Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
2020. June 25.
A munkahelyvédelmi bértámogatás a legnépszerűbb
Műanyagipari helyzetkép, támogatások igénybevétele május végén az MMSZ felmérései alapján.
A magyar tulajdonú műanyagipari cégek közül sokaknak segített már az elmúlt két hónapban életbe lépett gazdaságot újraindító állami csomag. Orbán Viktor a vészhelyzet kihirdetésének hetedik napján öt azonnali gazdasági intézkedést jelentett be, és akkor azt ígérte, ezt számos újabb döntés követi majd. Márciusban az MMSZ elnöksége is elküldte a Pénzügyminisztériumnak gazdaságvédelmi és kárenyhítő csomagjavaslatát, amelyből több elem azóta már beépült az első két akciótervbe. Érdekvédelmi szervezetünk a válság ideje alatt folyamatosan tartja a kapcsolatot tagságával és partnereivel, monitorozzuk helyzetüket, támogatási igényeiket és közvetítjük azokat az állami szervek felé. Harmadik kérdőívünket május elején küldtük ki, ezen keresztül kaptunk reális képet arról, hogyan hasznosítják a cégek a kormányzat által felkínált támogatási lehetőségeket, mely támogatási formákra mutatkozik a legnagyobb igény. A gyorsfelmérésből kiderült, hogy a pályázatok kihirdetését követő 8-10 napban a műanyagipari cégek mintegy 30 százaléka – témakörtől és cégnagyságtól függően – már élt a lehetőséggel, vagy vizsgálja az igénybevétel feltételeit. Szövetségünk felmérésének eredménye a továbbiakban is segíti a kormányt az iparágak szerinti gazdaságélénkítő csomagjának alakításában, ezért újabb kérdőívek kiküldése várható.
A megkeresett mintegy 450 cég közül 81 válasz érkezett, ebből készítettük összefoglaló elemzésünket, értékelésünket. A válaszadóktól ez esetben árbevételi és alkalmazotti létszám adatokat is kértünk, ezek alapján három csoportba soroltuk a visszajelzőket: nagyvállalatok (18 db), középvállalatok (34 db), mikro- és kisvállalatok (együtt 29 db). A cégnagyság szerinti besorolásnál lényegében az erre vonatkozó EU-s határértékeket vettük alapul, 250 fő alkalmazott fölött a cégek a nagyvállalatok közé, 50 fő alatt a mikro- és kisvállalati körbe kerültek, az árbevételi adatok esetében nem követtük szigorúan az EU-s értékeket, inkább a magyar műanyagszektor relatív adatait (az árbevételi nagyságrendek) figyelembe véve rendszereztünk.
A cégek besorolásával – ahogyan ezt előre jeleztük is – az volt a célunk, hogy a válaszokat, visszajelzéseket cégnagyság szerint elkülöníthessük, csoportosíthassuk. Az elemzések során végig ebben a szellemben készült ez az összefoglaló.
A válaszokból kitűnik, hogy mindenekelőtt a magyar tulajdonú közép-, kis- és mikrovállalatok veszik igénybe a támogatásokat.
A válaszokból kitűnik, hogy mindenekelőtt a magyar tulajdonú közép-, kis- és mikrovállalatok veszik igénybe a támogatásokat.
IGÉNYBE VETTÉK-E A MUNKAHELYVÉDELMI BÉRTÁMOGATÁST? (3 HÓNAP, 70%)
Igénybe vették-e a munkahelyvédelmi bértámogatást? (3 hónap, 70%)
A legnépszerűbb támogatási forma, amelyet nagyobb mértékben a mikro- és kisvállalkozások részesítettek előnyben (az ezzel élők 38%-a), a nagy- és középvállalatok kb. egyező mértékben (33%, illetve 32%) hasznosították. Emellett a visszajelző cégek egyötöde (16 vállalkozás) arról számolt be, hogy rendeléseik nem csökkentek, a legtöbb ezek között a középvállalatokból került ki (7 db), sokan emiatt nem tartották indokoltnak, illetve szükségesnek ennek igénybevételét (16 cég).
Hat cég válaszából derült ki az, hogy nem feleltek meg a jogosultsági feltételeknek. A véleményezések során 12 cég volt elégedett ezzel a támogatási formával, döntően közép- és kisvállalkozások, a nagyvállalatok közül pedig néhányan úgy értékeltek, hogy elégedettek az április 29-én életbe lépett módosítások kedvező hatásaival. Húsz választ adó vállalat ennek a támogatási formának a feltételeit túl bürokratikusnak ítélte meg, három rugalmatlannak, ezek a körülmények a középvállalatok számára voltak a leginkább kedvezőtlenek, 10 közép- és kisvállalkozás pedig kevésnek gondolta a támogatás mértékét.
IGÉNYBE VETTÉK-E KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓK UTÁN 3 HÓNAPRA JÁRÓ 40 SZÁZALÉKOS BÉRTÁMOGATÁST?
