2023. április 18.

A csomagolóipar a korszakváltás küszöbén

A Magyar Műanyagipari Szövetség idei első Kapcsolatépítő rendezvényén a csomagolóipart érintő közelgő korszakváltásról tartott előadást Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára. Ebben kitért a hazai hulladékgazdálkodás koncessziós formába való átalakítására és egy új szereplő, a koncesszor megjelenésére. A csomagolások környezetvédelmi adóztatása és a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás mellett kiemelte a kiterjesztett gyártói felelősség kiépítését, valamint szólt az egyes italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszeréről is. Cikkünkben az előadásban elhangzottakat foglaljuk össze.

2018 óta folyamatosan jelennek meg a csomagolóanyagokat érintő, illetve a csomagolásokra is kiható uniós, valamint hazai új és módosított jogszabályok. A szakterület szempontjából 2023 és 2024 rendszerszintű változásokat fog hozni. Habár a vonatkozó jogszabályok még nem kerültek teljeskörűen elfogadásra, a jelenleg ismert szabályozási tervezetekből már megállapítható, hogy azok jelentős többletterhet rónak majd a kötelezettekre.

A körforgásos gazdaság erősítése és a hulladékok mennyiségi csökkentése érdekében az Európai Bizottság az újrahasznosított anyagok – köztük a műanyagok – élelmiszercsomagoló anyagokba való ismételt felhasználását szélesíteni kívánja, ami sok más szempont mellett élelmiszerbiztonsági aggályokat és új hulladékhasznosítási technológiai kötelezettségeket vet fel.

„JOGSZABÁLY CUNAMI”

– Nagyon nagy mennyiségű jogszabály változott, változik és áll kidolgozás alatt az Európai Unióban, és ezek a változások nem feltétlen csak tartalmi szigorításokat takarnak, hanem egyre inkább az az irány látszik, hogy az irányelvi szabályozást rendeleti szabályozásra alakítják át. Ez azt jelenti, hogy az irányelveknek az átültetése a nemzeti jogrendbe tartalmilag kötelező, de a tagállami kreativitás is igen aktívan él, ami Magyarországra különösen igaz. A rendeleti szabályozásokat a lefordítást követően a tagállami jogrendszerben közvetlenül alkalmazni kell mindennemű változtatás nélkül. Ez elsősorban azért van, mert az irányelvi szabadságból eredően nagyon különböző szabályozások alakultak ki a tagállamok szintjén, ami a szabadpiaci mozgásokat akadályozta – mondta el előadásának bevezetőjében Nagy Miklós.

A hulladék keretirányelv lényege, hogy az elkövetkezendő időkben tizedére kell csökkenteni a lerakóba kerülő hulladék mennyiségét egy adott bázisévhez képest. Ez az irányelv a hulladékgazdálkodással kapcsolatos új és újabb elvárásokat írja elő.

A csomagolási irányelv tervezet fázisban van, a kormány most fogalmazta meg tárgyalási álláspontját a csomagolási és csomagolási hulladék rendelet tervezetével kapcsolatban. A csomagolási irányelvnek minden rendelkezését Magyarország még nem vezette be, de az Európai Bizottság már rendeleti formára alakítja át.

