása hosszú hónapokat vesz igénybe, és csak részleges eredményeket lehet elérni azzal a kockázattal, hogy a beszállítási lehetőségek csökkennek vagy megszűnnek a gyártások áttelepítésével.

A vállalkozások meghatározó többsége, közel 80%-a csak részben képes áthárítani megnövekedett költségeit a vevőire, 14%-a pedig egyáltalán nem és mindössze a megkérdezettek 6%-a válaszolta azt, hogy a piacon érvényesíteni tudja a megnövekedett költségeit. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozások súlyos veszteségeket kénytelenek elszenvedni a magas energiaárak miatt, amely rövid távon még finanszírozható a pénzügyi tartalékok felélésével, de a folyamat nem fenntartható.

A helyzetet jellemzi, hogy a vállalkozások 94%-a súlyos pénzügyi következménnyel számol az energiaárak változásának következményeként.

A vállalkozások 89%-a piaci helyzetét az energiaárak növekedése miatt úgy ítéli meg, hogy jelentősen csökkenni fog az árbevétele, mert a magas energiaárak csökkentik a versenyképességet. A vállalkozásoknak mindössze 11%-a bízik abban, hogy a magas energiaáraknak nem lesz negatív hatása a piaci pozícióira.

A piaci visszaesés mértékénél a vállalatok több mint 23%-a az 50%ot meghaladó csökkenést vár, mindösszesen a vállalkozások 17%-a vár mérsékelt, 10% körüli csökkenést.

A vállalkozások közel 2/3-a több mint 30%-os piaci visszaesést vár.

FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM

A 85 válaszadó közül 76%-a kkv-knak, 24%-a pedig nagyvállalatnak minősül a foglalkoztatotti létszám szempontjából.

ÁRBEVÉTELEK MEGOSZLÁSA

A felmérésben résztvevő vállalkozások 59%-a 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkezett 2021-ben.