Igénybe vették-e kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra járó 40 százalékos bértámogatást?
A kormány koronavírus járvány miatt létrehozott gazdaságvédelmi akciótervének egyik fontos eleme a K+F+I szektor magasan képzett szakembereinek munkában tartása, hiszen ez elengedhetetlen a gazdaság újraindításához. Ezt a támogatást többek között mérnökök, kutatók, informatikusok, magasan képzett szakemberek után kaphatják a vállalkozások. Kiemelt szerepe ellenére a kutatási és fejlesztési munkatársak után járó támogatást mindössze a cégek 12%-a (10 cég) tudta igénybe venni, döntően üdvözölve, hasznosnak tartva, hogy ez a támogatási forma is elérhető immár (10 cég), és annak mértékével is elégedettek voltak.
Másfelől mindenképpen tovább gondolásra érdemes az érdeklődők alacsony aránya: 37 cég, azaz a visszajelzők majd’ fele (46%) arról számol be, hogy nincs kutatás-fejlesztési státuszú alkalmazottjuk, legtöbbjük középvállalkozás (17 db), illetve kisvállalkozás (13 db), a nagyvállalatok közül mindössze 7 db. Vegyesvállalatok esetén többen jelzik, hogy az anyacégnél folyik a K+F+I tevékenység, vagyis nem Magyarországon. Azokban az esetekben, amikor „talált” a támogatás, jól kidolgozottnak minősítik, mindössze három cég jelezte, hogy számukra bonyolult, illetve szűk körre alkalmas forma.
A fenti adatok ellentmondanak annak a gazdasági törekvésnek, hogy hazánk versenyképességét az innovatív megújulás erősítheti. Az ma már nem kérdés, hogy a válságot követően új gazdasági modell kialakítására lesz szükség, vagyis keresni kell ezen a területen az MMSZ és a kormányzat részéről is a további ösztönzők lehetőségét.
IGÉNYBE VETTEK-E VALAMILYEN VÁLLALATI LIKVIDITÁST SEGÍTŐ HITELGARANCIA- és TŐKEPROGRAMOT?
Igénybe vettek-e valamilyen vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramot?
A támogatási lehetőségek között ez került a 4. helyre az elfogadottsági besorolásban, ezt a lehetőséget a válaszadók 80%-a nem kívánja igénybe venni. A nagyvállalatok 89%-a vagy megfelelő saját tőkeerővel, vagy a nemzetközi vállalatcsoporton belüli erős gazdasági háttérrel indokolta nemleges döntését. Véleményük is ezt tükrözi, többnyire nem ezért nem foglalkoztak mélyebben a kiírt programmal, két cég azért mégis megjegyezte, hogy hasznosnak ítélik a kiírást. Érdemes megemlíteni, hogy a nagyvállalatok között 2 magyar tulajdonú ellentétesen nyilatkozott e támogatási forma szükségességéről.
A középvállalatok körében kevésbé volt kedvező a megítélése ennek a programnak, 88%-a (30 cég) nem választotta ezt a segítséget, jelenlegi gazdasági helyzetüket elég tőkeerősnek érzik, sokuk mögött külföldi anyacég áll, illetve egy cég másfajta versenyképességi támogatást vesz igénybe. A 30 cégből 4, döntésétől függetlenül, jónak tartotta a programkiírást.
A mikro- és kisvállalatok körében volt a legnépszerűbb ez a támogatási forma, 34% (10 cég) választotta, míg 12-en úgy értékelik, elég erős gazdasági környezetben működnek. Voltak a válaszadók között, akik soknak tartják a pályázással járó adminisztrációt, többen a bankok lassúságát említik negatív tényezőként, de van olyan cég is, amely úgy nyilatkozott, először összeveti jelenlegi hiteleivel a kiírás feltételeit, és ha kedvezőbbnek mutatkozik, akkor váltani szeretne.
IGÉNYBE VETTÉK-E A COVID-19 MIATT KIHIRDETETT VERSENYKÉPESSÉG NÖVELŐ TÁMOGATÁST?
Igénybe vették-e a Covid-19 miatt kihirdetett versenyképesség növelő támogatást?
Ez a második leggyakrabban választott támogatási forma. A válaszadók 72% nem veszi igénybe, 61%-ban nagyvállalatok, ami 11 céget jelent a 7 igénybe vevővel szemben. Négyen közülük nem indokolták döntésüket, szintén négyen nem tartják szükségesnek, két autóipari beszállítónál nincs olyan beruházási lehetőség, amelyhez igénybe lehetne venni, míg egy cég nem éri el a minimum beruházási összeg feltételét. A véleményezők közül hárman jónak találták a lehetőséget, többen azt jelezték, hogy még nem ismerik a részleteket.
A megkérdezett 81 cégből 51 vállalat veszi igénybe a Kormány által lehetővé tett gazdaságvédelmi támogatások egy vagy több elemét. Ez a vállalkozások 63%-a. A pályázatokon részt vevő vállalatok összesen 7576 fő dolgozót foglalkoztatnak.