– Itt vannak a különböző veszélyes anyagokra vonatkozó irányelvek, az egyszer használatos műanyag termékek (SUP), amelyek nem feltétlen csak csomagolások. Roppant képlékeny jogszabály terhel minket, be kell vezetni, alkalmazni kell. És akkor nem beszéltünk még a körforgásos gazdaságról, fenntarthatóságról, hasznosítási arányok növekedéséről – folytatta a felsorolást a CSAOSZ főtitkára. – A kiterjesztett gyártói felelősséget is be kell vezetni Magyarországon, 2023. július elsején indulna a rendszer, de még mindig nincsenek meg a részletszabályok, nincsenek meg a hozzá kapcsolódó költségek. Az ökomoduláció egy elvárt szisztéma a rendszerben, hogy a környezeti szempontból előnyösebb csomagolási megoldás alacsonyabb környezeti terheket, adót viseljen. Sehol nem tartunk, de Európa-szerte már egyre inkább alkalmazzák. Az egy anyagú szerkezet, újrahasznosítási szemléletű csomagolástervezés alapvető elvárás lesz a jövőben, hogy az áruvédelmi tulajdonsággal és képességgel rendelkező csomagolás újrahasznosítható legyen. Ez egy hatalmas kihívás, feladat a csomagolóipar számára, hogy egyszerre a körforgásos gazdaság szellemiségének, a fenntarthatóság elvárásainak feleljünk meg a jövő nemzedékének érdekében, mindeközben pedig biztonságosan kell csomagoljunk csökkenő energiafelhasználás és csökkenő CO2 kibocsátás mellett.

Magyarország pillanatnyilag a 2012-es évre előírt csomagolási hulladék hasznosítási arányokat teljeskörűen még nem teljesíti, de 2025-re már jelentősen magasabb értékek várhatók. Lesznek olyan csomagolások, amelyeknek a forgalomba hozatala nem lesz majd lehetséges, amennyiben bizonyos feltételeknek nem felelnek meg.

HULLADÉKTÖRVÉNY

A hulladéktörvénnyel kapcsolatban az előadó kifejtette: – Ez a törvény lényegében egy kerettörvény, amely szabályozza egyebek mellett a kiterjesztett gyártói felelősség minimumkövetelményeit, de csak az elveit írja le, és megnevezi, hogy kötelező visszaváltási rendszert kell az italcsomagolások tekintetében bevezetni. Az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban is hoz szabályozást, mindez a régi és megszűnni nem akaró környezetvédelmi termékdíj törvénnyel összefüggésben értelmezendő és használandó. A hulladéktörvény jelentős átalakításon ment át az utóbbi időben, ennek egyik foka volt, hogy Magyarországon 2012-től új szemlélet lépett életbe, és a hulladékgazdálkodást a szabadpiacról az állam által irányított keretek közé terelték. 2012 óta a hazai hulladékgazdálkodás működése rengeteg hiányosságot mutat, ugyanis nem tudjuk teljesíteni teljeskörűen az uniós hasznosítási célértékeket, ami arra vezette az államot, hogy belássa ennek eredménytelenségét. Tennie kellett valamit, ezért az átültetendő irányelvek apropóját felhasználva átalakította a rendszert. Ennek eredménye lett, hogy a hulladékgazdálkodás úgynevezett koncessziós rendszerbe került át, és a MOL szervezete, a MOHU fogja ezt teljeskörűen üzemeltetni. Ennek a feltételei kerültek be a hulladéktörvénybe. 2020 végén azonban az Alkotmánybíróság megakasztotta ennek a törvénynek a hatályba léptetését, mert az iparvállalatoknál keletkező és értéket képviselő hulladékok átadásáért a koncesszor nem fizetett volna díjat. Most a módosítás eredményeképpen úgynevezett kompenzációt kell adni, tehát az értéket képviselő hulladékot nem lehet csak úgy elvenni a hulladék birtokosától. 2021 elején el is fogadták a hulladéktörvény módosítását, amit tavaly ősszel már harmincnégy helyen kellett megváltoztatni!

Az EPR kormányrendelet és a környezetvédelmi termékdíj által érintett területek.

 

Érdemes kiemelni, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal központi szerepet fog kapni a jövőben a pénzügyi folyamatok meghatározásában, a rendeletalkotásban, a díjmeghatározásban és a határozat kibocsátásokban, tehát mindenben „egyeduralkodó” lesz. Ami nem újkeletű dolog, hogy a hulladék tulajdonjoga az átadást követően a koncesszort fogja illetni.

