Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
2022. október 23.
A műanyag a megoldás része, csak rossz a PR-ja
Az érdeklődés évről-évre nő a régió műanyagos szakemberei számára megrendezett konferencia iránt. Az eredeti terveket felülírva ez alkalommal már 24 országból érkeztek vendégek, a Baltikumtól egészen a balkáni régióig, de a Közel-Keletről, Nyugat-Európából, sőt Amerikából is. A főbb résztvevő országok: hazánk mellett Lengyelország, Szerbia, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria, Szlovénia. A kétnapos konferencián nevesszakemberek segítségével tekintették át a polimerpiac jelenlegi helyzetét, téma volt a műanyag hulladékban rejlő lehetőség, a biopolimerek aktuális kérdései, az energiatakarékossági megoldások. Valamennyi témát részletesen feldolgozunk következő lapszámainkban.
KISZÁMÍTHATATLAN TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK A DÖNTÉSEKET
Napi szinten kell a műanyagiparban döntéseket hozni, és azok a megszokott változók, amelyek legtöbbször stabilak vagy csak kis mértékben változnak, most mondhatjuk azt, hogy kiszámíthatatlanok. Változnak, és nem csak havi szinten, hanem akár heti, sőt bizonyos esetben napi szinten is. Melyek ezek a változók? Az egyik ilyen a kereslet, a másik nagyon fontos az energiaár, amely most mindenkit erőteljesen érint és foglalkoztat, mivel a műanyag-feldolgozás egy rendkívül energiaintenzív ágazat, különösen az újrahasznosítás. A harmadik fontos tényező a polimerárak alakulása, hiszen ezen a téren óriási a bizonytalanság, és nem lehet elmenni a mellett sem, hogy milyen finanszírozás, hitelkeret fog majd rendelkezésre állni, illetve hogyan fog változni a hitelbiztosítások rendszere – hangzott el Bűdy Lászlónak, a myCEPPI Kft. közép-európai polimerpiaci szakértőjének bevezető előadásában
A koronavírus-járvány alatt a gazdaságba juttatott rendkívül sok pótlólagos pénz, nemcsak Magyarországon, hanem európai és világgazdasági szinten, jelentős keresletet generált és nagyon magasan tartotta az árakat. Az orosz-ukrán háború kitörése hozott egy nagyfokú bizonytalanságot, a háborúval egybeesett egy jelentős energiaár emelkedés, ami mind lakossági, mind vállalati szinten elkezdte visszavetni a keresletet. A vállalatok reakciója most ebben a kérdésben az, hogy bizonytalanság van, ezért csökkentik a készleteket. Komoly probléma a mai gazdaságban, hogy a hangulatok és a veszélyérzetek befolyásolják a vásárlásainkat.
A csökkenő spread csökkenő jövedelmezőség a polimergyártóknál, az energiaköltségek emelkedésével a polimer előállítási költségek jelentősen megnőnek. Eltérő lehetőségei vannak egy integrált polimergyártónak, aki krakkolóval, esetleg finomítóval is rendelkezik, ott az értékláncban mindig marad pénz. De vannak leállások is. Igazából a kérdés az, hogy ha esetleg hiány alakul ki, akkor ezt tudja-e pótolni az import. Ami jó hír, hogy a jelentős fuvarköltségek visszakorrigálnak és sok esetben az import polimer számottevően olcsóbb, mint az európai. Az import ellen hat még a kikötői túlzsúfoltság, ami valószínűleg nőni fog a jövőben – zárta előadását a szakértő.
ÁTALAKULÓ MUNKAERŐPIAC ÉS KERESLET SZERKEZET
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője arról beszélt, hogy a nyár közepén több százezer munkaerő hiányzott a piacról, például az építőiparban 100 ezres, a feldolgozóiparban kb. 70 ezres nagyságrendben. A nyár folyamán ezért próbáltak harmadik világbeli munkaerőt bevonzani Magyarországra, és ezek valamilyen szinten működtek is. Most a vállalkozások azzal szembesülnek, hogy költségeik olyan mértékben megugranak, hogy bezárások fenyegetnek. Ez a munkaerőpiacra is kihat majd, de nem lehet felmérni, hogy milyen kimenetellel. Emelkedik-e a munkanélküliség ennek következtében, vagy azok az ágazatok, ahol munkaerőhiány van át tudják-e szívni a munkaerőt, és akkor nem lesz olyan nagymértékű a munkanélküliség növekedés.
△ A konferencián a szakemberek széleskörűen tekintették át a polimerpiac gazdasági- és energetikai környezetét, finanszírozását. A képen (balról jobbra): Bűdy László, a myCEPPI Kft. igazgatója, Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímakutató üzletágának vezetője, Suppán Gergely, a Magyar Bankholding Zrt. vezető elemzője, Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.
Az nyilvánvaló, hogy valamilyen szintem zsugorodni fog a kereslet és az is biztos, hogy átalakul ennek a szerkezete. A covid alatt nagyon eltérő módon alakult a kereslet, az otthoni munka miatt megnőtt az igény például a műszaki termékek iránt. A covid után viszont ezekről elterelődött a figyelem, és mindenki az utazások felé fordult. Ugyanakkor a lakossági kereslet átirányul a napelemek, klímaberendezések, hőszivattyúk, hőszigetelések, nyílászárók felé. Az energiakorszerűsítés mind a vállalatoknál, mind a lakosságnál robbanásszerű igénnyel fog találkozni – értékelte a helyzetet az elemző.
