2019. January 15.

A fröccsöntés helyzete Magyarországon 2017-ben

Magyarországon 2017-ben tovább nőtt a  fröccsöntő  ágazat mennyiségi teljesítménye. Jelenleg a műanyag-feldolgozás jelentős szegmense, több mint 30%-át adja. A hazai műanyag-feldolgozóipar termelése és a fröccsöntött termékek mennyisége az elmúlt 7 évben az 1. táblázat szerint alakult.

 

A hazai műanyagipart is alaposan sújtó gazdasági receszszió nem kímélte a fröccsöntő ágazatot sem, de azért ebben a szegmensben mégis csak mindig tapasztalható volt egy kisebb fajta növekedés. Mindemellett ismét a fröccsöntés részesedési pozíciója volt a legjobb az egész ágazaton belül, köszönhetően az autóipar hazai fellendülésének, míg korábban, 2007 előtt, a fóliatermékek vezették a rangsort.

Az érintett vállalatok számát illetően is a fröccsöntésé a legnagyobb részarány, az adatszolgáltató vállalatok közül 223 foglalkozott 2017-ben fővagy melléktevékenységként fröccsöntéssel. E vállalkozások által előállított műanyagtermék mennyisége összesen 471098 tonna volt (6,7%-os növekedés), ezen belül 167 cég éves feldolgozott termék mennyisége volt nagyobb 100 tonnánál, ami tizeneggyel kevesebb üzemet jelent a tavalyinál. Valószínű, hogy az adatok nem teljesen fedik a valóságot, mert az adatszolgáltatókon kívül még több vállalkozás foglalkozik fröccsöntéssel, de még nem sikerült ezeket bevonni az adatszolgáltatásba. Számosan dolgoznak fel 50 tonna alatti mennyiséget, ezek nem mindegyikére terjed ki teljeskörűen a felmérésünk.

 

1. FRÖCCSÖNTÖTT TERMÉKEK

 

A fröccsöntött termékek adatgyűjtésünkben 4 soron szerepelnek (2. táblázat). Az ötödik kategória speciális terület, a PET előforma, amivel itt nem foglalkozunk.

Elemzéseink a felhasznált alapanyag mennyiségek alapján készültek, a gyártott termékek értékesítésére vonatkozó adataink nincsenek. Az adatokból viszonylagos arányeltolódás látszik az egyes kategóriák között. A láda és rekesz termékeknél a 2016-os szinthez képest ismét további növekedést tapasztaltunk 17,2%-os mértékben, a háztartási cikkeknél pedig ellenkezőleg, további csökkenés következett be 1,7%-kal. Az alkatrészeknél 1,8%-os, illetve az egyéb termékeknél 3,9%-os erősödést mértünk az előző évhez viszonyítva. Itt mindig van egy kis kétségünk az adatszolgáltatással szemben, mert a háztartási termék besorolás helyett gyakran választják a gyártók az alkatrész megnevezést.

1.1. FRÖCCSÖNTÖTT LÁDÁK, REKESZEK

E terület fokozatos csökkenését tapasztaltunk a 2000-es évek elején, mert teret hódított a zsugorfóliázás. 2004-ben még számottevő mennyiségi növekedés következett be, ami csak átmeneti volt, 2005-ben jelentős csökkenés mutatkozott, majd 2006-ban és 2007-ben ennél valamivel több volt a gyártás, s ezt 2008-ban további növekedés követte. 2009-ben jelentéktelen, 0,4%-os csökkenést regisztráltunk, ami sajnos 2010-ben tovább folytatódott egy nagyobb, 6%-os visszaeséssel. A 2011-es év 8,7%-os bővülést hozott, sajnos ezt a mennyiséget nem érte el a cikkcsoport sem 2012-ben, sem 2013-ban, bár ez utóbbi évben volt egy hajszálnyi erősödés. A helyzet nem változott 2014-ben és 2015-ben sem, ismét csökkent a cikkcsoport mennyisége 13%-kal, viszont a 2016-os esztendő 22,7 %-os növekedést hozott, majd 2017-ben ismét jelentős erősödés következett be 17,2%-kal. Ez utóbbi adat volt a legnagyobb a vizsgált időszakban.

