2022. május 03.

A műanyag nem gátlója, hanem fontos alkotóeleme lehet a fenntartható fejlődésnek

A Föld Napján megrendezett konferencia témája időszerű volt: a polimerek szerepe a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság megvalósításában. Hogyan lehet áttérni a jelenlegi lineáris gazdasági modellről, amelyben végső soron a bolygónk véges erőforrásait hulladékká alakítjuk, a körforgásos modellre? Milyen területeken nélkülözhetetlenek a polimerek és hogyan lehet őket újrahasznosítani? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg válaszokat a rendezvény előadói, Haltenberger Péter, a MOL Csoport Csoportszintű Downstream Kereskedelem & Optimalizáció ügyvezető igazgatója, dr. Lukács Pál a Pannon Egyetemről, a Körforgásos Gazdasági  Fenntarthatósági  Kompetencia  Központ szakmai projektvezetője, Molnár Attila Dávid, a Tiszai PET Kupa alapítója, rendező, tudományos filmszerkesztő, valamint dr. Molnár Kolos, a BME Polimertechnika Tanszékének egyetemi docense. Ezeknek az előadásoknak az összefoglalóját következő lapszámainkban olvashatják.

Egy-egy új anyag, vagy akár egy új diszciplína, új technológia megjelenése át tudja formálni világunkat, és gyakran megjelennek azok az előrejelzések, hogy a jövőben egyes területen egyeduralkodóvá válhatnak. Ezeket azután a valóság általában csak részben igazolja, kiderülnek az újítások káros következményei és kockázatai is, ugyanakkor más területeken, amelyre a fejlesztők nem is gondoltak, valóban kizárólagossá válhatnak – Kollár László professzor, az MTA főtitkára megnyitó beszédében szólt arról a mai korra jellemző ambivalenciáról, hogy az eszére, vagy a szívére hallgasson az ember, ha alapanyagot választ. Vagyis az ember alkotta műszaki anyagot a természetes alapanyagokkal szemben. Arra utalt, hogy ma a természetes anyagok használatának sok területen reneszánsza van, ugyanakkor számos területen a műanyagok alkalmazásának nincs reális alternatívája.

A klímaváltozás krízise és a fenntartható fejlődés felelőssége napjaink kulcsfogalmai – folytatta a főtitkár. Elismerte ugyanakkor, hogy a környezetvédők munkája nyomán a köztudatban a műanyag sokszor szitokszónak számít, és azt kívánta, hogy éppen a konferencia hatására ez a kép sokkal árnyaltabb legyen:

Hogy az embereknek megmutathassuk „az ember alkotta anyag” rendkívül izgalmas és színes világát, amely számos esetben nemhogy gátlója, hanem fontos alkotóeleme lehet a fenntartható fejlődésnek, és kulcsszerepet játszhat az ember életminőségének javításában. Az „új anyag”, a legelső mesterségesen előállított polimer megalkotása óta csupán bő száz év telt el, a polimerekhez kapcsolódó tudományos kutatások és iparágak fejlődése pedig szerteágazó és jövőbe mutató.

Az a feladat és felelősség azonban – intett az akadémikus -, amely ezzel kapcsolatban az emberé, nagyon is ősi, sőt zsidó-keresztény gyökerű európai kultúránkban egyenesen isteni parancsnak tekinthető. A Teremtés könyvében ez áll: „Hajtsátok uralmatok alá a földet!” E bibliai parancs semmiképpen sem az ember más emberen vett uralmáról szól, és nem jelenti a természet leigázását sem. Éppen ellenkezőleg: az ember méltóságát jelenti. Azt a feladatot és felelősséget, hogy a ránk bízott természet, a bennünket körülvevő élővilág csodája felett ne egyszerűen „uralkodjunk”.

Felbecsülhetetlenül, sőt – túlzás nélkül – életbevágóan fontos ugyanis, hogy a növekedés, a tudomány és az ipar fejlődése ne károkozáshoz vezessen; hogy emberi beavatkozásaink ne a környezetszennyezés forrásaivá váljanak; és hogy mindig legyen kellő tudományos figyelmünk és emberi alázatunk a nem várt hatások felismerésére és beismerésére, és felelős bátorságunk a szükséges változtatások kidolgozására és végrehajtására.

Kollár László megnyitó szavait azzal zárta, hogy a tudományos józanságra és az ipari józanságra az emberi tevékenység és a természetes ökoszisztémák kapcsolata terén ma hatalmas szükség van. Azt kívánta, hogy az MMSZ konferenciája fóruma lehessen e józanságon, valamint a környezetünk és embertársaink iránti elkötelezettségen alapuló szakmai párbeszédnek. Azt pedig külön üdvözölte, hogy az itt elhangzott gondolatok – az Akadémia elsődleges hivatásához híven – eljuthatnak az érdeklődő fiatalság és a nyilvánosság minél szélesebb rétegeihez.

S hogy mi volt az, ami eljutott a konferencia előadásait hallgatva a fiatalokhoz? A visszajelzések szerint a legfontosabb, hogy mindig kritikusan szemléljék a világ híreit – főleg a műanyagokkal kapcsolatosakat. Esszenciális üzenetnek tartották azt is, hogy tényleg csoda anyag a műanyag, mivel általa tudott ilyen mértékben fejlődni a technológia világa, de azt is, hogy még nincs megfelelően kezelve életvégi ciklusában. Elemi jelentést kapott számukra, hogy legyenek őszinték önmagukkal és tudatosítsák, eddig mit tettek ők maguk a környezetükért. Gondolják végig, még mit tudnának megvalósítani, mert az egyén felelőssége is elvitathatatlan abban, hogy tisztább környezetben éljünk. Végezetül hangsúlyt kapott a szemléletformálás jelentősége is számukra. Tudatosult bennük, hogy amíg valaki hajthatatlanul azt gondolja a műanyagról, hogy rossz, addig ez az elvakult hit megakadályozza őt abban, hogy a maga valóságában szemlélje a világot.

A rendezvény hagyományosan az MMSZ Innovációs-díjának átadásával zárult, amelyet 2013 óta minden évben Az ember alkotta anyag a XXI. század anyaga elnevezésű konferencián ad át a Szövetség elnöke annak a szakembernek, aki a legtöbbet tette a hazai műanyagipar fejlődésért. A díjat ebben az évben Czigány Tibor Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora kapta kiemelkedő oktatási és kutatási tevékenysége mellett az MMSZ elnökségében végzett jelentős és újszerű szemléletformáló munkájáért. A vele készült interjút későbbi lapszámunkban olvashatják.

Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga 2022 konferencia előadásai hat részre bontva (Megnyitó / a négy előadás / MMSZ Innovációs-díj átadása) teljes terjedelemben visszanézhetőek az MMSZ YouTube csatornáján.