– A korábbiakban, ha kitettük a ház elé a hulladékunkat, akkor az az állam vagy az államot képviselő társaság kezébe került, most pedig a koncesszor tulajdonát fogja illetni. A hulladéktörvény leírta a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének, angol rövidítése EPR, a minimumkövetelményeit. Ez július elsejétől kell, hogy hatályba lépjen Magyarországon, viszont az ide vonatkozó díjtételek még mindig nem jelentek meg. Ami megint csak újdonság, és ez előrevetíti, hogy magasabbak lesznek a termékdíjnál megismert tételekhez képest az EPR díjak, az az, hogy a közterületi hulladék gyűjtésének a költségei be fognak épülni az EPR díjba. A közterületi hulladékgyűjtésről lesz hulladékanalízis, és amennyi ebből a csomagolás, annak a költségét vissza fogják osztani, ennek az ellenértékét a megfelelő szervezetek kérhetik majd a koncesszortól.

A körforgásos folyamat egyik megközelítése, hogy a gyártó által előállított termék forgalomba kerül, felhasználják, majd hulladékká válik. A termék tulajdonjog után a hulladéktermelő és a koncessziós társaság között egy hulladék tulajdonjog jön létre. A koncessziós társaság utána a hasznosítónak adja át a hulladék tulajdonjogát. A gyártót és a koncessziós társaságot pedig az EPR díj köti össze. Újdonságnak számít a kompenzáció, hogy a koncesszornak díjat kell fizetni majd azok iránt a haszonanyagok iránt, amelyek pénzben kifejezhető értékkel rendelkeznek. A lakosság irányába is egy ilyen ösztönző rendszert kívánnak beépíteni, ha a gyűjtőhelyekre a lakosság visszaviszi, jellemzően a fémhulladékot, akkor azért valamilyen ellenértéket is fog kapni.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY

A környezetvédelmi termékdíj törvény szabályozása szerint a csomagolószereket, tehát a csomagolóanyagot, -eszközt, segédanyagot előállító gyártó, forgalomba hozó az alapesetben a kötelezett. Ha összevetjük az EPR kormányrendelettel, akkor viszont a csomagolást létrehozó, a csomagolást megvalósító vállalat lesz a kötelezett. Tehát itt a két párhuzamosan egymás mellett futó rendelkezésben a tárgyi hatály, és ebből következően az alanyi hatály is eltérő lesz. Bonyolítja a helyzetet a SUP termékek EPR rendelet alá vonása, ugyanis ezek egy része csomagolás, ételtartó doboz, italos palack, italpohár, hordtasak és egyéb termék. A SUP termékek esetében vannak olyanok, amelyek termékdíj kötelesek, és lesznek olyanok, amelyek nem. Az EPR által érintett területek közé tartoznak még az elektromos és elektronikai berendezések, megjelennek az elemek és akkumulátorok, valamint a gépjárművek kategória is. A gumiabroncsok, az irodai és reklámhordozó papír már régóta ebben a kategóriában szerepelnek. Az EPR-ben újdonság a sütőolaj és zsír, a textil termékek, illetve a bútorok fából kategória. Ezek mind a jövőben EPR termékdíj köteles termékek lesznek.