A nagyméretű ládák gyártása változatlanul megoldatlan, mert a hazai felvevőpiac nagysága nem indokolja a gyártást. Egyes gyártó cégek ellátják olyan külföldi gyártók hazai képviseletét, amelyek extra méretű ládákat kínálnak.

Alapanyag szerint meghatározó a PE-HD és PP rekeszek mennyisége (3. táblázat), előbbiből összesen 11 cég gyártott, ebből 8 cég 100 t/év feletti mennyiségben. Közülük továbbra is egy meghatározó cég volt, amelyiknek 1000 tonna feletti volt a gyártása. PP alapanyagot 17 cég dolgozott fel, ebből egy meghatározó, a teljes mennyiség több mint 1/3-át gyártotta, főleg regranulátumból.

A doboz, láda, rekesz vámtarifaszám alá besorolt termékek külkereskedelme változatos képet mutat (4. táblázat). Az import a 2009-es visszaesés után rohamosan nőtt, 2012-ben pedig nagyon megugrott. 2007-ben volt utoljára pozitív a behozatalkivitel mérleg, azóta folyamatosan negatív tartományban vagyunk. Az utóbbi években csak a veszteség mértéke volt változó, 2015-ben felére csökkent 2014-hez képest, 2016-ban és 2017-ben kis mértékben tovább csökkent, a legrosszabb egyenleg – a bemutatott időszakban – a 2014-es évben volt. Ennek oka a termékdíjban keresendő, mert sajnos az csak a gyártókat sújtja, az importőröket nem. Mindeközben az export folyamatosan erősödött. A forgalom sok tételből, egymástól lényegesen eltérő típusokból adódott össze.

1.2. FRÖCCSÖNTÖTT HÁZTARTÁSI CIKKEK

A termelési adatok a vizsgált időszakban jelentősen ingadoztak, a 2008. évi csökkenés után 2009-ben 4%-os növekedést tapasztaltunk, s ez a folyamat 2010-ben és 2011-ben tovább erősödött, 21 és mintegy 3%-os növekedéssel. A növekedési trend 2012-ben és azóta is folytatódott, 2014-ben több mint duplájára nőtt a cikkcsoport gyártott mennyisége 77,3%-os erősödéssel, 2015-ben is folytatódott a bővülés 13,4%-kal, míg 2016-ban sajnos 10,8%-os visszaesést mutattak a számok, ami 2017-ben folytatódott további 1,7%-os romlással, bár itt utalnunk kell a besorolás változékonyságára (5. táblázat). 31 cég gyártott háztartási műanyag cikket, 16-tal kevesebben, mint az előző évben, és 7 volt az 1000 t/év feletti háztartási cikkeket gyártó cégek száma.

A fröccsöntött háztartási cikkek döntő többsége polipropilénből készült.

A háztartási műanyag áruk tekintetében hazánk tartósan nettó exportőr volt 2013-ig. Az egyenleg 2004-től 2006-ig csökkent, majd megfordult a trend és növekedni kezdett, míg 2009-ben kissé visszaesett, 2010-ben ismét jelentősen javult az egyenleg, s ez a folyamat 2011-ben tovább erősödött, majd 2012 és 2013 romlást hozott az egyenlegben. Az export növekedése 2012-ben megtorpant kissé, 2013-ban pedig még nagyobb mértékben visszaesett, 2014-ben átbillent a mérleg az import javára és a folyamat 2015-ben is folytatódott. 2016-ban jelentősen viszszafordult a behozatal, 35,5%-kal kevesebb háztartási műanyagtermék érkezett az országba. A behozatal az elmúlt 6 év alatt mintegy másfélszeresére nőtt, míg az export ez idő alatt csak 25%-kal. 2016-ban viszont mintegy 6%-os, 2017-ben pedig 7,7%-os erősödést tapasztaltunk. Az egyenleg így most nem romlott tovább, sőt nagyon kedvező többletet mutatott. Az export 2017-ben érte el a legnagyobb értéket a bemutatott időszakban.

