2022. december 08.

A kihívások még erősebb együttműködésre ösztönöznek

Interjú Szilágyi Gergő Péter düsseldorfi főkonzullal a német-magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról.

Alig zárta be a vásár a kapuit, lapunk zárása idején még a pontos statisztikák sem készültek el, de azt már bizonyosan kijelenthetjük, hogy a K 2022 a járvány okozta változások közepette és a nehéz világgazdasági helyzetben is igazodási pontot jelentett a műanyag- és gumiipar számára. A vásár pavilonjait járva világosan kirajzolódott, hogy minden kontinensről érkeztek cégek, hogy megmutassák innovációikat az alapanyagok, segédanyagok, a műszaki alkatrészek és erősített műanyag termékek, valamint a gépek és berendezések terén a szakma képviselőinek. Magyar részről is nagy volt az érdeklődés. Az előzetes adatok szerint a korábbi évekhez hasonlóan több mint ezer magyar látogató érkezett a düsseldorfi vásárra, és hét egyéni, illetve közösségi kiállító, csaknem ezer négyzetméteren mutatta be legújabb fejlesztéseit, nem beszélve a nemzetközi cégek hazai képviselőiről. Ez a hagyományosan magas részvétel hívta életre a Magyar Estek megrendezésének igényét a K vásár idején Düsseldorfban, így ez már a harmadik alkalom volt, hogy Magyarország düsseldorfi főkonzulátusa és a Magyar Műanyagipari Szövetség közösen fogadást tartott. A hagyományos rendezvényen több mint hatvan német és hazai cég képviselője vett részt, a szakmai előadások témái között a német és magyar műanyagipari piacon jelentkező, a reciklátumok minőségi alkalmazásával kapcsolatos kérdések álltak. Ebből az alkalomból beszélgettünk Szilágyi Gergő Péter főkonzullal a német-magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról.

Németország tradicionálisan vezető szerepet tölt be Magyarország gazdasági életében. Az elmúlt négy év azonban – a járványhelyzettel, a háború kitörése miatti gazdasági- és energiaválsággal – extrém kihívásokat jelentett mindkét ország számára. Ön hogyan látja, milyen válaszokra kényszerítette ez a két ország együttműködését? Pozitív vagy negatív változások történtek a német-magyar kereskedelmi-gazdasági élet terén? Milyen területen lát előrelépést, mi ennek az oka?

A két  ország  együttműködése  rendkívül  sokrétű  és  intenzív, a gazdasági kapcsolatok pedig ezen belül is rendkívüli sikertörténetnek számítanak. Teljes külkereskedelmi forgalmunk közel 30%-át – tavaly csaknem 70 milliárd euró értékben – a Szövetségi Köztársasággal bonyolítjuk. A főkonzulátus illetékességébe tartozó két tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália (ÉRV) és Hessen pedig csaknem 20%-ot vállal ebből, s különösen örvendetes, hogy az árucsere – egy-egy megtorpanástól eltekintve – a járvány idején is bővült, sőt az elmúlt félévben ÉRV esetében kétszámjegyű növekedést könyvelhettünk el. Németország a befektetések terén is egyik legfontosabb partnerünk – ráadásul a tartományok között ÉRV az éllovas –, s az itteni cégek nem csak a mennyiséget, de a hozzáadott értéket tekintve is kiemelkedő módon járultak/járulnak hozzá a hazai ipar modernizációjához. Magyarországot ugyanis már nem csak meghosszabbított munkapadnak tekintik, egyre gyakoribbak a magas hozzáadott értékű beruházások. Így hazánk mind szervesebben kapcsolódik az itteni értékláncba, sőt számos vállalkozás esetében már-már a magyar leányvállalat a technológiai fejlesztések centruma. Nyilván nem tehetők zárójelbe az ön által említett kihívások sem,  másfelől viszont ezek is még erősebb együttműködésre, összekapcsolódásra ösztönöznek.

Szilágyi Gergő Péter főkonzul: – Az aktuális válságok, kihívások tükrében Észak-Rajna-Vesztfália tartományban is egyre nagyobb figyelem fordul a közeli régiók és partnerek, köztük hazánk irányába. Az általános érdeklődés tehát adott, sőt növekvő. Ugyanakkor kifejezetten a magyar fejlesztéseket még kevéssé ismerik az itteni cégek. Ez persze nem zárja ki a hazai innováció iránti nyitottságot – ehhez azonban annak közvetlen és célzott bemutatására, promóciójára van szükség. Ez természetesen főkonzulátusunk gazdasági részlege számára is prioritás.

Milyen jelenleg a műanyagipari szektor reprezentáltsága a német-magyar kapcsolatokban?

Az ágazat – közvetlenül – kb. 2%-kal járul hozzá a kétoldalú termékforgalomhoz, viszont az egyéb termékekbe beépített alkatrészek révén jelentősége ennél jóval nagyobb. Az igazán meghatározó pedig ez esetben is a tendencia: 2021-ben már az import és főként az export is jelentősen meghaladta a járvány előtti szintet. Észak-Rajna-Vesztfália pedig – Európa legnagyobb műanyagipari régiójaként – e téren is meghatározó, a szegmens teljes német-magyar forgalmának 20%-áért felel – tavaly 320 millió euróval. Hessenben szintén erős ez az iparág, itt 2021-ben még nagyobb, 360 millió euró volt a volumen.

