2018. július 02.

A műanyagipari szakképzés jövője

A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) oktatási bizottsága két éven át dolgozott azon a tervezeten, amit rövidesen az oktatásért felelős szakmai szervezetek és a kormányzati szervek elé tár. Előtte azonban az iparágban dolgozókkal egyezteti a konkrét képzési igényeket és várja a szakma érintettjeinek véleményét is. Munkájuk eddigi eredményét az Automotive Hungary kiállítás kísérőrendezvényén ismertették az érdeklődőkkel.

Hogy égetően szükség van az MMSZ oktatási koncepciójára a műanyagipari szakképzés terén, ahhoz nem fér kétség. Bizonyítja ezt az is, hogy az Automotive Hungary szakkiállítás kísérőrendezvényeként meghirdetett konferencia résztvevőinek száma minden várakozást felülmúlt, de az is, hogy az első hivatalos megkeresésre támogatóan a munkabizottság mellé álltak az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői. A most nyilvánosság elé tárt tervezet véleményezését várják a szakmától is, ezt nemrég az MMSZ által emailben kiküldött igényfelmérő lapon tehetik meg a Szövetség tagjai. A válaszok összegzésével alakul ki a végleges koncepció, amely alapján az MMSZ elnöksége megkezdi a tárgyalásokat az illetékes állami szervekkel a műanyagipari szakképzés átalakításáról.

A konferencia résztvevői előtt nem volt kétséges, hogy lényegesen több műanyagipari szakmunkásra van szükség, mint amennyit ma a képző iskolák évente kibocsátanak, mi több olyan korszerű ismeretekkel bíró fiatalokra, akik az oktatási rendszerből kikerülve kellő szaktudással azonnal munkába állhatnak. Tóth Csaba, a program kidolgozásának elindítója, a LEGO Hungary HR igazgatója bevezető előadásában az elénk tárt adatokkal tovább nyomatékosította a sürgető megoldás keresését: ma Magyarországon megközelítőleg 700 olyan műanyagipari vállalkozás működik, ahol öt főnél többen dolgoznak és 25, amelyik szerszámgyártással foglalkozik. Összesen 60.000 embert foglalkoztat ez az iparág, közel 6.000 fröccsgép áll működésben. A grandiózus számok ismertetésével szemben különösen kirívónak tűnt a következő adat: mindezekhez képest évente csupán 54 fröccsöntő, műanyagfeldolgozó szakmunkást, vagy műanyagfeldolgozó technikust képez hazánkban az oktatási rendszer. A hiány a jól képzett szakemberek terén – ebben mindenki egyetértett – óriási.

A jelenlegi műanyagipari szakképzés alapvető hibája – mondta Tóth Csaba -, hogy a tananyag eltolódott a vegyipari fókusz irányába és miközben a képzés hossza mind a műanyagfröccsöntőknél, mind a szerszámkészítőknél nőtt, a szakmai vizsgakövetelmények nem igazodnak az iparág elvárásaihoz és egyáltalán nem tartalmazza a modern technológiák ismeretét. A szakképzés átalakításának legfontosabb célja az oktatási bizottság szerint, hogy mind a fröccsöntőnek, mind a szerszámkészítőnek tanuló diákoknál az ismeretanyag a tényleges igényeket fedje le, valamint hogy államilag elismert, akkreditált és finanszírozott képzés jöjjön létre. További cél a duális képzési struktúra megalapozása, amelynek lényege a készségek és képességek közvetlen ipari alkalmazhatósága, amelyben vezető szerepet kap a fröccsöntő és szerszámkészítő kompetenciák fejlesztése.

Az átláthatóság és az együttműködés a duális képzés fejlesztési koncepciójának kidolgozásában kulcsszavak, amiket meg kell tölteni tartalommal – mondta a következő előadó, Szilágyi György, a LEGO személyügyi vezetője, majd életszerű evidenciákat sorolt az általuk javasolt modell működéséhez, amely biztosítéka az iparági igény érvényesülésének. A koncepció tiszta irányokat teremt. Kimondja: a fogadó cég a diák tanulmányainak és nem az oktatási rendszernek a kiszolgálója, de azt is meghatározza, hogy a képzési program természetes velejárója a készségfejlesztés. A képzés nem olcsó, hiszen nagyértékű gépeken, drága anyagok használatával sajátítják el a tudást a diákok, mi több egy szerszám, amit alkalomadtán meg kell szerelniük, egy személygépkocsi árával felér. A felelősségteljes személyiségjegyek kialakulása előtt már csak ez okból sem javasolják a tanulmányok megkezdését 18 éves korhatár alatt, és a jelentkezési feltételt érettségihez kötik. Intenzív és naprakész tudás megszerzését irányozzák elő a koncepció kidolgozói annak ellenére, hogy a képzési időt (ami jelenleg fröccsöntőknél 2, szerszámkészítőknél 3 év) lecsökkentenék 1 évre, hozzátéve, hogy a célirányos, szakmai ismeretek megszerzésére irányuló alapképzést követően a diákok tudásukat az őket alkalmazó cégnél fejleszthetik tovább. A koncepció – ígérik készítői – illeszkedik az iparági igényekhez és adoptálható lesz különböző cégméretekhez, de arra is gondoltak, hogy a képző központokat úgy hozzák létre, hogy azok az ország különböző pontjairól földrajzilag könnyen elérhetőek legyenek. Az alapképzés a tervek szerint ráépül a már meglévő képzésre, de az iskola és a képző hely között elengedhetetlen a folyamatos kooperáció. A műanyagipari szakképzés vonzerejét is növelni kell a munkaerőpiacon – tette hozzá Szilágyi György – amit azzal kívánnak elérni, hogy egy államilag és a képzést végző cég által is elismert végzettséget kap a végzős diák, amellyel – nagy valószínűséggel – az őt gyakorlati tudáshoz jutató cégnél tud elhelyezkedni.

