2022. szeptember 21.

A hazai műanyagipar is hatékonyabban juthat a közvetlen uniós forrásokhoz

Akut problémára ad választ az MFOI.

Magyarország részaránya a közvetlen európai uniós alapokból az előző ciklusban nagyon alacsony volt, ezért tavaly ősszel megalakult a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) azzal a szándékkal, hogy ezen a kedvezőtlen arányon változtasson – kezdte bemutatkozó előadását az MMSZ legutóbbi elnökségi ülésén Dászkál János, az MFOI vezető munkatársa. Az elnökség ezt követően együttműködési megállapodást készített elő, amelynekcélja az MMSZ tagjainak tájékoztatása, támogatása a pályázatok írásában, a brüsszeli kapcsolatok kiépítésében.
A megállapodást várhatóan szeptemberben írják alá a felek, ami után megkezdődik az igények felmérése, majd a tagság bevonásával az aktív közös munka. Az MFOI aktuális híreiről, információiról a POLIMEREK újságban, illetve honlapunkon is olvashatnak.

A közvetlen brüsszeli EU alapokból elnyert források volumenének növelése érdekében 2021-ben kezdte meg működését a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. (MFOI), amely 100 százalékban állami tulajdonban álló cég, a Területfejlesztésért és az Uniós Források Felhasználásáért Felelős Minisztérium alá tartozik. Az MFOI feladata, hogy segítse a magyar pályázókat a közvetlen kezelésű uniós források elérésében.

Dászkál János: – Az MFOI-nak, mint tanácsadó és pályázatíró cégnek központi feladata, hogy személyre szabottan támogassa ügyfeleit a fejlesztési- és projektötletek felmerülésétől a közvetlen kezelésű forrásokra vonatkozó pályázat beadásáig.

Dászkál János előadásában rámutatott arra a regionális problémára, hogy a 2004 után csatlakozott EU-tagállamok a közvetlen uniós alapokból átlagosan mindössze 4-15 százalékos arányban részesülnek, miközben a régiónak lakosságarányosan legalább 23 százalék járna, ezzel szemben az alapító tagállamok az alapoknak csaknem felét kapják meg. Ennek a problémának a kezelésére hozta létre a kormány az MFOI-t, azt a középtávú célt határozva meg, hogy Magyarország legalább lakosságarányosan részesüljön az Európai Bizottság közvetlen kezelésében lévő programokból.

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda elsődleges feladata a Magyarországon működő, magántulajdonú közép- és nagyvállalatok, állami cégek, egyetemek, kutatóintézetek és nonprofit szervezetek támogatása a központi kezelésű uniós források elnyerésében, ennek keretében a pályázati felkészülésben, valamint a nemzetközi konzorciumokhoz való csatlakozásban – ismertette feladataikat Dászkál János senior projektmenedzser. Az MFOI további fontos feladatköre a magyar érdekek képviselete a közvetlen uniós irányítású programok, pályázati kiírások tervezése során, emellett az iroda részt vesz a potenciális hazai pályázók tájékoztatásában is.

A felzárkóztatást szolgáló kohéziós alapok szerepe a jövőben várhatóan csökkeni fog, ami azt jelenti, hogy a közvetlen alapoknak a jelentősége és nagyságrendje nőni fog. Ami a rossz hír, hogy ebben eddig Magyarország nagyon rosszul szerepelt, ebből a forrásból kevés pénzt hoztunk el. Erre van egy teória, hogy a nyugat-európai országok ezt az alapot gyakorlatilag úgy hozták létre, hogy amit betesznek a kohézióba és az agrártámogatásba, azt ki is tudják venni, de ez véleményem szerint egy önfelmentő megközelítés. Mi azt látjuk, hogy ezeknek a közvetlen brüsszeli alapoknak a működése másfajta hozzáállást, működést, kultúrát kíván a források elérésében. A nyugati országok olyan pályázati gépezetet állítottak fel erre ország szinten, olyan információ áramlással, kapcsolatrendszerrel, kiépített konzorciumokkal, ami kitermeli ezeket az eredményes pályázatokat.

A huszonnégy alapot különböző témák alapján hozta létre a Bizottság, három fő alapelv van, ami jelentősen befolyásolja az EU erre a ciklusra vonatkozó kétezer milliárd eurós büdzséjét. Ezek: a zöld átmenet, amibe beletartozik a környezetvédelem és a klímavédelem, a digitalizáció, ami olyan hívó szó, amit egyetlen hazai cég sem tud elkerülni a közeljövőben, illetve a covid utáni helyreállítás.

MMSZ-MFOI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) együttműködési megállapodást készített elő, amelyet a tervek szerint szeptemberben írnak alá. Az együttműködési megállapodás célja a kölcsönös információcsere, képzések, közös tájékoztatások, kommunikációk megalapozása, valamint azon együttműködési eljárások meghatározása, melyek a kölcsönös együttműködési célok végrehajtását segíthetik elő. Az MMSZ kapcsolataival támogatja az EU-s közvetlen pályázatok témájában érdeklődők, potenciális partnerek MFOI-val való kapcsolódását, igény szerint szervez általános és szakértői képzéseket és segít a pályázati témájú egyeztetések területén is.