Mi a német igény az együttműködésre? Kiváló magyar egyetemeinken például figyelemreméltó kutatások zajlanak, vagy számos dinamikusan fejlődő magyar startup keres befektetői tőkét. Ismerik ezeket a lehetőségeket a műanyagipari szakemberek Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartományban?

Mint arra már utaltam, az aktuális válságok, kihívások tükrében – például az ukrajnai háború, beszállítói láncok megszakadása Ázsiával – ÉRV tartományban is egyre nagyobb figyelem fordul a közeli régiók és partnerek, köztük hazánk irányába. Az általános érdeklődés tehát adott, sőt növekvő. Ugyanakkor kifejezetten a magyar fejlesztéseket kevéssé ismerik az itteni cégek, ami főként a tartományi egyetemi-kutatói szféra átlagon felüli sűrűségével és szakmai színvonalával, úgymond a piac telítettségével magyarázható. Ez persze nem zárja ki a hazai innováció iránti nyitottságot – ehhez azonban annak közvetlen és célzott bemutatására, promóciójára van szükség. Ez természetesen főkonzulátusunk gazdasági részlege számára is prioritás. Az ágazatban – az eseti konzultációk mellett – ennek kiváló terepe a jelenleg zajló düsseldorfi K-Messe, s az annak margóján a Magyar Műanyagipari Szövetséggel együttműködésben is rendszeresen szervezett bemutatkozási, kapcsolatépítési célú rendezvényeik. Ugyanakkor törekszünk az ezeken is túlmutató, folyamatos konzultációra, kooperációra lehetőséget adó kapcsolatok előmozdítására, főként a helyi szakmai szövetségekkel (pl. Kunststoffland NRW).

Hogyan tapasztalja, miben felelünk meg a német elvárásoknak és mik a hiányosságok?

Az itteni gazdasági partnerek hagyományosan nagyra értékelik a magasan képzett magyar munkaerőt, motiváltságukat, rugalmasságukat, a körükben jellemző németes munkakultúrát. Ezt tovább erősíti,  hogy  Magyarországon  széles  körben  átvették a duális képzés itteni metódusait. Viszont speciális kihívás – ha nem is feltétlenül hiányosságnak mondanám – a német és magyar tervezési időhorizont közötti különbség. Az üzleti kommunikációban, s a gyakorlati megvalósításban is jellemző, hogy a német partner gyakran sokkal hosszabb időtávra tervez, így ezt számításba kell vennie a hazai félnek is.

Komoly kihívást jelent mindkét ország számára a műanyagiparral, a műanyag hulladék kezelésével kapcsolatban megfogalmazott kritika a társadalom részéről. Együttműködési lehetőség nyílhat ezen a téren is, hazánkban például igen előrehaladott a PLA és egyéb bio jellegű, lebomló anyagok előállításával, alkalmazásával kapcsolatos kutatás, amelyek beépíthetőek a körforgásos gazdaságba. Mennyire mutatkozik erre piaci kereslet Németországban?

Ezek a témák természetesen itt is a napirend élén szerepelnek – nem csak az ágazati szereplők, de általában a tudatos fogyasztóként jellemezhető németek körében is. Viszont éppen a piac, illetve a szegmens fejlettsége jelent(het) szűk keresztmetszetet a kétoldalú együttműködés vonatkozásában, mivel a helyi cégek, kutatóközpontok, klaszterek stb. a műanyagipar komplett értékláncát lefedik. De e tekintetben is csak ismételni tudom magam: célzott fellépéssel, promócióval itt is lehetséges sikert, áttörést elérni – az új, innovatív megoldásokra mindig lesz fogadókészség. Jó példa erre az orvostechnológia: helyi partnerekkel együttműködve számos hazai startupot sikerült már kiemelt bemutatkozási alkalomhoz segítenünk. Keressük a hasonló lehetőségeket a fejlődő műanyagipari cégek számára is – az évi 36 mrd eurós forgalmat generáló észak-rajna-vesztfáliai piac mindenesetre kiváló terep erre.

Milyen területen lát továbblépési lehetőséget a német és a magyar műanyagipari szektor számára?

A már említett sztár témák – körforgásos gazdaság, fenntarthatóság – a relációban is feltétlenül kínálnak lehetőséget a kooperáció továbbvitelére. Az itteni partnerek jelzései alapján kifejezetten perspektivikus irányt jelenthet – már csak az idevágó uniós előírásokra tekintettel is – a reciklátumok iránt növekvő kereslet. Továbbá ÉRV tartományban specifikusan is egyre nagyobb jelentőséget nyer a kémiai reciklálás, így ez is kitörési pont lehet a következő időszakban.

 

Kapcsolatfelvétel:

Magyarország Főkonzulátusa Düsseldorf Cím: 40215 Düsseldorf, Adersstrasse 12-14.

Telefon: +49 211 302 169 0

Gazdasági ügyek: trade.dus[at]mfa.gov.hu Web: https://dusseldorf.mfa.gov.hu

Következő lapszámainkban folyamatosan számolunk be a düsseldorfi K legújabb innovációiról, és betekintünk azokba a globális trend témákba is, mint a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a digitalizáció. Olvashatják majd összefoglalónkat  a  Magyar Est előadásairól is, így Dr. Ingo Sartorius prezentációját, aki a német műanyagipari kompetenciaközpont (BKV GmbH) ügyvezető igazgatója.