Jelentős a fluktuáció a szerszámkészítőnek tanuló és a ténylegesen szakmában elhelyezkedő diákok között – ez a tapasztalata Burai Zsoltnak, a Plastic-Form Kft. ügyvezetőjének. Az okot ő is a képzés tematikájának hibás felépítésében látja, illetve abban, hogy jelenleg túl fiatal korban állítják az erre a szakmára felvételiző diákokat pályaválasztás elé. Burai Zsolt koncepciójában olyan határozott feltételeket szab a jelentkezés feltételeinek, amelyek később biztosítják a tanuló alkalmasságát a szerszámkésztő munka elvégzésére. Alapfeltétel lenne tervezete szerint a műszaki szakirányú érettségi bizonyítvány. Szóbeli elbeszélgetés és szakmai tesztelés során győződnének meg a felvételiző kellő mértékű természettudományi (matematika, fizika) és műszaki gépészeti ismereteiről, az önálló munkavégzés és csapatban dolgozás képességéről, a logikus és gyakorlatias gondolkodásmódról, kapcsolatteremtő képességről és irányíthatóságról, valamint arról, hogy a diák önállóan megérti és átlátja-e a folyamatokat. Elengedhetetlen ezen túl az IT felhasználói szintű ismerete is.

Sikeres felvételt követően a diákok intenzív képzésen vesznek részt, amelynek elméleti részét az iskola, a szakmait pedig a befogadó cég adja. A végzést követően a diákok oklevelükkel együtt emelőgépkezelői vizsgáról, polírozó vizsgáról, tűzvédelmi szakvizsgáról és CNC ismeretekről szóló tanúsítványt kapnak a kezükbe. Rendelkeznek továbbá magas szintű természettudományi, gyártástechnológiai és anyagismerettel, a rajzolvasás és készítés ismeretével. Általános ismereteket szereznek továbbá a kézi és gépi forgácsolás szintjén, megismerik a forgácsoló gépeket és használatukat, a fröccsöntés menetét, illetve a gyártástechnológiát. A felvételi eljárás során meglévő képességeik és készségeik tovább mélyülnek, valamint alapszintű szakmai nyelvtudást sajátítanak el.

A fröccsöntő szerszámkészítő képzés tematikájának összeállítása során Burai Zsolt alapvetőnek tartja, hogy a megújult oktatási rendszerben az egyéves képzést követően a végzős diákok tudjanak új fröccsöntő szerszámot gyártani, rajz alapján összeszerelni, képesek legyenek az alkatrészek egymáshoz történő finomillesztésére. Ne jelentsen számukra problémát a már meglévő fröccsöntő szerszámok karbantartása és javítása, vagyis a szétszerelés, a tisztítás és a kenés, majd az összeszerelés, szükség szerint a javítási stratégia meghatározása, továbbá a forgácsoló gépek javítása.

Holló László, a Tisza Automotive Kft. ügyvezetője a műanyagipari fröccsöntőképzés tematikájának összeállítása során több hasonló következtetésre jutott. A jelentkezés feltételei között a megújult fröccsöntőképzésben is szerepel az érettségi, az alkalmassághoz szükséges kompetenciák között a minőségszemlélet, a flexibilitás, az együttműködési készség és a vevőközpontúság, továbbá a logikus, gyakorlatias és szabálykövető gondolkodásmód, a megfelelő manuális készség.  A képzés során a fiatalok a gyakorlatban is megismerik a fröccsöntési folyamatot, a fröccsöntő gépeket és szerszámokat, de mindemellett fel kell ismerniük a fröccsöntés közben keletkezett hibák okát is. Az általános műszaki ismeretek elsajátítása mellett kiemelt helyet kap az anyagismeret, különös tekintettel az autó- és élelmiszeripar kiemelt követelményeire a minőségbiztosítási ismeret, de korszerű ismereteket ad számukra az újrahasznosítás és selejtkezelés, valamint az anyagszállítás és mozgatási ismeret is. A képességek és készségek fejlesztése terén ez a koncepció is alapvetően megegyezik a szerszámkészítő tanulók tematikában felsoroltakkal, az alapszintű szakmai nyelvtudást azonban középfokú nyelvvizsgához köti.

A cégspecifikus ismeretek mindkét tervezetben helyet kapnak, lévén a duális szakképzés nem titkolt célja, hogy a képzett diákok a képzés helyén maradjanak. A szakképzési koncepcióval kapcsolatban Holló László azonban kifejtette: egyetlen korszerű tematika sem időtálló. Néhány idősebb, a műanyagiparban dolgozó tudása most sem éri el a most végzett szakmunkások tudásszintjét. A most útjára indított koncepció alapigazsága is az legyen, hogy a szakmai ismeretek folyamatosan fejlesztésre szorulnak.