1.3. FRÖCCSÖNTÖTT ALKATRÉSZEK

Az alkatrészeket az elektronikaiés a járműipari termékekhez, illetve személyi használatú berendezésekhez, testápoló készülékekhez (vagy háztartási berendezésekhez) használják fel, ennek megoszlását a rendelkezésünkre álló adatbázis alapján nem tudjuk elkülöníteni.

2017-ben az összes – alkatrészként megjelölt – feldolgozott mennyiség 142060 t volt, ami 1,8%-os bővülést mutat 2016-hoz képest, és ez a bemutatott időszak legerősebb adata. Ez abból is adódhat, hogy a termékek besorolása – háztartási cikk vagy alkatrész nem mindig egyértelmű. A felhasznált két legnagyobb mennyiségű műanyagtípus a PP és a PA, de jelentős a PC, az ABS és a PBT feldolgozása is. A 7-9%-os egyéb anyaghányad megoszlása nagyon szerteágazó, kb. 30 féle műanyag, kisebb menynyiségekkel. A feldolgozott alapanyag az igényekhez igazodóan széleskörű, sok a magas műszaki követelményeket is kielégíteni képes speciális alapanyag (7. táblázat). Jól látható a táblázatban, hogy továbbra is dicsekedhetünk a műszaki műanyagokat feldolgozó cégek számát illetően.

Az export-import forgalom nem különíthető el, mivel a csoportnak nincs önálló vámtarifaszáma.

1.4. EGYÉB FRÖCCSÖNTÖTT TERMÉKEK

Ebbe a csoportba a termékek széles körét sorolták az adatszolgáltatók, meghatározók a csomagolóanyagok, elsősorban a záróelemek és vödrök, de ide tartoznak a fröccsöntött csőszerelvények (fittingek), valamint a cipőipari és az egészségügyi felhasználások is.

A felhasznált műanyag alapanyagok mennyisége ebben a cikkcsoportban 3,9%-kal nőtt 2016-hoz viszonyítva (8. táblázat).

A kupakgyártás változatlanul a hazai műanyag-feldolgozás dinamikusan bővülő területe, kapcsolódóan az ásványvizek, üdítők piacának szinte folyamatos erősödésével.

A kupak (dugó, fedő) a hazai műanyag-feldolgozó ipar egyik legjelentősebb exportcikke. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelentős exportból. 2017-ben mintegy 1,6%-os export növekedést tapasztaltunk ennél a cikkcsoportnál, a csomagolóeszköz export közel egyharmadát adta ez a terület. Az import mennyisége is hasonló mértékben, 1,2%-kal nőtt a 2016-os évhez viszonyítva, és ezzel a részaránya csökkent 2016-hoz képest (9. táblázat).

2. MŰSZAKI MŰANYAGOK FRÖCCSÖNTÉSE

 

A fröccsöntött termékek összességére vonatkoztatva változatlanul igaz az a korábbi feltételezésünk, hogy a műszaki műanyagok felhasználása nagyobb, mint amit a feldolgozóktól származó információkból összesítettünk. Ezek a műanyagok döntő többségében importból származnak, és joggal feltételezzük, hogy az importált mennyiségeket fel is dolgozzák, nem nagyon készletezik magas áruk miatt. A műszaki műanyagok felhasználása az elmúlt 7 évben a 10. táblázat szerint alakult, 2016-hoz viszonyítva nagyobb mértékben, 9,8%-kal visszaesett, 2010-hez képest viszont 63%-kal erősödött.

A műszaki műanyagok felhasználása a nemzetközi gyakorlattal egyező módon kisebb zökkenőkkel bővül, most már, hogy 2010 óta túlléptünk a 10%-on, ott vagyunk a nemzetközi átlagnál. E nagy értékű anyagok legmagasabb aránya az összes feldolgozásból 2016-ban volt (11. táblázat).