A főtitkár szólt a termékdíj törvény változásairól is: – A környezetvédelmi termékdíj törvény 2011 nyarán jött ki, az elmúlt 12-13 év alatt pedig huszonnyolc alkalommal változott. Legutóbb a gumiabroncsok rendszerhasználati díjtétele módosult. Júliustól lép hatályba a termékdíjköteles terméknél a felhasználás, mint kategória. Ennek az volt az oka, hogy rendezetlen volt a műanyag hordtasakok szabályozása a termékdíj törvényben. Eddig ugyanis előfordulhatott olyan eset, hogy nem hordtasaknak szánt műanyag zacskót hordtasakként használtak fel, viszont a nem megfelelő termékdíjat fizették be érte.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére találtak megoldást. Kitérnek az e-kereskedelemre is, tehát a külföldről beszerzett termékek termékdíjköteles csomagolása után is meg kell fizetni a díjat. A csomagolás területén elég jelentős volt az egyéni teljesítés jogintézménye. Az egyéni teljesítés azt jelentette, hogyha valaki saját maga gondoskodott a csomagolási hulladékok visszagyűjtéséről, az a saját költségei elismeréseként kevesebb termékdíjat fizethetett. Ez most a jövőben a koncesszor miatt megszűnik. Ami még megszűnik, az a termékdíj kötelezettség nyilatkozattételi esete, valamint a NAV vámhatóságának hulladékgazdálkodással összefüggő szerepe, viszont az adóztatással összefüggő szerepe megmarad. Megmarad továbbra is az a nyilatkozattétel, hogy amikor egy csomagolóeszközt gyártó csomagolóanyag gyártótól vásárol anyagot, akkor nyilatkozatot tehet, hogy azt a terméket más csomagolószer előállításához vásárolja, ezért vásárláskor nem kell megfizetnie a termékdíjat.

Az EPR kormányrendelet és a környezetvédelmi termékdíj által érintett területek.

A hulladéktörvény szabályozza a kiterjesztett gyártói felelősség minimumkövetelményeit, megnevezi, hogy kötelező visszaváltási rendszert kell az italcsomagolásoknál bevezetni és az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban is hoz szabályozást.

 

A környezetvédelmi termékdíj törvény (Ktdt.) és az EPR rendszer kapcsolata vonatkozásában elmondható, hogy alapesetben a Ktdt. tárgyi hatálya továbbra is a csomagolószer, alanyi kötelezettje a csomagolószer gyártó, míg az EPR rendszerben a tárgyi kötelezett a csomagolás, alanyi kötelezettje a csomagolást létrehozó (csomagolt terméket importáló, közösségi behozó) vállalkozás. 2023. július 1-től a Ktdt. és az EPR közötti párhuzamosság úgy fog jelentkezni, hogy kétféle bevallást kell készíteni és kétfelé, a NAV és a MOL felé is kell díjfizetést teljesíteni.

ITALCSOMAGOLÁSOK KÖTELEZŐ VISSZAVÁLTÁSI RENDSZERE

Bizonyos italcsomagolásokra kötelező visszaváltási rendszer fog életbe lépni. Úgy szól a rendelkezés, hogy nem kell megfizetni a termékdíjat visszaváltási díjas italcsomagolás esetén, és nem kell megfizetni az EPR díjat sem, ha a visszaváltási díj rendezésre került. Bevallási oldalon viszont adatszolgáltatást kérnek erről a termékről. Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere a gazdálkodó szervezeteket és a magánembereket is érinti majd.
Nagy Miklós megosztotta véleményét ezzel kapcsolatban is: – Jelen állás szerint az alumínium dobozos, műanyag palackos és üveg palackos italokra, kivéve a tejet, kötelező visszaváltási rendszer lép életbe január elsejétől. Folyik a vita, a jogalkotó 0-tól 6 literig terjedő tartalmat írt elő, az európai jogszabály 3 literben határozza meg a felső plafont. Itt a kisméretű italcsomagolásokkal van a gond, mert ezek méretüknél fogva nem alkalmasak a visszaváltó berendezésen való kezelésre. Amit még lehet tudni, hogy nyomtatási szempontból nem éppen ideális, sok-sok, egymáshoz közel elhelyezett pöttyből álló logót kell majd feltüntetni a visszaváltási díjban érintett csomagolásokon. Már az is nyilvános, hogy 50 Ft lesz ezeknek a csomagolásoknak a visszaváltási díja, de azt még nem tudjuk, hogy ez áfamentes vagy áfával növelt érték lesz. Ami nagyon fontos és költségnövelő tényező az italcsomagolást forgalomba hozóknál, hogy 2024. január elsejétől kezdve a visszaváltási díjas terméket új vonalkóddal vagy számmal kell ellátni.