A középvállalkozások körében 21% (7 cég) választotta ezt a támogatási formát, 79% (27 cég) nem veszi igénybe. Közülük 11 feldolgozó cég nem tartotta szükségesnek az igénylést, ami azt jelenti, megfelelőnek tartják jelenlegi működésük versenyképességét. Négy cégvezető szerint kifejezetten hasznos ez a támogatási forma, többen nyilatkoztak úgy, hogy még nem ismerik a részleteket, ez az oka annak, hogy ebben a vállalatcsoportban a legnagyobb a nem válaszok aránya.
A mikro- és kisvállalatok körében 69%-os (20 cég) volt azok aránya, akik nem veszik igénybe a versenyképességnövelő támogatást, míg 31% (9 cég) igen. A nem válaszadók köréből négyen nem ismerik, nem hallottak erről a támogatási formáról, a többiek úgy ítélték meg, hogy vállalkozásuk nem tartozik abba a körbe, akik igénybe vehetnék. Négy cég alapvetően kedvezőnek ítéli meg ezt a támogatási lehetőséget, néhányan pedig bíznak abban, hogy pályázatuk jó hatással lesz cégük működésére.
IGÉNYBE VETTEK-E VALAMILYEN, A KORMÁNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ÉS 95%-BAN TÁMOGATOTT AZONNALI KÉPZÉSEKET, TOVÁBB-, ILLETVE ÁTKÉPZÉST?
A válaszokból kitűnik, hogy mindenekelőtt a magyar tulajdonú közép-, kis- és mikrovállalatok veszik igénybe a támogatásokat.
Magas szintű informatikai ismeretek elsajátítására hirdetett meg elsőként pályázatot a kormány, amely hasznos tudás az Ipar 4.0 bevezetésében és hatékony működtetésében. Ennek ellenére ezt a támogatási formát vették legkevesebben igénybe, összesen három cég, 1 közép- és 2 kisvállalkozás, ami talán abból adódik, hogy a képzéseknek a leghosszabb a kifutása. A válaszadó 18 nagyvállalat egyike sem tartotta maga számára hasznosnak a lehetőséget, döntő többségük azzal indokolta nemleges döntését, hogy nem tartja szükségesnek, 2 cég nyilatkozott úgy, hogy saját erőből valósítják meg. Ennek megfelelően csak néhány vállalatvezető nyilvánított véleményt a pályázatról. Két cég nyilatkozott pozitívan a támogatásról, de ők sem pályáztak.
A középvállalkozások közül 33-an jelezték, hogy nem vették igénybe a támogatott képzési lehetőségeket, 1 cég pályázott.
Az elutasítók többsége nem tartja szükségesnek a képzést, a vélemények pedig azt mutatják, hogy többen nem ismerik ezt a fajta támogatást. A mikro- és kisvállalkozók közül 2 vállalkozás vette igénybe ezt a lehetőséget, 27-en nem, aminek okaként ebben a szektorban is sokan azt jelölték meg, hogy nincs rá szükségük, továbbá itt is többen nem tájékozódtak még a lehetőségről. Egyetlen cég jelezte, hogy bár nem pályáztak, pozitívnak tartják a lehetőséget. Említésre érdemes, hogy amíg a nagy létszámot foglalkoztató, jórészt külföldi tulajdonban (83%) lévő vállalatok egyike sem vette igénybe a képzési támogatást, addig mindhárom pályázó kisebb cég nemzetközi tulajdonosi körbe tartozik.
TERVEZIK-E IGÉNYBE VENNI A MUNKAIDŐKERET LEHETŐSÉGÉT A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOK ALAPJÁN? (24 HÓNAPOS)
Igénybe vették-e a munkahelyvédelmi bértámogatást? (3 hónap, 70%)
A 24 hónapos munkaidőkeret igénybevételét sok cég tervezi, és érthetően a nagyvállalatok között a legnépszerűbb. Várhatóan a piac visszarendeződését követően ezek a cégek azok, akik – a rendelésállomány normalizálódása miatt – rugalmasabban lesznek képesek a munkaidőkeret kihasználására.
A pályázatokról részletesen olvashatnak a foglalkoztatási portálon: nfsz.munka.hu
A Magyar Műanyagipari Szövetség tagjainak és partnereinek ezt megelőzően két kérdőívet küldött ki, ezek segítségével térképezte fel a műanyagipar aktuális helyzetét, azokat a kilátásokat, amelyek révén beindulhat a gazdasági folyamatok újraépítése. A szakmai érdekvédelmi szövetség a felmérések eredményével, elemzéseivel nem csak a szakág képviselőit tájékoztatja, de közvetítő szerepet is vállal a kormányzat irányába, felvázolva a műanyagipar valós igényeit, segítve ezzel is a járvány okozta negatív gazdasági hatások csillapítására kidolgozott állami gazdaságélénkítő program összeállítását. Az MMSZ következő kérdőívét június elején küldi ki.