AZ ENERGIAÁRAKAT A SZANKCIÓK BEFOLYÁSOLJÁK
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energiaés klímapolitikai üzletágvezetője előadásában kitért arra, hogy nagyon összetett dolgokat lehet látni a gazdaságban: Az, hogy az energiaárakat mi hajtja, az nagyrészt egyetlen dolgon múlik, azon, hogy az Európai Unió és Oroszország között hogyan alakul az egyre mélyülő kereskedelmi konfliktus. Az áremelkedést az EU (elsősorban Németország) és Oroszország közötti kereskedelmi konfliktus és az azzal kapcsolatos várakozások hajtják. Amikor tavaly ősszel kirobbant az Európai Unióban az energiaválság, akkor a gázárak elkezdtek ingadozni, hol magasabbak voltak, hol pedig alacsonyabbak, majd pedig beálltak egy magasabb, stagnáló árszintre. Az áremelkedés jellege időről időre nagyon hasonló: jön egy rossz hír, ami egy nagy ártüskét okoz, majd a korrekciót követően a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódik az ár. Az árakat szinte teljes egészében a szankciók, azok lebegtetése, bevezetése és a válaszreakciók befolyásolják.
A piaci szereplőket a háború kezdete óta az érdekli, hogy érkezik-e elegendő gáz Európába vagy sem. Rövid távon az orosz gáz nem pótolható az európai piacon, az európai gázpiacon minden lépés, ami a kereskedelmi konfliktus mélyülését eredményezi, és ami növeli annak a kockázatát, hogy tovább csökkenjen az
Oroszországból érkező gáz mennyisége, az az árakat is növeli. És nem lehet előre jelezni, hogy milyen mértékben. Azok a hírek, amelyek az enyhülés felé hatnak, mérséklik az árakat. Napjainkra az árak stabilan 200 euró fölé emelkedtek, a költségek legalább háromnegyedéért a konfliktus eszkalálódása felelős.
KIEMELKEDŐ A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK SZÁMÁNAK EMELKEDÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
A vállalatok fizetőképtelenségéről és az ezeket befolyásoló tényezőkről szólva Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója megállapította, hogy az elmúlt időszakot a fizetésképtelenségek számának csökkenő tendenciája jellemezte egészen 2020-ig, a covid időszakáig. Nem véletlen ez, hiszen egy növekvő gazdasági pályáról beszélhettünk, olyan GDP növekedéssel, amelyet egyéb makrómutatók mellett régen élt meg a magyar gazdaság. Egy fogyasztás és beruházás orientált pályán volt a magyar gazdaság. Viszont figyelni kell a nemzetközi trendeket is. 2020-ban és 2021-ben a korábban vártakkal ellentétben csökkent a jelentős fizetési késedelembe eső cégek száma és a késedelemmel érintett követelések értéke is mind a nagyvállalati, mind a kkv szektorban. 2019-hez képest a felszámolási eljárások száma 2020-ban több mint 20 százalékkal csökkent, ugyanakkor 2021ben 2020-hoz képest már csaknem 20 százalékos növekedést mértek, de a tavalyi számadat még mindig alatta marad a világjárványt megelőző utolsó, 2019-es „békeév” adatának.
A csökkenő trendben meghatározó szerepet játszottak a kormányzat gazdaságvédelmi intézkedései is. Ugyanakkor az idei évben már érzékelhető a késedelmes teljesítések számának és értékének növekedése – mondta el Bujdosó Tünde. 2022-ben 26 százalékos növekedést vár a vállalati fizetésképtelenségi eljárások számában Magyarországon, ami jóval meghaladja az uniós átlagot. Kiemelkedő az eljárások számának emelkedése az építőiparban: a tavalyi év azonos időszakához képest itt 8 százalékos a növekedés, 2019 azonos időszakához képest pedig 41 százalékos. Ezen kívül a feldolgozóiparban tapasztaltunk növekedést. A többi szektorban kevésbé jellemző a fizetésképtelenségi eljárások számának megugrása egyelőre, de várakozásaink szerint különösen az utolsó negyedévben jöhet jelentős fizetésképtelenségi hullám hazánkban, ez indokolja az erre az évre vonatkozó 26 százalékos várakozásunkat – tette hozzá Bujdosó Tünde.
Az építőipari számadatok azért fontosak a műanyagipar számára, mert ha a műanyag felhasználási területét nézzük, akkor az építőipar az egyik legnagyobb ezek közül. Az alapanyag gyártás, felhasználás, kereskedés tekintetében az építőipar az egyik jelentős felvevőpiac. A feldolgozóiparban nem számottevő a fizetésképtelenségi eljárásoknak a száma. Ami fontos, hogy a nemzetközi és magyarországi felszámolások száma valamelyest eltér egymástól a gazdaság helyzetéből adódóan.
Általános útravalóként elmondta: Nagyon óvatosan kell bánni a jelenlegi helyzet kezelésével. Nem kell spekulálni, ne most fogjon bele az ember határidős ügyletekbe, mert az események kiszámíthatatlanok. Figyeljen oda a trendekre és akár visszafogottabb termeléssel, kiváró pozícióban, megfelelően átgondolt készletezési politikával álljanak elő az elkövetkező időszakban, mert nem lesz egyszerű az előttünk álló gazdasági helyzet.