Az MFOI ezek alapján azt vállalja, hogy segít az MMSZ tagságából az érdeklődő pályázóknak, hogy hatékonyan jussanak a közvetlen kezelésű uniós forrásokhoz, ennek érdekében oktatást és tréningeket nyújt, aktuálisan ad tájékoztatást, de ide tartozik a brüsszeli kapcsolatépítés és érdekképviselet, a stratégia-alkotás, a tanácsadás, a projektmenedzsment és a pályázatírás is.

Az együttműködés fókuszában az EU vonatkozó irányelveivel, stratégiáival és munkaprogramjaival összhangban elsősorban, de nem kizárólag az innováció, a körforgásos gazdaság, a műanyagipari digitalizáció és a műanyagok környezeti terhelésének csökkentése áll majd.

MŰANYAGIPARI VONATKOZÁSOK

Az Európai Bizottság 2018-ban elfogadott egy uniós műanyagipari stratégiát, ebből született meg 2020-ban az EU körforgásos gazdaság cselekvési terve, amelyben kiemelten szerepelnek a következő célkitűzések: 2030-ra minden műanyag csomagolás

költséghatékonyan újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen, amihez felrajzolták azt a jövőképet, hogy olyan műanyagiparra van szükség, ami növekedést és új munkahelyeket hoz Európába, de emellett okos, innovatív és fenntartható, az újrahasználat és újrahasznosítás eredményeként pedig az üvegházhatású gázkibocsátást és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függést is segíti csökkenteni.

 

 

A középső oszlop mutatja, hogy a mintegy háromezer finanszírozott projektből összesen 98-nak volt magyar résztvevője, ami 0,27 százalékos részvételt jelent, de a nyertes pályázatoknak is kicsi a szeletük, alacsony az az összeg, amit elhozunk. Korlátlan az a növekedési potenciál, ami ezen a területen látszik, cél a következő ciklusban a 2,5-szeres növekedés elérése, ami még mindig egy átlagos szereplést jelent.

A Kohéziós Alapot az Európai Bizottság a később csatlakozott fejletlenebb országok felzárkóztatására hozta létre, és mivel ez alapvetően megtörtént, a közvetlen alapok prioritásai erősödnek, pénzügyi forrásai pedig nagyságrendekkel nőnek a jövőben. A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségeket jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetésben mintegy 340 milliárd euró összértéket tesznek ki. A közvetlen források sokféle szakterületet fednek le. Az ebbe a körbe tartozó 24 különböző alap által kijelölt pályázati célok számos kiemelt iparágat és több fontos fejlesztési módo- zatot helyeznek előtérbe, a klímavédelem fontosságát is szem előtt tartva.

Ezek megvalósítására három olyan sarokkövet tűztek ki, ami ezt elősegítheti, egyrészt az újrahasznosítás hatékonyságát, gazdaságosságát, minőségét célzó kutatásokat és fejlesztéseket ösztönzik, másrészt kampányokat indítanak a műanyag hulladék és szemetelés visszaszorítására, illetve az innovációt és beruházásokat a körforgásos gazdaság felé terelik.

Az EU közvetlen alapok rendszerének 24 programja közül kettő az, ami leginkább érinti a műanyagipart: a LIFE, ami a környezet- és klímavédelemre vonatkozik, illetve a HORIZON általános innovációs alap, ami messze a legnagyobb, 95,5 milliárd eurót tartalmazó büdzsével, és szerteágazó módon támogatja az innovációt a különböző iparágakban.

Mindenekelőtt azonban szemléletváltásra van szükség, hangsúlyozta az MFOI munkatársa, ugyanis már rég nem elég pályázatírásba kezdeni akkor, amikor megjelenik a pályázat. Irodájuk folyamatosan figyeli a brüsszeli stratégiákat, munkaprogramokat, így partnereiket már jóval a pályázat megjelenése előtt tudják tájékoztatni a számukra megfelelő kiírásokra.

KIEMELT TERÜLETEK A ZÖLD ÁTMENET, A DIGITALIZÁCIÓ ÉS A COVID UTÁNI HELYREÁLLÍTÁS

A közvetlenül az Európai Bizottság által irányított támogatási programok a fejlesztési igények rendkívül széles területét fedik le: közlekedési és energetikai hálózatok, kultúra, önkéntességi akciók, természetvédelem, kutatás és innováció, digitalizáció, közigazgatási együttműködések, egészségügy, nukleáris és űripar. A közös európai célokat ezek mind-mind közvetlenül támogatják, a pályázatok kiírása az unió teljes területére érvényes, bármely tagállamból lehet jelentkezni, és az elbírálás is közvetlenül, európai szinten történik. Ezek a programok olyan területek támogatását is lehetővé teszik, amelyek a tagállami irányítású programokban nem megoldhatók.