 

3. GÉPPARK

 

A fentiekben részletezett, növekvő mennyiségű fröccstermék előállítása nagy és magas műszaki igényeket kielégítő korszerű gépparkot igényel. Az utóbbi időszakban jelentősen átrendeződött a géppark. A feldolgozó üzemek többsége modern technikával rendelkezik. Az adatszolgáltató cégek által megadott, 2001-2015 között gyártott és beszerzett fröccsgépek száma 4349 db, 2016-ban 317 db, ezek együttesen a teljes állomány mintegy 76%-át teszik ki (6%-kal nagyobb részesedés, mint az előző évben), melyek döntő többsége olyan vállalatokhoz került, amelyek ebben a szektorban érdekeltek.

Az összes mennyiség 2,5%-kal növekedett 2016-hoz viszonyítva, ami egyrészt a beruházásoknak, másrészt annak is köszönhető, hogy több fröccsöntő céget sikerült bevonni az adatszolgáltatásba (12. táblázat). A nemzetközi cégeknél rendkívül rugalmasan alkalmazkodnak a változó rendelésállományhoz a gépek hirtelen egyik országból a másikba telepítésével.

Az 1000 g-nál kisebb löketteljesítményű gépek részaránya 2017-ben 88%-ot tett ki, minimális eltéréssel hasonlóan a 2016. évi adatokhoz (0,2%-kal kevesebbet). A korszerű gépek (10 évnél fiatalabb) aránya 55,5%, több mint a gépállomány fele, ami jónak mondható, 4%-kal jobb az arány a 2016. évihez viszonyítva. Az utóbbi három évben gyártott és vásárolt legmodernebb gépek részaránya 25,6%i volt, ez az arány remélhetőleg továbbra is így marad az egyre nagyobb arányú autóipari és más nagy ágazatokhoz történő növekvő beszállítások miatt.

A fröccsöntő gépek valódi száma persze az itt közölteknél jóval nagyobb, mert az MMSZ általában az 50 tonnánál több műanyagot feldolgozó cégeket vizsgálja, továbbá vannak cégek, amelyek nem közölnek adatokat és vannak olyanok is, amelyek nincsenek a látókörünkben. Ez utóbbiak felderítése folyamatos feladatunk. Megállapítható, hogy a gazdasági válságot leküzdve, a fröccsöntő ágazat készen áll a beszállítói tevékenység további növelésére.

A hatékonyabb és egyre jobb minőségű beszállítói tevékenységet segíti elő a robotizáció növekvő mértéke is. Most készítettünk először ilyen irányú felmérést a fröccsöntő cégek körében, a beérkezett adatok alapján a robotok száma 2024. Ez az érték úgy érezzük még messze van a teljes hazai robot-térképtől, de ez a későbbiek folyamán majd kiteljesedik.

 

4. ÖSSZEFOGLALÁS

 

A fröccsöntés a műanyag-feldolgozás egyik fokozatosan fejlődő területe, amit jól alátámaszt az, hogy az általános válság ellenére ez a szegmens szinte töretlenül fejlődött az utóbbi 6 évben. 2011-hez képest mintegy 51%-kal bővült az ágazat, míg a teljes műanyag-feldolgozás „csak” 32%-kal erősödött. Ugyanakkor a fröccsöntés részaránya a feldolgozásból a 2010. évi 28%-ról 2017-ben meghaladta a 30%-ot, tehát készen állnak a cégek.

Cikkünkben részletesen bemutattuk a hazai fröccsöntött termékek mennyiségét cikkcsoportonként (láda, rekesz, háztartási cikkek, alkatrészek, egyéb fröccstermékek), a főbb felhasznált alapanyagokat és a külkereskedelmi forgalom alakulását. Hírt adtunk a robotizáció növekedéséről is, amelyek tovább erősítik a műanyag-feldolgozás jelentős szeletét.